Pacik - paciimádók paradicsoma - jöhet minden, ami lovakkal kapcsolatos

Pipec77 írta:

szőkék​

Kattints a kibontásához...

Hát ez mindent visz...:656:

Falabelláról nincs képetek véletlenül?

Falabella

#131: Tessék, ez mind Falabella:

Az utóbbi napokban Overdose állapota ismét aggodalomra adott okot. Mivel a ló az érzékenyebb bal mellső lábát kímélte, a megnövekedett terheléstől a jobb lába is begyulladt. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy Dózi végre a gyógyulás útjára lépett.

Ribárszki Sándor elmondása szerint egy német állatorvost szerettek volna kihívni Dózihoz, de ő csak vasárnap estére érkezett volna ki. Mivel ez érthetően túl késő lett volna, egy kedves kollégáját, dr. Jármy Miklóst ajánlotta maga helyett.

Dr. Jármy Miklós a téma ismert szakértője, már diplomamunkáját is a pata megbetegedéseiről, illetve a pataragasztásról készítette. Emellett például 2008-ban tagja volt az Olimpia lovas versenyszámait felügyelő állatorvosi csapatnak is.

Jármy doktor tegnap délben (2009.05.15) megvizsgálta és ellátta Dózit. Véleménye szerint, ha minden jól alakul, Overdose 10 nap múlva már nyereg alatt edzhetne is.

De ahogy Ribárszki Sándor szokta mondani: „Mindig a ló mondja meg.” Tehát Dózi gyógyulásának függvényében döntenek majd arról, hogy mikor kezdhet újra edzeni, illetve hogy mikor versenyezhet majd ismét.

Bábolna Nemzeti Ménesbirtok (1789)
1789-ben a királyi udvar Csekonics József tanácsára, a gróf Szapháry családtól megvásárolta a 6600 holdas Bábolna-birtokot, amely a Bécsbe hajtandó vágómarhák pihenőállomásaként, valamint a Mezőhegyesi Ménes fiókméneseként működött, majd 1806-ban önállóvá vált.
1816-tól már csak arab mének fedeznek a ménesben.
1836-ban Von Herbert őrnagy keletre indult lóvásárló expedícióján, és magával hozta Bábolnára a Shagya nevű almázott mézszürke mént is. Később ez a mén lett a bábolnai arab fajta névadója, és kiváló utódainak köszönhetően máig népes és virágzó fajtát alapított.
1878-ban a Párizsi Világkiállításon a magyar királyi állami méneseket külön 500 frank értékű aranyéremmel jutalmazták.
1885-ben került Bábolnára az O’Bajan fekete arab mén, aki igen értékes fedezőméne lett az állománynak.
Az első világháború végén román csapatok betörtek Bábolnára, és elhajtották az állomány Magyarországon maradt részét.
1925-ben beállt a tenyésztésbe Gazal II.
1932-ben Bábolna az akkori Európa legjelentősebb arab ménese volt.
A második világháború után a Németországba menekített állomány visszatért Bábolnára, de a háború alatt itthon maradt állomány megsemmisült. Az elkövetkező negyven év alatt a ménes vegetált, értékes ménvonalak és kancacsaládok pusztultak ki.
1978-ban a bábolnai arab fajtát nem mint arab telivért, hanem mint tisztavérű arab lófajtát ismerik el.
Azonban a második világháború után alkalmazott túlzott arab telivér keresztezéssel a fajta majdnem elvesztette jellegét.
1990-ben regenerálták a shagya arab állományt, és újraélesztették a törzseket.
2001-ben megalakult a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.
A tenyésztés mellett a hagyományok megőrzése és bemutatása szintén fontos feladat. A Ménesudvari Programok közt szerepel többek között a ménesudvar meglátogatása ( a kocsi-, lovas- és vadászmúzeum, a világhírű arab ménes mén- és kancaistállói, fedett lovarda), csikótelep és az arborétum –benne a Híres Lovak Emlékparkjának- megtekintése, horgászat, szalonnasütés, grillezés, bográcsban való főzés az Ölbő pusztán. A ménesudvari színház 200 fős konferenciák és állófogadások lebonyolítására is alkalmas.
Bábolna történelmi múltja, földrajzi adottsága tálcán kínálja a turisztikai célú hasznosítást. Innen egy órás autóúton belül elérhető a világörökség részét képező Pannonhalmi Főapátság, a különlegesen szép bakonyi térség (Herend, Zirc), a világon is ritkaságnak számító komáromi erődrendszer, így Bábolna kiváló kiindulópontja lehet a környék turizmusának. A Ménesbirtok megalakulásától kezdve igyekszik szélesíteni a turisztikai szolgáltatások és látnivalók körét: patinás környezetben kínálnak lehetőséget lovaglásra, kocsikázásra, vadászatra, horgászatra, oktatásra és tréningre. Az Imperiál Szálló és a kitűnő konyhával rendelkező Ötösfogat étterem teszi még felejthetetlenebbé az ittartózkodást. Az utóbbi hónapokban megkezdődött az őshonos állatok parkja, az állatsimogató kialakítása az Arborétumban, ahol a Híres Lovak Emlékparkja is található. Lehetőség van lovas fogattal is körbejárni a látnivalókat.
Az ölbői horgásztavon lehetőség van csónakázásra és horgászatra is, valamint a tóparton bográcsos és grillsütő helyek kellemes gasztronómiai élményt jelentenek nagyobb társaságok számára is.
Újabb szolgáltatásként esküvőkön vállalnak szerepet gyönyörű lovas fogataik.
Hortobágyi Kht. Mátai Ménes

