Rólunk mondják és mi mondjuk róluk

Garfi témája a 'Innen - onnan érdekeségek' fórumban , 2004 Április 17.

  1. Garfi

    Garfi Állandó Tag

    http://www.filolog.com/kulturakozQuotes.html

    Ki mit gondol a magyarokról?
    És mi mit gondolunk arról, amit mások
    gondolnak rólunk?
    - idézetek kultúraközi kommunikáció köréből -






    Vissza a kultúraközi kommunikáció oldalra

    Irodalomjegyzék:




    1. Mitől talpra a magyar? - A magyar kultúra jellegzetességei

    „A magyar kevert, és állandóan keveredő nép. Szent István óta, s egész bizonyosan már azelőtt is. Vajon mit nevezhetnénk itt jogosan
    alapszínnek, legrégibb rétegnek, ősmagyarnak? S azonos-e ez még azzal, amit ma magyarnak ismerünk? Legalábbis nem árnyalódott és
    gazdagodott-e azóta a felismerhetetlenségig?” Babits Mihály

    „A magyarok okosak, műveltek, nagyon európaiak, és nem szeretik, ha lekezelően bánnak velük.”
    „...a magyarok mindent eltúloznak.”
    „...önpusztítóan maximalisták, le kell győzniük minden akadályt, még ha tönkre is mennek bele.” Yale Richmond

    A magyarok „olyan kemények, mint az amerikaiak, olyan romantikusak, mint a szlávok, olyan kíváncsiak, mint a japánok, és olyan
    ravaszak, mint az arabok.” Georg Kőváry (Hill, 1997)

    „A magyarok elragadó emberek: ugyanolyan szorgalmasak, intelligensek, ügyesek, mint más népek tagjai. Különösen érzékenyek,
    szubjektívek, empatikusak, büszkék (túl büszkék ahhoz, hogy másokat meghallgassanak, mondja egy skót üzletember), végtelenül
    emocionálisak és esetenként hisztérikusak. Kimondottan individualisták, kultúrájuk erősen kapcsolatorientált és magas kontextusú. A
    mediterránokkal versenyre kelhetnek az érintés finomságában, bensőségességében, és becéző szavakban...” Richard Hill (Hill, 1999)

    „...mi magyarok általában emocionálisak, barátságosak, és mindenben kissé túlzóak vagyunk.” Kultúránk „erős bizonytalanságkerülő,
    teljesítmény-orientált, maszkulin értékeket valló.” Falkné dr. Bánó Klára (Falk-Bánó, 2001)

    „A Szovjetunió vezetője kommunista csúcstalálkozót hív össze, és minden küldött székére egy rajzszöget tesz., hogy klássa, ki hogy
    reagál. A cseh leül, elhúzza a száját, de hallgat. A lengyel leül, majd üvöltve felordít. A magyar, aki alapvetően bizalmatlan, először
    megnézi a széket, titokban lesöpri a rajzszöget, leül, majd felordít.” Flora Lewis

    „Itt minden más. Itt az érzelmek és a személyes kapcsolatok nagyon fontosak.” - számos Magyarországon élő brit és amerikai menedzser
    véleménye (Falk-Bánó, 1997b.)

    „Nézz a szemembe, ha hozzád beszélek!” magyar szülő figyelmeztetése magyar gyereknek

    „A magyarok vendégszerető, barátságos emberek, sok gyakorlatiassággal, olykor türelmetlenséggel. Érzelmeiket többnyire kimutatják,
    vagy rosszul palástolják. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a rangoknak és a címeknek, kivagyiságuk miatt nemritkán jóval erejükön felül is
    igyekszenek bizonyítani. Többségük a hiuságán keresztül meglágyítható. A magyar fél általában puha partner. Nem tud, nem akar nemet
    mondani, amiben szerepet játszhat sokuknak a nyugati szervezettség, technika, a nyugati emberrel szemben megmutatkozó
    kisebbrendűségi érzése és a keleties alkudozásban való járatlansága. A külföldieket többre tartja saját honfitársainál. Többet beszél a
    hibákról, mint az erényekről. A jóakarat és az előrelátás jegyében nem az elérhető hasznot, hanem az esetleges veszteséget tartja szem
    előtt. Attól is fél, hogy bírálhatják, kinevetik. Kevéssé gyakorlott a konfliktusok kezelésében, némi gúny és lekezelés könnyen indulatossá
    teszi.” Máté János (Máté, 1995)

