Nem tudják megfékezni a csernobili zónában keletkezett tüzet, Kijev felé tart a füst

Éleskés · 2018 Szeptember 20

Ha ez így megy tovább, akkor Ukrajnának annyi.
Hajrá Paks 2 - leállítása!

CasaLoma · 2018 Szeptember 20

Éleskés írta:
Ha ez így megy tovább, akkor Ukrajnának annyi.
Hajrá Paks 2 - leállítása!

Korántsem biztos, hogy csak Ukrajnának. A sugárzás nem tartja tiszteletben az országhatárokat.

Georgina Bojana · 2018 Szeptember 20

Melitta írta:
Egyelőre nem sikerült teljesen eloltani a tüzet a csernobili zónában lévő erdős területen, ott, ahol a legmagasabb a sugárzás szintje, a szél pedig a főváros, Kijev felé viszi a füstöt.

A rendkívüli helyzetek hivatalának szerda reggeli tájékoztatása szerint folytatódik a tűzgócok oltása, összességében öthektáros területen ég még az erdő. A lángok oltásában 35 tűzoltókocsi és -berendezés, illetve 150 tűzoltó vesz részt. A tűzoltás kezdete óta 29 bevetést hajtottak végre a tűzoltó-repülőgépek és -helikopterek, 154 tonna vizet locsoltak az égő erdőre. A tűzoltás a Kopacsi nevű elhagyatott település környékére összpontosul.

A hivatal tájékoztatása szerint Kijevben, Csernobilban és az atomerőműhöz tartozó ipari területen a sugárzás szintje a normákon belül van.

Az UNIAN hírügynökség szerint a térségben szerda reggel északi szél fúj, és Csernobiltól Kijev irányában viszi a füstöt.

A csernobili zónában lévő Vörös-erdőben, azon a területen, ahol a legmagasabb a radioaktivitás szintje, kedden lobbant lángra a bozót, majd a zűz átterjedt az erdős területre is. Az esti órákban tízhektáros területen égett az erdő. A lángok a zóna közepén fekvő Kopacsi falunál csaptak fel.

Ennek a településnek minden lakosát evakuálták a csernobili atomerőműben 1986. április 26-án bekövetkezett baleset után, az összes épületét ledózerolták, csak a falu óvodája maradt meg. A sugárzás szintje az atomerőműtől mintegy 8 kilométerre nyugatra lévő területen annak idején olyan magas volt, hogy a fenyőerdő fái vörösesbarnák lettek, és innen kapta a nevét a Kopacsi melletti erdő. Ez a terület máig a tiltott zóna legszennyezettebb része.

MTI

Csatolás megtekintése 1624517

*
Szerencsétlen emberek, veszélyben vannak. S, ilyenkor mindig felrémlik az, hogy pára - felhő - szél - s bármerre fújhatja a felhőt - aztán eső - s mi lesz?!

Georgina Bojana · 2018 Szeptember 20

CasaLoma írta:
Korántsem biztos, hogy csak Ukrajnának. A sugárzás nem tartja tiszteletben az országhatárokat.

*
Sajnos, ez így igaz.

Alarik55 · 2018 Szeptember 20

Éleskés írta:
Ha ez így megy tovább, akkor Ukrajnának annyi.
Hajrá Paks 2 - leállítása!

Paks teljesen más rendszerű reaktorral van megáldva.

Melitta · 2018 Szeptember 20

Minden hirrol ami az atomeromuvek korul van fuggetlen 1-2 honapos elgondolkodtato.
Mindnyajunk eletere kihatassal van ha barmi miatt zavar keletkezik.
Csernobilrol ha hall valami hirt az ember mar gorcsbe randul a gyomra mert nem jo hirek jottek onnan soha .

Éleskés · 2018 Szeptember 21

Alarik55 írta:
Paks teljesen más rendszerű reaktorral van megáldva.

Egyszer már leírtam, de ismétlem magam.

Remélem, a nagy magyar titkolódzás alatt nem az itt leírt megoldás búvik meg.