A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, a legnyugatabbra fekvő sztyepp. Fűösszetétele egyedülálló. Az 1973-ban létrehozott első magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). A világörökség része.
Az évezredek folyamán a Hortobágy pusztáin legelő vadállatokat, az őstulkot és a vadlovat fokozatosan a háziállatok váltották fel. Így ez a környék régóta híres állattartó vidék volt.
Az 1700-as években Debrecen és a környék többi települése külön méneseket legeltetett a közel 40 ezer hektárnyi területen. A szilaj pásztorkodás volt a jellemző.
A hortobágyi lótenyésztés tehát nem olyan formán szerveződött, ahogy az ország más híres uradalmi és katonai tenyészetéinél látható.
1880-ban a Debreceni ménes Mátára települt, mely a város gazdáinak gazdálkodási központja lett. Innen ered tulajdonképpen a Hortobágy mai ménese, melynek meghatározó épületei az 1940-es években épültek.
A hortobágyi nóniusztenyésztés első írott nyoma 1843, mikor is Debrecen szürke marháért hat kancát kapott cserébe, majd az 50-es években két mént is vásárolt. Kozma Ferenc munkásságának köszönhetően kialakult a nóniusz hortobágyi tájfajtája, melyet a mezőhegyesinél kisebb méret, szikárabb megjelenés és főként a fakó pej szín jellemzett.
A második világháború komoly károkat okozott az állományban.
1961-ben a mezőhegyesi nóniusz törzsállomány jelentős részét áthelyezték a Hortobágyra. A két élettér eltérő volta komoly alkalmazkodási nehézségeket okozott a lovaknak.
A hagyományos használati igény (a nóniuszt elsősorban mezőgazdasági igásmunkára használták) csökkenése és a mai modern igények nehezítik manapság a fajta további tenyésztését.
Mára két tenyészcél alakult ki, a génmegőrzés mellett a sportlótenyésztés önálló útra tért.
A Hortobágyi Állami Gazdaságot az 1990-es években privatizálták.
2001-ben a ménes ingatlan –és lóállományát a magyar állam visszavásárolta, s a Hortobágyi Nemzeti Parkra ruházta.
A ménes kezelője a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht., melynek tulajdonában a ménes olyan önálló rendszerré vált, melynek feladatai közé tartozik a hortobágyi lótenyésztés, a lovas és pásztor hagyományok őrzése illetve a lovas idegenforgalom tradíciói.
A hortobágyi idegenforgalom szerves részét alkotja ma a mátai ménes is.
Egykor a mátai ménes alkotta a Hortobágy turisztikai látványosságát. Ma már egy másfajta Hortobágy-kép kialakítására törekszenek, mely a térség egyedülálló adottságain alapszik, és magában foglalja az öko-, a gyógy-, a vízi-, illetve a lovasturizmust. E komplex szolgáltatási kör fontos eleme ma is a ménes által kínált, pusztai bemutató program, melynek keretén belül eredeti környezetükben tekinthetők meg a puszta őshonos állatai, állattenyésztési és pásztorhagyományai.
Szenzációnak számít a híres ménes meghajtása.