    „Kutatási eredményeim alapján én is azt találtam, hogy a magyar üzleti kultúra több szempontból hasonlít a franciára, pl. hierarchikus
    gondolkodásmód, erős bizonytalanságkerülés, és kapcsolat-orientáltság tekintetében.” Falkné dr. Bánó Klára (Falk-Bánó, 2001)

    „A magyaroknak fontos a kiterjedt család: mindenütt összetartó, kis magyar közösségeket találni: „London óriási angol város és kis
    magyar falu.” – írta ezzel kapcsolatban ...George Mikes.” Richard Hill (Hill, 1997)


    2. Nyelv és gondolkodás

    „Nehezen tagadható, hogy a magyarok jól beszélnek: egy ilyen bonyolult nyelv esetében nincs is más választásuk. Aki már találkozott
    igazi élő magyarral, arra is felfigyelhetett, hogy megdöbbentően analitikus elméjük van, amelyet néha tényleg erre a célra használnak. ...
    Politikai szakértők szerint viszont ez inkább annak köszönhető, hogy a magyarokat sokszor tépte a balsors, ezért megtanulták használni
    az eszüket.” Richard Hill (Hill, 1997)


    3. Önérzet - Megtörhetetlen büszkeség? Vesztett önbecsülés?

    „A magyarok szenvedélyesen büszkék magyarságukra.”
    „Hungarians have a passionate pride in their Hungarianness.” Yale Richmond

    „A magyarok látszólag elvesztették önbecsülésüket, de mélyen belül nagyon-nagyon büszkék. Ezt a büszkeséget nem lehet megtörni.
    Nagyon fontos, hogy a magyarokkal foglalkozó külföldiek megértsék ezt. Ha azt hiszik, hogy a magyarok nem önérzetesek, ahogyan
    esetleg a felszínen látszik, és alsóbbrendűként bánnak velük, el fogják veszíteni a velük való kapcsolatot. Paradoxonnak tűnik, de minél
    kevesebb a felszínen az önbecsülés kimutatása, annál erősebb a személyiség önérzete.” Honti Margit magyar pszichológus (Branfman,
    1996)

    „Voltak, akik a náciknak, mások az oroszoknak, és megint mások a törököknek, vagy a Habsburgoknak hódoltak. A jellem plaszticitása a
    túlélésért folytatott harc során alakult ki. Ezért rejtették el a magyarok a büszkeségüket. Úgy érezték, alacsonyabb rendűnek kell
    mutatniuk magukat a hódítók felé a túlélés érdekében.” „Tönkretette a nemzetet, a stressz érzést, az öngyilkossági arányt, a
    szívinfarktusok számát fokozta, és magas vérnyomáshoz vezetett.” Honti László (Branfman, 1996)


    4. Borongós életszemlélet

    „Egy panaszkodó nemzet, és külön képességük van rá, hogy a pozitívumokat is negatívumként tüntessék fel, és ezt még élvezik is.”
    „Azt mondják, a magyar panaszkodik, ha a fagylaltja hideg.” Yale Richmond

    „A melankólia az eufóriának nem ellentéte, hanem természetes kiegészítője – mondja egy magyar diplomata.” (Hill, 1997)

    „...nincs stabilitás, és nem egyértelműek az értékek.: a szenvedés egyenlő a becsületességgel.” Dr. Simon Lenke szociológus (Hill, 1997)


    5. Túlélési taktikák

    „A nyugat-európai és amerikai menedzserek többsége nehezményezi, hogy a magyarok mindig meglelik a módját, hogy ne csináljanak
    meg valamit, amit nem akarnak.” Falkné dr. Bánó Klára (Falk-Bánó, 2001)

    „Ha falba ütköznek, mindig át tudnak jutni a túloldalra: körbe, felül, alul, de valahogy átjutnak.” – egy régóta Magyarországon dolgozó ír
    üzleti tanácsadó (Hill, 1997)