Van a régi rendszer, a vizzel hűtött és moderált. Az urándúsított rudak egymást gerjesztve meleget generálnak. Ha a bomlás túl gyors és fennáll a kritikus tömeg felgyümlése veszélye, akkor a bomlást szabályozni lehet grafit, vagy króm rudak betolásával. Ez biztonságosnak tűnik. Más kérdés, ha a kezelők nem mérik fel a veszélyt előre és próbálkoznak más megoldásokkal - ez volt Csernobilban. Vagy hogy jön egy hirtelen tsunami és tönkrevágja az elektromos szabályozó hálózatot - Fukusima. Egyszóval ezek nem egy Mátrai Hőerőmű, ami legfeljebb a romjaiba dől - és akkor mi van? Semmi, legfeljebb kevesebb (minimális) sugárzás szabadul fel a tőzegből, ha nem lesz áram.
De a forradalmian új rendszer, amit az oroszok más államokban próbálnak meg létrehozni (nem otthon, mert tényleg veszélyes lehet és a csalánt jobb mással verni), arról csak azt tudjuk, hogy ilyen esetek nem fordulhatnak elő vele. No de mi van, ha más gebasz igen???
Tehát a technika:
Van két urán csomag, amik külön-külön a kritikus tömeg alatt vannak, de együtt kritikus, vagy szuperkritikus tömeget képviselnek. Ha ezeket a csomagokat összerakjuk tized, vagy ezred másodpercekre, akkor a bomlás hirtelen megugrik és hót termel. Ha ezt ismételgetjük, akkor mindjárt lesz egy hőtermelő reaktorunk.
Ezt úgy oldják meg, hogy van egy nagy átmérőjű lendkerék, aminek a kerületébe van beépítve az egyik csomag, míg a másik a kerék mellett az alapra van telepítve. Ahogy a kerék forog, a két csomag ütemesen egymás mellé kerül és szétválik. Ha valami baj történik, az alapon lévő csomagot eltávolítják és/vagy lefékezik és/vagy távolabbra robbantják. Ha nincsenek egymás mellett, akkor nincs semmi baj, csak némi probléma a sugárzás kijutásának megakadályozásával a térbe. De amikor egymás mellett vannak, az tulajdonképpen egy működő atombomba begyújtás előtti állapotban. Na ez az, amitől mindenki f@ik.
És ez épül itt, Magyarország közepén. Ha baj van, a Kárpátok egy kicsit csökkenthetik a következményeket. Akik meg a tál közepén élnek, hát legfeljebb gyorsabban halnak meg, mint a többiek.
Ismeritek a viccet: Katona, mit csinál, ha látja leesni az atombombát? Jelentem, jól megnézem, mert többet úgyse látok ilyet!

Éleskés · 2018 Szeptember 21

CasaLoma írta:
Korántsem biztos, hogy csak Ukrajnának. A sugárzás nem tartja tiszteletben az országhatárokat.

A kihullás - értsd a sugárzó elemek lehullása a felhőkből - általában a keletkezéshez közelebbi helyeken várhatók. Lásd a "vörös erdő"-t, ami most ég.

Éleskés · 2018 Szeptember 21

Georgina Bojana írta:
*
Szerencsétlen emberek, veszélyben vannak. S, ilyenkor mindig felrémlik az, hogy pára - felhő - szél - s bármerre fújhatja a felhőt - aztán eső - s mi lesz?!

Van egy újság, talán a The Economist, amelyik 1950, a kisérleti atombobmba robbantások óta minden hónapban közzéteszi az állandó háttérsugárzás értékét. Anyám, míg külkereskedő volt, még az átkosban is hozzájutott. Akkor sem volt túlzottan publikus, most meg még úgy sem.
1975-ig, akkor ment nyugdíjba, az érték folymatosan csökkent. De minden kisérlet azonnal megemelte az értéket. Hogy most hol tartunk??? Talán a politikusaink tudják ....

Georgina Bojana · 2018 Szeptember 21

Éleskés írta:
Van egy újság, talán a The Economist, amelyik 1950, a kisérleti atombobmba robbantások óta minden hónapban közzéteszi az állandó háttérsugárzás értékét. Anyám, míg külkereskedő volt, még az átkosban is hozzájutott. Akkor sem volt túlzottan publikus, most meg még úgy sem.
1975-ig, akkor ment nyugdíjba, az érték folymatosan csökkent. De minden kisérlet azonnal megemelte az értéket. Hogy most hol tartunk??? Talán a politikusaink tudják ....