Az ország legnagyobb múltú lovas rendezvényének műsorát is a ménes új arculatához igazították. A rendezvény ma a Pásztorok Ünnepe, Hortobágyi Lovasnapok nevet viseli. Itt bemutatkozhat a magyar lótenyésztés, illetve a lovas- és pásztorhagyományok ápolói mutathatják be műsorukat. Versenyeket rendeznek hagyományos magyar fogatok részére, és látható a magyar tenyésztésű lovak derbyje is. Emellett megünneplik az előző év legsikeresebb magyar sportlovát, az „Év magyar lovát”.
A négycsillagos Hortobágy Club Hotel környezete kiválóan alkalmas sport- és szabadidős lovaglásra, fogathajtásra illetve ezen túl fitnesz és rekreációs programokkal várja a szálloda a vendégeket. A lovakkal érkező vendégek számára szép számmal akad panzió a Hortobágyon.
Az idegenforgalomból származó bevételek a ménes bevételének fontos részét adják.
A jövőben a tenyésztés mellett a célkitűzések között a tenyésztési és a lovassport rendezvények megrendezése szerepel. A ménes kiváló adottságokkal rendelkezik, hogy a bel- és külföldi lovasturizmus minden ága művelhető legyen a Hortobágyon, valamint kiváló szolgáltatási hátteret nyújt a Hortobágy Club Hotel.
A tervezett ménesközpont az istálló, lovarda és fogadó-épület együtteséből áll, melyben már részben kialakították a Kocsimúzeum, és a hortobágyi lótenyésztést és a ménes történetét bemutató kiállítás helyét. Reményeik szerint a jövőben tehát tenyésztési, szakmai, sport-, illetve idegenforgalmi központként kívánnak működni.
Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. (1785)
A Mezőhegyesi Ménesbirtok nem csak Magyarország, hanem egész Európa legrégibb állami birtoka. A ménest 1785-ben II. József rendelete alapján alapították: „tetszett ő Felségének kegyesen elvégezni, hogy Magyar országban tulajdon Tsászári és Királyi ménes is, melly mint egy mag vető helye légyen a jelesb termetű, s tartósabb erejű lovaknak, minden idő halasztás nélkül fel állíttassék, arra rendelvén amaz Arad vármegyében fekvő Mező Hegyes nevű alkalmatos pusztát”.
1816-ban Nonius Senior Mezőhegyesre került, és lett a róla elnevezett fajta alapítója.
1816-ban Fechtig báró Triesztben megvásárolja Gidran Seniort, amely Bábolnán törzsmén lett, és fiát, Gidran II-t Mezőhegyesre osztották be. A fajta kiválási lehetőségét a sárga szín adta, így tulajdonképpen a gidrán a mezőhegyesi sárga ménesből alakult ki.
1836-tól az angol félvér Furioso és 1852-től a szintén angol félvér North Star is külön ménest kapott. A kettő keresztezéséből született meg a külön fajtának elismert furioso-north star, más néven a mezőhegyesi félvér. Később volt itt lipicai és arab ménes is.
A két világháború alatt súlyos csapások érték a ménest, csak a lóállomány egy része maradt meg. 1962-től egy elhibázott döntéssel arra kényszerítették a ménesbirtokot, hogy ügető és ugrató sportlovakat tenyésszen, míg a hagyományosan tenyésztett fajtákhoz tartózó mének és kancák a Hortobágyra illetve a Nagykunságra kerültek. A nóniusz törzstenyészet azonban megmaradt.

A ménesbirtok szállodája, a Nonius Hotel egész évben különféle lovasprogramok (lovaglás, túralovaglás, ménesbemutató, sétakocsikázás, vadászlovaglás) lebonyolítását vállalja.
Jelenleg nóniusz, mezőhegyesi félvér és gidrán alkotja a lóállományt.
A ménesbirtok alapítása óta a magyarországi lótenyésztés egyik kiemelkedő központja. Építészeti, tájképi és technológiai szempontból egyaránt nagy jelentőségű.
A Mezőhegyesi Ménesbirtok az UNESCO világörökség várományosi listáján található, reméljük a közeljövőben valóban felveszik a világörökségek közé.

A magyar nép több területen is gazdagította Európa és a világ lovas életét.
Az ősmagyarok kiismerhetetlen lovas harcmodora előtt az egész világ fejet hajtott, és félelemmel csodálta lovon használt fegyvereit: az íjat, a szablyát, a fokost és a gerelyt.
Az ősi lovasíjászaton alapuló harcművészetet Kassai Lajos révén az egész világ ismeri.
A könnyűlovas fegyvernem évezredes tradíciójában gyökerezik a messze földön híres és világszerte elterjedt magyar történelmi lovasság, a huszárság (18. század). Virtuóz harcmodoruk és szellemiségük máig fogalom. Velük a világ átvette az ősi tiszafüredi nyeregből kifejlesztett katonai nyerget, kantárt és szívesen vásárolta a magyar huszárlovat is.
A Hortobágy nemzeti értékünk, kulturális örökségünk része. A hagyományos magyar puszta jellegzetes alakjai a csikósok. Virtuóz mutatványuk a lóhátról irányított Puszta ötös, de mára már a tizenkét lóból álló puszta-fogat világrekordját is megdöntötték. A csikósok jellegzetes felszerelése a karikás ostor és a heveder nélküli nyereg, a patrac.
Kocsit a világon először, a 13-14. században Magyarországon készítettek, a Bécs-Budapest útvonalon fekvő Kocs nevű kis faluban, ahonnan elterjedt az egész világon, és számos idegen nyelvben megtartotta eredetére utaló elnevezését. A könnyű, gyors magyar kocsi forradalmasította Európa közlekedését.
A magyar szügyhám és fogathajtási stílusunk előnye ma világszerte elismert. Az 1800-as évek végén, a századfordulón a magyar jukker volt a világ leggyorsabb hintóslova. Az orosz cár, a német császár, a holland király magyar jukker fogattal közlekedett.
A magyarok a világ legeredményesebb fogathajtó versenyzői. Eddig összesen nyolc egyéni és öt csapat-világbajnoki címmel rendelkeznek.
Gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós munkája nyomán kialakult versenylótenyésztésünk kiemelkedő egyedeit, az angol Derbyt nyerő Kisbért, a verhetetlen Kincsemet és a bábolnai tenyésztésű Imperiált az egész világ ismeri és elismeri. Hagyományos állami méneseink és a magyar tenyésztésű lófajták szintén öregbítik az ország hírnevét.
Gróf Széchenyi Dénes és Kégl Károly a modern díjugratás elveit a modern lovassport atyjaként ismert olasz Caprillit megelőzően írta le.
A magyar lovas szakemberek tudását a 20. Században is elismerték. A II. világháború után közismerten nagy szerepet játszottak az Egyesült Államok lovassportjának fejlesztésében. Közülük is kiemelkedik Némethy Bertalan, aki az USA ugrólovasait a háttérből a világ élvonalába emelte, kivívta a világ legjobb lovasedzője címet, és korszerűsítette a díjugratást.
Szintén kiemelkedő szakember volt Endrődy Ágoston, aki Angliában, Badmintonban, a military sport központjában telepedett le, és vált a military szakág meghatározó alakjává. Az 1950-es években írt szakkönyve ma is a military alapkönyvének számít szerte a világban.
A magyarok ló iránti szeretetét és szoros kötődését bizonyítja a lóval kapcsolatos szókincsének egyedülálló gazdagsága. Csupán a lovak színére háromszáz különböző szavunk van.

