Rejtélyes magyar milliárdos őrzi a Seuso-kincsek titkát

Czinege Lajos pártállami honvédelmi miniszter fia, Czinege József a 80-as években segített néhány ezüsttárgyat Nyugatra csempészni. Valószínűleg a Seuso-kincsek egy részét vitte ki Bécsbe az akkori magyar katonai titkosszolgálat egyik fedőcége, a Shell-Interag közreműködésével.

Czinege József a nyilvánosság előtt Dézsy Zoltán bemutatás előtt álló, Seuso II. című filmjében beszélt először ezekről az ügyletekről. A „Líbiai Arab–Magyar Katonai Építő Vállalatnál” dolgozott akkoriban, jól élt és viszonylag szabadon utazott. Az utazás az idő tájt kegy volt, nem jog, ezért nagy kereslet mutatkozott azoknak a szolgálataira, akik szinte bármikor mehettek Nyugatra.

_REV8916.jpg

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

Czinegétől a 80-as évek közepe táján kért segítséget F. István néhány értékes ezüsttárgy Nyugatra csempészésében. F. a Magyar Néphadseregnél dolgozott, de civil volt, nem katona. Czinege sosem tudta, mi a beosztása, csak azt látta, hogy a jó fellépésű, udvarias, de rámenős férfi bármit meg tud szerezni és bármit el tud intézni. Még olyan dolgokat is, amelyeket a katonai felettesei sem tudtak vagy nem mertek.


Egyszer meghívta a Fény utcai piac közelében lévő budai lakásába. Kívülről szokványos polgári ház volt, ám F. István lakása ajtaját akkoriban szokatlan módon több biztonsági zárral felszerelt vasajtó és rács védte. Bent hatalmas mennyiségű régiség rejtőzött, köztük pár nagyobb ezüsttárgy, amelyeket Czinege utóbb a Seuso-kincsek közé tartozóknak vélt. Azokat kellett volna egyik utazása alkalmával Bécsbe vinnie.

Őt akkoriban sem a kincsek, sem ez a munka nem érdekelte. Megígérte F. Istvánnak, hogy összehozza valakivel, aki majd a segítségére lesz. Így került kapcsolatba F. a Shell-Interaggal és a céget 1960 óta vezető Gerő Lászlóval.

Szolgáltak és csempésztek


Gerő László D–144-es szigorúan titkos állományú rendőrként vezette az Interagot. (Korábban hadnagyként állítólag a szovjet katonai elhárításnak is dolgozott.) Tagja volt annak a titkosszolgálati kommandónak, amely 1961. október 13-án Bécsből elrabolta, és szőnyegbe csavarva Magyarországra csempészte a nemzetközi kémnek kikiáltott Ábrányi Aurélt, a Szabad Európa Rádió munkatársát.

Gerő mindezeket soha nem ismerte be. Aztán egy interjúban úgy fogalmazott: „Vegyék tudomásul, az Interag székházának homlokzatán láthatatlan betűkkel a következő felirat olvasható: Lopunk, csalunk, hazudunk, hogy becsülettel szolgálhassuk hazánkat.”

Ma már nyílt titok, hogy a Shell magyarországi képviseletét mire használta anno a magyar állambiztonság. Csak a titkosszolgálatok hallgatnak erről konokul. Bárhol érdeklődtünk is, bármelyik kormány hivatali ideje alatt, mindig azt a választ kaptuk: semmilyen információjuk nincs a Seuso-kincsekről. Ezt persze még az őket felügyelő kormányok sem hitték el nekik.

A felbecsülhetetlen értékű késő római kori ezüsttárgyegyüttest, amelynek hét darabját két éve szerezte vissza a magyar kormány 15 millió euróért, azaz mintegy 4,5 milliárd forintért, valamikor a 70-es évek közepén találta Sümegh József, a kőszárhegyi kőbánya kisegítő munkása. Ma sem tudni pontosan, hol bukkant rájuk, pedig ez az információ létfontosságú lenne a kincsek magyarországi eredetének bizonyításához és a még külföldön lévő darabok visszaszerzéséhez.

Négy-öt évig rejtegethette a kincseit, közben többet elcserélt vagy eladott helyben, illetve Budapesten az Ecseri piacon. Majd amikor 1979-ben sorkatonai szolgálatra bevonult, katonatársainak és feletteseinek is eldicsekedett velük. A polgárdiak többször látták a Kőszárhegyen magas rangú magyar és orosz katonatisztek társaságában. Nagy, elegáns autókkal hozták-vitték a kiskatonát. Többen vásároltak is közülük, vagy csak megajándékoztatták magukat, ki tudja.

Mivel akkoriban a titkosszolgálatok szinte bárkit bármikor és bármilyen indokkal megfigyelhettek, nehezen hihető, hogy mindebből semmit sem vett észre például a katonai elhárítás. Az a katonai elhárítás, amelynek fedőcége segített F. István ezüstjeit – közvélekedés szerint: a Seuso-kincsek darabjait – Bécsbe csempészni.

