Minden, ami régészet...

Régészeti rejtély



A Himalájában, a völgyfenéktől számított 46,5 méteres magasságban találták meg azt a mintegy tízezer, emberi kéz alkotta barlangot, amelyek egykoron a nepáli Mustang királyság területéhez tartoztak. A több ezer éves sziklaüregek építőinek kilétét egyelőre sűrű homály fedi, ahogy az sem ismeretes, hogy milyen célból vájták ki őket.



A világ egyik legnagyobb régészeti rejtélye, hogy kik, illetve miért készítették azokat az üregeket, amelyeket a Himalája egyik hegyszorosában, Nepál északi, középső részén találtak meg a kutatók. A több ezer éves barlangok közül néhányat a hegyoldalba vájtak, míg a többit felülről alakították ki.



Nem tudni azt sem, hogy a készítők hogyan másztak be a sziklaüregekbe, amelyek 46,5 méter magasan helyezkednek el a völgyfenéktől. Számuk nagyjából tízezerre tehető, felfedezőik szerint a hegyszoros egy hatalmas homokvárra hasonlít. A barlangokról Cory Richards tavaly készített fotókat, miután csatlakozott a Pete Athans hegymászó és Mark Aldenderfer régész vezette expedíciós csapathoz.



A rejtélyes barlangok a tibeti határ közelében fekvő Mustang királyság, vagy ahogy korábban hívták: „kis Tibet” területén találhatók. Stratégiai elhelyezkedésénél fogva az egykori független királyság a 15-17. században a Himalája és India között zajló kereskedelmet ellenőrizte, mígnem a 18. században Nepál annektálta.



Mustang 1974-ig a tibeti ellenállás központjaként működött, saját nyelvvel és kultúrával, de mindvégig erős tibeti hatás alatt maradt. 1992-ig senki nem tehette be a lábát a területre, státusát azonban 2008-ben elvesztette, mikor az új nemzetgyűlés május 28-án eltörölte a 240 éve fennálló monarchiát és Nepált demokratikus köztársasággá nyilvánította

Forr: mult-kor.hu

Több ezer éves barlangok Nepálban (10 kép).

Dávid király idejéből való háromezer éves szöveget találtak egy korsótöredéken Jeruzsálemben, de senki sem érti, mit írtak a cserépre egy ősi kánaáni nyelven.



Ez az eddigi legrégebbi Izraelben talált alfabetikus írás, a Kr.e. 10. századból származik. Az eddig fellelt legősibb szöveget 250 évvel későbbre, Ezékiás júdeai király korára, a Kr.e. 8. század végére datálták. Az ókánaánita nyelven írt szöveget tartalmazó cserepet a jeruzsálemi óvárosban a Templom-hegy déli tövénél ásták elő hat másik cserépedény maradványaival együtt. A kerámia-töredékeket egy feltárás alatt lévő Kr.e. 10. századi ház padlójának feltöltéséhez használták annak idején.


A felirat szövege nem teljes, egy nagyobb, az amfora tetejénél körkörösen futó írás része lehetett. Az ókánaánita nyelvet és írást a héber királyság megerősödése előtt használhatták a városban élt jebuzeusok. Balról jobbra írva 2,5 cm nagyságú m, q, p, h, n, (talán) l, és n betűket vélnek kiolvasni a tudósok, értelmük azonban rejtély a szakemberek számára. Az ásatásokat vezető Eilat Mazar, a Jeruzsálemi Héber Egyetem régésze úgy véli, hogy a szöveg a korsó tulajdonosának nevét vagy lakóhelyét jelölhette, esetleg a benne tárolt dolgok nevét.
Már 2012 végén megtalálták a titokzatos szöveget tartalmazó cserepet, de csak most hozták nyilvánosságra, miután több izraeli tudós is hiába próbálkozott megfejtésével.

Forr: montazsmagazin.hu/kultura

Sziasztok!
Egy kedves ismerősömnek szüksége lenne angol-magyar, magyar angol régészeti szótárra. megvan vkinek esetleg?
nagyon szépen köszönöm előre is!!

Kémfotó mutatott rá a rómaiak újabb Hadrianus falára

Titkosítás alól feloldott kémfotók segítségével brit régészek az egykori római uralom keleti területein, a Duna és a Fekete-tenger között egy igen tekintélyes méretű fal nyomaira bukkantak; az építményt az i. sz. 2. században hozták létre.