    „Egyes külföldiek – főként osztrák szomszédaik, de az amerikaiak is – azt állítják, hogy még ha sikerül is valakinek bejutni a forgóajtón
    egy magyar előtt, ő elég találékony ahhoz, hogy előbb jöjjön ki onnan.” Richard Hill (Hill, 1997)

    „A cigány elad egy lovat a parasztnak. Néhány nap múlva a paraszt összefut a cigánnyal a lóvásáron és kéri vissza a pénzét.
    – Ez a ló vak, folyton nekimegy a falnak! – siránkozik.
    – Ugyan már! – feleli a cigány – Nem vak az, hanem bátor!”
    Dr. Simon Lenke szociológus (Hill, 1997)


    6. Szelektív udvariasság

    A magyarok „a hivatalban és otthon kedvesek, szívélyesek, de az utcán igen civilizálatlanul tudnak egymással viselkedni.”
    (Yale Richmond)

    „A hivatali kollégák, és az otthonba befogadott vendég „insider”, tehát „belső” ember, aki az ember kapcsolathálózatához tartozik. A többi
    ember az utcán „outsider”, vagyis idegen, akihez semmi köze az embernek.” Falkné dr. Bánó Klára
    (Falk-Bánó, 2001)


    7. A jövőtől való idegenkedés, valamint az europesszimizmus

    „Magyarországon a legtöbb ember támogatja az unióhoz való csatlakozást, csakhogy ennek oka nem eszmei jellegű, hanem nagyonis
    praktikus: a lakosság abban bízik közelebb kerülünk a nyugati jóléti államokhoz, s gazdaságilag is az egyén is felemelkedhet mostani
    helyzetéhez képest. De az európai egység eszmei és történeti hátterét – azt tudniillik, hogy a kontinens népeinek hosszú évszázadok
    csatározásai után sikerül olyan közös Európát létrehozniuk, melyben a nemzeti identitás és az európai gondolat megfér egymás mellett –
    nem veszik komolyan Magyarországon.” ... „Talán, mert az a történelmi ismeretanyag, mely nálunk felhalmozódott, komplexussá vált.
    Egy kis ország félelmévé: ha bekerülünk a nagy Európába, akkor is magunkra maradunk. Vagyis a magyar közvélemény, számos elemző,
    s a média is fenntartásokkal közelít Európához.” Hegedűs István, 168 óra, 1997. (Falk-Bánó, 1997a.)


    8. Vélemények Magyarország európaiságáról

    „Egyik ország sem állíthatja magáról jogosabban, hogy közép-európai. Földrajzilag pontosan Európa közepén helyezkedik el, míg
    kulturális szempontból hídként szolgál Oroszország és a kelet, illetve a nyugat között. Másrészt az északkelet-európai történelmileg
    meghatározó országok és a déli bizonytalan balkáni országok között húzódó választóvonalat is jelzi. Ezek közül a földrajzi és politikai
    régiók közül bármelyikhez tartozónak vallhatja magát, és különböző okokból kötődik mindegyikhez.” – Misha Glenny, a BBC World
    Service közép-európai tudósítója

    „Ázsiai eredetük ellenére a magyarok ezer éve európaiak.”
    „Amikor István király 1000-ben megkapta koronáját a pápától, elindult a magyar nemzet kereszténnyé válásának folyamata, és ennél
    fogva a nyugati világ részévé vált.” Yale Richmond


    9. Az oktatási és tanulási stílus bizonytalanságkerülő jellege

    „A tanítási stílus nagyon eltér attól, amit otthon megszoktunk. Itt megmondják pontosan, mit és hogyan csinálj. Elvárják, hogy mindent
    megtanulj, amit a tanár mond. Ugyanígy van Németországban is, mikor ott tanultam, pont így volt.” - egy brit egyetemi hallgató - (Falk-
    Bánó, 1999a.)