_REV8913.jpg

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság
hirdetés
Dézsy filmjében többen állítják, hogy volt a birtokukban olyan régi tárgy, amelynek motívumai nagyban hasonlítanak a Seuso-tárgyakéira. Persze ma már senkinek sincs egy darabja sem. Eladták vagy kidobták a szemétbe, mert értéktelen ónnak nézték a másfél évezredet földben töltött ezüstöket.

Szinte mindenkinél volt már házkutatás, aki annak idején kapcsolatban állt Sümegh Józseffel. Akiknek a pincétől a padlásig átkutatták a rendőrök a házukat, azt mondják, „nem finomkodtak az urak”. Ők meg nem mondtak nekik semmit. Hiába fenyegetőztek, hogy ami a földből kerül elő, az az államot illeti. Hogy ezek után miért csodálkoznak a hivatalosságok, hogy senki sem adja elő a birtokában lévő régi ezüstöket? Eddig is jó pénzt adtak értük a feketepiacon. Sümegh 1976-ban egy körülbelül kétkilós edényért 150 ezer forintot kapott, ami mai áron úgy 6,5 millió forintnak felel meg. Amióta a kormány 15 millió euróért hazahozott hét nagy tárgyat, még többet érnek.

Dézsy Zoltán arra készül, hogy a napokban megnevezi azt a Fejér megyei milliárdost, akinél tudomása szerint fellelhetők eredeti Seuso-darabok. Szerinte az illető sokat segíthetne a kincsek magyar tulajdonjogának bizonyításában és talán még Sümegh József gyilkosainak a felkutatásában is, ha előadná a nála lévő tárgyakat, valamint elmondaná, mikor és hogyan kerültek a birtokába.

Véres kincsek


Sümegh Józsefet 1980 decemberében meggyilkolták, bár akkor az ügyben eljáró katonai ügyészek öngyilkosságként jegyzőkönyvezték az esetet. Közeledett a karácsony, a hatóság embereinek nemigen volt kedvük sokat bajlódni a kőszárhegyi romos Borbély-pincében felakasztva talált kiskatona esetével. Nem zavarta őket, hogy pár nappal a leszerelés előtt vajon miért akasztja fel magát egy katona. És annak sem tulajdonítottak jelentőséget, hogy a pince felé három pár lábnyom haladt, vissza viszont már csak kettő.

Sümegh a civil ruháért indult haza szabadságra akkor, de nem haza ment, hanem a kőszárhegyi bányatelep kocsmájába, ahol két jól öltözött középkorú idegennel találkozott. Csendben beszélgettek, majd 500 (mai értéken kb: 21 000) forintért csokit vásárolt a testvéreinek, majd az idegenekkel elindult a Borbély-pince felé, amelyről ma már tudjuk: ott rejtette el a kincseit.

Halála felértékelte a korábban tőle vásárolt kincseket. Mert bármit állítottak is a hatóságok, a helyiek már akkor meg voltak győződve róla, hogy „Jóskát a kincseiért ölték meg”. Csak akkor „értékelődött fel” a hatóságok szemében Sümegh halála, amikor New Yorkban egy árverés előtti bemutatón kiállították a Seuso-kincseket. Polgárdiban többen állították, azokat látták Sümeghnél. Volt, aki egyes darabjait a kezében is tartotta, sőt az egyiket smirglivel próbálták megtisztítani 1500 év rárakódott mocskától, s aki ezt tette, bármikor bekötött szemmel is megmutatja a dörzspapír nyomait.

A New York-i pert azonban Magyarország elvesztette. Pontosabban nem nyerte meg. Hivatalosan azért nem, mert nem tudta bebizonyítani, hogy hazánkban emelték ki a földből a kincseket. Hajdú Éva újságíró, korábban Seuso-ügyekért felelős miniszteri biztos azonban megmutatta a per fontosabb dokumentumait pár amerikai ügyvédnek. Diplomatikusan csak annyit mondtak, nem értik a bíró számos döntését és azt sem, hogy a Magyarországot képviselő ügyvéd miért úgy vezette a pert ahogy, miért ment bele számára előnytelen kompromisszumokba.

A Magyarországot képviselő ügyvéd Frank Koszorús volt, akit nem utolsósorban Koszorús Ferenc egykori vezérkari ezredes fiaként ismerhetnek az újságolvasók. Ő kritikusai szerint gyakorlatlan volt az efféle perekben, és bár ezt az akkori kormányzat képviselői tagadják, éppen apja emlékére való tekintettel kapta a megbízást. Szerinte azonban más ügyvéddel sem jártunk volna jobban, mert túl későn szállt be Magyarország a perbe, és nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy magyar földből kerültek elő a kincsek.

