R és W világa
- Téma inditó walsz
- Kezdés dátuma
Fekete István
NÁDAS
NÁDAS
Aludtál-e már nádtető alatt?
Láttad-e ott, hogy kel fel a nap?
Hallgattad-e szélben, hogy zsong a nád,
ha megérinti a virradat?
Ugye, nem láttad? Nem láttál semmit!
Se nádirigót, se kócsagot,
se a vadrécék kéktükrű szárnyát,
se víz mélyén rengő csillagot . . .
Raktál-e tüzet tavalyi nádból?
Füstje simogatta arcodat,
ha felkel a hold, és a lidércfény
táncol a tündöklő ég alatt.
Láttál-e ezer szárcsafiókát?
Úszó fészket a nagy vízen?
S hallgattad-e ködös hajnalokon
a vándormadár, hogy mit ízen? . . .
És nádi széna volt-e a párnád?
Millió béka a muzsikád?
Imbolygó bagoly kedves barátod?
Nyárson sült keszeg a vacsorád?
Fürödtél-e már csendben és fényben,
este, ha lobban a néma tűz,
s a nádas felett átszáll az álom,
s rád sóhajt lágyan a puha fűz? . . .
Álmod ha őrzi millió nádszál,
és tartja feletted az eget,
neked adja a csillagos békét,
és megcsókolja a szívedet.
Sík Sándor: Este az ablakban
Valahol messze szól a zongora.
Bús régi nóta lágyan száll tova.
És mint az álom, mint a sejtelem:
Egy régi érzés meglep hirtelen.
A lelkemen minthogyha átsuhanna
A rétek lelke, az erdők sugalma.
Ah, szárnyra kelt az erdő, rét, halom,
S besurrant hozzám a tárt ablakon.
Valamit suttog bús akácfalomb.
Távoli dallam halkan egyre zsong.
Valahol messze szól a zongora.
Bús régi nóta lágyan száll tova.
És mint az álom, mint a sejtelem:
Egy régi érzés meglep hirtelen.
A lelkemen minthogyha átsuhanna
A rétek lelke, az erdők sugalma.
Ah, szárnyra kelt az erdő, rét, halom,
S besurrant hozzám a tárt ablakon.
Valamit suttog bús akácfalomb.
Távoli dallam halkan egyre zsong.
Szép Ernő :
A virág szebb
A virág szebb a világnál,
Szebb az álom a virágnál.
Szebb a tenger mint az ember,
Szebb a felhő, mint a tenger.
Naplemente szebb a napnál,
Holdas éj az alkonyatnál.
Fecske szép ha száll, ha játszik,
Szebb ha tűnik s már nem látszik.
Szép a zene zengvén zengve,
Szebb ha elhalt, csuda csendje.
Szép megnézni festett képet,
Aki hátrább-hátrább lépett.
Szép a visszhang ha beszélnek.
Szebb az emlék mint az élet.
A virág szebb
A virág szebb a világnál,
Szebb az álom a virágnál.
Szebb a tenger mint az ember,
Szebb a felhő, mint a tenger.
Naplemente szebb a napnál,
Holdas éj az alkonyatnál.
Fecske szép ha száll, ha játszik,
Szebb ha tűnik s már nem látszik.
Szép a zene zengvén zengve,
Szebb ha elhalt, csuda csendje.
Szép megnézni festett képet,
Aki hátrább-hátrább lépett.
Szép a visszhang ha beszélnek.
Szebb az emlék mint az élet.
Puskás Ferenc
1927. április. 2 - 2006. november. 17
"1927. áprilisában születtem Kispesten, ami akkor még csak egy Budapesthez tartozó falu volt, nagyon szerény házakkal. A családom egy picike lakásban élt, nagyon közel a Kispest pályájához. A környező utcákban nyüzsögtek a gyerekek. Nem volt nagy különbség köztünk. Mindenki szegény volt, s a szülők közül csak kevesen engedhették meg maguknak, hogy játékokat vegyenek. Ám a foci fantasztikus és olcsó mulatságot jelentett számunkra. Anyám később azt állította, hogy amint felálltam - lehettem vagy tíz hónapos -, már belerúgtam a labdába" - mondta a "Egy legenda életre kel" című életregényben.
Meg kell mondanom, először idegenkedtem Panchotól - ezt a becenevet én adtam neki -, más volt, mint a többiek. Aztán, ahogy az már az anekdotákból tudott, kiabált hogy: Stefi... és a labda előttem volt. Fantasztikus sikereket értünk el akkoriban a Realnál. Nagy egyéniség volt és az is marad. Az egész ember csupa nemeslelkűség, mindig bőkezű volt azzal, aki tőle valamit kért. S mindenek fölött jóbarát. Én örülök, hogy együtt játszottam Puskással, s hogy ma is barátja vagyok. A labdarúgás szenvedély örökre összeköt bennünket.!"
- Alfredo di Stefano.
Romhányi József:
Szavaim
Szavaim szökkenő szöcskék
Izgága bolhák, szúnyogcsődörök
Perc-öröm legyen nektek az örök rét.