A csikósok egykor igen megbecsült tagjai voltak a magyar társadalomnak. Jellegzetes lószerszámot használnak ma is, ez az úgynevezett patrac, a heveder nélküli nyeregféleség. Terelőeszközük a saját maguk készítette, díszes karikás ostor, mellyel a ménest terelik. A csikósok legfontosabb társa a hátaslovuk, melyet sok mindenre megtanítanak. Régen hasznos módszer volt a ló-fektetés, így az éles szél és a támadók elől is megmenekülhetett ló és lovasa.
Ma a csikós bemutató ügyességi gyakorlatai között ló-fektetés, ló-ültetés és kendőlopás is szerepel. Egy történet szerint réges-régen egy német úr fogadást kötött egy alföldi csikóssal, hogy az ő kutyája okosabb a lónál. A német úr azt állította, hogy a kutya azért okosabb, mert urasításra leül, lefekszik - erre a csikós bebizonyította neki, hogy az ő lova is képes ugyanerre. Azóta ez a mutatvány a csikósok körében hagyománnyá vált.
A csikósoknak nem volt más eszközük, amivel megvédjék a méneseiket a rablóktól és a vadállatoktól, ezért megtanultak mesterien bánni az ostorral, ami nem csak fegyver lett, hanem játékaikban is szívesen használták.
Külön attrakciónak számít a puszta-ötös. Maga a produkció abból áll, hogy a csikóslegény a két hátulsó ló hátán állva hajtja a magyaros stílusban összefogott lovakat.
Koch-ötösnek is nevezik, mert sokáig úgy tartották, hogy a bravúros mutatványt Ludwig Koch osztrák festő álmodta vászonra 1923-ban. A kiváló magyar lovas, Lénárd Béla keltette életre a képet.
Régi metszetek között kutatva nemrég egy cirkuszi plakátra bukkantak, mely 1845-ből származott. A képen magyaros kantározású, összefogott együttes két hátulsó lován állva a magyar csikós összesen kilenc lovat hajtott.
Ma már a csikósok egymás rekordjait döntik meg, már 16 lovat is hajtottak egyszerre.
Igen jól betanított, rendkívül ügyes lovasemberekre van ezekhez a bemutatókhoz szükség, hiszen az erős iramban hajtott lovakon bemutatott puszta-ötös valóban igazi lovas bravúr