Az Exeter Egyetem szakértői úgy vélik, a titkosítás alól feloldott kémfotók a régészeti kutatás egy újabb fejezetét nyithatják meg.
Az egykor három méteres magas, egyesek vélemények szerint 8 méter vastag, legalább 32 őrtoronnyal tarkított fal ma Románia területén található.

A római császárról "Traianus falának" elnevezett építmény 60 kilométer hosszan futhatott a Duna és a Fekete-tenger között, s a mesterséges limesépítmények legkeletibb példájának mondható a Római Birodalom területén.
A régészek véleménye szerint ugyanabból a célból épülhetett, mint az eddigi leghíresebb mesterséges római limes, Hadrianus fala: azaz hogy védje a határt, s felfogja a betöréseket.



A feltárt falszakasz valójában három különböző falból áll, amelyek nem egy időben épültek.
Az egyikről már tudtak a kutatók, azonban építését mostanáig tévesen a Bizánci Birodalommal kapcsolták össze.

Becslések szerint eddig az Egyesült Királyság területén lévő régészeti helyszínek 50 százalékát a levegőből fedezték fel, más országok azonban még nem nagyon álltak rá erre a hatékonyabb és több eredménnyel kecsegtető módszerre.



„A katonaság által, akár fél évszázaddal ezelőtt készített fotók nagyban segíthetik a régészek munkáját, óriási előnyt jelentenek elveszett örökségünk felkutatásánál” mondta - Ioana Oltean,- - az Exeter Egyetem docense.

Több tízmillió, Európáról és a Közel-Keletről a szövetségesek vagy a németek által készített első és második világháborús fotó lapulhat még az állami levéltárakban.
A mostani képpel egyetemben jelentős történelmi forrásnak tekinthető a nemrégen feloldott ún. US CORONA műholdas hírszerzési program által az 1960-as, 1970-es és 1980-as években készített több mint 900 ezer kémfotó is.
A képek nagy segítséget nyújtanak a régészeknek az idő kerekét visszaforgatni, hogy a tájak azon arculatát is feltérképezhessék, amely még az intenzívebb városiasodás, iparosodás vagy a tájképet radikálisan megváltoztató, nagyobb volumenű mezőgazdasági munka előtt volt látható.

http://www.gla.ac.uk/news/headline_288725_en.html
.mult-kor.hu/20130909

+

Hivatalosan is megerősítették a Boszniai Piramisok korát
2013-10-05 A múlt rejtélyei, Hírek

A Boszniai Piramis Komplexum 20000 évvel tolja visszább a civilizációk idővonalát. A Boszniai Piramisok völgye négy ősi piramisból áll, és a Boszna termékeny völgyében található 40 kilométerre Szarajevótól észak-keleti irányban....

.....A Piramisok építői, ezek az ősi emberek ismerték a frekvenciák és az energia titkait. Természetes anyagokat használtak technológiájuk fejlesztésére és olyan méretű épületek megalkotására, amelyekhez foghatót még nem láttunk a Földön” – mondta Dr Osmanagich. A központi Nap piramis – bosnyákul: Piramida Sunca – 420 méterével magasodik a levegőbe és több millió tonnát nyom.Összehasonlításképp Kheopsz nagy piramisa (Khufu) a Gíza fennsíkon mindössze 146 méter magas.

- Háromszor magasabb!!! - a boszniai.

.....Az idei feltárási időszak felfedezései a Ravne alagútrendszert is érintették. A Nap piramis felé vezető járatban a csapat több megalittömböt is talált. Augusztusban 400 méterrel a bejárattól felfedezték az eddigi legnagyobb (25 000 kg) megalittömböt. “Ez egy hatalmas felfedezés” – tette hozzá Timothy Moon

“Itt van egy óriási kőtömb, valószínűleg ember alkotta kerámia, több százezer tonna hordalékanyag alatt. Falak talapzatát sikerült beazonosítanunk a környezetében, formára vágott építőkövek képében, és felfedeztünk egy tárgyi leletet, ami napkultuszra enged következtetni. Mindezt összegezve elmondhatjuk, hogy emberek éltek ezen a területen. Ami még zavarba ejtő, hogy pár méterre ettől a helyszíntől szerves anyagot találtunk, aminek a szénizotópos vizsgálata 20 100 évesre becsüli, ami ezeket az embereket a megalitikus kultúra előttre helyezi, és időben közelíti ezt a kulturális réteget a piramisok építésének idejéhez.”

