Seress Rezső

róozó

Állandó Tag
Állandó Tag
Az Ő életét is sok legenda lengi körül. Legismertebb dalait ma is szeretjük: Szeressük egymást gyerekek, Szomorú vasárnap.<TABLE border=0 align=center><TBODY><TR><TD height=214 width=266>
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]"A siker [/FONT][FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]minden képzeletet felülmúlt. Ehhez persze kelett valami és valaki nevezetesen: a zseniális, botcsinálta zeneszerz&otilde;. [/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]Seress Rezs&otilde;, a hetedik kerületb&otilde;l, az &otilde; szívet tép&otilde; dallamával, melyet a sors kegyéb&otilde;l olyan nagyágyúk tettek világhír&ucirc;vé, mint Louis Armstrong, Bing Crosby, Frank Sinatra, Paul Robson meg Ray Charles, hogy csak pár nevet említsünk. A következ&otilde; évtizedekben aztán a "legek" szinte kötelességükben éreztük a Gloomy Sunday-t, Szomorú vasárnapot repertoárjukra t&ucirc;zni, persze tutira mentek.[/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]Ki volt hát ez a Seress Rezs&otilde;, aki a harmincas évek hangulatát, baljós életérzését így telibe találta? Nos, a "kis Seress" - alias Spitzer Rudi - a maga százötvenvalahány centijével, ha leült a Kulacsban, vagy kés&otilde;bb a Kispipában a pianinóhoz, valósággal elt&ucirc;nt a hangszer mögött. Szájában cigaretta lógott, karcos, rekedt hangon adta el&otilde; dalait, jobb keze két ujjával, hallás után kereste ki a hangokat, mert zongorázni sohasem tanult, de a füstös, borg&otilde;zös kocsmákban, ahová élni járt - ahogy mondta -, este hattól hajnalig olyan hangulatot teremtett, hogy ország-világ csodájára járt. Ebben rejlett varázsereje. Hogy csinálta? Titok. Vendégkönyvét aláírta Toscanini, Luchino Visconti, Spencer Tracy, John Steinbeck, a walesi herceg, Louis Armstrong, Reza Pahlavi iráni sah és Benjamino Gigli. Otto Klemperer aláírása fölött ez állt: Nem muzsikus - csak zseni.[/FONT] "










</TD></TR></TBODY></TABLE>
 
N

Naska

Vendég
Slágerfilozófia

Az örök igazság...

Vajda Károly
Egyszer fenn, és egyszer lenn a kerék
 
N

Naska

Vendég
Múlnak a gyermekévek

A kor nem erény, nem hátrány, állapot.

Garas Dezső
Nem az a fontos
 
N

Naska

Vendég
A vonatunk messze jár

Ennek a dalnak az az érdekessége, hogy Seress Rezső a szövegét írta. A zeneszerző: Horváth Jenő.

Havasi Viktor
Csak átutazó vagyok itt a Földön
 

róozó

Állandó Tag
Állandó Tag
Seress Rezső
Vargabetûvel került a pályára. Kamaszfejjel egy vándorcirkusz után szökött, mert egy plakáton megpillantotta Rökk Hédi légtornásznõ igézõ bájait. És miután csodával határos módon túlélte a lezuhanást a trapézrõl, a színészettel próbálkozott. Rákosi Szidi színitanodájában volt növendék. Kilenc évig dolgozott a városligeti Vurstliban. Itt talált egy rozzant pianínót, amin megpróbálta a fejében motoszkáló dallamokat lejátszani. A kis cselédek, szabadnapos katonák, bámészkodó gyerekek hálás közönségnek bizonyultak, ovációval fogadták rögtönzéseit. 1925-ben komponálta a Még egy éjszakát, és egy csapásra híres lett. A kottája tizenhatezer példányban kelt el, rekord volt a hazai kottakiadás történetében.