Ezüst aranyáron


És ma sem tudná. Mert ha bárki is azt hiszi, hogy a TEK vagy a honvédség már lezárta Kőszárhegy térségét, és az ország összes régésze ott kutat esetleg még fellelhető Seuso-tárgyak után, téved. Pedig a régészek és a történészek becslései szerint a Seuso-együttes akár 250 darabból is állhatott a tálcákkal, tányérokkal, evőeszközökkel együtt. Csak maradt ott egy-két darab...


Szerencsére az előkerült kincsek felét birtokló angol testvérpár kész volt megállapodni a magyar állammal. Magyarország tulajdonjogát nem vitatva lényegében nem el-, hanem átadták a kincseket, hazánk pedig nem vételárként fizette ki a 15 millió eurót, hanem az átadóknak az elmúlt évtizedekben a kincsekkel kapcsolatban felmerült költségeit térítettük így meg. Hét nagyméretű, értékes Seuso-tárgy viszont még Lord Northampton birtokában van.

Úgy tudjuk, a kormány titokban már vele is tárgyal, és az első hétnél magasabb áron ajánlatot is tett a lordnak. Talán a 2014-es példát követve a 2018-as választások előtt pár héttel, hónappal majd újra rendkívüli sajtótájékoztatót tart a miniszterelnök, és bejelenti: visszaszereztük a családi ezüst másik felét. Igaz, aranyáron, de legalább nem kell itthon kutatni, és a titkosszolgálatok Seuso-titkaira sem derül fény.

Fekete Gy. Attila

seuso.jpg
 
Czinege Lajos pártállami honvédelmi miniszter fia, Czinege József a 80-as években segített néhány ezüsttárgyat Nyugatra csempészni. Valószínűleg a Seuso-kincsek egy részét vitte ki Bécsbe az akkori magyar katonai titkosszolgálat egyik fedőcége, a Shell-Interag közreműködésével.

Czinege József a nyilvánosság előtt Dézsy Zoltán bemutatás előtt álló, Seuso II. című filmjében beszélt először ezekről az ügyletekről. A „Líbiai Arab–Magyar Katonai Építő Vállalatnál” dolgozott akkoriban, jól élt és viszonylag szabadon utazott. Az utazás az idő tájt kegy volt, nem jog, ezért nagy kereslet mutatkozott azoknak a szolgálataira, akik szinte bármikor mehettek Nyugatra.

_REV8916.jpg

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

Czinegétől a 80-as évek közepe táján kért segítséget F. István néhány értékes ezüsttárgy Nyugatra csempészésében. F. a Magyar Néphadseregnél dolgozott, de civil volt, nem katona. Czinege sosem tudta, mi a beosztása, csak azt látta, hogy a jó fellépésű, udvarias, de rámenős férfi bármit meg tud szerezni és bármit el tud intézni. Még olyan dolgokat is, amelyeket a katonai felettesei sem tudtak vagy nem mertek.


Egyszer meghívta a Fény utcai piac közelében lévő budai lakásába. Kívülről szokványos polgári ház volt, ám F. István lakása ajtaját akkoriban szokatlan módon több biztonsági zárral felszerelt vasajtó és rács védte. Bent hatalmas mennyiségű régiség rejtőzött, köztük pár nagyobb ezüsttárgy, amelyeket Czinege utóbb a Seuso-kincsek közé tartozóknak vélt. Azokat kellett volna egyik utazása alkalmával Bécsbe vinnie.

Őt akkoriban sem a kincsek, sem ez a munka nem érdekelte. Megígérte F. Istvánnak, hogy összehozza valakivel, aki majd a segítségére lesz. Így került kapcsolatba F. a Shell-Interaggal és a céget 1960 óta vezető Gerő Lászlóval.

Szolgáltak és csempésztek


Gerő László D–144-es szigorúan titkos állományú rendőrként vezette az Interagot. (Korábban hadnagyként állítólag a szovjet katonai elhárításnak is dolgozott.) Tagja volt annak a titkosszolgálati kommandónak, amely 1961. október 13-án Bécsből elrabolta, és szőnyegbe csavarva Magyarországra csempészte a nemzetközi kémnek kikiáltott Ábrányi Aurélt, a Szabad Európa Rádió munkatársát.

Gerő mindezeket soha nem ismerte be. Aztán egy interjúban úgy fogalmazott: „Vegyék tudomásul, az Interag székházának homlokzatán láthatatlan betűkkel a következő felirat olvasható: Lopunk, csalunk, hazudunk, hogy becsülettel szolgálhassuk hazánkat.”

Ma már nyílt titok, hogy a Shell magyarországi képviseletét mire használta anno a magyar állambiztonság. Csak a titkosszolgálatok hallgatnak erről konokul. Bárhol érdeklődtünk is, bármelyik kormány hivatali ideje alatt, mindig azt a választ kaptuk: semmilyen információjuk nincs a Seuso-kincsekről. Ezt persze még az őket felügyelő kormányok sem hitték el nekik.

