Sajtószabadságharc Kanadában

Christopher Adam: Önvédelemre szorulunk.
A 2004-ben alapított online Kanadai Magyar Hírlap március tizenötödike alkalmából Szabad Sajtó-díjat kapott az MSZP Szabad Sajtó Alapítványától.

A főszerkesztő azt mondja: a politika annyira durvává tette és megosztotta a kinti közéletet, hogy egy kanadai magyar plébános szerint ők az ördögöt szolgálják, és imádkozik azért, hogy végre kitépjék a nyelvüket.
– Olvasom, hogy durva politikai adok-kapok, anyázás, hazaárulózás dívik a kanadai magyarok között – akár egy kis Magyarország.

– A magyar állam jó ideje aktív szerepet vállal a magyar közösség belső diskurzusában, a nagykövetség konkrétan pártpolitizál. Néhány éve az akkori nagykövet, Pordány László újévi beszédében azt találta mondani: Kanadában is harcolni kell a nemzetellenes erők ellen, majd listázta, mely városokban találhatók ezek. A kinti magyarság kicsi, körülbelül háromszázezer fő, ebből pár tízezren vesznek részt a közösség munkájában. Akit politikai nézetei miatt kiközösítenek és hazaárulónak, nemzetellenesnek titulálnak, az elveszíti a barátait, az ismerőseit, akár a családtagjait. A nagynénémet pár éve a halálos ágyán zaklatták és félemlítették meg amiatt, hogy felléptem a nagykövetség elfogult pártpolitizálása ellen.

szabad-sajto-dij-christopher-adam-20150314-kd-45-d0002040F271fe6c99e38.jpg

Fotó: Kovalovszky Dániel

– Kopírozzák az óhazai közéletet?

– Importálják a kormány stratégiáját. A Kőrösi Csoma Sándor Programban például több tucat magyarországi ösztöndíjas került a nyíltan fideszes Kanadai Magyarok Országos Szövetségéhez. A magyar kormány nemzetközi bírálat alatt áll, ezért fokozottan támaszkodik a diaszpórára, remélve, hogy az ilyen közösségek lobbiznak az anyaország politikai vezetése mellett.

– Mikor durvult el a helyzet?

– Megosztottság mindig is volt. A magyar állam a kommunizmus idején sok informátort, kémet küldött Kanadába, az amúgy aktívan politizáló közösségbe. Szerencsére a kilencvenes évektől a mindennapi életben már nem a politika játszotta a főszerepet, ám 2010 után megint minden megváltozott: létrejött a kanadai magyar politikai ernyőszervezet, amely a kormány politikáját hivatott képviselni.

– Nagy visszhangja volt, amikor Oláh Lajos, a követség egyik diplomatája egy önök által szervezett egyetemi rendezvényen „megvédte” a magyar kormányt. Az esemény után Göllner András kinti professzor azt nyilatkozta: „Orbán Viktor sajnos rengeteg kanadai magyart meghülyített, mára nincs demokrácia, szólásszabadság és vita a kanadai magyar diaszpórában. Egyívású módszerrel működik a szervezett magyar kolónia. Aki nem azt fújja, amit Orbán Viktor, az ki van zárva a közéletből.”


Rengeteg cikket kapunk Magyarországról, a szerzők kilencven százaléka azt kéri, név nélkül publikáljuk az írásait. Ez Kanadából nézve érthetetlen.


Durva a helyzet. A politikailag „egyívású” kifejezés amúgy Pordány László nagykövettől származik, szerinte ilyen a kanadai magyarság. Miközben sosem volt az. Pordány nyilván azt akarta jelezni: aki másképp gondolkodik, azt kiveti magából a közösség. Ugyanis nem tehetik meg, hogy betiltják a lapunkat, de azt igen, hogy szólnak az ismerőseiknek, lekötelezettjeiknek: ne üljenek le vitázni velünk.

Mert ez esetben szegregálódunk, úgy tűnik, mintha a peremről kiabálnánk befelé, és előbb-utóbb a közösség nem hallja a hangunkat, csak azt, amit rólunk beszélnek. Rólam például azt mondják, hogy vörös pelenkában születtem és hazaáruló vagyok.

Vörös pelenkában? Ez a kommunista szinonimája Kanadában?

Úgy valahogy. És ha egy nagykövet állít ilyen badarságot, annak súlya van, az emberek azt gondolják: csak van ebben valami.

A magyarországi sajtóhelyzetet ismeri?

Képben vagyok. Erős az öncenzúra: nem a kormány számolja fel a sajtószabadságot, hanem maga az újságíró, a blogger, aki önként befogja a száját. Mi kint ugyan merünk beszélni, de ezzel azt is vállaltuk: nem lehetünk tagjai a közösségnek és nem vehetünk részt a rendezvényeken.