*
Borzasztó! Nem tudjuk, mitől lesznek rákosak az embertársaink, miért születnek olyan koraszülöttek és olyan állapotban, amilyennek nem szabadna előfordulnia... Többen ezekre a "balesetekre" gyanakszunk és nem véletlenül. Az emberiséget szó szerint végveszélybe sodorják. Ne legyen igazam, ne legyen... Ezt a Paks2-tőt is nagyon ellenzem, de ki az, aki meghallgat? Itt leírhatom a véleményem, no meg a Facen - és mi történik? Felettünk szervezik - és ellenünk - a dolgokat és eseményeket.

xifre · 2018 Szeptember 22

Éleskés írta:
Na ez az, amitől mindenki f@ik.
És ez épül itt, Magyarország közepén. Ha baj van, a Kárpátok egy kicsit csökkenthetik a következményeket. Akik meg a tál közepén élnek, hát legfeljebb gyorsabban halnak meg, mint a többiek.
Ismeritek a viccet: Katona, mit csinál, ha látja leesni az atombombát? Jelentem, jól megnézem, mert többet úgyse látok ilyet!

Érdekes a leírásod és felmerült néhány kérdés, hogy összességében mennyire veszélyes egy atomerőmű.
kb. mekkora erejű atombombának felelne meg az atomerőmű felrobbanása? Tehát Nagaszakihoz vagy Hirosímához viszonyítva.
És az ottani atomrobbantások után mennyi idővel indult újra az élet?
Lehet -e egyáltalán ősszehasonlítani egy atomerőművet egy atombombával?
Mivel a NATO előre beprogramozott célpontu atombombákkal rendelkezik, szerinted a NATO tagállamokra irányulnak -e beprogramozott célpontu atombombák?

Azért azt is jó tudni, hogy ilyen típusu erőmű már működik az oroszoknál.

Éleskés · 2018 Szeptember 22

xifre írta:
Érdekes a leírásod és felmerült néhány kérdés, hogy összességében mennyire veszélyes egy atomerőmű.
kb. mekkora erejű atombombának felelne meg az atomerőmű felrobbanása? Tehát Nagaszakihoz vagy Hirosímához viszonyítva.
És az ottani atomrobbantások után mennyi idővel indult újra az élet?
Lehet -e egyáltalán ősszehasonlítani egy atomerőművet egy atombombával?
Mivel a NATO előre beprogramozott célpontu atombombákkal rendelkezik, szerinted a NATO tagállamokra irányulnak -e beprogramozott célpontu atombombák?

Azért azt is jó tudni, hogy ilyen típusu erőmű már működik az oroszoknál.

- Csernobil a leírások szerint 400 Hirosímai atombombával felér.
- Hirosimát és Nagaszakit lásd a mai leírásokban, videókban.
- Az erőmű telepített és a földön van, a bomba meg repül és 1-2 km magasan robban. Szerinted te melyiket éled túl, ha a közelében vagy? Egyébiránt egy erőmű teljesítményét mindig is a hirosímai atombombáhz mérik, hogy azok a lüke civilek is értsék, miről és mennyiről van szó.
- Ja, hogy te pontosan tudod a NATO programját! Az mingyá más!
- Azt viszont nem jól tudod, hogy a SZU rendelkezik ilyen atomerőművekkel. A Bajkál mellé építettek egy ilyet, de azt azóta se indították el. Fene tudja miért. Ja, meg Észtországban is próbálkoztak egy ilyen építésével. Az észtek nem kértek belőle. (innetől törölve: Éleskés)

xifre · 2018 Szeptember 22

Éleskés írta:
- Azt viszont nem jól tudod, hogy a SZU rendelkezik ilyen atomerőművekkel. A Bajkál mellé építettek egy ilyet, de azt azóta se indították el. Fene tudja miért. Az első, amiről tudunk, a finn. Egyelőre véglegesen leállították az építését Fukusima után. Értsd, az építését. Soha nem is működött. Ja, meg Észtországban is próbálkoztak egy ilyen építésével. Az észtek nem kértek belőle. No de majd mi! Mert mi fasza gyerekek vagyunk!

Szerintem jó dolog több forrásból tájékozódni, például ilyesmiket olvastam:
"A Lenigrád-2 atomerőmű első új blokkjában a 3+ generációt képviselő VVER-1200 típusú reaktor működik, a második működő modell Oroszországban, a 2016-ban beindított a Novovoronyezs-2 után. Ilyen típusú reaktorokkal szerelik majd fel a magyarországi két új paksi blokkot is. "

http://www.world-nuclear-news.org/Articles/Leningrad-II-1-set-to-enter-commercial-operation

mindenesetre én speciel jobban félek a pontos koordinátára repülő atombombáktól, mint egy mindenféle nemzetközi biztonsági követelményeknek megfelelő erőműtől.

