Seress Rezső

Clio77

Állandó Tag
Állandó Tag
Pont tegnap láttam a Szomorú vasárnap c. filmet Marozsán Erikával a főszerepben. Nagy élmény volt, a dal valós történetéből is átvittek elemeket.
 

csikosd

Új tag
Nemrég hallottam először Seress Rezsőről. Vinkó József rovatában olvastam róla és egyből magával ragadott a szomorú vasárnap hangulata.
 

csikosd

Új tag
Olvastam róla néhány dolgot:

Először a cirkuszban dolgozott: akrobata volt, légtornász, de egy baleset után már nem tudta folytatni.

Akkor ment el bárzongoristának, de játszani csak jobb kézzel tudott igazán.

Jó zenéket szerzett, de kottázni nem tudott. Egy konzis fiú kottázta a szerzeményeit füttyszó után.

Soha nem hagyta el a fővárost, főleg a hetedik kerületben volt (a Dob utcában lakott) és mégis világhírű lett.
 

csikosd

Új tag
Presser Gábor abban a házban nőtt föl ahol Seress is lakott, és azt mondta, hogy délután 5-től éjszakáig csak a szomorú vasárnapot hallgatta különböző feldolgozásokban.
 

LTNora

Állandó Tag
Állandó Tag
notes.gif
 

sepuku

Állandó Tag
Állandó Tag
Seres rezső Szomorú vasárnap című szerzeménye a leg többet feldolgozott zeneművek közé tartozik
 

ffero

Állandó Tag
Állandó Tag
Seress Rezső eredeti neve: Spitzer Rezső.

Spitzer (Seress) Rezső rendkívüli életének Müller Péter Szomorú vasárnap című, 1983-ban írt, napjainkig játszott "életrajzi daljátéka" állít emléket.

Én is láttam ezt a daljátékot, Marosvásárhelyen a Nemzeti szinházban, Isteni volt.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Ez csak egy vers. Ebből nem lesz sláger! Seress és a Szomorú vasárnap


Napra pontosan 48 évvel ezelőtt halt meg egy magyar zeneszerző, akinek úgy is legendás volt az élete, hogy alig tette ki a lábát a VII. kerületből. Seress Rezső nem zongorázott jól, leghíresebb szerzeményét, a Szomorú vasárnapot viszont még Ray Charles és Billie Holiday is előadta, és miatta tanulta meg az egész világ, mennyire öngyilkos nemzet ez a magyar. Tényleg öngyilkossági hullámot gerjesztett a dal? Hova lett a rengeteg jogdíj? És Seress valóban naponta meghallgatta a leghíresebb és legszomorúbb dalát?

1935-öt írunk, és egy magyar dal úgy lett világhírű, hogy a YouTube, az mp3, vagy a Napster ötlete még egy nagyon merész science-fiction regényben sem merült fel. Onnantól kezdve, hogy a New York Times magyarországi öngyilkosság-sorozatról számolt be egy dal miatt, majd 1941-ben az amerikai énekesnő Billie Holiday felvette az angol változatát, már az egész világon hallottak arról, hogy ettől a daltól az emberek sorra végeznek magukkal. Persze ebben annak is jelentős szerepe volt, hogy Billie Holiday amerikai kiadója úgy adta el a számot, mint Hungarian Suicide Song (a magyar öngyilkos dal).

A Szomorú vasárnapot Ray Charlestól kezdve Elvis Costellón át Björkig rengeteg közismert külföldi előadó énekelte, készült róla dokumentumfilm, Müller Péter drámát írt róla, és Steven Spielberg is feltétlenül ragaszkodott hozzá, hogy szerepeljen a Schindler listájában. 1999-ben forgattak Szomorú vasárnap címmel egy német filmet is Marozsán Erikával a főszerepben, az eredeti sztorit jelentősen megváltoztatva, viszont szépen eléneklik benne a dalt. Ugyanebben az évben, az M2-n mutatták be A „Rudi” élete című dokumentumfilmet, amelyben olyan emberekkel beszélgettek, akik ismerték Seress Rezsőt.


Nem muzsikus – csak zseni
A dal világhíre Seress Rezsőből is igazi legendás figurát csinált, akiről olyan vad – és egyébként teljesen téves – történetek keringenek a mai napig, hogy a Szomorú vasárnapot szerelmi bánatában Párizsban írta egy átvirrasztott éjszaka után. Hogy ki volt pontosan ez a nagyon alacsony (156 cm magas volt), pedáns ember, aki alig mozdul ki a hetedik kerületből, azt legfeljebb egy szűk réteg tudta, amelynek tagjai rendszeresen hallgatták őt különböző éttermekben.

Seress sosem járt zeneiskolába, nem tanult zongorázni, csak leült és játszott, a profi zenészek ezért sosem vették őt komolyan. Amikor a világhírű karmester, Otto Klemperer már a Szomorú vasárnap sikere után a 40-es évek közepén megnézte őt, csak ennyit írt a Kispipa Vendéglő vendégkönyvébe: „Nem muzsikus – csak zseni”.