A hazánkban tenyésztett lófajták messze földön híresek. Kevés ország rendelkezik olyan kiváló fajtákkal és a fajták oly nagy számával, mint Magyarország. Az 1878-as, majd az 1900-as Párizsban rendezett Világkiállításon a legnagyobb elismerést a gyors magyar kocsiló, a magyar jukker és a könnyű nemes magyar huszárló aratta.
A hagyományos magyar lófajták, amelyeket az állami ménesekben (Bábolnán, Mezőhegyesen, Kisbéren, Szilvásváradon és a Hortobágyon) több évtized gondos és szakszerű tenyésztői munkájával hoztak létre, páratlan kulturális örökségünk. Az 1990-es években alakult lótenyésztő egyesületek feladata ezen fajták fenntartása, értékeinek megőrzése és fejlesztése.
Hidegvérű lófajtáink: A magyar hidegvérű ló és a muraközi ló tartozik ide. Könnyen kezelhető, jó munkabírású hidegvérű lófajták. Sajnos mivel már a mezőgazdaságban nem nagyon hasznosítják őket, jövőjük igen bizonytalan. A falusi turizmus és a falusi életmódot bemutató létesítményekre, illetve tenyésztő egyesületekre és az államra hárul a feladat, hogy megőrizze a jövő generációinak számára ezeket a csodálatos állatokat, melyek egykor a földön dolgozó emberek életét igencsak megkönnyítette. A városokban söröskocsik elé fogták őket, valamint hidegvérű lovakat alkalmaztak tüzelőanyag szállításakor is.
Melegvérű lófajtáink: A hucult a „Kárpátok pónijának” nevezik. Közvetlenül a vadlovaktól származik: a tarpán egyenes ági leszármazottjának tartják. Rendkívül kitartó málhás-, hátas- és igásló.
A klasszikus megjelenésű lipicai lovak nagyon sikeresek a fogathajtásban, de a bécsi Spanyol Lovasiskola világhírű lovasbemutatóin is csak ezek az elegáns megjelenésű, tánclépésű lovak láthatók.
A 160 éves múltra visszatekintő mezőhegyesi nóniusz impozáns megjelenésével kuriózum a világ lófajtáinak sorában, ugyanakkor a fogathajtásban is igen eredményes.
A bábolnai shagya-arab lófajta nemes arab ló, mely hátaslóként és fogatban is megállja a helyét.
A két alapító angol telivérről elnevezett furioso-north star a lovassportokat űzőknek és a szabadidős lovaglás híveinek is egyaránt kedvence.
A múlt század katonai hátasait idézi az elegáns megjelenésű, erős fizikumú, mégis könnyed járású és jól lovagolható kisbéri félvér, amely a lovassport valamennyi szakágában, a hobbilótartók és túralovasok körében egyaránt népszerű.ű
A gidrán hátas és fogatos lónak egyaránt alkalmas, sőt a hazai lovassportban is találhatók eredményes egyedek.
A mezőhegyesi sportló 1984 óta hivatalosan elismert fajta. Sikeres egyedekkel büszkélkedhet díjlovaglásban, díjugratásban és militaryben.
Az idegenforgalomban nemcsak a fajtabemutatók alkalmával csodálhatjuk a magyar lófajtákat, hanem hátaslóként és kocsi elé kötve is kipróbálhatjuk tehetségüket. A Magyarországon tenyésztett lófajták kiválóan megfelelnek a szabadidős és hobbilovasok számára. Nagyon fontos, hogy ezek a lovak nyugodt természetűek, kedvesek, szolgálatkészek, megbízhatóak, hiszen nem engedheti meg magának egy lovas turisztikai szolgáltató sem, hogy egy heves, nyugtalan ló ledobja hátáról a vendéget. Emellett elegáns megjelenésűek és impozánsak. Tehát elmondhatjuk, hogy a magyar fajták kiválóan alkalmasak arra, hogy az idegenforgalomban hasznosítsák őket, s ezáltal a jövőben a fennmaradásuk már nem lesz kérdés.
Ménesek: A kiváló magyar lófajtákat világhírű ménesekben tenyésztették ki. Mezőhegyes (1785), Bábolna (1789), Kisbér (1853), Szilvásvárad (1951) és Hortobágy lóállománya méltán öregbíti az ország hírnevét. Feladataik közé tartozik a génmegőrzés, a műemlékvédelem alatt álló épületegyütteseik, kulturális értékeik megóvása és bemutatása, a lótenyésztés hagyományainak ismertetése és lehetőség szerint a ménesek idegenforgalomba való bekapcsolása.
A hagyományos ménesek mellett több újonnan alakult magántenyészet kapcsolódott be a hazai lótenyésztésbe.

A Lipicai ló melegvérű és már a XVI. századtól létezik. Lipicai lovakkal a leginkább a Bécsi Spanyoliskolában találkozhatunk. Tenyésztése nemcsak nálunk, Magyarországon folyik, hanem máshol is, ahol saját típusok alakultak ki a Lipicain belül. A Lipicai lovakat főként a királyi udvarnak szánták.
A Spanyol szóra már utaltam a leírásban és most térjünk ki tenyésztésére, ahol ki is derül további spanyol múltja. A Lipicai spanyol-génhányadú ló, a tenyésztésben legnagyobb részt a Spanyol ló volt hatással. A fajta a nevét a Lipica méneséről kapta, melyet 1580-ban hoztak létre. A fajtába került Arab génhányad is. Mindezek után talán említésre méltó a Spanyol Lovasiskola, mely tulajdonképpen a lovairól kapta nevét és 1572-ben alapították.
Kicsit tömegesebb, mint egy átlagos melegvérű de sokáig elél. Nemcsak hátasként állja meg helyét, de nagyon sokszor fogják be fogatba, ahol szintén kiválóan állja a sarat. A fejen látszik az arab hatás, bár kissé kosfej jellegű. A nyaka izmos de rövid, a mar nem kifejezett, háta nem túl hosszú, fara széles, végtagjai rövidek, de erősek és a pata is kemény.
Marmagassága 155-170 cm közé esik, színe leggyakrabban a szürke, de előfordul pej és fekete színben is.

Az úgynevezett baranta egy igazi magyar történelmi harcművészet, mely ötvözi a honfoglalók hagyományaitól kezdve a magyar jelleggel megalkotott katonai közelharc eredményeit.
Elsősorban a magyar történelem során élt harcos rétegek (végváriak, hajdúk, székelyek, őrségiek), a betyárok és a pásztortársadalmak (juhászok, gulyások, kondások, csikósok) mozgáskultúrájára építkezik.
A hagyományőrző csoportok feladatuknak tekintik, hogy a tradicionális magyar harcművészettel megismertessék a nagyközönséget, és népszerűsítsék azt a fiatalok körében, valamint, hogy a hagyományőrző versengések tovább színesítsék a nagy történelmi múlttal rendelkező városok programkínálatát.
Évente megrendezésre kerül az Országos Tradicionális Baranta Harcművészeti Bajnokság. A rendezvény a 9-18. század közötti történelmi magyar harci értékek megőrzését, gyakorlati jellegű továbbfejlesztését célozza meg szakmai találkozó és verseny formájában, ahol eldöntésre kerül gyalogos és lovas kategóriákban a nyílt magyar bajnoki cím. A lovas kategória versenyszámai: lovasíjászat, ló harci kezelési bemutató, lovasbirkózás, szálfegyverek lóról, lovas harci verseny, lovas gyorsasági verseny.

