Szia Erzsi!
Fogalmam sincsen mit tapasztaltál meg, de még azt se tudom, ez minek tudható be. Azóta történt veled ilyen még? Nagyon érdekelne, hogy ez micsoda, mit tapasztaltál meg és ha valaki tudja, van ötlete, az ne habozzon, ossza meg velünk, mert kíváncsian várjuk nagyon! Köszönöm! kiss
Szia Oli!kiss
Akkor leírom, hogy mitörtént velem kb. 20 évvel ezelőtt.
A földönkívüliek 22 évvel ezelőtt látogattak meg úgy, hogy éjjel felijedtem. Azért történt, mert az idősebbik lányom akkor 11 éves volt, és nagyon félt éjjel egyedül aludni. Azt mondta, hogy éjjel mindig úgy érzi, hogy a kanapé alól kibújik egy kb. fél méter magas figura, és felmászik az ágyába. Megkért, hogy aludjak vele. A harmadik gyerekem akkor volt 1 éves. Az apjával aludt akkor, én meg az idősebbik lányommal. A középső gyerek a fiam akkor volt 5 éves, a szobájában aludt. Éjjel arra ijedtem fel, hogy egy jéghideg teshez érek. Az Erzsim helyett egy fura figura feküdt mellettem. A lányom akkor már végig érte a kanapét, ez a lény a feléig sem ért. Hosszú vékony vakítóan fehér karok, hosszú ujjak, amik csak négyből álltak. A fején kelopátra fazonú paróka volt, és a lányom ruhásszekrényének árnyékában lévő fejből éreztem, hogy nagyon néz. Soha életemben annyira nem féltem, a halálfélelemhez lehet hasonlítani. Addig nagyon rossz alvó voltam, de akkor pillanatok alatt elaludtam, mintha elaltattak volna. Ezután már csak akkor találkoztam ezekkel a fura lényekkel, mikor a fiam oviba kezdett járni, és előtte bementem vele a városba, hogy vásároljak néki valamit. Akkoriban nagyon ritka volt a nyugati tipusú kocsi. Egy volga formájú nagy testű kocsi állt a zeneiskola előtt, aminek fekete ablakai voltak, és egy fura figura szállt ki belőle. 50 évesnek nézett ki, és férfinak, köpcös testalkata volt, de egy fia ránc sem volt az arcán, mintha egy bio robot lett volna. Érzelmi visszacsatolás, mint normál esetben, nulla. Mintha a tv-vel társalogtam volna. Kérdezte, hogy hol van az autóiskola. Én azt mondtam, hogy nem tudom. Eddig egy szemernyi hang sem hallattszott, pedig normál esetben forgalmas egy útszakasz. Nem messze van a HÉV egyik állomása, és azt sem lehetett hallani. No meg a madarak is némák voltak, egy bicigli, és egy autó sem halad el az adott útszakaszon, pedig normál esetben nyüzsögnek. Utána elindultam a fiammal a városban, és 10 m után visszanéztem, a figura az út közepén állt, és nézett utánunk. Akkor szólalt meg a HÉV szerelvény dudája, hogy közeledett az állomáshoz.