Melitta · 2018 Szeptember 22

xifre írta:
Érdekes a leírásod és felmerült néhány kérdés, hogy összességében mennyire veszélyes egy atomerőmű.
kb. mekkora erejű atombombának felelne meg az atomerőmű felrobbanása? Tehát Nagaszakihoz vagy Hirosímához viszonyítva.
És az ottani atomrobbantások után mennyi idővel indult újra az élet?
Lehet -e egyáltalán ősszehasonlítani egy atomerőművet egy atombombával?
Mivel a NATO előre beprogramozott célpontu atombombákkal rendelkezik, szerinted a NATO tagállamokra irányulnak -e beprogramozott célpontu atombombák?

Azért azt is jó tudni, hogy ilyen típusu erőmű már működik az oroszoknál.

Ez egy "modern" uj tipusu nincs az oroszoknal se . Mi leszunk a elso kiserleti nyuszika erre a tipusu atomeromure..
Nem az atombomba az osszehasonlitasi alap hanem Csernobil, mert 32 ev es meg mindig szivarog, nemzetkozi osszefogassal sikerult osszehozni hogy beburkoljak mert penzuk erre nem volt az "orosz testvereinknek".
Egy baleset muszaki hiba stb eseten az elso 500km korzetbe remeny sincs meguszni a katasztrofat, Mo menthetelenul aldozatava esne.

sropi · 2018 Szeptember 22

Éleskés írta:
Egyszer már leírtam, de ismétlem magam.
Paks 2 egy új rendszerű reaktor. Elvben biztonságos, de még soha nem próbálták ki, mert mindenkinek rémálmai vannak tőle. Nekem is.
Van a régi rendszer, a vizzel hűtött és moderált. Az urándúsított rudak egymást gerjesztve meleget generálnak. Ha a bomlás túl gyors és fennáll a kritikus tömeg felgyümlése veszélye, akkor a bomlást szabályozni lehet grafit, vagy króm rudak betolásával. Ez biztonságosnak tűnik. Más kérdés, ha a kezelők nem mérik fel a veszélyt előre és próbálkoznak más megoldásokkal - ez volt Csernobilban. Vagy hogy jön egy hirtelen tsunami és tönkrevágja az elektromos szabályozó hálózatot - Fukusima. Egyszóval ezek nem egy Mátrai Hőerőmű, ami legfeljebb a romjaiba dől - és akkor mi van? Semmi, legfeljebb kevesebb (minimális) sugárzás szabadul fel a tőzegből, ha nem lesz áram.
De a forradalmian új rendszer, amit az oroszok más államokban próbálnak meg létrehozni (nem otthon, mert tényleg veszélyes lehet és a csalánt jobb mással verni), arról csak azt tudjuk, hogy ilyen esetek nem fordulhatnak elő vele. No de mi van, ha más gebasz igen???
Tehát a technika:
Van két urán csomag, amik külön-külön a kritikus tömeg alatt vannak, de együtt kritikus, vagy szuperkritikus tömeget képviselnek. Ha ezeket a csomagokat összerakjuk tized, vagy ezred másodpercekre, akkor a bomlás hirtelen megugrik és hót termel. Ha ezt ismételgetjük, akkor mindjárt lesz egy hőtermelő reaktorunk.
Ezt úgy oldják meg, hogy van egy nagy átmérőjű lendkerék, aminek a kerületébe van beépítve az egyik csomag, míg a másik a kerék mellett az alapra van telepítve. Ahogy a kerék forog, a két csomag ütemesen egymás mellé kerül és szétválik. Ha valami baj történik, az alapon lévő csomagot eltávolítják és/vagy lefékezik és/vagy távolabbra robbantják. Ha nincsenek egymás mellett, akkor nincs semmi baj, csak némi probléma a sugárzás kijutásának megakadályozásával a térbe. De amikor egymás mellett vannak, az tulajdonképpen egy működő atombomba begyújtás előtti állapotban. Na ez az, amitől mindenki f@ik.
És ez épül itt, Magyarország közepén. Ha baj van, a Kárpátok egy kicsit csökkenthetik a következményeket. Akik meg a tál közepén élnek, hát legfeljebb gyorsabban halnak meg, mint a többiek.
Ismeritek a viccet: Katona, mit csinál, ha látja leesni az atombombát? Jelentem, jól megnézem, mert többet úgyse látok ilyet!

