Az Orbán-kormányzat a korábbiaknál keményebben lép fel a tiltakozókkal szemben - írja a Politico, de mindjárt azt a véleményt is közli, hogy a rendőrség a tüntetések során igyekszik mindenkinek a biztonságát garantálni.
A New York Timesnak is van magyar vonatkozású témája, az amerikai lap szerint a Pekingben őrizetbe vett magyar-kanadai állampolgár ügye Kína és az EU között is diplomáciai bonyodalmakat okozhat.
Hosszabb magyarországi helyzetjelentést közölt Egerből a Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása. Az Orbán növeli a tétet című cikk szerzője, Bayer Lili kiemeli, hogy egyre több a tiltakozó megmozdulás, a kormányzat válasza pedig mind szigorúbb.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki eddig arról volt ismert, hogy visszafogottan bánt, sőt, időnként kifejezetten joviális volt a tiltakozókkal, most sutba dobta az elővigyázatosságot, és korábban soha nem látott mértékben csapott le a hazai ellenállásra, holott a Magyarország elleni jogállamisági eljárás első szakaszának a szeptemberi megindítását éppenséggel figyelmeztető jelzésnek szánták.
Az elmúlt másfél hét tüntetései során összesen több mint ötven embert vettek őrizetbe – jegyzi meg a Politico.
Soros és Gyurcsány
A lap megszólaltatja a tiltakozó megmozdulásokban részt vevő CEU-diákok egyikét – ezt úgy értelmezi, hogy a rezsim egyre magabiztosabb. A tudósító arra is kitér, hogy az egri tüntetésen menetelők egyike, egy 26 éves, hosszú ideje a Jobbik támogatójának számító fiatalember a szocialistákkal és a liberálisokkal együtt skandálta a szabad médiát és független ügyészséget követelő jelszavakat.
Az amerikai lap munkatársa ugyanakkor idézi a Fidesz egri szervezetének a vezetőjét is, aki szerint Magyarországon jogállam van és demokrácia, a tiltakozásoknak pedig nincs közük a munka törvénykönyve módosításához, sokkal inkább arról van szó, hogy az ellenzéki pártok, Gyurcsány Ferenc és Soros György aktivistáival együtt, utcára hívták a szimpatizánsaikat.
Fideszesektől félő vidékiek
A Politico cikke kiemeli, hogy eddig jobbára Budapestre korlátozódtak a tüntetések, most azonban számos vidéki városban is voltak megmozdulások.
Ennek hátterét egyebek közt azzal világítja meg, hogy idézi a kereszténydemokrata felfogású Lukácsi Katalint, az Orbán elleni tüntetések gyakori szónokát, aki szerint vidéken lényegében egypártrendszer alakult ki, hiszen a munkaképes emberek nagy része fél attól, hogy ellenvéleményének nyílt hangoztatásával veszélybe kerülhet az állása, mert az közvetett módon függ a helyi Fidesz-funkcionáriusoktól.
Nincs olyan sok
A Politico cikke megszólaltatja Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselőt is, aki szerint „nincs olyan sok” tiltakozás Budapesten kívül. „Ez nem a narancsszínű forradalom kezdete” – utalt Schöpflin a 2004-es ukrajnai tömegdemonstrációkra.
Az írás két bekezdést szentel Pintér Sándor belügyminiszternek, aki – mint olvasható – még a hetvenes években csatlakozott a biztonsági apparátushoz. A volt kommunista párttag mind a négy eddigi Orbán-kormányban belügyminiszteri posztot látott el. Az amerikai újságíró egyik forrása a magyar Fouchéként említi őt, utalásképpen Napóleon egykor rettegett rendőrfőnökére.
Pintér hívei ugyanakkor – olvasható a Politicóban – méltatják azt, hogy a rendőrség a tüntetések során mindenkinek a biztonságát igyekszik garantálni. Bayer Lili egyik név nélkül nyilatkozó forrása megjegyezte: tömegrendezvény kézben tartása és a biztonság megőrzése az egyik leginkább próbára tevő rendőri feladat, és a 2006-os heves tüntetések alatt sokat tanult a magyar rendőrség. A rendfenntartó erők tagjai szakemberek, és felesküdtek a jogszabályok betartására – zárul a Politico magyarországi beszámolója.
