Okosságok, közhelyek.

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
“Amíg az ember fájdalmat érez, addig él. Amíg más fájdalmát átérzi, addig ember.”
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
1655471228988.png
Amikor egy fogságban lévő brit tiszt azzal gúnyolódott Surcoufon, hogy "Ti franciák a pénzért harcoltok, mi pedig a becsületért", Surcouf azt válaszolta: "Mindenki azért harcol, ami neki a legjobban hiányzik”
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy férfi levágott egy kövér borjút, meggyújtotta a grillt, és ezt mondta a lányának:
′′ Lányom, hívd meg a szeretteinket és szomszédainkat, hogy egyenek velünk...".
A lánya utcára vonult, és azt kiabálta: ′′ Segítsetek eloltani a tüzet apám házánál!"
Néhány pillanatra, egy csapatnyi ember
jött ki, a többi meg úgy tett, mintha nem hallotta volna.
Az emberek, akik jöttek, addig ettek, ittak, amíg elegük nem volt.
Az apa elképedt, és a lányához fordult, majd azt mondta: ′′ Azok, akik eljöttek, azokat még sosem láttam! Hol vannak a szeretteink, rokonaink, barátaink?"
Azt mondta a lány: ′′ Akik elhagyták otthonukat, hogy segítsenek nekünk eloltani a házunkban a tüzet, és nem a buli miatt, ezek érdemlik meg a nagylelkűségünket és a vendégszeretetünket! "
Konklúzió: Ki nincs veled egy nehéz pillanatban, ne nevezd barátnak, testvérnek, családtagnak... Mert ők azok, akik a nehéz időkben nevetnek rajtad, és nem érdemlik meg a kedvességed, nagylelkűséged, figyelmed!
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Albert Einstein egyszer ezt írta egy táblára:
9 x 1 = 9
9 x 2 = 18
9 x 3 = 27
9 x 4 = 36
9 x 5 = 45
9 x 6 = 54
9 x 7 = 63
9 x 8 = 72
9 x 9 = 81
9 x 10 = 91
Hirtelen káosz tört ki az osztályteremben, mert Einstein hibázott. Nyilvánvalóan a helyes válasz 9 ×10-re nem 91. Az összes diákja kigúnyolta.
Einstein megvárta, hogy mindenki elhallgasson, és azt mondta:
„Annak ellenére, hogy kilenc problémát elemeztem helyesen, senki sem gratulált nekem. "De amikor hibáztam, mindenki elkezdett nevetni, ez azt jelenti, hogy még ha valaki sikeres is, a társadalom észreveszi a legkisebb hibáját is. És tetszeni fog nekik, tehát ne hagyd, hogy a kritika tönkretegye az álmaidat. Az egyetlen ember, aki sosem hibázik, az az, aki nem tesz semmit. "
 