A felbecsülhetetlen értékű késő római kori ezüsttárgyegyüttest, amelynek hét darabját két éve szerezte vissza a magyar kormány 15 millió euróért, azaz mintegy 4,5 milliárd forintért, valamikor a 70-es évek közepén találta Sümegh József, a kőszárhegyi kőbánya kisegítő munkása. Ma sem tudni pontosan, hol bukkant rájuk, pedig ez az információ létfontosságú lenne a kincsek magyarországi eredetének bizonyításához és a még külföldön lévő darabok visszaszerzéséhez.

Négy-öt évig rejtegethette a kincseit, közben többet elcserélt vagy eladott helyben, illetve Budapesten az Ecseri piacon. Majd amikor 1979-ben sorkatonai szolgálatra bevonult, katonatársainak és feletteseinek is eldicsekedett velük. A polgárdiak többször látták a Kőszárhegyen magas rangú magyar és orosz katonatisztek társaságában. Nagy, elegáns autókkal hozták-vitték a kiskatonát. Többen vásároltak is közülük, vagy csak megajándékoztatták magukat, ki tudja.

Mivel akkoriban a titkosszolgálatok szinte bárkit bármikor és bármilyen indokkal megfigyelhettek, nehezen hihető, hogy mindebből semmit sem vett észre például a katonai elhárítás. Az a katonai elhárítás, amelynek fedőcége segített F. István ezüstjeit – közvélekedés szerint: a Seuso-kincsek darabjait – Bécsbe csempészni.

_REV8913.jpg

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság
hirdetés
Dézsy filmjében többen állítják, hogy volt a birtokukban olyan régi tárgy, amelynek motívumai nagyban hasonlítanak a Seuso-tárgyakéira. Persze ma már senkinek sincs egy darabja sem. Eladták vagy kidobták a szemétbe, mert értéktelen ónnak nézték a másfél évezredet földben töltött ezüstöket.

Szinte mindenkinél volt már házkutatás, aki annak idején kapcsolatban állt Sümegh Józseffel. Akiknek a pincétől a padlásig átkutatták a rendőrök a házukat, azt mondják, „nem finomkodtak az urak”. Ők meg nem mondtak nekik semmit. Hiába fenyegetőztek, hogy ami a földből kerül elő, az az államot illeti. Hogy ezek után miért csodálkoznak a hivatalosságok, hogy senki sem adja elő a birtokában lévő régi ezüstöket? Eddig is jó pénzt adtak értük a feketepiacon. Sümegh 1976-ban egy körülbelül kétkilós edényért 150 ezer forintot kapott, ami mai áron úgy 6,5 millió forintnak felel meg. Amióta a kormány 15 millió euróért hazahozott hét nagy tárgyat, még többet érnek.

Dézsy Zoltán arra készül, hogy a napokban megnevezi azt a Fejér megyei milliárdost, akinél tudomása szerint fellelhetők eredeti Seuso-darabok. Szerinte az illető sokat segíthetne a kincsek magyar tulajdonjogának bizonyításában és talán még Sümegh József gyilkosainak a felkutatásában is, ha előadná a nála lévő tárgyakat, valamint elmondaná, mikor és hogyan kerültek a birtokába.

Véres kincsek


Sümegh Józsefet 1980 decemberében meggyilkolták, bár akkor az ügyben eljáró katonai ügyészek öngyilkosságként jegyzőkönyvezték az esetet. Közeledett a karácsony, a hatóság embereinek nemigen volt kedvük sokat bajlódni a kőszárhegyi romos Borbély-pincében felakasztva talált kiskatona esetével. Nem zavarta őket, hogy pár nappal a leszerelés előtt vajon miért akasztja fel magát egy katona. És annak sem tulajdonítottak jelentőséget, hogy a pince felé három pár lábnyom haladt, vissza viszont már csak kettő.

Sümegh a civil ruháért indult haza szabadságra akkor, de nem haza ment, hanem a kőszárhegyi bányatelep kocsmájába, ahol két jól öltözött középkorú idegennel találkozott. Csendben beszélgettek, majd 500 (mai értéken kb: 21 000) forintért csokit vásárolt a testvéreinek, majd az idegenekkel elindult a Borbély-pince felé, amelyről ma már tudjuk: ott rejtette el a kincseit.

Halála felértékelte a korábban tőle vásárolt kincseket. Mert bármit állítottak is a hatóságok, a helyiek már akkor meg voltak győződve róla, hogy „Jóskát a kincseiért ölték meg”. Csak akkor „értékelődött fel” a hatóságok szemében Sümegh halála, amikor New Yorkban egy árverés előtti bemutatón kiállították a Seuso-kincseket. Polgárdiban többen állították, azokat látták Sümeghnél. Volt, aki egyes darabjait a kezében is tartotta, sőt az egyiket smirglivel próbálták megtisztítani 1500 év rárakódott mocskától, s aki ezt tette, bármikor bekötött szemmel is megmutatja a dörzspapír nyomait.