    „Az angol diákok nem veszik a tanulást komolyan. Csak éppen át akarnak menni a vuzsgákon.” – magyar hallgatói panasz - (Falk-Bánó,
    2001)

    „Amikor együtt tanítottam brit és magyar diákokat, az angol, pragmatikusabb, és a magyar, teoretikusabb attitüd világosan észlelhető volt.
    Ha tényekre, tanult modellekre kérdeztem rá, a magyarok kitűnőek voltak, a britek finoman szólva nem remekeltek. Viszont mikor
    gyakorlati feladat következett, ... a britek ügyes tervei 10 perc alatt elkészültek, a magyarok kuncogtak, és fogalmuk sem volt, hogy mit
    kezdjenek a feladattal.” Falkné dr. Bánó Klára (Falk-Bánó, 2001)


    10. Individualizmus és kollektivizmus a magyar iskolában

    „A magyar kultúra egyre fokozódóan individualista, főleg a fiatal generáció, és inkább a nagyvárosokban. Vizsgák alatti kooperáció, ill.
    puskázás tekintetében azonban a magyar diák ma is meglehetősen kollektivista nézeteket vall. Az is igaz, hogy a magyar felsőoktatási
    intézmények adminisztrációja lényegesen szigorúbb, mint ... a japán, puskázáson ért hallgatót súlyosabb esetben el is tilthatnak
    tanulmányai folytatásától.” Falkné dr. Bánó Klára (Falk-Bánó, 2001)


    11. Hatalmi távolság a magyar iskolában

    „Úgy gondolom, a rendszer itt formálisabb, mint a brit. Mi az egyetemen keresztnevükön szólítottuk a fiatalabb tanárokat, itt a tanár úr,
    tanárnő a megszólítás.” - brit oktató, aki már 8 éve tanít Magyarországon (Falk-Bánó, 2001)


    12. Hatalmi ill. státusbeli konfliktusok

    „Még mindig nem értik, milyen bántó és sértő, hogy nem egyenlően bánnak velünk, illetve az angolokkal. Például meghirdetnek egy állást,
    és ha egy angol tölti be, háromszor annyi fizetést kap, mint egy ugyanolyan beosztású magyar.” – egy brit-magyar szervezet magyar
    alkalmazottja – (Falk-Bánó, 2001)

    „A fizetések közti nagy különbségek feszültségeket okoznak” ...”ezt a kérdést rendezni kell” ...”a nyugati alkalmazottak többet keresnek,
    de nem mindig teljesítenek többet.” Monks Parnership – Coopers & Lybrand felmérése, 1993-94 (Falk-Bánó 2001)

    „Egy brit menedzser elmagyarázta nekem, hogy a nyugati megítélés szerint annak, amit mi az elmúlt kommunista rendszer negyven
    esztendeje alatt tanultunk és tanítottunk, semmi köze a való élethez az üzleti élet szempontjából. Ha mi elmondjuk a véleményünket,
    legalább még egy nyugati véleményt is meghallgatnak. Nem tudják elképzelni, hogy nekünk is lehet igazunk, és amiről ők hiszik, hogy
    helyes, esetleg nem érvényes erre az országra.” – egy brit-magyar vegyesvállalat magyar igazgatója - (Falk-Bánó, 2001)

    „Drága asszonyom! Mindnyájan tudjuk, hogy ez egy gyarmat; piac vagyunk, és olcsó munkaerőforrás!” – egy brit-magyar cég magyar
    vezetője - (Falk-Bánó, 2001)


    13. Kulturális kontextusbeli eltérések kiváltotta konfliktusok

    „Azt hiszik, mindenki idióta, aki nem amerikai, és ha még ráadásul az illető történetesen a korábbi vasfüggöny mögül jön, valószínűleg
    nem tud se írni, se olvasni. Talán az angolok nem így gondolják, de még az ő számunkra is mi egy más kategória vagyunk. Mi vagyunk a
    bennszülöttek. Emlékszem, mikor néhány éve érettségivel nem rendelkező amerikaiak jöttek és elmondták egy százéves, világhírű magyar
    gyár mérnökeinek, hogyan kell ... [egy bizonyos terméket] gyártani. Egyszerűen röhejes és felháborító volt.”
    „...de még az angolok is néha túl nyilvánvaló dolgokat magyarázgatnak nekünk.” – egy brit-magyar cég alkalmazottja, aki korábban
    három amerikai-magyar vállalatnál is dolgozott – (Falk-Bánó, 1997a.)