Máshol is van ilyen
A brit közszolgálati média, a BBC hírt ad arról, hogy Áder János köztársasági elnök aláírta a rabszolgatörvényként is emlegetett munkatörvénykönyv-módosítást, miután azt nem találta alkotmányellenesnek, és arra a következtetésre jutott, hogy a módosításban foglalt előírások nem szigorúbbak, mint amilyen szabályok érvényesek más, Magyarországgal összehasonlítható EU-országban. A BBC értesülése szerint tizenhat magyar szakszervezet készül sztrájkra az új munkajogi szabályok elfogadása ellen tiltakozva.
A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség, amely szintén beszámol arról, hogy Áder János aláírta a törvényt, azt írja: a Facebookon több ezren jelezték, hogy részt kívánnak venni a köztársasági elnök hivatala előtt tartandó pénteki, december 21-ei esti tüntetésen, amelyet eredetileg még annak a követelésnek a jegyében hirdettek meg, hogy Áder tagadja meg a törvény aláírását.
Pekingi magyar őrizetes okozhat nemzetközi bonyodalmakat
A New York Times közli a Reuters brit hírügynökség pekingi keltezésű tudósítását arról, hogy egy Kínában őrizetbe vett volt kanadai diplomatának magyar állampolgársága is van, ami azt a veszélyt hordozza magában, hogy a meglehetősen kusza, nehezen átlátható ügybe az Európai Unió is belebonyolódik.
A kínai állambiztonság a múlt héten Pekingben őrizetbe vette Michael Kovrigot, aki a Nemzetközi Válság Csoport – International Crisis Group – elnevezésű elemző műhely munkatársa. A vád ellene: Kína nemzetbiztonságának veszélyeztetése. Néhány nappal később ugyanezzel a váddal őrizetbe vettek egy másik kanadait, egy Michael Spavor nevű üzletembert.
A Kínában történt két őrizetbe vétel előzménye, hogy december elsején a kanadai Vancouverben az Egyesült Államok kérésére őrizetbe vették Meng Van-csout, a kínai Huawei távközlési óriáscég pénzügyi igazgatóját. A kínaiak által őrizetbe vett Kovrigról a Reuters időközben megtudta, hogy magyar állampolgársága is van, huszonévesen Budapesten élt. A pekingi magyar nagykövetség kéri, hogy kapcsolatba léphessen a férfival.
(Kárpáti János/Klubrádió)
A New York Timesnak is van magyar vonatkozású témája, az amerikai lap szerint a Pekingben őrizetbe vett magyar-kanadai állampolgár ügye Kína és az EU között is diplomáciai bonyodalmakat okozhat.
Hosszabb magyarországi helyzetjelentést közölt Egerből a Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása. Az Orbán növeli a tétet című cikk szerzője, Bayer Lili kiemeli, hogy egyre több a tiltakozó megmozdulás, a kormányzat válasza pedig mind szigorúbb.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki eddig arról volt ismert, hogy visszafogottan bánt, sőt, időnként kifejezetten joviális volt a tiltakozókkal, most sutba dobta az elővigyázatosságot, és korábban soha nem látott mértékben csapott le a hazai ellenállásra, holott a Magyarország elleni jogállamisági eljárás első szakaszának a szeptemberi megindítását éppenséggel figyelmeztető jelzésnek szánták.
Az elmúlt másfél hét tüntetései során összesen több mint ötven embert vettek őrizetbe – jegyzi meg a Politico.
Soros és Gyurcsány
A lap megszólaltatja a tiltakozó megmozdulásokban részt vevő CEU-diákok egyikét – ezt úgy értelmezi, hogy a rezsim egyre magabiztosabb. A tudósító arra is kitér, hogy az egri tüntetésen menetelők egyike, egy 26 éves, hosszú ideje a Jobbik támogatójának számító fiatalember a szocialistákkal és a liberálisokkal együtt skandálta a szabad médiát és független ügyészséget követelő jelszavakat.
Az amerikai lap munkatársa ugyanakkor idézi a Fidesz egri szervezetének a vezetőjét is, aki szerint Magyarországon jogállam van és demokrácia, a tiltakozásoknak pedig nincs közük a munka törvénykönyve módosításához, sokkal inkább arról van szó, hogy az ellenzéki pártok, Gyurcsány Ferenc és Soros György aktivistáival együtt, utcára hívták a szimpatizánsaikat.