Talán nem engedik be?
Meghívót ugyan kapok, de felhívnak, hogy különteremben leszek, és másnak ne is szóljak. Göllner András barátom nemrégiben nem mehetett el egy emléktábla-avatásra, mert a szervező telefonon azt mondta neki:„Sajnos most nem alkalmas.” Korábban teljesen más alapon működött a közösség. Én minden héten tanítottam a magyar iskolában, aktív tagja voltam az egyházi életnek.

A Kanadai Magyarok Országos Szövetségének megalakulásával és a követség unortodox diplomáciájával változott meg minden. Az egyik félelmetes megnyilvánulás épp most karácsonykor történt. A szövetség lapjában Bárdossy László egykori Horthy-miniszter szavaival kívántak boldog karácsonyt. És azt írták: Németország számára a legnagyobb teher Izrael. Nyílt zsidózással kívántak szép ünnepet.

Azért ön is erősen fogalmaz: „Érdemes lesz Ottawában és másutt is jól átgondolni, hogy mire iratkozunk fel, amikor útlevélhez és magyar állampolgársághoz folyamodunk, és amikor az Orbán-rendszer Kanadába kihelyezett antiszemita és szélsőjobboldali diplomatái előtt teszünk esküt a kétharmad morális szarhalmazára.”Kanadában a magyarhoz képest kisebb közösségben még megosztottabb a diskurzus. Ha ennek a retorikának nem lennének magas rangú támogatói, nem jutottunk volna idáig. Mi pedig önvédelemre szorulunk, a kanadai magyar médiában sehol máshol nem tudunk megjelenni. Amolyan aktivista újságírást folytatunk.

A helyzet hasonlít a magyar állapotokhoz: van ugyan független hang, mégis nehéz annak maradni. Rengeteg cikket kapunk Magyarországról, a szerzők kilencven százaléka azt kéri, név nélkül publikáljuk az írásait. Ez Kanadából nézve érthetetlen. Ott az angol és francia közösségben nincs ilyen félelem. Egyetemi oktatóként én sem aggódom, hogy elveszítem az állásom. De amint átlépek a magyar közösségbe, az érzés előjön, felerősödik.

Az MSZP alapítványa által önöknek ítélt Szabad Sajtó-díj politikailag megbélyegezheti önöket.
A díjat olyanok is megkapták, akik bírálták a pártot. Én intellektuális sivatagnak neveztem a baloldalt. Ez előfordulhatott volna a Fidesz–KDNP-nél? Ennél kevesebbért is persona non grata lehet ott valaki. Külföldről nézve az látszik, szabad a magyar sajtó, sokféle újság van.

Csak épp azt nem látják, milyen következményei vannak, ha valaki a kormány ellen beszél. Kanadában is vannak jobb- és baloldali újságok, amelyek konzervatív vagy liberális megközelítéssel írnak egy-egy témáról. De tudják kritizálni a saját oldalukat is, gyakran meg is teszik. A pártlapok ideje rég lejárt.

A jobboldal önöket is pártlapnak tekinti.

Sokszor kezdeményeztünk párbeszédet a másik oldallal, hiába. Talán azt hiszik, azzal legitimálnának minket. Orbán Viktor láthatatlan ellenséggel küzd. Ha kiderül, hogy az ellenfélnek is van arca, és nem maga az ördög, hanem gondolkodó ember, az nem férne bele az elképzelésekbe.

Ez a médiában és a diaszpórában is így van. Csak épp az a következménye, hogy egy kanadai magyar plébános azt mondja rólunk: az ördögöt szolgáljuk, és imádkoznak azért, hogy végre kitépjék a nyelvünket. És ezt el is hiszik nekik. Ez történik, ha egy diplomata háborút hirdet ellenünk azért, hogy „leszámoljon a nemzetellenes erőkkel”. Az emberek pedig azt érzik: a magyarságuk kerül veszélybe miattunk. Nonszensz.

