RÉGIMÓDIAK

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
Egy kis varázslat. Nem is kicsi, inkább nagy, sőt hatalmas. De sokszor gondoltam Rodolfóra, aki mindig azt mondta, "csak a kezemet figyeljék, mert csalok". Hatalmas bűvész volt, de szerencsére vannak követői. Emlékezem, gyerekkorom akkori nagy "varázslójára"... Itt viszont fellebbenti a titkot.

*
Igaz, a mostani fiatalok másban jók, különlegesebbek, de hiszen az élet is forog, megállíthatatlanul. S, ezért csodálatos, sőt varázslatos.
:o

*
 

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
A régimódi VIDÁM PARK-ban így múlattuk el az időt
Igaz, ebben a videóban még visszább (is) emlékezünk, a régi Angol parkra, ahol már csak nagyszüleink szórakozhattak.


Jól tudom, a mai fiatalokat EZ a "szórakozásnak nevezett" akkori vidámkodás, őket már nem tudná lekötni. Mint ahogyan a régi búcsúkban s a fiatal fiúk vásároltak színes fakanalakat, s azzal ütöttek a lányok fenekére. Huss, egy ütés és már el is fordultak. Soha nem tudtuk, ki volt az, aki ránk suhintott, de az biztos, hogy még ruhán keresztül is -volt, hogy- megéreztük. Ma már ez testi fenyítésnek felelne meg, akkor pedig többen ezen nevettek is. A lányok is, no meg a fiúk is. Megjegyzem, én soha nem tartottam mókásnak. Az is igaz, 14 éves koromtól - 17,5 éves koromig nagyon sok (giccses: csókolódzó fehér galambpár, szívecskés, meg minden ehhez hasonló, ma már borzadványnak nevezném) fakanalat festettem. Ahol laktunk, a házban volt egy vásározó, s ezzel kereste a kenyerét. Nagyon jól rajzoltam, festettem, beálltam festeni, sokszor késő éjszakába. Hihetetlenül jól kerestem, ezzel. Most lehet követ, homokot szórni a fejemre, hogy giccsel kerestem a "lé-t", :rohog:Bevállalom, régi "bűnömet" :dr_9:
festett%20fakanalak.JPG
 

varázsdoboz

Állandó Tag
Állandó Tag
A régimódi VIDÁM PARK-ban így múlattuk el az időt
Igaz, ebben a videóban még visszább (is) emlékezünk, a régi Angol parkra, ahol már csak nagyszüleink szórakozhattak.


Jól tudom, a mai fiatalokat EZ a "szórakozásnak nevezett" akkori vidámkodás, őket már nem tudná lekötni. Mint ahogyan a régi búcsúkban s a fiatal fiúk vásároltak színes fakanalakat, s azzal ütöttek a lányok fenekére. Huss, egy ütés és már el is fordultak. Soha nem tudtuk, ki volt az, aki ránk suhintott, de az biztos, hogy még ruhán keresztül is -volt, hogy- megéreztük. Ma már ez testi fenyítésnek felelne meg, akkor pedig többen ezen nevettek is. A lányok is, no meg a fiúk is. Megjegyzem, én soha nem tartottam mókásnak. Az is igaz, 14 éves koromtól - 17,5 éves koromig nagyon sok (giccses: csókolódzó fehér galambpár, szívecskés, meg minden ehhez hasonló, ma már borzadványnak nevezném) fakanalat festettem. Ahol laktunk, a házban volt egy vásározó, s ezzel kereste a kenyerét. Nagyon jól rajzoltam, festettem, beálltam festeni, sokszor késő éjszakába. Hihetetlenül jól kerestem, ezzel. Most lehet követ, homokot szórni a fejemre, hogy giccsel kerestem a "lé-t", :rohog:Bevállalom, régi "bűnömet" :dr_9:
festett%20fakanalak.JPG

Hogy mondhatsz ilyet? :)
Nekem is vannak egy pöttyös szilkébe beleállítva és szép!
Ügyes vagy!:)
 

udvarfy

Állandó Tag
Állandó Tag
Bojana ,
már megbocsájts , de még abban az "áldott idöben" sem jutott mindenkinek az a lehetöség , hogy ott nyaraljon . Aztán van aki mondjuk a "Stimme der Frau"-t olvasta ,:rohog: meg mondjuk "Erdös Renét és másokat" ;)
 

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
Utazzunk egy kicsit az időben. Vajon milyen lehetett az élet az 1800-as években? A cicáknak jó dolgok volt? Változtak valamit azóta? Nézzétek a képeket, bennem kellemes élményt keltenek a képek!
h39EB6D3F

*
h5A2B33BF

*
hE00A37F3

*
h1D416218

Tippeljetek, ki látható a fotón? (én tudom :)
*
hDF79098E
 
Oldal tetejére