Csapjatok hűhót, vásári fajtát
Ott hol az unalom lomhán lődörög
Legyen a móka, habókos kerge
Fogjon bár érte a szikár ész perbe.
Cirregj cserfes szó, dongj, döngicsélj
Vidor kuncogó kedvet dícsérj.
Szavaim.
Szavaim tarka giz-gazok
Ti sáfrány sárgák, pipiske lilák
Hintsetek el néha egy-egy kis magot
Szép a dudva is, ahol sivárság,
Szikes közöny már csupán a világ
Irthat az ítész, szívós a gyom
Bújj ki gond árkán, hit pamlagon
Sívó homokon konokon viríts
Ripacs szópipacs, rím kikirics
Szavaim, szavaim
Magányos némák, búvók
Riadtak, hallgatagok
Veletek múlatok minden estén át
Ha az özvegy hold már az égen baktat
Utolsó útjára kísérve a napot
És nyílik az ajtó hangtalan nesszel
Beosonsz hozzám, az ágyamra fekszel
Jössz kínnal szült tréfák szelíd vigaszának
Én titkos szeretőm, szemérmes bánat.
Szavaim
Szavaim szökkenő szöcskék
Izgága bolhák, szúnyogcsődörök
Perc-öröm legyen nektek az örök rét.
Csapjatok hűhót, vásári fajtát
Ott hol az unalom lomhán lődörög
Legyen a móka, habókos kerge
Fogjon bár érte a szikár ész perbe.
Cirregj cserfes szó, dongj, döngicsélj
Vidor kuncogó kedvet dícsérj.
Szavaim.
Szavaim tarka giz-gazok
Ti sáfrány sárgák, pipiske lilák
Hintsetek el néha egy-egy kis magot
Szép a dudva is, ahol sivárság,
Szikes közöny már csupán a világ
Irthat az ítész, szívós a gyom
Bújj ki gond árkán, hit pamlagon
Sívó homokon konokon viríts
Ripacs szópipacs, rím kikirics
Szavaim, szavaim
Magányos némák, búvók
Riadtak, hallgatagok
Veletek múlatok minden estén át
Ha az özvegy hold már az égen baktat
Utolsó útjára kísérve a napot
És nyílik az ajtó hangtalan nesszel
Beosonsz hozzám, az ágyamra fekszel
Jössz kínnal szült tréfák szelíd vigaszának
Én titkos szeretőm, szemérmes bánat.
Moretti Gemma
Ráadás
Ráadás
Tavasz, zsenge fûtõl, s víztõl illatos,
Nyár, mely dús gyümölcsöt, örömöt igér,
Szelid, vadludas ködös õszi napok.
Jégcsapos, hópihés, fenyõn ringó tél.
Hajnal, aranyfény a harmatcseppeken,
telt torkú harangszó a verõfényben,
halkuló hangok, emlékezõ alkony,
álmodó madarak pityegése éjjel.
Nyár, mely dús gyümölcsöt, örömöt igér,
Szelid, vadludas ködös õszi napok.
Jégcsapos, hópihés, fenyõn ringó tél.
Hajnal, aranyfény a harmatcseppeken,
telt torkú harangszó a verõfényben,
halkuló hangok, emlékezõ alkony,
álmodó madarak pityegése éjjel.
Pihenõ pille a nárcisz virágán,
nyári záporok, ívelõ szivárvány.
õszi ég, bokrokon lángszin levelek,
magot lesõ cinkék, dermedt fák ágán.
nyári záporok, ívelõ szivárvány.
õszi ég, bokrokon lángszin levelek,
magot lesõ cinkék, dermedt fák ágán.
Mindent megélt óra, új nap: új öröm,
tenyerén tartja törékeny életem.
Köszönöm, hisz minden tünde pillanat,
gyönyörû ráadás, ajándék nekem.
tenyerén tartja törékeny életem.
Köszönöm, hisz minden tünde pillanat,
gyönyörû ráadás, ajándék nekem.
Henri Toulouse-Lautrec
1864.november 24 - 1901. szeptember. 9
Grófi családból származott, Alphonse de Toulouse-Lautrec Monfa gróf és Adele Tapié de Céleyran grófnő első gyermekeként.
A Moulin Rouge-ban
***
“Célul tűztem ki, hogy igazat és ne eszményit alkossak”
Toulouse-Lautrec munkásságát nem lehet skatulyába szorítani. Festészetének eredetisége megfelelt kivételes egyéniségének. Nem szakított a naturalista témákkal, de következetesen alkalmazta az ironikus látásmódjához oly közel álló szintetikus formát.
A művésznek 1893-ban, még életében rendezett kiállítása alkalmából (Boussod-Valadon-galéria) így írt Roger Marx az Art Nouveau-ban:
“Régen nem találkoztunk olyan tehetséges művésszel, mint Toulouse-Lautrec. A mélyreható elemzés összhangban áll a kifejezési eszközök egységével. Nem tartozik semmilyen iskolához, klikkhez, korán leküzdötte az őt ért hatásokat, hogy teljesen önmaga legyen.”