    14. Magyarországon dolgozó brit üzletemberek tanácsai honfitársaiknak (CBI, 1991)

    „Ne becsüld le a magyarokat. Kultúrájuk mind a társadalmi, mind az üzleti életben formálisabb a mienknél.”

    „...gyorsan tanulnak, jó a humoruk, és van bennük vállalkozási szellem.”

    „Ne felejtsd el, ha üzletet akarsz kötni Magyarországon, a személyes kapcsolatok alapvetően fontosak.”

    „Ne becsüld le a magyarokat, jól iskolázottak, és keményen dolgoznak. És híresek a találmányaikról is.”

    „Ismerd meg és tiszteld az eltérő kultúrát Magyarországon. A nyugati módszerek kényszerrel
    történő alkalmazása nem fog jó eredményeket hozni.” - ez utóbbi idézet Herbert Kempe úrtól,
    a Ford Hungária Kft. menedzserétől való. (Falk-Bánó, 2001)


    15. Nyugati szervezeti vezetők legfőbb panaszai a magyarokról

    „A magyarok lassan intézik az ügyeket, nem dolgoznak hatékonyan, a felelősségérzet hiánya jellemző, bár többen egyetértenek azzal a brit
    szervezeti vezetővel, aki rámutatott, hogy nagy különbség áll fenn a 30-35 éves kor alattiak, és az idősebbek között. Az előbbiek
    ambiciózusak, szívesen vállalnak felelősséget és kockázatot, az idősebbek rugalmatlanok.
    „Nincs meg az emberek munkájában a részletes tervezés. nálunk a munkaköri leírások is az alkalmazottakkal részleteiben egyeztetve
    történnek, pl. hogy minden beérkezett posta a címzett asztalára kerüljön a beérkezéstől számított két órán belül.”
    „A magyaroknál erős a hierarchikus szervezeti viselkedésmód, formálisak, sokat használják a címeket, rangokat.”
    „Magyarországon a személyes kapcsolatok és az érzelmi kötődések döntő fontosságúak, ... a határidők betartása nehéz.”
    „Nem elég udvarias a kiszolgálás az üzletekben. „Mikor Budapesten elmész egy szupermarketbe, úgy viselkednek veled, mintha
    szívességet tennének, hogy kiszolgálnak. Pedig hálásnak kéne lenniük, hogy abba a boltba, és nem egy másikba mentél vásárolni.”
    (Falk-Bánó, 2001)


    16. Kölcsönös tájékozatlanság

    „Gyakran az érkező külföldiek egyáltalán nem, vagy alig ismerik a térséget. ...néhányan a felsőbbrendűség érzésével jönnek, még ha nem
    ismerik be saját maguknak sem. Ez a kolonialista magatartás azonnal felháborítja a helybelieket.” Lővey Imre a Concordia Szervezet és
    Vezetésfejlesztési Kft. vezetője, 1996 (Falk-Bánó, 2001)
    „...far too often foreigners arrive with no or very little knowledge of the region, …some of them arrive with a feeling of superiority –
    although they would not admit it even to themselves. This type of colonial attitude immediately raises a red flag in the minds of local
    people.” – a Hungarian manager of a British-Hungarian company – Lővey, Imre president of Hungarian Organization Development
    Society, 1996 (Falk-Bánó, 2001)

    A Francia Tagozatos hallgatók igencsak meglepődtek, amikor az egyik Budapestre érkező francia egyetemi oktató több rekesz Evian
    ásványvízzel érkezett egyhónapos budapesti tartózkodására. Vajon mit szólt a tanár, amikor az első szupermarketben legalább hatféle
    ásványvizet, köztük Eviant is látott a polcokon? (Falk-Bánó, 2001)

    Az Angol Tagozat diákcsere programjának keretében 1998-ban Magyarországra érkező brit hallgató elmondta, hogy társaival együtt azt
    gondolták, hogy Budapesten az élelmiszerboltok előtt sorban állnak, nincs elég áru, választék alig van, sőt egyikük azt hallotta otthon,
    hogy Magyarországon jegyre adják a húst. (Falk-Bánó, 2001)