kiskalap

Állandó Tag
Állandó Tag
Az utolsó út....
Taxis vagyok. Egyik éjjel megérkeztem a megadott címre és dudáltam. Néhány perc várakozás után megint megnyomtam a dudát. Ez volt aznapra az utolsó fuvarom, úgyhogy már azon voltam, hogy inkább hazaindulok.
De aztán mégis kiszálltam, elsétáltam az ajtóig és becsöngettem.
- Egy pillanat! – válaszolt egy törékeny, idős hang odabentről. Kisvártatva kinyílt az ajtó.
Kilencvenéves-forma, aprócska asszony állt előttem. Kartonruhát viselt és kis kalapot. Úgy nézett ki, mintha egy régi, fekete-fehér filmből lépett volna ki. Mellette egy kis bőrönd pihent. Körülnéztem. A bútorokat fehér lepedőkkel terítették le. A sarokban egy kartondoboz árválkodott, mindenfélével teletömve.
-Kivinné a bőröndömet a kocsihoz? Szeretnék néhány percre egyedül maradni. Aztán, ha Ön is úgy gondolja, visszajöhetne értem, hogy lekísérjen az autójáig. Nem vagyok valami jó erőben.
Miután beraktam a bőröndöt a csomagtartóba és visszaértem, belém karolt. Lassan, nagyon lassan odasétáltunk a taximhoz. Közben végig a kedvességemért hálálkodott.
- Semmiség – feleltem. Minden utasommal úgy bánok, ahogyan mástól is elvárnám, hogy az édesanyámmal bánjon.
- Milyen jó fiú maga! – mondta, ahogy beült a hátsó ülésre. Odaadta a címet, aztán megkérdezte: Mehetnénk esetleg a belvároson keresztül?
- Nem az a legrövidebb út – vágtam rá gyorsan.
- Ó, azt egyáltalán nem bánom – mondta. - Egy hospice-házba tartok.
Belenéztem a visszapillantó tükörbe. A szemeiben könnycseppek csillogtak.
- Nincs már családom. Mindenki meghalt. - Nagyon csendesen beszélt. - A doktor úr szerint nekem sincs túl sok hátra.
Csendben a műszerfalhoz nyúltam és kikapcsoltam az órát.
- Mit szeretne, merre menjünk?
A következő két órában bebarangoltuk a várost.
Megmutatta nekem azt az épületet, ahol réges-régen liftes kisasszonyként dolgozott. Aztán elmentünk abba a városrészbe, ahová új házasként a férjével költöztek. Egy picit megálltunk egy bútorraktár előtt. Azt mondta, lány korában az még bálterem volt, és a többiekkel odajártak táncolni.
Néha megkért, hogy álljak meg egy-egy sarkon vagy egy épület előtt. Nem mondott semmit, csak maga elé révedt.
Ahogy a hajnal első sugarai megjelentek a horizonton, azt monda:
-Most már mehetünk. Elfáradtam.
Szótlanul haladtunk a megadott címig.
Két alkalmazott jelent meg, ahogy megérkeztünk az ajtó elé. Profi udvariassággal segítették. Kinyitottam a csomagtartót, és elvittem a bőröndöt az ajtóig. Az utasomat már beültették egy kerekesszékbe.
- Mennyivel tartozom? – kérdezte és benyúlt a retiküljébe a pénztárcájáért.
- Semmivel – feleltem.
- Magának is meg kell élnie valamiből – mondta.
- Vannak más utasaim is – szereltem le.
Aztán, egy hirtelen ötlettől vezérelve lehajoltam és megöleltem. Meglepő erővel szorított magához.
- Nagy örömöt okozott egy kis öregasszonynak – mondta végül. -Köszönöm.
Megszorítottam mindkét kezét és visszasétáltam a kocsihoz. Hallottam, ahogy mögöttem becsukódik a ház ajtaja.
Egy életre zárták rá az ajtót.
Aznap csak vezettem, céltalanul.
Nem vittem utasokat. Nem volt kedvem beszélgetni.
Egyre csak az járt az eszemben, mi lett volna, ha az asszony egy dühös sofőrt fog ki? Vagy valakit, aki türelmetlen? Vagy mi lett volna, ha én magam vagyok türelmetlen és elhajtok kopogás nélkül?
Lassan megértettem, hogy egész életemben nem tettem még fontosabb dolgot, mint előző éjszaka.
Egész életünkben a nagy dolgokra várunk.
És a nagy dolgok néha meglepő álruhában érkeznek: úgy vannak csomagolva, hogy aki nem figyel, az észre sem veszi, mennyire fontos lehetőséget mulasztott el..
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy idősebb hölgy a bolt pénztáránál vár sorára. Mögötte egy ifjú hölgy 5–6 éves fia már többször nekitolta a bevásárló kocsijukat. A hölgy odafordult a gyerekhez és megkérte, hogy hagyja abba, mert fáj neki. A gyerek folytatja.
A hölgy az anyukához:
– nem tudod azt mondani neki, hogy hagyja abba?
Az anyuka hidegen válaszol…
– Nem! Úgy neveljük, hogy bármit megtehet, amíg rá nem jön, hogy nem helyes, amit tesz. Tudományosan igazolt, hogy ez a leghatékonyabb nevelési módszer!
Az ifjú hölgy mögötti 20 éves fiatalember – kezében egy lekváros üveggel – mindezt végignézi. A nevelési módszer elhangzása után kinyitja az üveget és a lekvárt ráönti az anyuka fejére, aki toporzékolva kéri számon.
– Tudja hölgyem, szabadon neveltek, mint ön a fiát, íme az eredménye!
Az idős hölgy a pénztárosnak…
– Számlázza hozzám a fiatalember lekvárját!
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
A nagymamád extra rövid miniszoknyát combig érő csizmával, vagy mindent megmutató, vékony jersey nadrágot hordott, valamint nem viselt melltartót a mélyen kivágott, kötött pulcsija alatt...
Hallgatta a Led Zeppelint, a Beatlest, Janis Joplint és a Rolling Stonest, csókolózott a lámpa alatt a klubból kiszűrődő Bay City Rollers, vagy a Bee Gees dalaira.
Ha ment valahova a fiúja motoron vitte, vagy biciklivel.
Többnyire dohányzott.
Itta a gin-tonikot, a whiskyt, a Lánchíd brandyt a presszóban egy duplával és szemezett a többi asztalnál a vállig érő hajú srácokkal.
Hajnali 4-kor ért az ötórai teáról haza, aztán reggel simán elment dolgozni.
Így volt.
Tudd, hogy soha nem leszel olyan menő, mint a nagymamád.
Valakinek ki kell mondania az igazat. Sajnálom.”
 

kiskalap

Állandó Tag
Állandó Tag
- Isten csak jót adhat - mondta szelíden az öreg. Az idegen ember szürcsölte a vizet a forrásnál, hangosan.
- A rossz mindég csak embertől származik - folytatta az öreg -, mégpedig az olyantól, aki nem tudja az igazat...
- Micsoda igazat? - mordult fel a forrásnál kuporgó.
- Ahány ember, annyi igazság...!
- Csak Egy Igazság van - javította ki a vénember csöndesen -, s ez Isten.
Isten, aki jó, s aki rosszat nem is ismer. Amit pedig Isten nem ösmer, öcsém, az nincsen is...
Az ember ott a víznél összehúzott szemekkel, kutatva nézett föl.
- Furcsán beszél kigyelmed... tán csak nem maga az a vak ember, akiről azt mondják, hogy mindent lát? Akit szent embernek mondanak? Aki gyógyítani tud?
Az öregember megrázta a fejét.
- Isten gyógyít, fiam, nem én.
Ha pedig az igazat akarod tudni, hát még Ő sem. Mert a valóság az, hogy nincs mit gyógyítani. Betegség, baj, meg minden, ami rossz, emberi félelem találmánya csak.
Mint az éjszakai árnyék, amit vadállatnak, vagy kísértetnek nézel az erdő szélén. Ha fényt vetsz reá, eltűnik nyomban, mert hiszen ott se volt soha...
Wass Albert: Kard és kasza (részlet)
 
Oldal tetejére