A New York-i pert azonban Magyarország elvesztette. Pontosabban nem nyerte meg. Hivatalosan azért nem, mert nem tudta bebizonyítani, hogy hazánkban emelték ki a földből a kincseket. Hajdú Éva újságíró, korábban Seuso-ügyekért felelős miniszteri biztos azonban megmutatta a per fontosabb dokumentumait pár amerikai ügyvédnek. Diplomatikusan csak annyit mondtak, nem értik a bíró számos döntését és azt sem, hogy a Magyarországot képviselő ügyvéd miért úgy vezette a pert ahogy, miért ment bele számára előnytelen kompromisszumokba.

A Magyarországot képviselő ügyvéd Frank Koszorús volt, akit nem utolsósorban Koszorús Ferenc egykori vezérkari ezredes fiaként ismerhetnek az újságolvasók. Ő kritikusai szerint gyakorlatlan volt az efféle perekben, és bár ezt az akkori kormányzat képviselői tagadják, éppen apja emlékére való tekintettel kapta a megbízást. Szerinte azonban más ügyvéddel sem jártunk volna jobban, mert túl későn szállt be Magyarország a perbe, és nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy magyar földből kerültek elő a kincsek.

Ezüst aranyáron


És ma sem tudná. Mert ha bárki is azt hiszi, hogy a TEK vagy a honvédség már lezárta Kőszárhegy térségét, és az ország összes régésze ott kutat esetleg még fellelhető Seuso-tárgyak után, téved. Pedig a régészek és a történészek becslései szerint a Seuso-együttes akár 250 darabból is állhatott a tálcákkal, tányérokkal, evőeszközökkel együtt. Csak maradt ott egy-két darab...


Szerencsére az előkerült kincsek felét birtokló angol testvérpár kész volt megállapodni a magyar állammal. Magyarország tulajdonjogát nem vitatva lényegében nem el-, hanem átadták a kincseket, hazánk pedig nem vételárként fizette ki a 15 millió eurót, hanem az átadóknak az elmúlt évtizedekben a kincsekkel kapcsolatban felmerült költségeit térítettük így meg. Hét nagyméretű, értékes Seuso-tárgy viszont még Lord Northampton birtokában van.

Úgy tudjuk, a kormány titokban már vele is tárgyal, és az első hétnél magasabb áron ajánlatot is tett a lordnak. Talán a 2014-es példát követve a 2018-as választások előtt pár héttel, hónappal majd újra rendkívüli sajtótájékoztatót tart a miniszterelnök, és bejelenti: visszaszereztük a családi ezüst másik felét. Igaz, aranyáron, de legalább nem kell itthon kutatni, és a titkosszolgálatok Seuso-titkaira sem derül fény.

Fekete Gy. Attila

Csatolás megtekintése 1455499
*
Kedves Melitta,
hihetetlen a memóriám. Pontosan emlékezem arra, azokra a hírekre,amit megszellőztettek. Istenemre mondom, csoda, hogy még ebben az országban a hegyek -még- a helyükön maradtak. Mindent szétloptak, a régiek is, a mostaniak is. Ilyen mocskos, korrupt bűnszövetkezetet, amelyiknek a fejét nevezték másnak és másnak, de az akaratuk folyamatosan az volt, minél többel elsílbolni, lerabolni, magánba átmenteni...
Egy köpedelem, egy undormány ez az egész.
Nem is értem, most miért és minek csodálkozom? Öröklődött ez az egész lopási láz.
Jó lenne már, ha valaki jól "leborogatná" az ebben szenvedőket.
G.B.
 
Szóval nekünk kiskatonáknak tömték a fejünket akkoriban hogy a Nyugat rossz és gonosz, és életünket kell áldozni a hazáért a piszok Nyugat ellenében. Közben meg maga Czinege, a hadsereg legfőbb vezetője, meg a rokonai nagyban üzleteltek ezzel a gonosz és romlott Nyugattal, és csempészték ki a magyar értékeket külföldre, amiknek a védelméért adott esetben az életünket kellett volna adnunk nekünk, kiskatonáknak.

Értem.

Na ezek után pláne leszarom a magyar érdekeket, az ország védelmét, a nemzeti identitást, a nemzeti önrendelkezést, az ország vezetőit pedig - maiakat is és múltbelieket is - pedig PLÁNE!

Ezek után aztán tényleg nyugodt szívvel vállalom fel a „nemzetáruló” meg a „renegát” és a „disszidens” címkét!

Most komolyan, ha a honvédelmi miniszter maga csempészik, vagy a fia (ne mondják nekem hogy az apuka nem tudott erről...) akkor mi a fenének is kéne nekem büszkének lennem a „magyarságomra”?! Miért áldozzam adott esetben az életemet az országért?!

Radírozzák ki a térképről tőlem nyugodtan.

Uff én beszéltem. És most lehet rám dobálni a virtuális köveket nyugodtan.
 