Ezek a piramisok itt vannak Európa szivében, mégis mennyi energiába és időbe tellett, míg egyáltalán el lehetett hitetni a vaskalaposokkal, hogy ezek tényleg piramisok...

Hivatalosan is megerősítették a Boszniai Piramisok korát - 29 ezer évesnek találták a szénizotópos vizsgálatok

Öt különböző intézet független anyagelemzése megerősítette, hogy a Boszniai Piramisok magas minőségű mesterséges beton építőanyagot tartalmaznak, kiküszöbölve minden szkeptikus állítást a Boszniai Piramisok hitelességével kapcsolatban.
A Boszniai Nap Piramis vitatott helyszínén egy több mint 200 főből álló tudóscsapat a világ minden tájáról tudományos elemzést készített nem csak az építőanyagok természetét és korát vizsgálva,....



Az eredmények a Torinoi Műszaki Egyetemen, Olaszországban jelentek meg, ahol a homokkövön és a konglomerátumhoz tartozó blokkokon végzett vegyi és diffrakciós elemzések, melyek a Boszniai Nap Piramisból származnak azt mutatják, hogy a mintákban egy közömbös kötőanyag van, hasonló, mint amit az ősi római betonban találtak. Ezeket az eredményeket megerősítették a Bosznia-Hercegovinában található Zenica Egyetem mintákon végzett elemzései is.



Egy másik független tesztben Joseph Davidovits professzor, a neves francia tudós, a Nemzetközi Egyiptológus Szövetség tagja és író megerősíti ezt az állítást.
http://en.wikipedia.org/wiki/Joseph_Davidovits

"Elektronmikroszkópos elemzést végeztem a mintán és arra a megállapításra jutottam, hogy geopolymer vegyianyagot használtak ennek az ősi betonnak az előállításakor." - írta Davidovits professzor.
http://www.davidovits.info/34/the-pyramids-in-bosnia-europe-perhaps-in-roman-concrete

Azt is hozzáteszi, hogy - "a minta egy kálcium / kálium alapú geopolymer cementből áll, és bár nem tudja a minta korát, de azt felismeri, hogy ez nem egy modern beton, de sokkal jobban hasonlít ahhoz a technikához, amit 3500 évvel ezelőtt az Egyiptomiak használtak."
A Piramisok: Egy rejtély megoldódott című könyvében Davidovits bemutatja a a piramisok építéséről meglévő jelenlegi tudásunkat, melyeket a tudományos, történelmi és nyelvészeti tanulmányok támogatnak, és melyek azt bizonyítják, hogy az Egyiptomi piramisok műkövekből épültek (öntött mészkő mint a beton).

A piramis technológiáját kutatva már régóta gyanítják, hogy a piramis építésnél használt energia egy sokkal fejlettebb tudományos és gépi adottságot feltételez, mint amivel ma rendelkezünk.



Christopher Dunn, A Giza Erőmű írója 1996-ban megjelent könyvében kifejti, hogy a piramisok ősi energaigépek voltak, mely jelenleg egy népszerű elmélet a kutatók körében.
http://en.wikipedia.org/wiki/Christopher_Dunn

A Boszniai Piramisok ugyanolyan elemekből állnak, mint amilyeneket a Gizai piramisoknál leírtak, mely valójában egy ősi áramfejlesztő szerkezet.
2011-es boszniai látogatása után Chris Dunn kijelentette: "Mialatt Visokoban voltam, a különböző tudományágak képviselői nagy izgalommal fogadták az úgynevezett piramis hegyen folytatott tanulmányaik eredményét. Remélhetőleg idővel az ősi precíziós műszaki tudomány tiszta jeleit fogják felfedezni."
Most 2013-ban a boszniai régészeti terület feltárása tovább folytatódik, és újabb tudományos bizonyítékok igazolják, hogy valóban ősi precíziós műszaki tudományt használtak a piramisok építésénél.

A piramis építésénél használt beton újabb bizonyítékait mutatja be Michael Barsoum a Drexel Egyetem Anyagtudományi és Mérnöki Tanszékének professzora, és Gilles Hug a Francia Nemzeti Űrkutatási Hivatal munkatársa, akik tudományos bizonyítékokat találtak arra, hogy a Gizai Nagy Piramisok a beton egy ősi formájának használatával épültek.
http://hirlevel.ferlingpr.com/upload/1141646130/tovabb.php?id=435&hir_id=1929
Ez megcáfolja azt a régi mítoszt, miszerint a piramisokat kizárólag vágott mészkő blokkokból építették, és igazolja azt az elméletet, hogy beton és nanotechnológiát használtak az ősök.