168ora Lampé Ágnes


christopher-adam-150316-rg-07-d0002040Efb86afdbb00e.jpg
 
Sok magyar teljesen elszakadt a napi Mo i tajekozodastol politikatol csak a szive huz haza,es akar valamiben resztvenni. Ilyenkor jonnek a agitatorok otthonrol es se perc alatt meggyozik szavazz a Fideszre mert minden magyar ezt teszi. /Mas nem igen volt me g itt/ 2 jobbikos es 1 MDF et kiveve./
Volt vitam ebben az ugyben tobbszor, mert mikor megkerdeztem ha szavazol legalabb feltudod sorolni a kormany tagjait akiket ismet szeretned ha meg 4 evre kapna mandatumot.? Orbanon es Koveren kivul nem hallottak meg a tobbiekrol. Itt sokan netteznek de meg sok ember nem. Ket magyar ujsagot csinalnak itt, ahol a legnagyobb tetszamu magyarsag el es azok is szazas peldanyszamuak lehetnek. Mindenhol elnek magyarok de hozzajuk szinte minimalis info jut el Mo-rol. Tobbseg beilleszkedni akar ,az itteni mediat lesi, az erdekli Mr Harper mit csinal, milyen a gazdasag a politika stb.
Allithatom ha szavaz Mo i valasztasokon az kimondottan a szive a magyar erzelmei miatt teszi.
Ezt a bejegyzést később láttam, Biztos, hogy úgy van, ahogy írod. Idehaza sem egyformák a pártok lehetőségei a szavazók meggyőzésére. Mindegyik úgy kampányol, ahogyan tud. Kanada meg messze van. És más országok is. Ennek ellenére nézetem szerint a választójog olyan intézmény, amelyet kötelezően biztosítani kell egy demokráciában egy állampolgárnak, de amivel nem kötelező élni. Viszont minden állampolgárnak saját felelőssége, hogy milyen ismeretek birtokában járul az urnákhoz. Ez nem jogi kérdés.
 
Melittának, blobernek és Flamingonak!
Szerintem véleményetekben ütközik a szubjektivitás a jogi normákkal. Hogy ti személy szerint úgy ítélitek meg, hogy csak az döntsön, aki viseli a következményeket ez egy logikus és elfogadható álláspont. Nem vitatom. Ám, ezt a szubjektív véleményt nem tartom egy-az-egyben alkalmazhatónak, mert nem konform a jogrendszerrel. Ugyanis aki állampolgársággal rendelkezik, azzal automatikusan kell járnia a választójognak is, hiszen Magyarországon egy magyar állampolgárt csak szankcionálisan lehet megfosztani választójogától. Egy olyan külföldön élő vagy leszármazott, aki állampolgársággal rendelkezik, de nem rendelkezik választójoggal, az jogilag eleve szankcionálva van, vagy másként állampolgársága nem egyenértékű egy Magyarországon élő állampolgárral - ha tetszik: nemzettársával. Hátrányos megkülönböztetésben részesül.
Azon lehet vitatkozni ezen az alapon, hogy szükséges-e a kettős állampolgárság intézménye vagy sem - szerintem meg ez nem lehet vitatéma - de ha már, akkor nem lehet megkülönböztetés!
Elvileg lehetne talán egy választott, a külföldi magyarságot megjelenítő parlamenti képviselő, de ez gyakorlatilag kivihetetlen, hiszen a jelöltség megszerzését egy olyan procedúra előzi meg, amelynek lényege, hogy a jelölt megszerezze a választói bizalmát, szavazatait. Hogyan is lehetne ezt kivitelezni a világban szétszórt magyarok körében?
Megértem érveléseteket, de az adott esetben csak egy járható utat látok, amire megpróbáltam utalni, hogy aki bele kíván szólni az itthoni magyarság életébe, az úgy tegye, hogy legyen tájékozott és ezáltal tudja mire szavaz.
Nem automatikus az állampolgársághoz a választójog, a közügyek gyakorlása. Például a határontúliak kettős állampolgársága is eleve "könnyített" állampolgárságként került meghirdetésre annak idején, választójog nélkül. Aztán mégis kerített mellé egy korlátozott választójogot az itthoni kétharmad. Megfontolandó, ahogy egy személy, hiába van több állampolgársága, nem lehet több országban képviselő, nem gyakorol kettős adózást..., talán a választáshoz is ott legyen joga, ahol életvitelszerűen működik, adózik.
 
Tisztelt BMEvegyész2 Ez abaj. Mert igaz ha nincs szavazati joga akkor nem egyenértékü állampolgár de ha szavaz a legjobb meggyözödése szerint egy olyan kérdésben ami egy csoportnak hátrányos akkor eleve hiba van a szüsztémben.
Lehet tájékozott de a kenyeret nem neki kell kifizetni!
A jog az szent dolog de a megváltoztatásához elég pl. egy kétharmad. Miért ne lehetne egy kettös állampolgárság olyan, hogy a magyarországi szavazati joga felfüggesztve ami automatikusan életbe lép amint Magyarországra költözik?

Egy példa a joggal kapcsolatban. Régebben itt Svédországban úgy volt ha két ember követett el egy gyilkosságot akkor a végén egyik sem lett büntetve mert mind a kettö a másikra fogta es mivel nem lehetett eldönteni melyik volt, mind a kettö szabad lett. Ez igy ment nem egyszer többször is. Egyszercsak változtattak a törvényen és mind a kettöt elitélték bünsegédi bünrészességgel. Azóta nincs gyilkosság büntetés nélkül.
 