Ezután már akkor találkoztam fura lénnyel, mikor a fiam iskolába ment, és én mentem néki valamit venni, és közben a postára, hogy befizessek egy csekket. Akkor is egy 50 év körüli férfi jött oda hozzánk, de ő már élőlény volt. Szerintem ő egy angyal lehetett. Hatalmas nyugalom áradt belőle, ami itt nem természetes. Kicsit imbolyogva állt, mint az amerikai lufi, amit kikötöttek. Pénzt kért a telefonáláshoz, én adtam néki. Habár előttünk volt a telefonfülke, a posta túlsó felén lévő utcába ment be, én nagyon csodálkoztam, és utána mentem a kicsi lányommal, akit akkor még babkocsiban toltam. Abban az utcában nem lehetett sehova olyan rövid idő alatt eltűnni, de nem volt sehol. Ezután Történt, hogy dolgozni mentem a gyes letelte után a TIGÁZ-hoz, és ott telefonon hívogatott valaki, vagy valami. Először olyan képpen hangzott, mintha vízben élő hal hívott volna. Olyan bugyborékolást lehetett hallani, és a gége is más volt, a hangképző szerv. Mikor semmit sem értettem, átváltott olyan gép beszédre, mint ahogy a hangoskönyvekközött manapság lehet találkozni a felolvasónál. Angolul beszélt, én csak magyarul értek. Egyik munkatársam értett valami keveset angolul, ő fordította le azt a részt, amit ő megértett. Valamilyen Luiz nevű fickó beszélt, valamit akart átadni az emberiségnek, de hát legalább magyarul beszélt volna, hogy érteni lehetett volna. Egy hónapig próbálkozott, és közben fura figurák halmaza érkezett a büfébe. Mint már írtam, fekete fényes hátrafésűlt haj, fekete vadi új fekete öltöny, fehér ing, díszes nyakkendő, vastag arany nyakkendő tű, vastag arany mandzsettagombok, nagy aranyóra, nagy vastag arany pecsétgyűrű, és kopott, piszkos, poros, egyencipő a lábukon, amiknek egyformán a lábfej részen körben fél cm.-es dísz hurkaszerű bevarrás, ami kiemelkedett a cipő felső részéből. Ha valóban gazdag figurák lettek volna, akkor a cipőjük is vadi új lett volna, és nem koszos, poros, és teljesen egyforma. Akkoriban láttam 2m-es, és magasabb alakokat, és láttam 2 m-es férfinak kinéző valakit, és mellette válláig érő nőt. Egyszer mikor mentem az óvodába a harmadik gyerekemért, egy 2 m-es férfit láttam elmenni mellettem, és egy könyökéig érő nő volt vele. Fura szagok voltak az irodában ahol dolgoztam, volt, hogy úgy éreztem, hogy lebegek. A munkatásaim nagyon nehezteltek rám ezért, meg azért is, hogy a telefon állandóan foglalt volt, a munkára nem lehetett használni. Húsvét előtt csak ketten voltunk az irodában, mert a többiek szabin voltak, én a sok gyerekbetegségek miatt nem volt szabim, dolgoznom kellett. Akkor felhívtak telefonon, és egy fura hangot adtak a telefonban. A bal fülemen volt a kagyló, és úgy éreztem, hogy melegíti a kagyló a fülemet. Hasonló volt a hang a trafó zúgásához, és úgy éreztem, hogy elkezd a melegség befelé terjedni. Az agyamban is éreztem, és olyan volt, mintha feltérképezték volna az agyamat. Mikor a hang már sivításig fokozódott, elérkeztek a harmadik szememig, és én mivel már tudtam akkor, hogy a harmadik szem a lélek szeme, így szerves része, nem hagytam, lecsaptam a telefont. Akkor úgy éreztem, hogy lebegek, és felszállok. Tudtam, hogy a repülő szerkezetük a fejem fölött fönt az épületek fölött van. Nagyon csodálkoztam magamon, hogy le tudtam tenni a telefont. mert már akkor olvastam róla, hogy sokakat így visznek el. Mint ahogy a kígyó megbűvöli a békát, ami sikítva, de saját lábán táncol be a kígyó kinyitott szájába. Én viszont lecsaptam a telefont. Megvoltam magammal elégedve. Utána még egy hónapig próbálkoztak, hívogattak. Különös szagok, és az azt követő pauszpapír kávészínű elszíneződése követte, ahogy a valamit ránk fröcskölték, és a pauszpapíron nyomot