Mióta 2005-ben Dr. Sam Semir Osmanagich, a Bosznia-Hercegovinai Amerikai Központi és Régészeti Központ igazgatója felfedezte, a Boszniai Piramis komplexumot már a hivatalos régészek is elismerik a legújabb tudományos bizonyítékok fényében, melyek miatt már lehetetlen tagadni a történelmet megváltoztató felfedezés hitelességét.
"Az interdiszciplináris tudóscsapat tanulmányokat folytat a boszniai régészeti terület kozmikus energia rejtélyével kapcsolatban, hogy feltárják az ősi kultúra bölcsességét, melyet maguk uán hagytak." - mondja Dr. Sam Osmanagich. "Vannak tények fizikai jelenségekről, melyek tudományosan igazolhatók, de ott is sok megválaszolatlan kérdés van, melyeket nem tud megmagyarázni a jelenlegi írott történelem."

Hátha elővesznek ezek után az eldugott leletekből néhányat. Vagy ha azokat nem, legalább egy tiszta papírt egy plajbásszal, és az első oldalra odaírják:

És ha még azt is figyelembe vesszük, hogy pl. az amerikai kontinseken lévő piramisok és egyéb építmények sem az inkák és egyebek építményei, na meg korántsem annyi idősek, mint amennyinek be akarják "tudatosítani".

Egy igencsak jelentős és elismert kutató, (a nevét majd megpróbálom előhalászni, de valahol már hivatkoztam rá) aki egy olyan helyen fúratott le a lerakódott guanó rétegben, ami egy épület komplexum védett részén volt.
(vagyis, semmi külső tényező nem zavart be a réteg állagába)

Kb.egyharmadánál vett mintát és vizsgáltatta meg az üledék korát, amit úgy cirka 20 ezer évesre állapítottak meg.
A másik kétharmad jóval régebben gyűlögetett.
Na meg ugye, ahhoz először el kellet hagyni a területet az építőknek, hogy a madarak birtokba vegyék,és elkezdjék lerakni a "drága anyagot"

Akkor mikor is épülhetett az a valami?

Csillagözön írta:

Ezek a piramisok itt vannak Európa szivében, mégis mennyi energiába és időbe tellett, míg egyáltalán el lehetett hitetni a vaskalaposokkal, hogy ezek tényleg piramisok...

Kattints a kibontásához...

A piramisok a világ minden táján ott vannak.
(még a tengerekben is)
Csak nézd a hegyeket, hogy mennyi túlságosan szabályos alakzatot látsz, és némelyik valahogy nem egészen ott van
ahol egy tisztességes hegynek lennie kellene.

Ősrégi "dinóvécét" találtak Argentínában

Argentin paleontológusok a világ legősibb nyilvános latrináját tárták fel.
A 240 millió éves árnyékszéket a dinoszauruszok korában élő növényevő állatok használták – értesült az MTI.

A felfedezés a legkorábbi ismert bizonyíték arra, hogy egyes állatcsoportok ugyanazon a közös helyet használnak székelésre.
Ez ma olyan fajokra jellemző, mint a lovak, az elefántok vagy a tapírok.



Az argentin tudományos és technológiai nemzeti tanács, a Conicet kutatócsoportja Lucas Fiorelli vezetésével a La Rioja tartományban fekvő Chanaras Formation nevű, különösen gazdag őslénytani ásatási helyen tárta fel a Dicynodon őshüllők által használt helyet.



Különböző formájú, méretű és színű több ezer ürüléket rejt az őslatrina, négyzetméterenként akár 90 darabot is.
Egyes darabok hosszú és keskeny alakúak, mások oválisak voltak.
Találtak több kilogrammnyi súlyút és 40 centiméter szélességűt is, írták a szakemberek a Scientific Reports tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.



Semmi kétség, hogy a tettesek a 240 centiméternél is hosszabb dinodontoszauruszok voltak, amelyek az első dinoszauruszok között éltek.
Ők lennének azok a fajok a középső triász korból, amelyek képesek voltak ekkora méretű ürülékre, hangoztatta Lucas Fiorelli.