1935-ben ezt írta róla a Gong: "Külföldön, ha egy zeneszerzõ negyedannyi slágert komponál, nagyúri módon él, hatszobás lakása, autója van, válogathat a filmszerzõdésekben. Seress Rezsõ pedig kiskocsmai zongorista, akinek esténkénti fejedelmi honoráriuma egynéhány pengõ és egy kispörköltnyi vacsora."

Elõnyös szerzõdésekkel hívták, csalogatták külföldre. Kérték: legalább a Carnegie Hallban rendezett ünnepi hangversenyen vegyen részt, hadd lássák a Szomorú vasárnap szerzõjét. Nem ment sehová, pedig az Irving Trust banknál már akkor 370 ezer dollár szerzõ-honoráriuma volt letétben, ami magyar pénzben 1 millió 460 ezer pengõt ért, és mint tudjuk, ekkoriban havi kétszáz pengõ fixszel az ember könnyen viccelt. Gondtalanul élhetett volna, híresen, gazdagon, amirõl annyit álmodozott. Ehelyett minden este, pontban hatkor a füstös, borgõzös kis csehóban ült rozzant hangszere mögé, szórakoztatta a Kispipába melegedni betérõ utcalányokat, csóró kispolgárokat, a hozzá zarándokló világhírességeket, és mindenféle bohém népséget. Neki õk számították. És a háború után ott folytatta, ahol abbahagyta. Ekkoriban történt, hogy az amérikai bankház tisztviselõje átruccant Budapestre, közölte vele: amíg Magyarországnak háborús jóvátételi kötelezettségei vannak, egy árva centet se utalnak át több millió dolláros vagyonából. Zárolják. És ekkoriban történt az is, hogy egy fõelvtárs Liszt, Bartók, Dohnányi műveivel együtt indexre tette Seress Rezsõ dalait - mérhetetlenül büszke volt arra, hogy a legjobb magyar muzsikusok társaságába került. Azért tiltották be, mert az ántivilágban az imperializmus szekerét tolta... - és az ilyenekkel jobb vigyázni.

Rettentõen feszélyezte, hogy olyan virtuóz művészek ültek be a sanzonjait meghallgatni, mint Cziffra György, aki a Rákosi börtöneiben töltött évek után ugyancsak éjszakai lokálokban játszott. Ha csak légbõl kapott anekdota, akkor is gyönyörû történet, miszerint ezekre a Cziffra-látogatásokra lázas izgalommal készült. Otthon nem volt zongorája, az asztalra festett klaviatúrán egész álló nap a hármas hangzatok leütését gyakorolta. Este tökéletesen ment minden, mire így fordult barátjához: "Bocsáss meg Gyurikám, véletlen volt!"

Hogy nem ment el, annak feltehetõen ezeregy oka volt. Például: imádta Pestet, utolsó tíz évében ki se tette a lábát a VII. kerületbõl. Komolyan gondolta: akárki elhagyhatja a hazáját - cipész, pék, bárki -, csak a költõ nem. Ő annak vallotta magát, tehát az volt. Százezrek dúdolták dalait, a két világháború között a neve fogalom volt- nagybetûkkel: A SERESS. Tudta a titkot, amit kevesen, hogy a művésznek az emberek lelkét kell megszólítania. És érezte, hogy szeretik, sehol másutt nem értenék õt annyira, mint itt, ezek a fáradt pillangók, kifényesedett gatyájú banktisztviselõk, könnyen síró kis cselédek és szentimentális nagyságos asszonyok. Hűségesen maradt, a mienk, örökre.






 

rockabiller

Állandó Tag
Állandó Tag
Egyébként a Szomorú vasárnap című dalt sok nyelven előadták szerte a világban...és valahol azt olvastam hogy több öngyilkos jelölt is hallgatta a tette előtt....tényleg hát bozongató dal a maga módján...
 

róozó

Állandó Tag
Állandó Tag
Seress Rezső eredeti neve: Spitzer Rezső.