A klezmer zenéröl dióhéjban<o =""></o>
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--><o =""></o>
A klezmer közép-kelet európai zsidó tánczene. A szó a kle-zimir szóösszetételbõl származik, ami zenélõ lelket jelent, aki pedig a hangszert megszólaltatja, az a klezmer. Sajátos, kicsit arabos hangzását annak az arab hatásnak köszönheti, ami a zsidóságot érte az Európába való bevándorláskor. A 19. században a klezmer zene egy olyan érett zenei stílussá fejlődött amely ötvözte a zsinagóga és a nem-zsidó kultúra elemeit. Fontos felismerni a zsidó kultúra világi és vallási elemeit. A klezmer zene döntően az előbbi kategóriába tartozott; a hangszeres zene a templomokban tiltva volt, csak a kíséret nélküli ének volt megengedett. Az első klezmer zenekarok hangszerelése ma is alapja a hagyományos klezmer zenekaroknak. A klezmer zene a jiddis kultúra egyik legnagyobb kincse, amely reneszánszát éli szerte a világon. Bizonyos mértékben a népek közötti kapcsolatok tükre, hiszen a zsidó muzsikusok vándoroltak szerte Európában, magukba szívták azoknak a népeknek kultúráját is, ahová a sors vitte õket. A klezmer zene sokak szerint az elégia átültetése hangszerre. Magával ragadó zene ez, különleges hangzásvilággal.<o =""></o>
A klezmer zene a Kárpat-medence, Lengyelország, Ukrajna, Oroszország chaszidjainak köreiböl származik A zsidó zene történetét igen nehéz követni,ugyanis a zsidózene alatt a zsidóság eredeti faji zenéjét értik, a régi Palesztina zenéjét, amely ma már nem létezik, csak néhány töredék maradt fenn. Ezek a dallamtöredékek szállottak nemzedékrõl nemzedékre, mégpedig úgy, hogy az adott korszak zenéje mindig nagymértékben befolyásolta dallamvilágát.Így történhetett, hogy a középkorban a zsidó zene elvesztette faji eredetiségét és a német, magyar, lengyel és az orosz zsidóság zenéje elszlávosodott. Ebben a "fejlõdésben" különösen nagy szerepet játszott, hogy a templomi zenében az ének mûvészi elõadására is kezdtek hangsúlyt fektetni. Idegen dallamok tûntek fel, ismert dallamokat új szövegre, ismert szövegeket új dallamokra kezdték alkalmazni. A komponisták általában kántorok voltak, és mint vándorénekesek, több helyen megfordultak. Barangolásuk során népdalokat, népszerû áriákat, világi énekeket ismertek meg, melyeket a maguk ízlésére átformálva a templomban is elénekeltek. <o =""></o>
Ezektõl a folyamatoktól lett a zsidó zene ennyire változatos. Nem utolsó sorban a klezmert azért is érezhetjük oly közel hozzánk, mert a régi faji zsidózenének és a az újabb lengyel-orosz nemzetiségi zenének két közeli rokona van: az arab és a magyar zene. A magyar skála, mint egyúttal keleti skála, megegyezik az eredeti zsidó zenén alapuló újabb zsidó népzene skálájával, egy moll hangsorral, melynek negyedik foka egy fél hanggal fel van emelve.
[FONT=Times New Roman, Times, serif]
[/FONT]
Klezmer együttes 1910 körül
A zsidóság népzenéjére jellemző a dallamok szépsége, az előadásmód egyedisége, a dallamok különös diszítése, a melódiák sajátos - olykor kesernyés, gyakran humoros, tréfálkozó vagy éppen ironizáló hangulata. A falusi, vidéki zsidó hangszeres zenészek rendkívül játékos, olykor meditatív, improvizációs hajlammal rendelkeztek. A nomád korszak zsidó hangszerei a TABRET vagy TOF (keretes dob); fuvolájuk az 'UGAB és a kis líra.<o =""></o>
A II. Világháború és a pogromok miatt a klezmer zene gyakorlatilag eltûnt Európából. Az Egyesült Államokban maradt fenn, ahol újabb hatások érték, a jazz és a blues. A klezmert azok az USA beli zenészek hozták vissza szülõföldjére, akik a gyökereket akarták felkutatni. Ma a klezmernek szinte minden változata létezik: hagyományos, oroszos, jazzes, blues-os...
<table border="0" width="100%"> <tbody><tr><td align="right" valign="bottom" width="50%">[FONT=Times New Roman, Times, serif]
[/FONT]
[FONT=Times New Roman, Times, serif]
[/FONT]</td> <td align="left" valign="bottom" width="50%">
</td></tr></tbody> </table>
Zsidó-ruszin együttes Vereckén 1895
[/FONT]
[FONT=Times New Roman, Times, serif]
[/FONT]</td> <td align="left" valign="bottom" width="50%">
Zsidó-ruszin együttes Vereckén 1895
Hasonló témák