Az állatvilágban ezeknek a latrináknak mind a mai napig fontos funkciójuk van.
Egyrészt a kommunikációt szolgálják, területük megjelölését, és azt, hogy egy helyen tartsák a bélparazitákat, magyarázták a szakemberek.



A fosszíliák tanulmányozásából a szakemberek képesek lesznek részletesen feltárni, milyen növények, gombák, gyomor- és bélbaktériumok léteztek a prehisztorikus időben.

http://www.nature.com/srep/2013/131128/srep03348/full/srep03348.html


index.hu/tudomany/2013/11/

(Az eddigi !) legrégebbi királyi borpincére bukkantak Izraelben


A régészek az eddig ismert legrégebbi (3700 éves) közel-keleti királyi borospincére bukkantak
Izrael területén.
A raktárépületben legalább háromezer mai palacknak megfelelő mennyiségű alkoholos italt tároltak kerámiaedényekben - jelentették be amerikai kutatók Baltimoreban.
Az elemzések szerint az ősi bor egy kicsit a mai bordeauxira és a toscanai Chiantira emlékeztet; a kánaániak gyantával és gyógynövényekkel, borókával, mentával és mirtusszal fűszerezték őket.



Az ízben és elkészítési módszerben legközelebb álló modern párhuzam a fenyőgyantával ízesített görög retsina, magyarázta az újságíróknak Assaf Yasur-Landau, a Haifai Egyetem kutatója.
"Ha egy kis retsinához egy mai, köhögés elleni szirupot töltünk, valószínűleg ízvilágban a kánaáni változatot kapjuk meg" - mondta a szakértő.



Maga a régészeti felfedezés nem is annyira a helyszín miatt fontos, hanem mert a kutatók igen kevés információval rendelkeznek a három-négyezer évvel ezelőtt, a mai Líbia és Izrael területén élt kánaániak kultúrájáról.
A tudósok már találtak szöveges feljegyzéseket a gyógynövényekkel ízesített borokról, azonban kémiai bizonyítékok eddig még várattak magukra.

Maga a tárolóhelyiségre a szakemberek az észak-izraeli Tel Kabri nevű lelőhelyen, egy i. e. 1700 körül épült palotában bukkantak rá, amelyet később elfoglaltak a kánaáni törzsek.
A királyi palota i. e. 1600 körül egy természeti katasztrófa, valószínűleg egy nagyobb földrengés következtében elpusztult.
A borospince tetőszerkezete is beszakadt, s a tartóedények eldőltek.



A kutatók még júliusban kezdtek el ásni a helyszínen, s akkor egy nagyobb, egy méter magas kerámiadényt találtak, amelynek annyira megörültek a régészek, hogy el is nevezték "Bessie"-nek.
A következő hetekben 39 újabb edény bukkant elő a föld alól.
A vizsgálatok szerint a borospince egy ötször nyolc méteres méretű terem lehetett, s a negyven edényben összesen 2000 liter ízesített bor állhatott.

"Minél hamarabb ki kell őket vinnünk a pincéből, ugyanis a telet nem élnék túl" - mondta korábban Eric Cline, a George Washington Egyetem munkatársa, a kutatásról készült tanulmány egyik szerzője.
A terepmunkások, köztük több diák dupla műszakban dolgoztak a feltáráson, ám az utolsó korsót így is csak a régészeti szezon befejezése előtt két nappal sikerült a felszínre hozni.



Andrew Koh, az amerikai Brandeis Egyetem munkatársának vezetésével a kutatócsapat minden egyes edényt elemzés alá vett, hogy pontos képet kapjanak az ősi borról.
Az eredmények azt mutatták, hogy valószínűleg egy luxusitalról van szó.
A borkősav és a syringic nevű savak jelenléte arra utalt, hogy valóban bort tárolhattak a kerámiákban; a gyanta maradványait is azonosították, amely az alkoholos ital tartósítására szolgált, s különleges ízt kölcsönzött neki.
Mindezek mellett a kánaániak még mézet, borókát, mentát, fahéjkérget és egyéb gyógynövényeket is tettek az italba.
Az ősi borászok következetesen kitartottak a receptjük mellett, ugyanis az összes korsóban ugyanolyan összetételű alkoholt találtak a szakemberek, azonban címke vagy bármilyen eredetre utaló felirat nem volt a tárolóedényeken.



