Nagytiszteletű Csöcsi úrnak

Ön volt az aki Tabánban járt,
és mindent össze-vissza hányt,
hiába volt a szó, a szép,
mint a borsó a falrahányt.
Ön az, ki arcszeszet vedelt,
mert valódi szeszre sohse telt,
és kutyakölnit is ivott,
amikor jöttek rossz napok.
A lábam formás, izmos, erős
Önnek az agytekervénye a görbe. :evil:
Csak a szájával ekkora hős,
de belököm Önt majd a körbe,
ahol lidércek, gonosz manók
s gyanús árnyak lejtik a táncot,
akasztott páriák, volt boszorkányok
csörgetik karjukon a láncot,
s Ön ott közöttük reszketni fog,
pedig ők mind tőlem remegnek.
Javaslom együgyü meséit,
mondja egy óvodás gyereknek.

Mily borzalom, mily szégyen és gyalázat,
Csöcsi lovag nem vállalta a harcot,
panaszos hangom felveri a házat,
s vetek ki rá, kemény, szigorú sarcot.

:evil:

Ugyan mar lovag ne legyen gyerekes
a hoguta miatt beszel oly sokat
vigyazzon magara , mert egyet beverek
s ilyedtebe megdugja a kobor lovat

Maga csak csatazzon en orvoshoz jarok ***
van nekem onnelkul is ,elg bajom.
ha sokat bactat a szajara vagok
egy szomoru , esos oszi hajnalon.

Kedves Lovag, szomorú szivvel hallom,
hogy párbaj során megbetegedett,***
a Kóbor Lovagok Szaxervezete
kiutal talán egy fürdőjegyet,

a Pokolba, a jó meleg szurokba,
mi izületét átheviti szépen.
A spájzba teszem kardom és lovam,
mig Ön táppénzen henyél. Eképpen

semmi dolgom. Ha elmúlik baja
kérem jelentkezzen, hogy lefejezhessem,
mert nem tűrheti a lovagi szakma,
hogy a munkámban bármi hiba essen.

On csak ne pihenjen tanuljon szaporan
lengesse kardjat, figyeljen oda
ha van egy kis ideje tanulja a korant
hogy mire megjovok ne legyen ostoba.

Ma reggel már felkeltem Korán,
és leborultam Allahom előtt,
időben, hogy el ne találjon,
amit a Hizballa idelőtt.

De semmi baj. Én készen állok,
s ha Ön megjön, miszlikbe apritom,
maradék fogát a sárgát,
acélkesztyűmmel a torkán letolom.

Kiskegyed csak ne nyomkodjon semmit
ereje fogytan , hisz jarni sem bir
a hizballa raketeja usse ki a szemit
s varjak hordjak majd onrol a hirt.

Hohó ! Ön egy csaló, ki szimulál,
harcolni tud, de gyáván meglapul,
párbaj helyett kezelésekre jár,
s ha jól megverem, semmit nem tanul.

Hohó ! Tehát Ön mindig újra kezdi,
álságos módon Ön hátulról támad,
lesből tüzel, de ezért fejét veszti,
no várjon csak ! Hozom a paripámat.

Na figyu Efi, en nem tuzelek
olyat csak a kutyam szokott
tetteimert hoskent felelek
csak te vagy olyan mint egy kokott

Mindig sirsz ha nyeresre allok
parbajhoshoz nem melto ez
egy hajopadlot majd hozzad vagok
s a sipakolastol majd jol berekedsz

Nyúlon nem láttam soha ordót,
s Ön azt mondja, hogy hős ! Csak nevetek,
a személyzetem cipekedve hordja,
a zsebkendőt, törölni könnyemet.

Ön örök vesztes, ezt rég megbeszéltük,
nincs olyan soha, hogy nyerésre áll,
a hajópadlót is régen eladta,
nem is értem, hogy miért kiabál.

Nyápic kezével nem tud már emelni,
csak a hangját, ha pálinkáért bömböl,
két hétig gipsz van a kezén,
ha részegen az ajtaján dörömböl.