    Egy amerikai cég magas beosztású magyar vezetője néhány éve mesélte, hogy amerikai kollégája, a cég amerikai vezetője említette
    feleségének, hogy vele jöhet Magyarországra. Az asszony első kérdése ez volt: „Magyarországon van WC?” (Falk-Bánó, 2001)

    1992 nyarán történt: egy francia szakos magyar diák egy franciaországi kisvárosba utazott francia nyelvtudásának gyarapítása céljából.
    Házigazdáit előzőleg nem ismerte. Mikor megérkezett, látta, hogy a kertben egy sátor van felállítva, és megkérdezte, miért. A szinte
    hihetetlen válasz az volt, hogy a sátrat a magyar lány számára kedvességből és figyelmességből állították fel, hogy otthonosan érezze
    magát. (Falk-Bánó, 2001)

    2000-ben egy Magyarországon Erasmus ösztöndíjasként tanuló francia hallgató otthon, kiutazása előtt olyan tanácsot kapott, hogy jobb,
    ha hoz magával az egész félévre WC papírt. (Falk-Bánó, 2001)

    „Nyilvános helyen a magyarok nagyon csöndesek és visszahúzódóak, nem úgy, mint az amerikaiak. Az utcán soha nem köszönnek
    egymásnak, és nem mosolyognak olyan emberre, akit nem ismernek. Ez a kommunista múltjukból fakad, amikor állandóan az attól való
    félelemben éltek, hogy valami rosszat találnak mondani a kormányról.” J. H. „rövidtávú misszionárius”
    “Hungarians are pretty quiet and to themselves in public places (unlike many Americans). They never say hi to one another on the
    streets, or smile at people if they don't know them. This comes from their Communist background, when they were constantly in fear of
    saying something against the government.” Short term missionary J. H.


    17. Mindenki magyar

    „George Mikes, a neves brit-magyar humorista az ötvenes évek elején egy este izgatottan jött haza, és meglepő hírt közölt a feleségével:
    – Képzeld, Leo Amery (Churchill államminisztere és a birodalmi eszme büszke képviselője) anyja magyar volt! Ez áll a nekrológban! –
    mire Mikes felesége felnézett a könyvből, amelyet éppen olvasott, és szárazon visszakérdezett:
    – Na és?
    – Hogyhogy na és? – Mikest láthatólag zavarba hozta, hogy szenzációs közlése nem ére el a várt hatást.
    – Hát mért ne lenne magyar? – kérdezte tovább a felesége. – Mindenki magyar.” Paul Lendvai (Lendvai, 1999)

    „Ha az utazóról külföldön kiderül, hogy magyar (hiszen különleges kiejtésünket egy bizonyos életkoron túl nem tudjuk levetkőzni),
    majdnem mindig fölteszik a kérdést:
    – Hogy lehet, hogy egy ilyen kicsiny ország annyi intellektuálisan kimagasló tudóst adott az emberiségnek?
    Vannak olyan magyarok, akik erre megpróbáltak felelni. Magam részéről nem tudok választ adni, de valamit azért megemlítek. Amikor
    Svájcban éltem, ott minden békés volt, nyugodt és biztonságos. Magyarországon más az élet. Mindnyájan folyamatos harcot vívtunk
    majd’ mindenért, amit el kívántunk érni. Volt, amikor nyertünk, volt, hogy vesztettünk, de végül is túléltük. Nem vetett véget életünknek,
    legalábbis az én esetemben nem. Az embereknek szükségük van az ilyen kihívásokra, és ez mindig megadatott Magyarország hosszú
    történelme során.” Békésy György, orvostudományi Nobel-díjas (Lendvai, 1999)
     
    panthrenoir kedveli ezt.
  2. jullan

    jullan Állandó Tag

    Csak egy tudok érteni a fentiekkel. B)
     
  3. H

    H Állandó Tag

  4. jullan

    jullan Állandó Tag

    Hunor,

    Elolvastam. Nagyon jo.Ezek vagyunk mi.A positiv és a negativ dolgok,minden stimmel.

    meno
     
  5. dialuna

    dialuna Állandó Tag

    1 picit viccesek vagyunk! - de tényleg ilyenek....
     
  6. bon1123

    bon1123 Állandó Tag

    én egyett tapasztalok mindenhol,hogy minket mindenki utál,csak azt nem értem ,hogy miért ennyire??????
     