Spitzer (Seress) Rezső rendkívüli életének Müller Péter Szomorú vasárnap című, 1983-ban írt, napjainkig játszott "életrajzi daljátéka" állít emléket.
 

róozó

Állandó Tag
Állandó Tag
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Gyerekkoromban elég sok antiszemita megjegyzést hallottam nagyapámtól, aki – sok jó eszű parasztlegényhez hasonlóan – őrmester volt az első világháborúban, s az akkori propaganda megmételyezte gondolkodását. Édesanyám azzal csitította, mintegy nekem magyarázva, hogy a zsidók segítették egymást, azért is lehettek sikeresek.
A Színész könyvtárban olvastam: Miután Spitzer Rezső végigjárta a cirkuszi munkák lépcsőfokait, sikeres, hármas szaltót bemutató légtornász lett. Egy gyakorlás során biztosító kötél nélkül ugrott, és leesett a trapézról. Csodás módon életben maradt. Lassan gyógyult, hosszú hónapokig mankóval járt. Elkeseredett, kilátástalannak látszó helyzetében valamelyik pesti kiskocsmában ismerkedett meg a jóindulatú Grawatsh nevű fiatalemberrel, akivel együtt jelentkeztek Rákosi Szidi színitanodájába, ahol mindketten kitanulták a színészmesterséget. A Spitzer Rezsőt felkaroló ifjút művésznevén: Bilicsi Tivadarként ismerhetjük mindannyian.

Bölcs Édesanyám emlékére idézem Spitzer Rezső korai, 1926 körüli dalát, melynek zenéjét és szövegét írta:


„Ki volt az az asszony, akinek a szíve
Harmatos virág volt, sosem volt rossz híre?
Aki minden álmát velem megosztotta
Akinél még szebben azt, hogy "Szeretlek én"
Egy asszony se mondta.
Ki volt az az asszony, akinél jobb nincsen.
Aki sosem csalt meg s így becézett: "Kincsem",
Akinek én voltam a templomi oltár,
Az a drága asszony a legszentebb asszony:
Anyám, az Te voltál...
„​
 
Szomorú vasárnap fan vagyok

Kedveseim!

Magyarország egyetlen világslágere a Szomorú vasárnap, azaz Gloomy sunday. Billie Holiday, Frank Sinatra is énekelte. Van egy külön weboldala is ennek a témának. Ismerem a történetét Seress Rezső úrnak is és magának a dalnak is, hogy hogyan tett köré misztériumot a szöveg írója aki bűnügyi helyszínelő volt. Akit érdekel annak szívesen elmesélem.
Énekesnő vagyok, s imádom ezt a dalt, a kedvenc dalom, imádom bús szívből énekelni. Annyira megérint!

 
Nagyon fontosnak tartom, hogy elfogadjuk egymást, és ne legyünk előítéletesek. Katolikusnak kereszteltek, voltam elsőáldozó, bérmálkozó. Rabbiképző Zsidó Egyetemen közösségszervezést tanultam, s most a nepáli energiagyógyászattal ismerkedem. Vannak zsidó, keresztény, meleg barátaim. Az embert nézzük, a személyiséget ne legyünk sztereotipizálók!
 

róozó

Állandó Tag
Állandó Tag
Csupa öröm a
„Szomorú vasárnap”
Szerzőjének lenni.– Seress Rezső elmondja mit érez.​
Seress Rezső, akinek egész sereg szerzeménye lett országos slágerré s aki most egy dalával az európai siker szárnyain jár – egy Dob utcai kis vendéglőben zongorázik és énekel. A vendéglő róla híres és a vendégek az ő kedvéért járnak oda. A Paris Soir oldalas cikkeket hozott a „Szomorú vasárnap”-ról és a kottát is közölték. Meglátogattuk Seresst és megkérdeztük, hogy mint szerző mit érez most hogy egyik száma nemzetközi sláger lett?
- Az egy fenséges érzés, amit nem lehet megmagyarázni - mondta csillogó szemekkel. Majd elmondta, hogy a „Szomorú vasárnap”-ot eddig dán, német, francia, szerb, svéd, norvég, angol nyelvre fordították le. Amerikával most folynak a tárgyalások.
- Nem kapott külföldről ajánlatot?
Párisba hívtak filmhez zenekarral, de itthon maradok. Talán itt is eszébe jut valakinek ilyesmi…
- Az életben mi a jelszava:
- Szeressük egymást gyerekek!
Zenevilág. 1936. március- április


Müller Péter: SZomorú vasárnap (1983.) c. könyve nyomán.
 

róozó

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedveseim!