Több ezer éve történt, nem is tudjuk pontosan, ki találhatta fel. Egyes történészek szerint már a korai nomád népeknél előfordulhatott, hogy kisgyermekeket és terhes asszonyokat oldalt ültettek fel a lóra vagy más hátas állatra, hogy kényelmesebben viseljék el a hosszú utazást.

A könnyűlovas magyar katonákat nevezik huszároknak közel ötszáz éve. Az elnevezés valószínűleg az olasz corsaro (jelentése vágtató, futár) szóból ered, mellyel talán a 14. században, Itáliában nagy számmal zsoldosként szolgáló könnyűlovas magyar katonákat illették. A huszár alakja a 15. századi forrásokban jelenik meg, mint páncél nélküli, legfeljebb sisakkal ellátott, lándzsás, pajzsos lovas vitéz.
A huszárság hőskora a 16-17. századra, a török elleni harcok idejére tehető. Európában a hétéves háború, majd a napóleoni hadjáratok alatt szerzett hírnevet.
A huszárok egyenruhája, fegyverzete a 18. században az európai országokban is elterjedt, elnevezését is átvették.
Az 1848-49-es szabadságharc csatáiban kiemelkedő bátorságukról ismét tanúbizonyságot tettek. Az első világháború lovasrohamaiban vitézül harcoltak, és még a második világháborúban is szembeszálltak a modern fegyverekkel és tankokkal.
A magyar lovasság utoljára a második világháborúban Nyikolajev városánál bocsátkozott harcba 1941. augusztusában. A huszárok rohamára egy német szemtanú így emlékezett vissza: „…Ismét kemény harcban álltunk a kétségbeesetten védekező ellenséggel, aki egy magas vasúti töltés mellett ásta be magát. Már négyszer rohamoztunk, s mind a négyszer visszavertek bennünket. A zászlóaljparancsnok káromkodott, a századparancsnokok azonban tehetetlenek voltak. Ekkor a tüzérségi támogatás helyett, amit számtalanszor kértünk, egy magyar huszárezred jelent meg a színen. Nevettünk. Mi az ördögöt akarnak ezek itt a kecses, elegáns lovaikkal? Egyszerre megdermettünk: ezek a magyarok megbolondultak! Lovasszázad, lovasszázad után közeledett. Parancsszó harsant. A bronzbarnára sült, karcsú lovasok szinte odanőttek a nyereghez. Fénylő aranyparolis ezredesük kirántotta kardját. Négy-öt könnyű páncélkocsi vágódott ki a szárnyakra, az ezred pedig a délutáni napban villogó kardokkal végigvágtázott a széles síkságon. (…) Eldördültek az első lövések, aztán mind ritkábbak lettek. Kimeredő szemmel, hitetlenkedve néztük, ahogy a szovjet ezred, amely eddig elkeseredett elszántsággal verte vissza támadásainkat, most megfordul, és pánikszerűen otthagyja állásait. A diadalmas magyarok pedig maguk előtt űzték az oroszt, és csillogó szablyájukkal aprították őket. (…) Most az egyszer az ősi fegyver győzedelmeskedett a modern felszerelésen…”

A rendszerváltás után az ország különböző területein egyre több huszár –és hagyományőrző egyesület vállalta magára, hogy az utódoknak is bemutatja a huszárság hagyományait.
Korhű ruháikban és fegyverzetükkel felhívják magukra a figyelmet. Parádés felvonulásaik színesítik, gazdagítják ünnepeinket, csatabemutatóinkat, szórakoztatnak, és közben új ismeretekkel bővítik történelemtudásunkat, erősítik kultúránkhoz való kötődésünket.

A Magyar Huszár –és Katonai Hagyományőrző Szövetség is szervez bemutatókat, felvonulásokat országszerte. A hagyományőrző egyesületek közé tartozik többek között a Történelmi Lovastúra Egyesület (Budapest), a Jász Lovasbandérium (Jászberény), a Váci Huszárbandérium (Budapest) és a Fehérvári Huszárbandérium (Székesfehérvár).


2001-ben megalakult a Magyar Köztársaság Lovas Díszegysége, melynek jelenléte nemzeti hagyományainkra épülve nemzeti ünnepeink méltóságát növeli. A Díszegység feladatai közé tartozik az állami, protokoll ünnepségeken való felvonulás, az alakzat megtartásával szerves egységet alkotva a honvéd díszzászlóaljjal.
A díszegység tagjai lovasrendőrök, hagyományőrzők és amatőr lovasok. A díszegység lovait magyar fajták adják, így például nóniusz, mezőhegyesi és kisbéri félvér és keverék lovak. A Díszegység megléte segíti a hagyományos magyar lófajták hasznosítását, megőrzését és bemutatását a nagyközönség számára.