Seress csak egy-két ujjal pötyögött a zongorán, és az 1920-as években először némafilmek mellé játszott aláfestő zenét mozikban, mellette pedig a Kulacs Vendéglőben is zongorázott esténként, ahol a Szomorú vasárnap is megszületett. A 30-as évek elején kitört gazdasági válság és a hangos film elterjedése anyagilag rosszul érintette Seresst, még akkor is, ha addig több olyan közismert slágert is írt, mint például a Szeressük egymást gyerekek. Ekkoriban próbálta a lehető legtöbb dalt írni, hogy minél több pénzt keressen, így amikor egy bűnügyi újságíró, Jávor László megkereste legújabb versével, elvállalta, hogy ír hozzá zenét. Pont ettől a daltól nem várt kirobbanó sikert, mert, mint mondta: „Ez csak egy vers. Ebből nem lesz sláger”. Ez volt a Szomorú vasárnap.


seress-rezsoe-helen-3-jpg.exact296x455.jpg

Seress és felesége

Egy dal, tizenkilenc halott
Seress először 1935 őszén énekelte a dalt, rövid időn belül pedig két öngyilkosságról szóló hír is megjelent az újságokban. Az első egy cselédlányról, a második egy pénzügyminisztériumi tanácsosról szólt, és mindkét esetben megjegyezték, hogy a holttestek mellett megtalálták a Szomorú vasárnap kottáját. Végül tizenkilenc halálesetet kapcsoltak ehhez a dalhoz.

Egy öngyilkosságok kutatásával is foglalkozó pszichiáter szerint akkoriban nagyon felfújták ezt a legendát, a számok pedig nem igazolják a New York Times cikkét, ami arról számolt be, hogy Magyarországon egymás után ugrálnak az emberek a folyóba a dal miatt. „Olyan előfordulhatott, hogy bizonyos embereket átlendített, akik egyébként is öngyilkosságot terveztek, de inkább csak az akkori újságok keltették róla a hisztériát” –mondta a VS.hu-nak Zonda Tamás. A különböző városi legendák arról is beszélnek, hogy a halálesetek miatt külföldön több helyen betiltották a Szomorú vasárnapot, de valójában a BBC-n kívül egy állomástól sem lehetett erről hallani. Ráadásul 2002-ben a BBC is feloldotta a tiltást.

Billie Holiday - Gloomy Sunday

Holokauszt és Rákosi
Seress zsidó származása miatt nem úszhatta meg a munkaszolgálatot és a náci haláltáborokat, de élve hazakerült Budapestre. Az „50-es évek szűk levegője” pedig megint nem az a közeg volt, ahol nyugodtan tudott volna alkotni: polgári származása miatt betiltották a dalait. Ekkor kezdődött az üldözési mániája, amivel élete végéig küzdött. Ezt Gál Róbert mesélte nekünk, aki régi levelek, naplórészletek és Seress egyik rokonának visszaemlékezései alapján írt könyvet a zeneszerző életéről: „Nagyon félt attól, hogy megint meghurcolják. Előfordult olyan, hogy kopogtak náluk az ajtón, ő pedig biztos volt abban, hogy érte jött az ÁVO, és elkezdett kiabálni”.

A külvilág számára viszont később, a 60-as években megmaradt jó kedélyű embernek, aki mindennél jobban szerette szórakoztatni a Kispipa Vendéglő közönségét. A „Rudi” élete című dokumentumfilmben többen is meséltek erről az időszakról, mindenki a vidám, szerény természetét emelte ki, és azt, hogy akkor érezte igazán jól magát, ha szórakoztathatta az embereket. A 60-as években Jancsó Miklós is sokszor hallotta zenélni Seresst a Kispipában, szerinte „dalszerzőként képes volt arra, hogy megérezze a szelet, és ő kezdjen el olyan dalt írni, ami alakítja a divatot”. A Szomorú vasárnap is így születhetett.


44460022-2000-jpg.exact729x546.jpg


Szomorú vasárnap végtelenítve
A legenda szerint Amerikába is hívták, mert az IRWING Trust Banknál egy számlán már 370 ezer dollárnyi jogdíj gyűlt össze a Szomorú vasárnap miatt, de Seress még másik kerületbe sem akart átmenni, azt pedig főleg nem tudta elképzelni, hogy más városban éljen. Kortársai szerint többször is mondta:

“ Menjek külföldre? Még Budán sem jártam tíz éve!
Seresst nem érdekelte a pénz, de különböző álrokonok helyette is bejelentkeztek a jogokért. A dokumentumfilmben megszólalt Dr. Homolya István, aki a 90-es években kutatta, hova tűnhetett a Szomorú vasárnap jogdíja, és kiderült, hogy Amerikában Seress Rezső állítólagos rokonai több alkalommal is vettek fel jogdíjat a dalért. Az ügyvéd szerint a Schindler listája volt az első alkalom, amikor a tényleges jogutódok kapták meg a pénzt.

A Szomorú vasárnaptól több volt ismerőse szerint sem tudott elszakadni élete végéig. A lakásában egy szekrény tele volt külföldi lemezekkel és kottákkal, amelyek mind a Szomorú vasárnap fordításai voltak. „Gyerekkoromban jártam nála, és a legkülönbözőbb nyelveken mutatott kottákat. Norvég, lengyel kottákat, de még kínai és japán fordítások is voltak nála” – mesélte Presser Gábor, aki gyerekkorában pontosan Seress Rezsőék alatt lakott a Dob utca 46/B szám alatt. „Minden nap menetrendszerűen délután kettőtől különböző nyelveken hallgatta újra és újra a Szomorú vasárnapot".


seress-rezso-si-rja-2000-jpg.exact729x546.jpg


Idővel az üldözési mánia egyre súlyosabb lett, nem tudta túltenni magát a holokauszt emlékein, újra és újra azt képzelte, hogy jönnek érte, és munkaszolgálatra viszik. Gál Róbert szerint 1967 karácsonyán, amikor rokonai meglátogatták, „folyamatosan sírt, és látszott rajta, hogy valami nagy baj van.” Néhány nappal később, januárban kiugrott az erkélyről, de túlélte az esést, és kórházba került. Ez már a második sikertelen öngyilkossági kísérlete volt. 1968. január 11-én pedig a kórházban felakasztotta magát, és ezt már nem élte túl.
 
Oldal tetejére