Ismerem a történetét Seress Rezső úrnak is és magának a dalnak is, hogy hogyan tett köré misztériumot a szöveg írója aki bűnügyi helyszínelő volt. Akit érdekel annak szívesen elmesélem.

Nagyon örülnék, ha megosztanád velünk a történeteket.
Előre is köszönöm.
 

róozó

Állandó Tag
Állandó Tag
"Ezek után pedig ünnepélyesen bevallom, hogy a „Szomorú vasárnap” kezdetű dalt egy nappal előbb, múlt vasárnap este magam is lejegyzetelem a noteszembe, ahogy a cigány diktálta." Írta egyik glosszájában Karinthy Frigyes. Pesti Napló, 1935. nov. 10.
 

Pufi

Állandó Tag
Állandó Tag
Örültem ennek az oldalnak. Én ugyanis még azon szerencsések közé tartozom, hogy számtalan este ültem a Kispipába és Serest hallgattam. A látvány már eleve magávalragadó volt. Egy ember akinek fogalma sem volt a zongoráról, kottáról meg pláne, ott játszik előttünk és az egyik slágergyáros. Fütyülte dalait valaki olyannak aki közben le tudta kottázni.
Mindig csoportosan mentünk mint a Rózsahegyi Sziniakadémia növendékei és ő viszont mindig elmondta, hogy küldjük be a Kálmán bácsit mert irt neki egy dalt. Ma sem tudom találkoztak e? A Kispiapa az Akácfa utcában volt. Seres ott ,,játszott,, Jobbkezes volt. Azaz csak a jobbkezével pötyögtetett a bal kezével vezényelt. Felejthetetlen volt. A Szomorú vasárnap amerikai sikerét fel sem tudta fogni. Akkor már mindenki elénekelte. Hivták Amerikába, de nem ment.
S aztán már itt Torontóban a Kertész Sanyi szinházában játszottuk a darabot. Kertész játszotta a Serest, Győry Lotti a feleséget és jómagam a Pincért. De a Müller változatban úgy volt felállitva a szereplő lista, hogy a Pincér volt a Pap is, a háború utáni szerető is, a Rákosi érában élő munkás, s majd a Pincer aki disszidál. Imádtam a szerepet. (Megnyertem a Multikulturális Szinházi Fesztiválon a legjobb epizód szinész Awardot. Még lenne kedvem újra megcsinálni. Ki tudja mit hoz a sors.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Öngyilkos lesz, aki meghallja?

Az öngyilkosok himnusza, a gyilkos melódia - tartják a Szomorú vasárnapról.

A gazdasági világválság után nem sokkal, 1933-ban a második világháború előtti vészjósló csendet bánatos dallam törte meg a dohányfüsttől és parfümtől bódult pesti éjszakában. Régi tavaszon merengő urak, szépségük felett virrasztó dámák, szabadnapos katonák és fáradt cselédek egyszerre csendesedtek el, mikor a legendás magyar melódia első hangjait ütötte le a zongorista. A szomorú, álmokat kergető vasárnap egy korszak himnusza lett.
Aki csak szép akart lenni

A máig legnagyobbnak számító, Szomorú vasárnap című magyar világsláger Seress Rezső - korábban Spitzer Rudi - zongorista és zeneszerző nevével fonódott össze szétválaszthatatlanul, aki Jávor László azonos című versét zenésítette meg.


