Mind nemzetközi, mind hazai téren szorult helyzetbe került Orbán Viktor a Frankfurter Rundschau szerint. A miniszterelnök helyzetét rontják az abszolót többség melletti drámai járványügyi adatok, az ellenzék egységes fellépése, valamint elszigetelődése az Európai Unióban. A lap szerint Orbán számára megkezdődött a politikai végjáték.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szorult helyzetbe került a szörnyűséges koronavírus-mérleg, a megerősödött ellenzék és az Európai Unión belüli elszigeteltség miatt – állítja a Frankfurter Rundschau című, jobbára szociáldemokrata szellemiségű német lap. Felhívja a figyelmet arra, hogy az egymillió lakosonkénti 2960 COVID-halottal Magyarország a világ legrosszabb mérőszámát mutatja: lakosságarányosan közel tizenhétszer annyian vesztették itt életüket, mint a járvány által különösen súlyosan érintett Indiában, ahol egymillió lakosonként 178 a halottak száma.
Ezt a tényt a frankfurti lap szerint semmilyen médiapolitikával nem lehet elfedni. Gyenge munkabizonyítvány ez egy olyan miniszterelnök esetében, aki tizenegy éve abszolút többséggel kormányoz – azt, hogy kétharmaddal, nem is említi a Rundschau. Utal viszont arra, hogy a Fidesz mostani, még mindig jónak mondható 48 százalékos népszerűségét azzal kell összevetni, hogy a járvány előtt a jobboldali nemzeti kormánypárt időnként 56 százalékon is állt.
Az elemző cikk szerint az ellenzék újszerű felállása ennél is drámaibb fejlemény Orbánra nézve. A kormányfő eddig vakon bízhatott abban, hogy a szociáldemokraták, a zöldek, a liberálisok, a polgáriak és a szélsőjobboldaliak szétmarcangolják egymást. Most azonban Orbán ellenfelei félretettek minden viszályt, és olyan választási szövetséget kovácsoltak ki, amely a felmérések szerint azonos súlyú a Fidesszel. A Frankfurter Rundschau úgy látja, hogy az ellenzéknek csak egyetlen közös programpontja van: az Orbán-rendszer leküzdése.
A német lap kitér Török Gábor politológus azon megállapítására, hogy Orbánnak tizenegy év óta most először van oka az aggodalomra, meg tudja-e tartani hatalmát. És – folytatódik a cikk – ez nem csak a világjárványnak tudható be: ennél nagyobbak Orbán gondjai az EU-val. Márciusban a Fidesz kénytelen volt távozni az Európai Néppártból, Orbánt kitaszították abból a keresztény-konzervatív pártcsaládból, ahová a CDU/CSU is tartozik. Ezzel Helmut Kohl egykori politikai nevelt gyermeke elvesztette a leghatalmasabb EU-tagállam támogatását.
A lap szerint Orbán kormányzásának a mérlege olyan, mint egy autoriter kézikönyv. Kormányzati ellenőrzés alá helyezte a médiát, megtámadta az igazságszolgáltatás függetlenségét, kiüresítette a tudomány szabadságát. A 2015-ös menekültválság óta a keresztény Nyugat védelmezőjeként állítja be magát, és az EU jogának megkerülésével csaknem a teljes eltörlésig megszigorította a menedékjog szabályait.
A Fidesz búcsút intett a kereszténydemokrata értékeknek – idézi a Fankfurter Rundschau Markus Södernek, a bajor CSU vezetőjének a megállapítását, és hozzáteszi: ma már egyáltalán nem olyan nagy a félelem attól, hogy – miként azt a magyar politikus meghirdette – „új jobboldalt” hoznak létre az EU-n belül. Orbán messzemenően elszigetelődött Európában. A Brexittel távoztak a szigetország EU-szkeptikusai. Olaszországban a szélsőjobbos Matteo Salvini vesztett a befolyásából. És – teszi hozzá a lap – Orbánnak a lengyel kormánypárttal való szövetségén is repedések mutatkoznak. Tavaly ugyan még együtt próbálták – sikertelenül – elhárítani a jogállamisági szabályok uniós megszigorítását, azt, hogy aki nem tartja magát a demokratikus értékekhez, annak pénzmegvonással kell számolnia. Mindketten az Európai Bírósághoz fordultak ebben az ügyben, de azóta egyre inkább elidegenedik egymástól Magyarország és Lengyelország. Ennek pedig elsősorban Orbán és a Varsóban agresszornak tekintett Putyin egymáshoz való közelsége az oka. Budapesten tovább erőltetik a paksi atomerőmű orosz bővítését, a járvány alatt pedig a magyar kormány nem várta be az EU jóváhagyását, és nagy mennyiségben vásárolt Szputnyik orosz oltóanyagot.
Orbán egyúttal Kínához is közeledni próbál – folytatódik a Rundschau cikke. Ott is vásárolt vakcinát, legújabban pedig kínai elitegyetem budapesti létrehozását készíti elő. Ráadásul Budapest vétót emelt egy Kínát bíráló uniós határozattervezettel szemben.