Mivel a borpince egy nagyobb terem mellett állt, a kutatók úgy vélik, a boros edényeket ünnepek vagy egyéb ünnepségek alkalmával verhették csapra.
A húsfogyasztásra utaló jelek és egyéb vizsgálatok arra engedtek következtetni, hogy a palota nagytermét, illetve a borpincét külföldi vendégek, követek, kereskedők szórakoztatására, illetve igényeinek kielégítésére tervezték.
A pincéből egy rejtélyes ajtó egy másik terembe vezet, azonban erről még semmit sem tudnak a régészek.


F:Múlt-kor, 2013. november 26
http://www.sci-tech-today.com/news/Ancient-Wine-Cellar-Discovered/story.xhtml?story_id=12100C0F834N
http://www.dailymail.co.uk/sciencet...o-hint-recipes-using-cinnamon-mint-honey.html
.

miragem írta:

A piramisok a világ minden táján ott vannak.
(még a tengerekben is)
Csak nézd a hegyeket, hogy mennyi túlságosan szabályos alakzatot látsz, és némelyik valahogy nem egészen ott van
ahol egy tisztességes hegynek lennie kellene.

Kattints a kibontásához...

A rézsűszög kb. 45°, egy sima homokdomb is ilyen lejtésszögre áll be magától és egész szabályos tud lenni....

Négyszázezer éves ember DNS-ét sikerült rekonstruálni.....

Négyszázezer éves ember DNS-ét sikerült rekonstruálni egy spanyol barlangban talált csont alapján.
Az egyedülálló genetikai eljárás segítségével a távolabbi múltban követhetjük őseink nyomát.





Az eddig szekvenált legidősebb emberi genom "mindössze" 70-80 ezer éves volt: a neandervölgyi és a modern emberhez közel álló gyenyiszovai emberekhez tartozó kislányé.
Az észak-spanyolországi atapuercai Sima de los Huesos (Csontok szakadéka) lelőhelyen talált DNS elemzése alapján kiderült, hogy ez az emberféle a délnyugat-szibériai Altaj-vidéken élt gyenyiszovai emberrel van rokonságban, nem a neandervölgyivel, amelynek pedig számos megkülönböztető jelét viselik a barlangban talált csontvázak is.

-
Gyenyiszova

"Az eredményt azt mutatja, hogy a neandervölgyi és a mai ember bonyolult evolúción esett át. Remélem, hogy az újabb kutatások révén tisztázni lehet egyrészt a Sima de los Huesosban talált emberfélék, másrészt a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak közötti genetikai kapcsolatot" - emelte ki közleményében Juan-Luis Arsuaga, a madridi Emberi Evolúció- és Viselkedéskutató Központ igazgatója, a tanulmány egyik szerzője.

A harminc méterre a föld felszíne alatt fekvő, magas nedvességtartalmú és szinte állandó 10,6 Celsius-fok hőmérsékletű Csontok szakadéka a középső pleisztocén kor legnagyobb emberikövület-lelőhelye, a kora hozzávetőlegesen 500 000-120 000 év.
Az állati csontokon túl Juan-Luis Arsuaga és csapata legalább 28 emberféle csontvázát emelte ki innen.


Csontok szakadéka

Ezeket az emberféléket a szakemberek korábban vagy a heidelbergi emberhez (Homo heidelbergensis), vagy a korai neandervölgyi emberhez sorolták.
A kutatóknak korábban soha nem sikerült rekonstruálni a DNS-üket, amíg Matthias Meyer és csapata, a lipcsei Max Planck intézet munkatársai az ősi, erősen megrongálódott DNS-ek rekonstruálására ki nem dolgoztak egy új technológiát.

Arsuagával együttműködve a német szakértők 2010-ben kezdték el elemezni - sikerrel az új módszerükkel a Csontok szakadékában talált több mint 300 ezer éves medvemaradványokat.
Ezután fogtak neki az ott talált emberi maradványok elemzésének.
A combcsontból származó kétgrammnyi por segítségével helyreállították az energia előállításában és elraktározásában szerepet játszó mitokondrium nevű sejtszervecske DNS-ét.



A kutatóknak korábban soha nem sikerült rekonstruálni a DNS-üket, amíg Matthias Meyer és csapata, a lipcsei Max Planck intézet munkatársai az ősi, erősen megrongálódott DNS-ek rekonstruálására ki nem dolgoztak egy új technológiát.



Arsuagával együttműködve a német szakértők 2010-ben kezdték el elemezni - sikerrel az új módszerükkel a Csontok szakadékában talált több mint 300 ezer éves medvemaradványokat.
Ezután fogtak neki az ott talált emberi maradványok elemzésének.