Melittának, blobernek és Flamingonak!
Szerintem véleményetekben ütközik a szubjektivitás a jogi normákkal. Hogy ti személy szerint úgy ítélitek meg, hogy csak az döntsön, aki viseli a következményeket ez egy logikus és elfogadható álláspont. Nem vitatom. Ám, ezt a szubjektív véleményt nem tartom egy-az-egyben alkalmazhatónak, mert nem konform a jogrendszerrel. Ugyanis aki állampolgársággal rendelkezik, azzal automatikusan kell járnia a választójognak is,
Meg ugyebár a kötelezettségeknek is.
Hogyan hívnál be egy külföldön élőt például sorkatonai szolgálatra?
Vagy az nem játszik?
hiszen Magyarországon egy magyar állampolgárt csak szankcionálisan lehet megfosztani választójogától. Egy olyan külföldön élő vagy leszármazott, aki állampolgársággal rendelkezik, de nem rendelkezik választójoggal, az jogilag eleve szankcionálva van, vagy másként állampolgársága nem egyenértékű egy Magyarországon élő állampolgárral - ha tetszik: nemzettársával. Hátrányos megkülönböztetésben részesül.
A fenébe most megfogtál - volna, de felteszem a kérdést, hogy a külszolgálatot teljesítő katonáink akkor miért nem szavazhattak?
Vagy az nem hátrányos megkülönböztetés? Pedig ők ráadásul honvédelmi kötelezettségeiket teljesítették, még ha oly hülyén hangzik is.
Azon lehet vitatkozni ezen az alapon, hogy szükséges-e a kettős állampolgárság intézménye vagy sem - szerintem meg ez nem lehet vitatéma - de ha már, akkor nem lehet megkülönböztetés!
Tudomásom szerint nincs is tiltva a többes állampolgárság Magyarországon, de annak miért is kellene automatikusan választójoggal együtt járnia? Ha alanyi jogon jár, akkor a csecsemőknek is jár(na). Miért nem egyeztek bele honatyáink, hogy a gyermek helyett a szülő szavazhat nagykorúságáig?
Elvileg lehetne talán egy választott, a külföldi magyarságot megjelenítő parlamenti képviselő, de ez gyakorlatilag kivihetetlen, hiszen a jelöltség megszerzését egy olyan procedúra előzi meg, amelynek lényege, hogy a jelölt megszerezze a választói bizalmát, szavazatait. Hogyan is lehetne ezt kivitelezni a világban szétszórt magyarok körében?
Megértem érveléseteket, de az adott esetben csak egy járható utat látok, amire megpróbáltam utalni, hogy aki bele kíván szólni az itthoni magyarság életébe, az úgy tegye, hogy legyen tájékozott és ezáltal tudja mire szavaz.
Beleszólni lehet (lásd pl Tőkés László), de a szavazati jog nem alanyi jogon jár, a mellé párosul egy követel oldal is, mert ha nem, milyen alapon fizessek én ÁFÁ-t, mikor egy kanadai pl a határon visszakérheti (már, ha számlája van és minden szabályos, azaz elhagyja az országot a termékkel egyetemben. Én, ha vennék egy notebook-ot és elvinném egy nem EU országbeli rokonomhoz - nem kérhetem vissza az ÁFÁ-t, pedig “nem kerülne itthon forgalomba”.
 
Nem automatikus az állampolgársághoz a választójog, a közügyek gyakorlása. Például a határontúliak kettős állampolgársága is eleve "könnyített" állampolgárságként került meghirdetésre annak idején, választójog nélkül. Aztán mégis kerített mellé egy korlátozott választójogot az itthoni kétharmad. Megfontolandó, ahogy egy személy, hiába van több állampolgársága, nem lehet több országban képviselő, nem gyakorol kettős adózást..., talán a választáshoz is ott legyen joga, ahol életvitelszerűen működik, adózik.
Mi az amiatt korlátozottnak gondolod a választójogot? Miért ne lehetne képviselő? Az persze előfordulhat, hogy ehhez már lakcímre is szükség van, hiszen a választási rendszerben választási körzetek vannak, s nincsen pl. mondjuk torontói körzet. Ez technikai kérdés. Valahová be kell sorolódni terüpletileg. Szerintem látni kellene, hogy a szavazásból történő kizárás szankcionálás, viszont a megválaszthatósághoz a lehetőség adott, ott csak az egyéni elhatározás dönt. E tekintetben a helyzet azonos azzal, hogy ha akar az egyén, akkor szavaz, ha akar, akkor nem. (Egyébként vannak országok, ahol kötelező a szavazás és azt szankcionálják, ha nem vesz részt valaki a szavazáson. Ezt csak érdekesség kedvéért mondom, de a kanadai helyzetet nem ismerem.)
 