Gondoltam, hogy hatalmasságok vannak a háttérben.

Isten nyugosztalja szegény Sümegh Józsefet. Csak egy csikót szeretett volna kapni a milliókat érő leletért, de még azt is sajnálták tőle.

Nem akarok "Tetszik" opciót választani, mert egyáltalán nem tetszik, de ugyanúgy érzek, mint te. Ilyenkor mindig belekapaszkodik a lelkem annak a hitébe, hogy a bűnösök bűnhődnek valahol egy igazságosabb "másik" világban.

Mert "Kell ott fenn egy ország" ... :(
 
Szóval nekünk kiskatonáknak tömték a fejünket akkoriban hogy a Nyugat rossz és gonosz, és életünket kell áldozni a hazáért a piszok Nyugat ellenében. Közben meg maga Czinege, a hadsereg legfőbb vezetője, meg a rokonai nagyban üzleteltek ezzel a gonosz és romlott Nyugattal, és csempészték ki a magyar értékeket külföldre, amiknek a védelméért adott esetben az életünket kellett volna adnunk nekünk, kiskatonáknak.

Értem.

Na ezek után pláne leszarom a magyar érdekeket, az ország védelmét, a nemzeti identitást, a nemzeti önrendelkezést, az ország vezetőit pedig - maiakat is és múltbelieket is - pedig PLÁNE!

Ezek után aztán tényleg nyugodt szívvel vállalom fel a „nemzetáruló” meg a „renegát” és a „disszidens” címkét!

Most komolyan, ha a honvédelmi miniszter maga csempészik, vagy a fia (ne mondják nekem hogy az apuka nem tudott erről...) akkor mi a fenének is kéne nekem büszkének lennem a „magyarságomra”?! Miért áldozzam adott esetben az életemet az országért?!

Radírozzák ki a térképről tőlem nyugodtan.

Uff én beszéltem. És most lehet rám dobálni a virtuális köveket nyugodtan.

Hmm. Fura következtetéseket tudsz levonni bármiből. :) Nincs neked más bajod, csak nagyon naiv vagy, azt hiszed hogy más népek közt nincs jó és gonosz és amit rólunk hallasz az jellemző az összes magyarra, csupán azért, mert valamilyen sérelem miatt haragszol ránk. Majd elmúlik, ahogy múlik az idő és észreveszed, hogy bárhová mész, mindenhol vannak czinegék és Sümegh Józsefek.

Miért radírozna ki téged bárki a térképről. Hiába kapálózol, úgyis magyar vagy....:D
 
Hmm. Fura következtetéseket tudsz levonni bármiből. :) Nincs neked más bajod, csak nagyon naiv vagy, azt hiszed hogy más népek közt nincs jó és gonosz és amit rólunk hallasz az jellemző az összes magyarra, csupán azért, mert valamilyen sérelem miatt haragszol ránk. Majd elmúlik, ahogy múlik az idő és észreveszed, hogy bárhová mész, mindenhol vannak czinegék és Sümegh Józsefek.

Miért radírozna ki téged bárki a térképről. Hiába kapálózol, úgyis magyar vagy....:D

Definiáld kérlek, mi az, hogy „magyar”. Amíg a szó jelentése nincs pontosan meghatározva, kár dobálódznod efféle lózungokkal, hogy én magyar lennék.
 
Definiáld kérlek, mi az, hogy „magyar”. Amíg a szó jelentése nincs pontosan meghatározva, kár dobálódznod efféle lózungokkal, hogy én magyar lennék.
*
Kedves Advocatus_diaboli,
Röfike írta, amit írt. Mi soha ne szégyelljük a magyarságunkat. Mi nem loptunk, nem csalunk, nekünk nincs mit restellni, mert a mi fejünk felett történnek azok a dolgok, amelyekről többnyire nem tudunk. S, amiről tudunk, azon pedig nincs lehetőségünk változtatni. Lám, lám, Kusza Szem is akármennyit is kiemel, hogy szépen fejezzem ki magam az MNB-ből, mégis a helyén trónol. Senki nem rúgja le onnét:mad:, úgy körbe vették magukat őrséggel, félnek ők, hidd el, félnek. Legfőképpen a saját gyalázatuk elkövetése okán és miatt.
Nem cserélnék egyikőjükkel sem. Talán még a vécére is őrrel mennek.
Nem élet az ilyen, nem tudnak egy pohár sört meginni, egy kis vendéglőben egy pörkölttel. Félnek.
Nem, nem sajnálom őket. Mindennek ára van. S, ők fizetnek. Ha így, akkor így.
Mi pedig húzzuk ki magunkat, akárhol is vagyunk, mert a magyar népnek történelme van. Nem azt mondom, hogy szép, de minden országnak, minden népnek megvannak a maga sötét korszakai. A miénk "kissssssssssé" hosszúra nyúlik. Ezt nem is tagadom.
Ennyi.
G.B.
 
