Változások indulhattak be benned, de ez egyenlőre nem uralható sem a magad,sem a környezeted számára... Új tartalmakat hordozol, és érzékeled az "anyag ellenállását", a régi rendszereknek az a tulajdonsága, legyen ez családi rendszer vagy egy életforma rendszere, hogy folyamatosan újra szeretnék generálni önmagukat. Ezért nehéz az új dolgoknak megszületni, létjogosságukat elismertetni... Az új önmagad megszülése mindenben változást hoz. De még várnod kell, úgy tűnik, és hagyni magad érlelődni, mig rájössz, "ki az apa", milyen természetű változással állsz szemben, mert nem érzed ennek az alapjait.
Az a kérdés is felmerült bennem, hogy ki az , akinek a részéről biztos nem számithatsz elfogadásra, ha egy új arcod, ami számodra is ismeretlen, megmutatkozik? Kinek akarsz megfelelni? Te el tudod fogadni, hogy más is lehetsz, mint, amilyennek látnak? Az álom a benned lévő gátra is figyelmeztethet, arra, hogy éppen ennek a gátnak a feloldásán kell dolgoznod, hogy megszülethessék az az új tartalom, ami már él benned.
A "ki az apa" kérdése csak elmélyit egy szégyenérzetet, ami miatt nem érzed létjogosultnak az új részedet. Nem találsz bázist egyenlőre, amin felvállalhatnád önmagad. Létjogosultságot kell keresned neki. A létjogosultságot a felvállalás adja, de ez mély önismereti kérdés, az erőt ehhez fel kell szabaditani. Tudnod kell azt, hogy helyed van a világban, és úgy vagy érték, ahogyan és amivé alakulsz. És bármi érték lehet, ami megfogan benned és megszületésre vár.
(Talán keresned kellene egy "bábát",aki ebben segithet - utat, módot a megvalósulásra.)
Szeretettel : Csillagvirág
), megörülök neki, felveszem. Majd újabb és újabb érméket találok, felszedegetem őket, de ahogy növekszik az összeg, egyre biztosabb vagyok benne, hogy nem a magam javára fogom fordítani, hanem másokat segítek vele. Annyira elmerültem a sok pénz felszedegetésében, hogy nem jut idő meggyújtani a gyertyákat, mert hamarosan kezdődik a mise, de tudom, semmi baj, utána is lesz lehetőségem azt pótolni.