Sor katonai szolgalat nincs mar.?mert ha behivhatjak a kintieket .....nem hiszem hogy orulnenek.
Canadaba elmennek az emberek szavazni ,mert csak ugy tudjak befolyasolni ki az aki kepviselje oket es erdekeiket.
 
Meg ugyebár a kötelezettségeknek is.
Hogyan hívnál be egy külföldön élőt például sorkatonai szolgálatra?
Vagy az nem játszik?

A fenébe most megfogtál - volna, de felteszem a kérdést, hogy a külszolgálatot teljesítő katonáink akkor miért nem szavazhattak?
Vagy az nem hátrányos megkülönböztetés? Pedig ők ráadásul honvédelmi kötelezettségeiket teljesítették, még ha oly hülyén hangzik is.

Tudomásom szerint nincs is tiltva a többes állampolgárság Magyarországon, de annak miért is kellene automatikusan választójoggal együtt járnia? Ha alanyi jogon jár, akkor a csecsemőknek is jár(na). Miért nem egyeztek bele honatyáink, hogy a gyermek helyett a szülő szavazhat nagykorúságáig?

Beleszólni lehet (lásd pl Tőkés László), de a szavazati jog nem alanyi jogon jár, a mellé párosul egy követel oldal is, mert ha nem, milyen alapon fizessek én ÁFÁ-t, mikor egy kanadai pl a határon visszakérheti (már, ha számlája van és minden szabályos, azaz elhagyja az országot a termékkel egyetemben. Én, ha vennék egy notebook-ot és elvinném egy nem EU országbeli rokonomhoz - nem kérhetem vissza az ÁFÁ-t, pedig “nem kerülne itthon forgalomba”.

- A haza védelme valóban alkotmányos kötelesség. Ugyanakkor ez nem választójogi kérdés, nyilvánvalóan a honvédelmi törvény vagy más jogszabályok felmentést adnak a fegyveres szolgálat alól. Értelmetlen lenne adott esetben katonai szolgálatra behívni mondjuk kanadai állampolgárokat, de el tudok képzelni olyan diktatúrákat, ahol ezt is kötelezővé teszik. Megjegyzem, Magyarországon megszüntették a sorkötelezettsséget.

- Hogy a külszolgálatos katonák hogyan szavaznak, azt pontosan nem tudom, ugyanakkor joggal feltételezem, hogy nincsenek kizárva a választójogból. Ha nem haragszol, nem nézek utána, mert vitánk szempontjából mellékes kérdésnek tartom. Ám, ha megteszed, akkor megköszönöm az információdat.

- A választójognak valóban vannak korhatári feltételei, ugyanis a választójog gyakorlásánál a jogalkotónak feltételeznie kell, hogy akinek szavazati joga van, az önálló cselkevésre képes. A csecsemő nem rendelkezik ezzel a képességgel. Ha jól emlékszem a törvény 16. életév elérésekor ismeri el az önálló cselekvőképesség meglétét. Az előzőekből következik, hogy a szülők nem helyettesíthetik önálló cselekvésre képtelen gyermekeiket, akik éppen ezen sajátosság miatt nem rendelkeznek választójoggal. Így a szülő ez esetben nem helyettesítheti őket olyasmiben, ami nincs, viszont ha mégis ezzel ellentétes lenne a szabályozás (voltak erre irányuló kezdeményezések), akkor tk. egyeseknek dupla szavazati joguk lenne. Viszont ez ellentmondana a választójog egyenlőségének, ami annak alapfeltétele.

- Az adótörvényeket meg ne keverjük össze a választójogi törvénnyel.
Megjegyzem, a jogi törvények szubjektívek - ellentétben a fizikai törvényekkel. Így egy alma mindig lefelé fog esni a földgolyón, ugyanakkor hogy kinek van szavazati joguk egy adott korban, azt az emberi tudat szabályozza. Volt idő, amikor a nőknek nem volt. Mert a választójogot akkor így alkották meg azok, akiknek erre felhatalmazásuk volt. Ma más a helyzet. A jogi szabályozás "rugalmas" dolog. Ma így van, lehet, hogy holnap másként lesz. Az almával ellentétben.
 
Utoljára módosítva:
Tisztelt BMEvegyész2 Ez abaj. Mert igaz ha nincs szavazati joga akkor nem egyenértékü állampolgár de ha szavaz a legjobb meggyözödése szerint egy olyan kérdésben ami egy csoportnak hátrányos akkor eleve hiba van a szüsztémben.
Lehet tájékozott de a kenyeret nem neki kell kifizetni!
A jog az szent dolog de a megváltoztatásához elég pl. egy kétharmad. Miért ne lehetne egy kettös állampolgárság olyan, hogy a magyarországi szavazati joga felfüggesztve ami automatikusan életbe lép amint Magyarországra költözik?