  7. fater105

    fater105 Állandó Tag

    A szomszédos országokban vajon miért nem szeretnek minket ?
     
  8. bon1123

    bon1123 Állandó Tag

    én is erre keresem az igazi választ és nem szokásos dolgokat.
     
  9. gödipista

    gödipista Állandó Tag

    Nos, először egy anekdota:
    " egy magyar, miután többszöri próbálkozás során sikerült egy szöget bevernie
    egy deszkába, oda megy egy műbútorasztaloshoz, és így szól hozzá:
    "szakikám, tegye le azta gyalut, és figyeljen rám, mert én most megtanítom a szakmára..."
    Ennyit a nemzetkarakterológiáról...
    És miért nem szeretnek szomszédaink?
    Nos, ennek több oka van:
    -bizonyos bizonytalanság érzése a jogos tulajdonlásról
    -kisebbrendüségi komplexus a fiatal nemzetállam okán (pl.Szlovákia)
    -a magyarok (kisebbségben is gyakorolt) nemzeti arroganciája
    -a kelet-középeurópában szokásos xenofóbia (amely a magyaroktól sem idegen, de nem ám!)
    És ehhez érdekességképpen hozzátehetjük, hogy néhány száz km távolságból nézve, ez az egész középeurópai katyvasz homogén masszának tűnik
    , némi , kívülálló számára értelmezhetetlen belvillongással ...
    -ami tartalmaz némi igazságot...
     
  10. marton50

    marton50 Állandó Tag

    Ha minket nem szeretnek a kornyezo orszagokban szerintem nem ujdonsag es nem is olyan nagy baj, a gyulolet lehet hogy erositi a nemzeti tudatot de hosszu tavon nem kifizetodo.
     
  11. vani82

    vani82 Állandó Tag

    szia

    jo volt olvasni ezeket a sorokat! Azzal egyetertek hogy nagyon sokan tajekozatlanok velunk kapcsolatban! amikor ausztriaban dolgoztam az egyik srac megkerdezte (nem viccelek) hogy van e nalunk repulo?mire mondtam neki nem mi barlangban elunk es tuzzel vilagitunk. az enyem a number456 sz amu barlang...majdnem tenyleg bevette...

    sajnaltam szegenyt!
     
  12. kadiii

    kadiii Állandó Tag

    a magyarokat általában kedves, segítőkész és bulizós embereknek ismerik szerintem, érdekes, hogy mi kevésbé gondolunk magunkra így...
     
  13. hangya1944

    hangya1944 Állandó Tag

    Magyarország?

    Ilyen is van.

    Mielőtt megbotránkoznánk, gondoljuk végig, hogy az USA tagállamait ki tudná elősorolni a fővárosaikkal egyetemben...

    <EMBED src=http://www.youtube.com/v/jj6AQCMLUNc&hl=en&fs=1& width=425 height=344 type=application/x-shockwave-flash allowfullscreen="true" allowscriptaccess="always"></EMBED>
     
  14. papesz_

    papesz_ Állandó Tag

    Jó volt a videó, nem irigyeltem a csajszit. :) És igen, nem tudnám elsorolni a tagállamokat, a székhelyeikkel. Egy dolog viszont kiderült a videóból még:
    Ha Magyaroszág Éhes, akkor akár meg is ehetné a Pulykát, Törökországot. :D
     
  15. sistro

    sistro Állandó Tag

    Nincs ebben semmi rendkívüli. Nálunk is vannak vérbeli tuskók akik bár tanultak földrajzot, sőt történelmet is, arra képtelenek, hogy Egyiptomot elhelyezzék a mappán. Bár azért az még egy amerikaitól is meredek hogy európát országnak hiszi. :S
     
  16. gerdanorbi

    gerdanorbi Állandó Tag

    miert van hogy erdelyi magyarokat , meg magyarorszagba sem szeretik​
     
  17. nicki88

    nicki88 Állandó Tag

    a legtöbb magyar ember még a saját szomszédát se szereti, nem hogy még a külföldieket. Ne csodálkozzunk ha mi se vagyunk az ő kedvenceik.
     

Megosztás