A fogathajtás már az ókori görög Olimpiák versenyszámai között is szerepelt. Az első szakszerűen megörökített kocsiverseny Homérosz Iliászában olvasható.
A kocsiversenysport a római császárok korában óriási méreteket öltött. A Circus Maximus Augustus császár korában 150.000 néző, Domitianus uralkodása alatt 385.000 néző befogadására volt alkalmas.
A modern szervezett sport azonban alig több mint 100 éves múltra tekint vissza.
1970-ben tette hivatalos sportággá a Nemzetközi Szövetség (FEI), melynek határozata értelmében az első hivatalos Európa Bajnokságot 1971-ben éppen Budapesten rendezték, négyesfogathajtó kategóriában.

Fogathajtásban a világ élvonalához tartozunk. Egynapos versenyeket főként bemutatás céljából rendeznek, sokszor amatőr hajtók részvételével. A megyei, területi versenyek és bajnokságok általában kétnaposak. A hazai és nemzetközi hivatalos „A” és „B” kategóriás versenyek három napon keresztül folynak.
A versenyeket egyes-, kettes-, és négyesfogathajtó kategóriában rendezik. Ezt kiegészíti a pónifogathajtás is kettesfogathajtó kategóriában.
Maga a fogathajtás három versenyszámból áll. A díjhajtásban vizsgálják a hajtó és a ló kapcsolatát, különleges engedelmességi formulákat. Értékelik a ló ápoltságát, és a hajtóval való összképet is. A maraton hajtás során a fogatoknak általában 6-7 vizes, illetve dombos akadállyal kell megküzdeniük. Az akadályhajtásban egy meghatározott, szűk időn belül kell a versenyzőknek sikeresen célba érniük.
Új színfoltja a fogathajtó sport nemzetközi versenyeinek a mozgássérültek egyesfogat-hajtó világbajnoksága.
A legtöbb hajtó lipicai lovakkal dolgozik, mert hazánkban ennek a fajtának a tenyésztése a legelterjedtebb.
A fogathajtó sport a Magyar Lovas Szövetség legeredményesebb szakága. Fogathajtóinkat jelenleg a világ élvonalában jegyzik.

A western versenyszámoknak az alapját is a cowboyok munkalovaglása képezi, a versenyek feladatai az állattartó farmokon dolgozó ranch lóval végzett munka szinte valamennyi elemét magukban hordozzák.
A western versenyek sokfélesége biztosítja, hogy a különböző fajtájú lovakkal indulók és az eltérő tudásszinttel rendelkezők is megtalálják a számukra ideális versenyfajtát, miközben a változatos programok remekül szórakoztatják a közönséget is. Azonban egy mondás szerint mindenfajta lóval lehet western stílusban lovagolni, de csak western lóval lehet western versenyt nyerni. A quarter horse-ot kimondottan versenycélokra tenyésztették ki, ezért egyes számokban ez a fajta verhetetlen.
1. Reining
Sokan western díjlovaglásnak nevezik. 2000 áprilisától az FEI (Nemzetközi Lovas Világjátékok) a már meglévő hat szakága mellé (díjugratás, díjlovaglás, military, távlovaglás, lovastorna, fogathajtás) hivatalosan is felvette hetedik szakágként a reininget.
A versenyzőknek előírt feladatsort kell bemutatni. Így például nagyköröket gyorsan, a kisköröket lassabban, ugrásváltásokat a megfelelő pontoknál. A spin gyors, 360 °-os fordulatot jelent a hátsó láb körül, miközben az elülső lábak ügetésszerű mozdulatokkal keresztezik egymást. A sliding stop nagyon látványos, vágtából a ló hirtelen a két hátsó lábára ül, majd tovább csúszik. A roll back a sliding stop utáni 180 °-os fordulat a hátsó lábon, mely után a ló az ellenkező irányba vágtázik vissza. A hátraléptetés itt gyorsabban és hosszabban történik, mint az angol stílusban.
2. Freestyle reining
Ez igen látványos és szórakoztató versenyszám, hiszen a lovas az általa választott zenéhez önállóan kigondolt reining gyakorlatot ad elő, az általa kiválasztott ruházatban vagy kosztümben.
3. Western riding
A ló mozgékonyságát kígyóvonalban és rúdon át vágtázva mutatja meg, számos ugrásváltással kibővítve.
4. Trail
A trail pályán olyan akadályokat állítanak fel, amelyek terepen is előfordulhatnak. A feladatok közé tartozik a kapun való áthaladás (a kaput lóhátról kell kinyitni, majd becsukni), rudakon való átléptetés, körbefordulás zárt, szűk helyen és egy tárgy átvitele vagy áthúzása az egyik helyről a másikra.
5. Western pleasure
Ebben a versenyszámban a ló járását, valamint megjelenését pontozzák.
6. Western horsemanship
Ez a versenyszám a lovas vizsgája, ahol ülését, a segítségadásait értékelik, valamint azon képességét, ahogy a bemutató alatt lovát ellenőrzése alatt tartja.
7. Barrel racing
Ez egy gyorsasági versenyszám, melyhez a nekifutást követően háromszög alakban felállított három hordót kell minél gyorsabban megkerülni.
8. Pole bending
A pole bending is egy gyorsasági verseny, olyan szlalomfutás, melyet hat rúd megkerülésével kell mindkét irányban lovagolni. Minden résztvevő nekifutással indít.
9. Cutting
Ez a versenyszám, mely az USA-ban az elsőszámú western lovassportnak számít, csak néhány éve került be az európai versenyek programjába. A legnagyobb vonzerőt jelenti a közönség számára is a western versenyszámok közül. A Cutter belovagol a csorda közepébe, majd kiválaszt egy állatot, melyet a pálya közepére kell terelnie, majd el kell zárnia az állat csordához való visszavonulási útját. Ehhez a lónak a marha minden mozdulatát pontosan követnie kell. A cutting csapatmunka is, miután a Cutter kiválasztotta a marhát, négy segítője ügyel tovább a csordára.
10. Halter klassen
A halter klassen tulajdonképpen egy fajta bemutatót jelent, melyben a lovak felvezetését, küllemét, járását pontozzák nemek és életkorok szerint külön kategóriákban.
11. Working cowhorse
A lónak egy marhát kell ellenőriznie: az állatot egy helyben kell tartania, a lovarda oldala mentén hajtania, majd kétszer a fal mellett megállítania, meg kell fordítania és végezetül a kifutó közepén egy nyolcas alakzatot leírva, végig kell terelnie.