*
Kedves Advocatus_diaboli,
Röfike írta, amit írt. Mi soha ne szégyelljük a magyarságunkat. Mi nem loptunk, nem csalunk, nekünk nincs mit restellni, mert a mi fejünk felett történnek azok a dolgok, amelyekről többnyire nem tudunk. S, amiről tudunk, azon pedig nincs lehetőségünk változtatni. Lám, lám, Kusza Szem is akármennyit is kiemel, hogy szépen fejezzem ki magam az MNB-ből, mégis a helyén trónol. Senki nem rúgja le onnét:mad:, úgy körbe vették magukat őrséggel, félnek ők, hidd el, félnek. Legfőképpen a saját gyalázatuk elkövetése okán és miatt.
Nem cserélnék egyikőjükkel sem. Talán még a vécére is őrrel mennek.
Nem élet az ilyen, nem tudnak egy pohár sört meginni, egy kis vendéglőben egy pörkölttel. Félnek.
Nem, nem sajnálom őket. Mindennek ára van. S, ők fizetnek. Ha így, akkor így.
Mi pedig húzzuk ki magunkat, akárhol is vagyunk, mert a magyar népnek történelme van. Nem azt mondom, hogy szép, de minden országnak, minden népnek megvannak a maga sötét korszakai. A miénk "kissssssssssé" hosszúra nyúlik. Ezt nem is tagadom.
Ennyi.
G.B.
Ki a fene az akit állandóan Kusza Szem-nek emlegetsz? Nem tudok rájönni.
 
Matolcsi aMNB elnoke, nem csak Bojana hivja igy hanem sokan nevezik igy a mediaban. Volt egy video ahol valaki nagyon elonytelenul vettek fel es azota rajta maradt. Talan mikor potyos feneku azsiai jovevenyek vagyunk...abbol az idobol volt a video...
 
Matolcsi aMNB elnoke, nem csak Bojana hivja igy hanem sokan nevezik igy a mediaban. Volt egy video ahol valaki nagyon elonytelenul vettek fel es azota rajta maradt. Talan mikor potyos feneku azsiai jovevenyek vagyunk...abbol az idobol volt a video...

Köszi a választ. Soha eddig még nem hallottam ezt. Bár ez biztos az én bűnöm, amennyiben elárulom, amióta az USA-ban élek és tagja vagyok a CH-nak, kb százszor annyit foglalkozom a politikával (épp e fórumon keresztül, ha úgy tetszik hát annak hála) mint bármikor korábban.

Mert ugye, más az hogy ha csak látok valamit a TV-ben, meg más az ha hozzá is szólhatok.
 
Köszi a választ. Soha eddig még nem hallottam ezt. Bár ez biztos az én bűnöm, amennyiben elárulom, amióta az USA-ban élek és tagja vagyok a CH-nak, kb százszor annyit foglalkozom a politikával (épp e fórumon keresztül, ha úgy tetszik hát annak hála) mint bármikor korábban.

Mert ugye, más az hogy ha csak látok valamit a TV-ben, meg más az ha hozzá is szólhatok.

Nem csoda, hogy nem hallottad 3 napja találta ki valamelyik párt. Kicsit kancsi, erről nem tehet. Van aki kicsit öreg, kicsit pocakos, kicsit sánta, kicsit fekete, kicsit sárga... stb. Ezeket a testi tulajdonságokat, amelyekről nem tehetünk, jobb helyeken általában nem teszik szóvá. Persze itt mi megtehetjük egymás közt, de a politikusok, akik ugye olyan nagyon PC-k, ilyent soha nem tennének egymással. :D
 
Nem csoda, hogy nem hallottad 3 napja találta ki valamelyik párt. Kicsit kancsi, erről nem tehet. Van aki kicsit öreg, kicsit pocakos, kicsit sánta, kicsit fekete, kicsit sárga... stb. Ezeket a testi tulajdonságokat, amelyekről nem tehetünk, jobb helyeken általában nem teszik szóvá. Persze itt mi megtehetjük egymás közt, de a politikusok, akik ugye olyan nagyon PC-k, ilyent soha nem tennének egymással. :D

Nekem az se tetszik amikor célozgatnak rá hogy Orbán Viktor esetleg cigány. Nem tudom az-e, de magasan nem is érdekel. Utálom őt, tényleg, de amikor ilyesmivel akarják lejáratni az ÍZLÉSTELEN. Mondják róla azt ami igaz, van bűne bőven amiről tehet, s ami elég a lejáratásához.
 
Nekem az se tetszik amikor célozgatnak rá hogy Orbán Viktor esetleg cigány. Nem tudom az-e, de magasan nem is érdekel. Utálom őt, tényleg, de amikor ilyesmivel akarják lejáratni az ÍZLÉSTELEN. Mondják róla azt ami igaz, van bűne bőven amiről tehet, s ami elég a lejáratásához.