Egy példa a joggal kapcsolatban. Régebben itt Svédországban úgy volt ha két ember követett el egy gyilkosságot akkor a végén egyik sem lett büntetve mert mind a kettö a másikra fogta es mivel nem lehetett eldönteni melyik volt, mind a kettö szabad lett. Ez igy ment nem egyszer többször is. Egyszercsak változtattak a törvényen és mind a kettöt elitélték bünsegédi bünrészességgel. Azóta nincs gyilkosság büntetés nélkül.
Ha nem veszed rossznéven, konkrétan nem válaszolok neked, mert úgy érzem, hogy msáutt már neked is meg adtam a válaszom. Ha mégsem így lenne, akkor kérlek, hogy jelzd!
 
- A haza védelme valóban alkotmányos kötelesség. Ugyanakkor ez nem választójogi kérdés, nyilvánvalóan a honvédelmi törvény vagy más jogszabályok felmentést adnak a fegyveres szolgálat alól. Értelmetlen lenne adott esetben katonai szolgálatra behívni mondjuk kanadai állampolgárokat, de el tudok képzelni olyan diktatúrákat, ahol ezt is kötelezővé teszik. Megjegyzem, Magyarországon megszüntették a sorkötelezettsséget.
Azon logika mentén, hogy a jog mindenkit egyformán illet, a kötelességnek is egyformán kell mindenkire vonatkoznia lakhelytől függetlenül. Persze hozhattam volna más példát is, modjuk a GYES/GYED-et miért is ne kérhetné egy kanadai magyar?
Ja és nagy tévedés. A sorkatonaságot nem szüntették meg csupán O létszámon tartják nyilván, mert anno a fidesz ellenzékből nem szavazta meg.
- Hogy a külszolgálatos katonák hogyan szavaznak, azt pontosan nem tudom, ugyanakkor joggal feltételezem, hogy nincsenek kizárva a választójogból.
Nincsenek, csupán nem vittek oda mozgóurnát és nem telepítettek szvazó helyiséget sem, a szolgálati helyüket meg ugye, értelemszerűen nem hagyhatták el….
Ha nem haragszol, nem nézek utána, mert vitánk szempontjából mellékes kérdésnek tartom. Ám, ha megteszed, akkor megköszönöm az információdat.
Én viszont nem tartom mellékesnek, mert a fenti logika szerin, ha mindenkit megillet a jog, akkor azt biztosítani is illene…
- A választójognak valóban vannak korhatári feltételei, ugyanis a választójog gyakorlásánál a jogalkotónak feltételeznie kell, hogy akinek szavazati joga van, az önálló cselkevésre képes. A csecsemő nem rendelkezik ezzel a képességgel. Ha jól emlékszem a törvény 16. életév elérésekor ismeri el az önálló cselekvőképesség meglétét.
Sajnos már ez sem igaz, hisz 14 év alattiakat is le lehet csukni adott esetben…
Megjegyzem akkor módosítva a kérdést: a 16-18 közötti korosztály miért is nem szavazhat(na)?
Az előzőekből következik, hogy a szülők nem helyettesíthetik önálló cselekvésre képtelen gyermekeiket, akik éppen ezen sajátosság miatt nem rendelkeznek választójoggal.
Megintcsak: ha a szülö köteles elvinni a gyermekét oltásra, iskolába, sőt oviba, azaz köteles helyetteaz előírásokat betartani, akkor miért is nincs ez így ezen a téren is? (Költői nyilván a kérdés)
Így a szülő ez esetben nem helyettesítheti őket olyasmiben, ami nincs, viszont ha mégis ezzel ellentétes lenne a szabályozás (voltak erre irányuló kezdeményezések), akkor tk. egyeseknek dupla szavazati joguk lenne. Viszont ez ellentmondana a választójog egyenlőségének, ami annak alapfeltétele.
Nem mondana ellent, mert a 2oo fős parlament is a 1o milliós magyarság nevében cselekszik és bizony a kiskorúak, gondnokság alá helyezettek és egyéb más szavazati jogukat nem gyakorolhatók nevében is ténykednek…
- Az adótörvényeket meg ne keverjük össze a választójogi törvénnyel.
Én nem is keverném, de a példa akkor is ül a megkülönböztetettségre (amit szabad Jupiternek…) vagyis a jognak asztalánál biz nem mindenki egyformán foglalhat helyet.
Itt is hozhattam volna más példát (mondjuk, hogy a külhoni ingyen látogathatja a parlamentet a honi magyar meg nem, de ez mondjuk kevesebbek számára tűnhet fontosnak, bár ki tudja…
Megjegyzem, a jogi törvények szubjektívek - ellentétben a fizikai törvényekkel. Így egy alma mindig lefelé fog esni a földgolyón, ugyanakkor hogy kinek van szavazati joguk egy adott korban, azt az emberi tudat szabályozza. Volt idő, amikor a nőknek nem volt. Mert a választójogot akkor így alkották meg azok, akiknek erre felhatalmazásuk volt. Ma más a helyzet. A jogi szabályozás "rugalmas" dolog. Ma így van, lehet, hogy holnap másként lesz. Az almával ellentétben.
Igen, de ahogy egyre “fejlettebbek” vagyunk, egyre fejlettebb, szinkronizáltabb törvényeket kellene alkotnunk. E helyett én azt látom, hogy egyre részrehajlóbbak az új törvények. Persze, aki a szocializmusban szocializálódott (egyszerűbben a komenizmusba nyőtt fel), annak lehetnek idealisztikus elképzelései a törvényalkotásrúl is…
 