A legenda szerint a szomorú szöveget is egy baljóslatú kapcsolat ihlette, a szerző másnak a menyasszonyába volt szerelmes, és az elválás visszavonhatatlanságát szerette volna ilyen formában megörökíteni. A hosszú éveken keresztül nélkülöző, előbb artistának, majd színésznek, végül zongoristának állt Seress maga is melankolikus alkat volt, egy csúnya kis kölyök, akit az Isten is bohócnak teremtett, de szép akart lenni - ahogy egykori cirkuszigazgatója jellemezte.
A c-moll hármashangzatokkal kísértetiessé varázsolt melódiát - melynek dallamvilágáról úgy tartják, a szerző a világválság hatására tette ilyen komorrá - először a Fórum Kávéházban adták elő, ahol rögtön nagy sikert aratott, de akkor terjedt el igazán, mikor a neves énekes, Kalmár Pál is a műsorára tűzte.
Később a Szomorú vasárnap hírneve a munkatábortól és a haláltól is megmentette Seress Rezsőt, mégsem örülhetett maradéktalanul az ismertségnek.
Az öngyilkosok himnusza

Amint a dal kezdett ismertté válni, egyre több tragikus hír röppent fel vele kapcsolatban. Ezek közé tartozott az azt bemutatni készülő rádió igazgatójának halála, valamint egy Kis Eszter nevű cseléd lúgkővel való öngyilkossága is. A lány párnáján a Szomorú vasárnap kottája feküdt, csakúgy, mint a pénzügyminiszteri tanácsos búcsúlevele mellett, aki egy taxiban lőtte főbe magát.


Úgy tartják, ebben az időszakban 17 öngyilkosság volt közvetlenül összefüggésbe hozható a dallal, a világmédia azonban tömegekről számolt be, és kikiáltotta az öngyilkosok himnuszának, melynek hatására számtalan megkeseredett élet végződött a Duna hullámai között.
Egyre több újság nevezte gyilkos slágernek - többek között a New York Times is foglalkozott vele -, párizsi előadásai alatt a zenekar tagjai egymás után szimuláltak tetszhalált, 1936-ban pedig az országban be is tiltották. Bár sokan értettek egyet azzal, hogy a sorozatos öngyilkosságok a gazdasági válság miatt érzett kilátástalansággal, illetve a Werther-hatással magyarázhatók - Goethe Ifjú Wertherje és az utánzási késztetés miatt német fiatalok sokasága választotta az önkéntes halált -, az, hogy az öngyilkosok költője lett, mélyen megrendítette Seresst. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1968 januárjában önkezével vetett véget életének.
Hallgasd meg az eredetit!

Bár számos verziója elérhető, íme a dal eredeti felvétele, az azt híressé tévő Kalmár Pál előadásában.
http://www.youtube.com/watch?v=HAzJ_7CeWbc&feature=player_embedded
A leghíresebb magyar dal

Bár sokan úgy tartják, csak néhány fokkal van a giccs határán innen, máig megbabonázza, és különös hatással van azokra, akik végighallgatják. Több mint száz nyelvre fordították le, olyan mozgóképek kísérőjeként szerepelt, mint a Schindler listája, musicalt és filmeket készítettek történetéből, emellett több tucatnyi előadó dolgozta fel, közöttük Billie Holiday, a Genesis, Ray Charles, Björk, Sarah Brightman, Sinatra és Crosby.


Bár a népszerű angol verzió, a Gloomy Sunday hangzásvilága kevéssé komor - egy plusz versszakkal is kiegészítették, mely mind a dallam, mind a szöveg tekintetében oldja a síri hangulatot -, az etalonnak máig az eredeti, magyar, recsegő-ropogó feltétel tekinthető.
 

antcsilla

Állandó Tag
Állandó Tag
Seress Rezső Szomorú vasárnapja kétségtelenül korszakalkotó. Sajnálatos, hogy a dalhoz sok negatív történés is kötődik:(
 

tapirka

Új tag
Kezdő bárzongorista vagyok és a kedvenceim közé tartoznak Seress Rezső csodás dalai! Stílusosan mindenkinek azt üzenem:"Szeressük egymást gyerekek"
 
Oldal tetejére