Állítólag ez igaz. Az édesapja pedig zsidó származású és református vallású. Ezt ő maga mondta egy francia újságnak. A cigány származását sem tagadja, de nem is áll le róla polemizálni. Én meg nem értem, hogy mi ezekkel a baj. Attól még, hogy valaki cseh, vagy orosz, vagy litván, esetleg arab, attól még lehet rendes ember, meg jó politikus, meg lehet rossz is. Miért kell szégyellni a származást? Azt értem, hogy valakinek kínos, ha nagyon kövér, nagyon sovány, fogatlan, tanulatlan, stb. Ezekről általában tehet az ember, de a származásáról, kancsalságáról nem tehet és minden nép között vannak rendkívül tehetséges és nagyon jó emberek, meg vannak gonosztevők. Most attól, hogy van olyan magyar, mint az ilyen Czinege-félék, nekem miért kellene szégyenkeznem?

Az igaz, hogy minden népnél lehet találni jellegzetes vonásokat, de hát akkor sem értem, hogy valakinek miért kellene szégyellnie, hogy bármilyen nemzetiségű, ha rendes ember. Ha meg nem rendes ember, akkor szégyellje azt. :mad2:
 
Állítólag ez igaz. Az édesapja pedig zsidó származású és református vallású. Ezt ő maga mondta egy francia újságnak. A cigány származását sem tagadja, de nem is áll le róla polemizálni. Én meg nem értem, hogy mi ezekkel a baj. Attól még, hogy valaki cseh, vagy orosz, vagy litván, esetleg arab, attól még lehet rendes ember, meg jó politikus, meg lehet rossz is. Miért kell szégyellni a származást? Azt értem, hogy valakinek kínos, ha nagyon kövér, nagyon sovány, fogatlan, tanulatlan, stb. Ezekről általában tehet az ember, de a származásáról, kancsalságáról nem tehet és minden nép között vannak rendkívül tehetséges és nagyon jó emberek, meg vannak gonosztevők. Most attól, hogy van olyan magyar, mint az ilyen Czinege-félék, nekem miért kellene szégyenkeznem?

Az igaz, hogy minden népnél lehet találni jellegzetes vonásokat, de hát akkor sem értem, hogy valakinek miért kellene szégyellnie, hogy bármilyen nemzetiségű, ha rendes ember. Ha meg nem rendes ember, akkor szégyellje azt. :mad2:

Maximálisan egyetértek ezzel a postoddal. Ez így igaz ahogyan mondod.
 
Szóval nekünk kiskatonáknak tömték a fejünket akkoriban hogy a Nyugat rossz és gonosz, és életünket kell áldozni a hazáért a piszok Nyugat ellenében. Közben meg maga Czinege, a hadsereg legfőbb vezetője, meg a rokonai nagyban üzleteltek ezzel a gonosz és romlott Nyugattal, és csempészték ki a magyar értékeket külföldre, amiknek a védelméért adott esetben az életünket kellett volna adnunk nekünk, kiskatonáknak.

Értem.

Na ezek után pláne leszarom a magyar érdekeket, az ország védelmét, a nemzeti identitást, a nemzeti önrendelkezést, az ország vezetőit pedig - maiakat is és múltbelieket is - pedig PLÁNE!

Ezek után aztán tényleg nyugodt szívvel vállalom fel a „nemzetáruló” meg a „renegát” és a „disszidens” címkét!

Most komolyan, ha a honvédelmi miniszter maga csempészik, vagy a fia (ne mondják nekem hogy az apuka nem tudott erről...) akkor mi a fenének is kéne nekem büszkének lennem a „magyarságomra”?! Miért áldozzam adott esetben az életemet az országért?!

Radírozzák ki a térképről tőlem nyugodtan.

Uff én beszéltem. És most lehet rám dobálni a virtuális köveket nyugodtan.
Mutas olyat akinek HATALMA van es nem el vissza vele, barmely korban es elet helyzetben. Egyik kezemen megtudom szamolni kikben latom ezt, egeszeletmeben.....
 
Mutas olyat akinek HATALMA van es nem el vissza vele, barmely korban es elet helyzetben. Egyik kezemen megtudom szamolni kikben latom ezt, egeszeletmeben.....

Szóval akkor e postod azt jelenti, hogy amit Czinegéék tettek azt el lehet intézni egy vállrándítással, hogy semmi baj, szakmai ártalom náluk, elnézzük nekik, nem érdekes?
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss üzenetek

Friss profil üzenetek

Betty ipszilonnal wrote on rituevu's profile.
Szia, kersem Monica Murphy Ill always be with you című könyvét. Ha tudod, légyszíves küldd el, előre is köszönöm!
Bármit elviselek, csak a fájdalmat nem.
A két leggyakoribb válóok? A nő és a férfi.
Örökkévalóság-időpazarlás.
A való életben egy ember is elég a veszekedéshez.

Statisztikák

Témák
38,470
Üzenet
4,878,873
Tagok
620,456
Legújabb tagunk
kqxs123
Oldal tetejére