A Frankfurter Rundschau összegző megállapítása: sok jel utal arra, hogy a futballrajongó Orbán számára megkezdődött a politikai végjáték. Közel ötvennyolc évével ugyan még sok energiát sugároz magából, de már régen nem az a fiatal miniszterelnök. A jövő – írja a frankfurti lap – a jelek szerint már másoké. Ott van például a negyven éves Annalena Baerbock, a német zöldek sztárja, akinek a pártja az Európai Parlamentben Orbán kurzusának a legkeményebb ellenfele. A végén olyan konfrontáció is előállhat, amelyben akár a Hungexit, Magyarországnak az EU-ból való távozása sem zárható ki – vélekedik az elemzés szerzője, Ulrich Kögel.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szorult helyzetbe került a szörnyűséges koronavírus-mérleg, a megerősödött ellenzék és az Európai Unión belüli elszigeteltség miatt – állítja a Frankfurter Rundschau című, jobbára szociáldemokrata szellemiségű német lap. Felhívja a figyelmet arra, hogy az egymillió lakosonkénti 2960 COVID-halottal Magyarország a világ legrosszabb mérőszámát mutatja: lakosságarányosan közel tizenhétszer annyian vesztették itt életüket, mint a járvány által különösen súlyosan érintett Indiában, ahol egymillió lakosonként 178 a halottak száma.
Ezt a tényt a frankfurti lap szerint semmilyen médiapolitikával nem lehet elfedni. Gyenge munkabizonyítvány ez egy olyan miniszterelnök esetében, aki tizenegy éve abszolút többséggel kormányoz – azt, hogy kétharmaddal, nem is említi a Rundschau. Utal viszont arra, hogy a Fidesz mostani, még mindig jónak mondható 48 százalékos népszerűségét azzal kell összevetni, hogy a járvány előtt a jobboldali nemzeti kormánypárt időnként 56 százalékon is állt.
Az elemző cikk szerint az ellenzék újszerű felállása ennél is drámaibb fejlemény Orbánra nézve. A kormányfő eddig vakon bízhatott abban, hogy a szociáldemokraták, a zöldek, a liberálisok, a polgáriak és a szélsőjobboldaliak szétmarcangolják egymást. Most azonban Orbán ellenfelei félretettek minden viszályt, és olyan választási szövetséget kovácsoltak ki, amely a felmérések szerint azonos súlyú a Fidesszel. A Frankfurter Rundschau úgy látja, hogy az ellenzéknek csak egyetlen közös programpontja van: az Orbán-rendszer leküzdése.
A német lap kitér Török Gábor politológus azon megállapítására, hogy Orbánnak tizenegy év óta most először van oka az aggodalomra, meg tudja-e tartani hatalmát. És – folytatódik a cikk – ez nem csak a világjárványnak tudható be: ennél nagyobbak Orbán gondjai az EU-val. Márciusban a Fidesz kénytelen volt távozni az Európai Néppártból, Orbánt kitaszították abból a keresztény-konzervatív pártcsaládból, ahová a CDU/CSU is tartozik. Ezzel Helmut Kohl egykori politikai nevelt gyermeke elvesztette a leghatalmasabb EU-tagállam támogatását.
A lap szerint Orbán kormányzásának a mérlege olyan, mint egy autoriter kézikönyv. Kormányzati ellenőrzés alá helyezte a médiát, megtámadta az igazságszolgáltatás függetlenségét, kiüresítette a tudomány szabadságát. A 2015-ös menekültválság óta a keresztény Nyugat védelmezőjeként állítja be magát, és az EU jogának megkerülésével csaknem a teljes eltörlésig megszigorította a menedékjog szabályait.
A Fidesz búcsút intett a kereszténydemokrata értékeknek – idézi a Fankfurter Rundschau Markus Södernek, a bajor CSU vezetőjének a megállapítását, és hozzáteszi: ma már egyáltalán nem olyan nagy a félelem attól, hogy – miként azt a magyar politikus meghirdette – „új jobboldalt” hoznak létre az EU-n belül. Orbán messzemenően elszigetelődött Európában. A Brexittel távoztak a szigetország EU-szkeptikusai. Olaszországban a szélsőjobbos Matteo Salvini vesztett a befolyásából. És – teszi hozzá a lap – Orbánnak a lengyel kormánypárttal való szövetségén is repedések mutatkoznak. Tavaly ugyan még együtt próbálták – sikertelenül – elhárítani a jogállamisági szabályok uniós megszigorítását, azt, hogy aki nem tartja magát a demokratikus értékekhez, annak pénzmegvonással kell számolnia. Mindketten az Európai Bírósághoz fordultak ebben az ügyben, de azóta egyre inkább elidegenedik egymástól Magyarország és Lengyelország. Ennek pedig elsősorban Orbán és a Varsóban agresszornak tekintett Putyin egymáshoz való közelsége az oka. Budapesten tovább erőltetik a paksi atomerőmű orosz bővítését, a járvány alatt pedig a magyar kormány nem várta be az EU jóváhagyását, és nagy mennyiségben vásárolt Szputnyik orosz oltóanyagot.
Orbán egyúttal Kínához is közeledni próbál – folytatódik a Rundschau cikke. Ott is vásárolt vakcinát, legújabban pedig kínai elitegyetem budapesti létrehozását készíti elő. Ráadásul Budapest vétót emelt egy Kínát bíráló uniós határozattervezettel szemben.
A Frankfurter Rundschau összegző megállapítása: sok jel utal arra, hogy a futballrajongó Orbán számára megkezdődött a politikai végjáték. Közel ötvennyolc évével ugyan még sok energiát sugároz magából, de már régen nem az a fiatal miniszterelnök. A jövő – írja a frankfurti lap – a jelek szerint már másoké. Ott van például a negyven éves Annalena Baerbock, a német zöldek sztárja, akinek a pártja az Európai Parlamentben Orbán kurzusának a legkeményebb ellenfele. A végén olyan konfrontáció is előállhat, amelyben akár a Hungexit, Magyarországnak az EU-ból való távozása sem zárható ki – vélekedik az elemzés szerzője, Ulrich Kögel.