Ezt a lendkerekes megoldást honnan vetted, mert Paksra VVER-1200 típusú reaktor van tervezve, amiben sok minden van, de lendkerék nincs.

Éleskés · 2018 Szeptember 23

sropi írta:
Ezt a lendkerekes megoldást honnan vetted, mert Paksra VVER-1200 típusú reaktor van tervezve, amiben sok minden van, de lendkerék nincs.

Ezt meg honnan vetted? Én semmi tipusjelet nem találtam az általam olvasott publikus anyagokban. Onnan gondoltam, mert a szerződés szupertitkos, 30 évre páncélszekrénybe tették. Igaz, később állítólag a politikai ellenzék belenézhetett, de arról sincs semmi hír. A titkos záradék meg azért titkos, hogy ne is tudjunk róla.
Az általam leírt atomreaktort az eddig olvasott mindenféle magazinokban leírva találtam. A SZU évek óta ezt propagálja, tervezi és erőlködik, hogy ez biztonságosabb, mint a régi volt, mert ez nem tud "megfutni", ha leállítják, a két mag egy lendkerék átmérőnyi távolságra van egymástól, stb., stb. Áltaslános ellenvetés, hogy ez a reaktor szaporító és mint olyan, mindenki tiltakozik ellene, mert a bombák alapanyagához igencsak hozzájárulhat.
Minthogy a szerződés titkos, akár ez is lehetséges. Mert ha nem, akkor mi fenét titkolnak annyira????
Ha mindaz igaz, amit írtál, mindent visszavonok és átírom az elejét, mit egy meg nem valósult érdekes terv. A VVER reaktorokban a rajz szerint tényleg nincs lendkerék.

u.i. Most olvastam @xifre hozzászólását, ahol van rá hivatkozás. Igaz angolul, de ezért nem túrtam végig a világ összes híroldalát ....
Tehát sztornó az én sztorim.

Éleskés · 2018 Szeptember 23

xifre írta:
Szerintem jó dolog több forrásból tájékozódni, például ilyesmiket olvastam:
"A Lenigrád-2 atomerőmű első új blokkjában a 3+ generációt képviselő VVER-1200 típusú reaktor működik, a második működő modell Oroszországban, a 2016-ban beindított a Novovoronyezs-2 után. Ilyen típusú reaktorokkal szerelik majd fel a magyarországi két új paksi blokkot is. "

http://www.world-nuclear-news.org/Articles/Leningrad-II-1-set-to-enter-commercial-operation

mindenesetre én speciel jobban félek a pontos koordinátára repülő atombombáktól, mint egy mindenféle nemzetközi biztonsági követelményeknek megfelelő erőműtől.

Eddig mindenki így volt vele.
Az biztos, hogy a bomba (feltehetőleg) ott fog robbanni, ahová küldik. A telepített atomreaktor meg ott robban, ahová telepítették. Eddig volt rá két publikus példa. Eddig - hál'istennek az első verzióra nem volt példa és nem halt bele pár milló ember, állat és általában véve a természet. A második esetekben azért volt és van haláleset, természetkárosítás dögivel, ugye?

xifre · 2018 Szeptember 24

Éleskés írta:
Eddig mindenki így volt vele.
Az biztos, hogy a bomba (feltehetőleg) ott fog robbanni, ahová küldik. A telepített atomreaktor meg ott robban, ahová telepítették. Eddig volt rá két publikus példa. Eddig - hál'istennek az első verzióra nem volt példa és nem halt bele pár milló ember, állat és általában véve a természet. A második esetekben azért volt és van haláleset, természetkárosítás dögivel, ugye?

a világon van kb. 6000 bevethető atomfegyver, valóban igaz, hogy eddig csak két várost pusztítottak el.
Egyenlőre valóban csak szóban, meg tanulmányokkal, számítógépes szimulációkkal ijjesztgetik egymást:
http://www.origo.hu/tudomany/20130213-mekkora-pusztitast-okozna-egy-atombomba-budapesten.html

Nem tudják megfékezni a csernobili zónában keletkezett tüzet, Kijev felé tart a füst

Éleskés

CasaLoma

Georgina Bojana

Georgina Bojana

Alarik55

Melitta

Éleskés

Éleskés

Éleskés

Georgina Bojana

xifre

Éleskés

xifre

Melitta

sropi

Éleskés

Éleskés

xifre

Hasonló témák

Hírkategóriák

Hírdetőink

Friss üzenetek

Friss profil üzenetek

Statisztikák

Az oldal megosztása