hagyott. A hónap elteltével még egy telefon hívás volt, és rossz angolsággal azt mondták, hogy most elmennek, de 10 év múlva visszajönnek. Hála az Istennek, akkora már annyira megerősödtem lelkileg, hogy már nem féltem tőlük. Addig annyira sokat kértem Jézust, Istent, angyalokat, hogy védjenek meg a földönkívüliektől, hogy csak egy próbálkozásuk volt ami majdnem sikerrel járt náluk. Mert a sivító hangot szinte minden nap bevetették a 20 év alatt. Fura volt ez a sivító hang. Én 18 évig játszadoztam vele, nem gondoltam, hogy vesélyes lehet. Mikor hallottam, a korona csakrám felé nyomtam, hasonló módon, ahogy szül valaki. Akkor a hang felerősödik, és nagyon hangossá válik. Én azt hittem, hogy ezzel a hanggal ideiglenesen el tudom hagyni a testem, azért kisérleteztem vele. De 3 évvel ezelőtt azt tapasztaltam, mikor megint megpróbáltam, hogy hasoló módon lebénultam, mint ahogy az álomparalízist írják le. A harmadik szememből egy fénycsík csapott ki, és különböző stilizált alakokat, formákat bontottak le vele. Pl. egy lótuszformát. Akkor döbbentem meg, mert megérzetem, hogy fegyverként akarják használni a harmadik szemem által generált fénycsíkot. Ekkor ki akartam szállni belőle, den nem tudtam. Segítséget akartam kérni, de csak motyogás jött ki a számon. Teljesen ébren voltam, de sem a testem, sem a harmadik szemem nem tudtam úgy mozgatni, ahogy megszoktam, ahogy akartam. Akkor Jézust hívtam segítségül, és Ő ahogy már annyiszor, jött, és segített. Elmúlt a bénultságom, és azonnal felültem. A férjem változatlanul aludt a mellettem levő ágyon, mivel a déli szieszta volt. Semmit sem vett észre. Én nem mertem sem lefeküdni, sem leülni. Mikor lenyugodtam, megfogadtam, hogy soha többé nem játszok ezzel a hanggal. A mai napig is sokszor jelentkezik, de azóta soha nem próbáltam ki. A telefonálás utóhatása mai napig is érezhető. Mikor adják a hullámot, olyan formán zsibbadás szerűséget érzek a ballfülem, és a körülötte lévő részekben, mint mikor a fogorvos érzéstelenítőt ad a foghúzáskor, vagy fogtöméskor. A zúgás hasonló a rádióban lévő adásszünethez. De időnként azóta, hogy a stilizált mintákat rombolták a fénysávval, morzézást is hallok. De ez nagyon ritkán van, de mindenre azonnal felfigyelek. A földönkívüliek sokszor elvittek, de lebénítani nem tudtak, mai napig sem sikerül nekik. Mert ez a lebénítás abból áll, hogy az alvás alatt az ember maga lebénítja a testét, hogy ne járkáljon álmában, és ezt idézik elő mesterségesen, hipnózissal. No én úgy alszom mint a nyúl, a legkisebb rendellenességre is pároslábbal ugrom ki az ágyból. Hát ezért nem sikerül néki. De nem kell őket félteni, ha nem megy hipnózissal, leszíjazzák az embert. Olyankor a felső karomon a hónaljál körben, a csuklómon, a bokámon, a combtőben, olyan másfél centis bemélyedés sávot találok, mint mikor pl. a szabadidő ruha kézellőjében, bokában erős gumi van, és benyomja a csuklót, és bokát körben. De ezt lehet látni, ha szoros a gumi a zokni szárában is.
Ja, majdnem elfelejtettem, hogy mikor a sugárral kudarcot vallottak, és a hónap még nem telt el, és ott voltak, a telefonban hallottam olyan zajokat is, mint mikor két fakockát összeütögetnek, és ahogy te leírtad, olyan hangokat is, meg bugyborékolásokat, különféle dolgokat. Akkora már kiszótáraztam angolul, hogy :"Kik vagytok, és mit akartok tőlem?" Az Erzsi lányom hangjára hasonlító, kb. olyan korú lány beszélt ezzel a Luiz nevezetű figurával, aki nagyon ki akadt a kérdésemre, és nem érthető nyelven veszekedett, és ez a lány ugyan olyan nyelven próbálta megnyugtatni.
Naggyából ezek a tapasztalataim, ezek jutottak most az eszembe.
Legyen nagyon szép, és vidám napod!
Sok szeretettel Erzsi.kiss