Ezeken kívül még sok más versenyszám létezik. A rodeó számok közül Európában többet nem engedélyeznek az állatvédelmi törvények miatt.
Nemrég Houstonban elkészült egy nyitható tetejű, 70 ezer embert befogadó stadion, mely a világ jelenleg legnagyobb fedett arénája, tulajdonképpen egy mérnöki remekmű. Rossz idő esetén itt rendezik meg az amerikai futball mérkőzéseket és a rodeókat.
Amikor rodeók rendezésére kerül sor, homokot hordanak a pályára, előrébb csúsztatják a székeket és kezdődhet a viadal. A világ legjobb cowboyai mutatják be tudásukat, mely igen látványos és nagyszerű lehet, ha akár 70 ezer embert is képes odacsalogatni. A nézőket 6000 ember szolgálja ki. A hatalmas épületkomplexumban külön helyezik el az állatokat, akik itt várják, hogy betereljék őket az arénába.
Remélhetőleg egyszer majd nálunk is lesz olyan lovas rendezvény, mely egyszerre 70 ezer nézőt vonz.

Az ősmagyarok mindennapjainak részét képezte a lovaglás és a harc. Folyamatosan képezték magukat törzsi vadászatok, játékok és versengések alkalmával. A könnyűlovasok mesterien kezelték az íjat, melynek elkészítése 5-10 évig is eltarthatott. A magyarok a visszahajló, úgynevezett reflex-íjat használták. A nyíltegez 70-75 cm hosszú volt és fakéregből készült, ebben tartották a nyílvesszőket, melyekből egyszerre többet is tartottak a kezükben. A harcosok az íj és nyíltegezt is az övükön viselték, nem pedig a hátukon. A nyereg kétkápás volt és a váza fából készült, melyre állatbőrt feszítettek.
A magyarok szinte összenőttek szívós, kicsiny lovaikkal, oldalra és hátrafelé is kiválóan nyilaztak. A nyílharc után tömör harcvonalba fejlődtek, és vágtában rohanták meg az ellenséget, a harcosokat kopjával taszították le a lovukról. A fokos és a szablya használatára csak a menekülő sereg üldözése vagy a maguk védelmében került sor.

A 19. században egy fiatal francia lovassági tisztnek sürgős üzenetet kellett a célba juttatnia. Végiglovagolt az egyenetlen terepen, ellenséges vonalakon át, míg valaki kivont karddal útját nem állta. Párbajban legyőzte ellenfelét, de közben egy másik ellenséges katona kilőtte alóla a lovat. Miután egy lövéssel leterítette ezt a katonát is, a tiszt futva folytatta útját. Végül egy vad folyót átúszva, átadta a fontos üzenetet. A legenda szerint így született meg az öttusa.
Az öttusa először az 1912-es stockholmi olimpián mutatkozott be, a 2000-ben megrendezett olimpián pedig már szerepelt a női öttusa is. A verseny egy napon zajlik, és öt számból áll.
A lövészet az első versenyszám, melyet a körmérkőzéses vívás követ. Ezután jön a szabad stílusú, kétszáz méteres úszás, majd a díjugratás. A versenyzőknek húsz percük van kiismerni a lovat, mielőtt az ugratás elkezdődne. Végül 3000 méter futás zárja a versenyt. A versenyzőket pontjaik alapján sorban indítják, ezért aki először lépi át a futás célvonalát - az lesz az

Köszönöm szépen mindenkinek a szép képeket és az ismeretterjesztést.
Figyelmeztettek, hogy túl nagy méretű képet nem szabad betenni, csak a megengedettet, mert a nagy képekkel lassul a szerver.
Ezért kérek mindenkit, cikkek helyett inkább linket rakjon be és a képek mérete se haladja meg az itt megengedettet.
Köszönöm szépen és várok szeretettel minden lószeretőt továbbra is.
Pipec77.kiss