A combcsontból származó kétgrammnyi por segítségével helyreállították az energia előállításában és elraktározásában szerepet játszó mitokondrium nevű sejtszervecske DNS-ét.



A mitokondrium-DNS csak anyai ágon öröklődik, és nagyon hasznos egy faj evolúciójának nyomon követésében.
Ezután már csak össze kellett hasonlítani ezt az anyai DNS-t a neadervölgyiekével, a gyenyiszovai emberekével, a modern emberekével és más főemlősökével.

A Nature című brit folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint a genomban a közelmúltbeli mutációk hiánya arra enged következtetni, hogy ez az emberféle 400 ezer éve nyugszik a spanyol barlangban, és bár több közös vonása van a gyenyiszovai emberrel, az időszámítás előtt mintegy 700 ezer évvel fejlődött ki.

F: mult-kor.hu
http://www.mpg.de/7637951/hominin_from_sima_de_los_huesos
http://www.dailygalaxy.com/my_weblo...attern-of-evolution-of-neanderthals.html#more
.

HÓMAN BÁLINT - SZEKFŰ GYULA - MAGYAR TÖRTÉNET 1928 pdf, FB2

Letöltőlink:


http://data.hu/get/7460587/H_HOMAN_BALIN_-_SZEKFU_GYULA_-_MAGYAR_TORTENET_1928.rar

16.8 MB

Rákosi Viktor
-Korhadt fakeresztek epub
-SIPULUSZ humoros elbeszélései I. epub
-SIPULUSZ humoros elbeszélései II. epub

Letöltőlink :http://data.hu/get/7460624/Rakosi_viktor_3.rar

584KB

Svéd búvárok kőkorszaki leletek egész gyűjteményét fedezték fel mélyen a Balti-tengerben...

Egy kőkorszaki település maradványait találhatták meg a Balti-tengerben Svédország mellett.
A települést valószínűleg elöntötte a tenger, de emiatt kivételesen jó állapotban találtak tárgyi maradványokat több mint 11 ezer évvel ezelőttről.




A helyi sajtó csak Svéd Atlantiszként emlegeti a települést.
(Nilsson gyorsan elutasította azokat az állításokat, hogy a település a "svéd Atlantisz", ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a svédek abban az időben nomádok lehettek. Ez azt jelenti, hogy lehet, a település csak átmeneti volt, és hogy nem létezett állandóan a helyszínen, ellentétben a mitikus Atlantisszal.)

A helyszín egyfajta szemétdomb, lerakodó is lehetett, ahol az akkori nomádok megszabadultak már nem használatos tárgyaiktól.
A település nagyjából 16 méterre van a felszín alatt, Hanö közelében, a tenger partján.

Nagyon sok tárgyat találtak, például fadarabokat, pattintott kőszerszámokat, köteleket, állatok agancsait. Kimunkáltabb eszközöket is találtak régészek, például egy állati csontból készült szigonyt.





Björn Nilsson, a Södertörn University régészprofesszora azt mondta, hogy a helyszín oxigénszegény környezete miatt maradtak ilyen jó állapotban az eszközök.
Ha szárazföldön maradtak volna az eszközök, akkor csak a csontból készült eszközök maradtak volna fenn, a fából készültek elbomlottak volna.

A régészek folytatják a keresést, például temetkezőhely után kutatva.
A professzor szerint az egyik legősibb települést találták meg a térségben.

http://news.discovery.com/history/a...-settlement-found-under-baltic-sea-140221.htm

http://www.pasthorizonspr.com/index...owned-land-11000-year-old-settlement-hano-bay

EGY CSONTSIMÍTÓ MEGVÁLTOZTATTA
A NEANDERVÖLGYIEK KÉPESSÉGEIRŐL ALKOTOTT KÉPÜNKET

A Neander-völgyi ember készítette mai tudásunk szerint elsőként felületek polírozására a csontcsiszolót, amelyhez nagyon hasonlót használnak ma is a bőriparban.
Régészek a Neander-völgyiek által 40 000-50 000 éve lakott lelőhelyeket tártak fel, ahol Európa legrégebbi, speciálisan kialakított csonteszközeit találták meg.

Az enyhén meghajlított, keskeny, hosszú csiszolókat szarvasbordából készítették, és feltehetően az állati bőröket tették tartósabbá, lágyabbá és vízállóbbá velük.
A kifinomult eszközök fajunk, a mai ember Európába érkezte előtt készültek, vagyis a Neander-völgyi ember nem a mai embertől leste el készítésüket.