Csak kacarasszon, mint a tobbi
zartosztajon ez nem ritka eset
zoknijat a kulcslukba tomi
mert multkor a nover belesett

Kapott is beontest es nyugtatot is nyomban
latogatot e heten mar nem fogad
ha lovamat meglatja szerelemre lobban
s kajan vigyorral nagyokat bologat

Eszelos tekintet, s remego kezek
tetova mozdulat, orult kacaj
ma viccbol a foorvos en leszek
s lesz onnek hatalmas jaj.

Mily szörnyű Önnél ez a kényszerképzet,
látom, hogy a sok gyógyszer nem segít,
tán hideg vizes fürdő, sok-sok jéggel
megnyugtatja az Ön idegeit.

Már hozzák is Önnek az új ruháját,
a két újját majd hátul megkötik,
meghajtják Önt kilencven fokban,
s két farpofája között belökik

a nagy fekete slágot, hogy kimossák,
gyomrából a szeszt amit ivott,
s mert csúnyán beszélt velem, azért
az eljárás lett ilyen forditott.

Ugyan mar kerlek, bolond beszed
nyugtatod vedd csak be szepen
ha nem nyugszol kitepem a vesed
es vissza kezbol vaglak majd kepen

Ejfelkor, a sokkoloban varlak ,
hova a bagoly is csak huhogni jar
egy pajszerral nyakon vaglak
hogy nemtudod tel van e vagy nyar

Éjfélkor pontban ott leszek,
kérem Lovag ne késsen,
mert egy rozsdás ácskapoccsal
a veséjét levésem.

A pajszerjától rég nem tartok én,
hisz jól tudom, már megette a rozsda,
nincs Önnek kardja, kése sem,
azért lepi a képét a borosta.

A sokkolóban régen nincs bagoly,
hisz múlt vasárnap pörköltnek megette,
de előbb ellopta tojásait,
s a galuskának tésztájába tette.

Ne kessen el, Uram nem varok soka
turelmem veges ,mint az on elete
ha nem lesz ott idore, rugom majd bokan,
s van egy koporsom, mely az on merete.
Valba kicsit szuk lesz, de majd szabok onon,
kardommal apritom s pajszerral verem,
Ha ez sem hasznal, majd siman lelovom
s halotti toran nagyokat eszem
Baglyomat sajnalom, de jo volt a husa
valoban megettem,de szukseg torvenyt bont.
A zartosztalynak gyenge a kosztja
mert a Lavoros mindent bonbonra kolt.

Most elismerte végre, hogy megette,
előbb a macskát s most már a bagolyt,
Ön bélpoklos, igy történt, hogy a Raktár
minden szesze az Ön torkán lefolyt.

A köznép érdeke is megkivánja,
hogy ne legyen Önnek többé kegyelem,
ha meglátom a torkát megszoritom,
s buzigányommal jól fejbe verem,

s a vért ami a fejsebéből árad
véreshurkámba belekeverem,
a bagolyért ily módon bosszút állok,
az Ön vérét hurkában megeszem.

Ami marad még a porhüvelyéből,
azt falják csak fel a csahos ebek,
gusztán felapritom s minden cafatot
a szorgos őrlőfogak közé vetek.

Ha Ön éhes, rágja a körmét,
de bagolyra többé ne emeljen kezet,
mert a bagolynak kuvik a rokona,
mely sírja fölött zeng majd éneket,

s kuvik lesz az, mely sejtelmes órán
éjfél után halált énekel,
s Ön tudni fogja, hogy eljött az óra,
amikor Önnek végleg menni kell..

Csatolás megtekintése 16981

Szevasztok!

Mint új fiú és mit Efike hűséges fegyverhordozója,teljes mell szélességgel és sörhas kidüllesztéssel állok mellette és előtte meg mögötte,szinte mindenütt.
Ugyanakkor javaslom felvenni a fegyverek listájára Kinizsi Paja malomkövét is.

Na,indításnak tán ennyi.Óriásiak vagytok,de tényleg!!!!

Őőőőőrület,de naaaagyon jóóó