Az egyenlő jogokról!!!!
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló tv szerint:
A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhat.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár csak egy pártlistára szavazhat.

A pártlistára leadott szavazatokhoz hozzá kell adni a töredékszavazatokat és ez alapján lehet meghatározni az egyes pártok listás mandátumát.
Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben
a) a mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazat, valamint
b) az egyéni mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok így csak néhány mandátum sorsáról dönthetnek, ennek maximálása miatt telepedet a hazai pártpolitika a "határon túliakra".
 
Azon logika mentén, hogy a jog mindenkit egyformán illet, a kötelességnek is egyformán kell mindenkire vonatkoznia lakhelytől függetlenül. Persze hozhattam volna más példát is, modjuk a GYES/GYED-et miért is ne kérhetné egy kanadai magyar?
Ja és nagy tévedés. A sorkatonaságot nem szüntették meg csupán O létszámon tartják nyilván, mert anno a fidesz ellenzékből nem szavazta meg.

Nincsenek, csupán nem vittek oda mozgóurnát és nem telepítettek szvazó helyiséget sem, a szolgálati helyüket meg ugye, értelemszerűen nem hagyhatták el….

Én viszont nem tartom mellékesnek, mert a fenti logika szerin, ha mindenkit megillet a jog, akkor azt biztosítani is illene…

Sajnos már ez sem igaz, hisz 14 év alattiakat is le lehet csukni adott esetben…
Megjegyzem akkor módosítva a kérdést: a 16-18 közötti korosztály miért is nem szavazhat(na)?

Megintcsak: ha a szülö köteles elvinni a gyermekét oltásra, iskolába, sőt oviba, azaz köteles helyetteaz előírásokat betartani, akkor miért is nincs ez így ezen a téren is? (Költői nyilván a kérdés)

Nem mondana ellent, mert a 2oo fős parlament is a 1o milliós magyarság nevében cselekszik és bizony a kiskorúak, gondnokság alá helyezettek és egyéb más szavazati jogukat nem gyakorolhatók nevében is ténykednek…

Én nem is keverném, de a példa akkor is ül a megkülönböztetettségre (amit szabad Jupiternek…) vagyis a jognak asztalánál biz nem mindenki egyformán foglalhat helyet.
Itt is hozhattam volna más példát (mondjuk, hogy a külhoni ingyen látogathatja a parlamentet a honi magyar meg nem, de ez mondjuk kevesebbek számára tűnhet fontosnak, bár ki tudja…

Igen, de ahogy egyre “fejlettebbek” vagyunk, egyre fejlettebb, szinkronizáltabb törvényeket kellene alkotnunk. E helyett én azt látom, hogy egyre részrehajlóbbak az új törvények. Persze, aki a szocializmusban szocializálódott (egyszerűbben a komenizmusba nyőtt fel), annak lehetnek idealisztikus elképzelései a törvényalkotásrúl is…

Eszmecserénk tengeri kígyóvá látszik dagadni, amiben nem kívánok részt venni. Ugyanis magam egy mezei vegyész vagyok és nem jogtudor. Nem tagadom viszont, hogy van némi közöm a joghoz, de nem olyan formában, hogy alapvető jogi tévelygésekről képes legyek egy ilyen fórumon írásban győzködni. E tekintetben javasolom, hogy nálam sokkal okosabbal vitázzál és - főként - olyannal, akinek képes vagy hinni és nem az ütközési felületeket keresni.

"Persze, aki a szocializmusban szocializálódott (egyszerűbben a komenizmusba nyőtt fel), annak lehetnek idealisztikus elképzelései a törvényalkotásrúl is…"

Ha egy vitában az egyik fél sértegetéshez folyamodik, az mindig arról árulkodik, hogy gyengék az érvei.
Köszönöm a beszélgetést, nagyon örültem neki.
 