Ez tehát az egyetlen olyan eszköz, amelyet ma is használunk, de igazolhatóan a Neander-völgyiek találmánya.

A polírozó elkészítése nagy szakértelmet feltételez, mivel a célra a legmegfelelőbb anyagot használták fel.
A csont kemény, de rugalmas, bőrkikészítésre jóval alkalmasabb a kőnél, amely merevsége miatt kiszakíthatja az anyagot, és a kezet is megvághatja – nyilatkozta Shannon McPherron, a lipcsei Max-Planck Intézet munkatársa a LiveScience-nek kutatásáról, amelynek eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) szakfolyóiratban tették közzé.
Marie Soressi kutatásvezető, a Leiden Egyetem munkatársa találta meg az első nagyobb polírozótöredéket a délnyugat-franciaországi Pech-del’Azé-barlangban.



A lelőhelyen 51 000 éve ott élt Neander-völgyi gyermek koponyája és egyéb Neander-völgyi lelet került elő, de nyoma sincs annak, hogy a mai ember is lakta volna a barlangot.



Nem sokkal később a McPherron vezette kutatócsoport 35 kilométerrel távolabb, Abri Peyronyban egy szikla alatt három hasonló, de kisebb, töredékes polírozót fedezett fel.
A szénizotópos mérések az eszközök korát 41000-48000 évesre tették.

A kisebb polírozókat feltehetően gím- vagy rénszarvasbordából készítették.
Mindegyik polírozó végét lekerekítették, és egyik oldaluk fényesre volt csiszolva.
A másik oldalhoz viszont nem nyúltak, meghagyták eredeti állapotában.
A polírozók 20-40 centiméter hosszúak lehettek – mondta elSoressi a LiveScience-nek.

Az előkerült legnagyobb töredék, egy nyolc centiméter hosszú darab hegyén jól látható a használat során keletkezett kopásnyom.




A kutatók elkészítették a leletek másolatát és kipróbálták, hogy a száraz bőrt meg lehet-e lágyítani velük.
Sikerrel jártak és a másolatok hegyén hasonló kopásnyomok keletkeztek, mint amiket az eredetiken megfigyeltek, ám kiderült az is, hogy a kisebb hegyek az erősebb nyomásra könnyen letörhettek.

Már korábban is kerültek elő Neander-völgyi ember által készített eszközök, de ezek az elsők, amelyek igazi szaktudással, a megmunkálandó anyag, a csont szakismeretével készültek.



Chris Stringer, a londoni Natural History Museum paleoantropológusa szerint elképzelhető persze az is, hogy a Neander-völgyi a Közel-Keleten leste el a mai embertől a polírozó készítésének trükkjét, és aztán elterjesztette Európában ismeretét, de valószínűbb, hogy ő maga találta ki.
Ami megint csak arra mutat, hogy ideje felülbírálnunk a Neander-völgyiekről kialakított képünket.
Nekik fajunkénál nagyobb agytérfogata volt, képesek voltak nehéz körülmények között is életben maradni, összetett társadalomban éltek, és eszközöket készítettek.
„Egyáltalán nem voltak hülyék” – nyilatkozta az új felfedezés kapcsán Stringer a The Guardiannek.






http://scitechdaily.com/discovery-r...rst-in-europe-to-make-specialized-bone-tools/

http://www.magyarregeszet.hu/wp-content/uploads/2013/12/Mester_13T.pdf

Sziasztok, Éppen a bc munkámhoz kerestem anyagot amikor rátok akadtam. Első világháborús haditudósítások a felső-magyarországi magyar nyelvű sajtóban a témám címe, tudnátok valami hasznosat hozzá? konkrétan pár felső-magyarországi haditudósító nevére lenne szükségem, de nem igazán találok. esetleg ha tudnátok segíteni.... Köszi

karyn írta:

Sziasztok, Éppen a bc munkámhoz kerestem anyagot amikor rátok akadtam. Első világháborús haditudósítások a felső-magyarországi magyar nyelvű sajtóban a témám címe, tudnátok valami hasznosat hozzá? konkrétan pár felső-magyarországi haditudósító nevére lenne szükségem, de nem igazán találok. esetleg ha tudnátok segíteni.... Köszi

Kattints a kibontásához...

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=193&vid=9941