Fideszesektől félő vidékiek
A Politico cikke kiemeli, hogy eddig jobbára Budapestre korlátozódtak a tüntetések, most azonban számos vidéki városban is voltak megmozdulások.
Ennek hátterét egyebek közt azzal világítja meg, hogy idézi a kereszténydemokrata felfogású Lukácsi Katalint, az Orbán elleni tüntetések gyakori szónokát, aki szerint vidéken lényegében egypártrendszer alakult ki, hiszen a munkaképes emberek nagy része fél attól, hogy ellenvéleményének nyílt hangoztatásával veszélybe kerülhet az állása, mert az közvetett módon függ a helyi Fidesz-funkcionáriusoktól.
Nincs olyan sok
A Politico cikke megszólaltatja Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselőt is, aki szerint „nincs olyan sok” tiltakozás Budapesten kívül. „Ez nem a narancsszínű forradalom kezdete” – utalt Schöpflin a 2004-es ukrajnai tömegdemonstrációkra.
Az írás két bekezdést szentel Pintér Sándor belügyminiszternek, aki – mint olvasható – még a hetvenes években csatlakozott a biztonsági apparátushoz. A volt kommunista párttag mind a négy eddigi Orbán-kormányban belügyminiszteri posztot látott el. Az amerikai újságíró egyik forrása a magyar Fouchéként említi őt, utalásképpen Napóleon egykor rettegett rendőrfőnökére.
Pintér hívei ugyanakkor – olvasható a Politicóban – méltatják azt, hogy a rendőrség a tüntetések során mindenkinek a biztonságát igyekszik garantálni. Bayer Lili egyik név nélkül nyilatkozó forrása megjegyezte: tömegrendezvény kézben tartása és a biztonság megőrzése az egyik leginkább próbára tevő rendőri feladat, és a 2006-os heves tüntetések alatt sokat tanult a magyar rendőrség. A rendfenntartó erők tagjai szakemberek, és felesküdtek a jogszabályok betartására – zárul a Politico magyarországi beszámolója.
Máshol is van ilyen
A brit közszolgálati média, a BBC hírt ad arról, hogy Áder János köztársasági elnök aláírta a rabszolgatörvényként is emlegetett munkatörvénykönyv-módosítást, miután azt nem találta alkotmányellenesnek, és arra a következtetésre jutott, hogy a módosításban foglalt előírások nem szigorúbbak, mint amilyen szabályok érvényesek más, Magyarországgal összehasonlítható EU-országban. A BBC értesülése szerint tizenhat magyar szakszervezet készül sztrájkra az új munkajogi szabályok elfogadása ellen tiltakozva.
A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség, amely szintén beszámol arról, hogy Áder János aláírta a törvényt, azt írja: a Facebookon több ezren jelezték, hogy részt kívánnak venni a köztársasági elnök hivatala előtt tartandó pénteki, december 21-ei esti tüntetésen, amelyet eredetileg még annak a követelésnek a jegyében hirdettek meg, hogy Áder tagadja meg a törvény aláírását.
Pekingi magyar őrizetes okozhat nemzetközi bonyodalmakat
A New York Times közli a Reuters brit hírügynökség pekingi keltezésű tudósítását arról, hogy egy Kínában őrizetbe vett volt kanadai diplomatának magyar állampolgársága is van, ami azt a veszélyt hordozza magában, hogy a meglehetősen kusza, nehezen átlátható ügybe az Európai Unió is belebonyolódik.
A kínai állambiztonság a múlt héten Pekingben őrizetbe vette Michael Kovrigot, aki a Nemzetközi Válság Csoport – International Crisis Group – elnevezésű elemző műhely munkatársa. A vád ellene: Kína nemzetbiztonságának veszélyeztetése. Néhány nappal később ugyanezzel a váddal őrizetbe vettek egy másik kanadait, egy Michael Spavor nevű üzletembert.
A Kínában történt két őrizetbe vétel előzménye, hogy december elsején a kanadai Vancouverben az Egyesült Államok kérésére őrizetbe vették Meng Van-csout, a kínai Huawei távközlési óriáscég pénzügyi igazgatóját. A kínaiak által őrizetbe vett Kovrigról a Reuters időközben megtudta, hogy magyar állampolgársága is van, huszonévesen Budapesten élt. A pekingi magyar nagykövetség kéri, hogy kapcsolatba léphessen a férfival.
(Kárpáti János/Klubrádió)