Az egyenlő jogokról!!!!
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló tv szerint:
A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhat.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár csak egy pártlistára szavazhat.

A pártlistára leadott szavazatokhoz hozzá kell adni a töredékszavazatokat és ez alapján lehet meghatározni az egyes pártok listás mandátumát.
Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben
a) a mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazat, valamint
b) az egyéni mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok így csak néhány mandátum sorsáról dönthetnek, ennek maximálása miatt telepedet a hazai pártpolitika a "határon túliakra".

Hogy milyen egy választási törvény? Olyan, mint annyi más... Amit a parlamenti többség megszavaz. Hogy mennyire jó egy vagy akár egy sor más törvény, arról mindenkinek meg lehet a véleménye. Nekem is megvan, de eddig nem arról vitáztam, hogy milyennek kellene lenni! Azt én is nagyon jól tudom, hogy az én szájam íze szerint milyennek kellene lenni. És nekem is meg van a saját "különbejáratú véleményem!

Ha figyelmesen elolvassátok azt, amit írogattam, az nem szólt másról, hogy az adott törvényi keretek között megítélésem szerint egy olyan valaki, aki nem Magyarországon él, az úgy szavazzon, hogy legyen birtokában azon ismereteknek, ami alapján dönt. Bárhova!
Majd ha egy olyan fórumot nyit a site vezetése, amelyen a magyar választási törvényt kell/lehet kritizálni, akkor lehet, hogy én is elmondom kapcsolatos véleményemet. Ám, nézetem szerint ez a fórum nem az a fórum!
 
Akkor nem vitázunk tovább, bár ez szerintem inkább volt logikai, mintsem jogi disputa.


"Persze, aki a szocializmusban szocializálódott (egyszerűbben a komenizmusba nyőtt fel), annak lehetnek idealisztikus elképzelései a törvényalkotásrúl is…"

Ha egy vitában az egyik fél sértegetéshez folyamodik, az mindig arról árulkodik, hogy gyengék az érvei.
Köszönöm a beszélgetést, nagyon örültem neki.
Itt speciel magamra utaltam, mivel a te korodról fogalmam sincs, legfeljebb annyi, hogy a szakképzettséged alapján nagykorú lehetsz, de ez minden 1990 és 1997 közötti személyre is áll és ők ugye a rendszergengszterváltás után születtek…
 
F
Melitta konkrétan az Amerikába élő magyarokra gondoltam!Ki kellett volna hangsúlyoznom.Főleg a facebookon nyomulnak elég rendesen!
Igen, illett volna. Nem mindenki él a "tengerentúlon", szerintem Ön is tudta, tudja ezt, ezért minden magyarázkodása ellenére provokatívnak véleményezem a hozzászólását!
 
F
" A magyar kormány jelenleg azt hajtja, hogy a határon túli magyarokon is a FIDESZ uralkodjék."
Tömény, Igaz, Valós megállapítás. Én azért úgy érzem, ezek egyszerűen egy felkapaszkodott dzsentrik, és a magyarok többségének nem kellenek "új urak", bár az anyagi javak megszerzéséhez ezek a tetvek még törvényeket is hoznak, módosítgatnak, idomítgatják a szerintük (és sokszor sajnos, az EU által is elfogadott) hatalmi ágazatokat uraló, igazából antidemokratikus törekvéseiket. MI MAGYAROK NEM ÚJ FÖLDESURAKAT, HŰBÉRBIRTOKOSOKAT AKARTUNK 1989 tavaszán! Akik akkor ott voltak, azok: elhunytak, meghasonlottak, vagy nemes egyszerűséggel ott hagyták a maguk által alapított pártot, mert időben észrevették a totális hatalomra való törekvésüket. Azért egy szamuráj karddal ez utóbbiak még rendet vághattak volna. Ha volna két életem....(azt hiszem Piramis, no nem bróker piramisjáték). Azért ha a ganék az IP címem kiadását kérik, küldjetek egy Picasso-galambot. Ez ma Magyarország!
 
Akkor nem vitázunk tovább, bár ez szerintem inkább volt logikai, mintsem jogi disputa.

Itt speciel magamra utaltam, mivel a te korodról fogalmam sincs, legfeljebb annyi, hogy a szakképzettséged alapján nagykorú lehetsz, de ez minden 1990 és 1997 közötti személyre is áll és ők ugye a rendszergengszterváltás után születtek…
Sajnálom, hogy félreértettem... Nem volt nehéz...
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,666
Tagok
615,329
Legújabb tagunk
Amberer
Oldal tetejére