SZÍVVERÉS - verspályázat

dreaming58

Állandó Tag
Állandó Tag
Te meg én

TE MEG ÉN

Hajnallá álmodlak minden éjjelen,
rezzenő valódra rácsukom szemem,
csendedből iszom az éjfél sóhaját
- rám borul, betakar mint óvó nagykabát.

Szemedben gyűjtöd nekem a tünde fényt,
tenyereden tartod a szép 'együttreményt',
szívedben dübörög a legszebb vallomás,
fülem odahajtom - nem érti senki más!
 

Egry Artúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Pancreas teszi a dolgát

PANCREAS TESZI A DOLGÁT


szököm én már bogokat húz
vénám csipkéin az idő
ahogy horgolt ágyterítőn
szobába-szabadult macska
kék-sápadt bőrrajzolatok
maori minták tetovált
mitikus verssoraiban
nincsen semmi szelídség


átszököm én már felbomlik
lassan a test ionokra
vizes oldat a szelídség
simogatásodat érzem
ahogy kezemhez érhet
zavarba ejtő gondolatod
úgy hever bennem a vers is
mint parázs ha vízbe vetik

nem szököm én hova szöknék
nem múlik el az örök lét
nem szárad ki a semmi ága
nem várnak sehol hiába
pancreas teszi a dolgát
ha hagyod ha nem
múló időd visszafognád
nagy csontos ló legel odabenn


Budapest, 2007
 

Egry Artúr

Állandó Tag
Állandó Tag
NYÚL A BOZÓTBÓL
(Haikuk)

szántás

katonagombot
fordít a vas a napra,
talán ruszki volt.


rohamsisak

nyelet drótoz rá
dédid a pragmatikus,
szart merni jó lesz.


ostrom

kispárnát visz épp
anyád, még tizenöt éves
katonapréda.


1989

kerek asztalon,
cinkelt lapokkal játszó,
puha-testület.


mob

nincs életkora.
hernyó e földi létben
mindent megzabál.


honatya ?

zsebmérete nagy,
közerkölcsöt nem ismer,
here a kasban.

 

Egry Artúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Altató

ALTATÓ
(egy R. M. témára)


alszik a nád és alszik a nádban a hajnali álom,

alszik a zizegés és alszik a pára a faágon;

érik a sötét a füzesben, a vízen köd gomolyog,

alszik a parton az erdő, és benne a hangyabolyok,

odvában a mókus, és lúd csapat kinn a vízen,

ahogy fiatal lány alszik, alszik a május szelíden,

alszik a fűben az Isten, zaklatott álma nehéz,

arról álmodik éppen: nincs többé gondviselés.


Budapest, 2008
 

Rebecca White

Állandó Tag
Állandó Tag
Szemed szívembe ültetett virága

Kár hogy épp csak kicsomagoltam a reményt,<O:p</O:p


máris odébb billentettél egy oda nem illő mondatot a szádról.<O:p</O:p


Ha már nem ismerlek a ruhád márkájáról,<O:p</O:p


majd megismerlek szemed szívembe ültetett kis virágáról.<O:p</O:p


Nem szedték azt más fáról,<O:p</O:p


mint a széttépett álmokból szőtt csókokon raboskodó,<O:p</O:p


habos virágtakarós<O:p</O:p


szemfényvesztéssel kacérkodó májusról.<O:p</O:p


Csak a tavasz mosolyáról.<O:p</O:p

<O:p</O:p
 

gizko52

Állandó Tag
Állandó Tag
MENEDÉKHELY

Úgy áll lelkem
szíved ajtaja előtt,
mint koldus -
ki alamizsnát kéreget...
Áll megdermedten,
mint nyirkos délelőtt
didergő hajléktalan,
ki álmából ébredett...
Csak egy kis rést
hagyj nekem
szíved ajtaján,
melyen hozzád
belopódzhatok!
Odabent,
agyon fagyott lelkem
megpihen talán,
s leolvadnak róla
a rideg jégcsapok...
Dobj bármily
ócska rongyot
a szív egyik zugába! -
S én meghúzódom
szerényen ott,
a fagyos éjszakában...
Engedd meg,
hogy ott maradjak!
Ígérem,nagyon
csendben maradok...
Ne félj,
soha nem zavarlak! -
Csak érezzem,
Nálad otthon vagyok...
 

gizko52

Állandó Tag
Állandó Tag
JÓ LENNE VELED


De jó lenne most hozzád bújni!
Érezni selymes bőröd melegét…
Elcsukló hangon, füledbe súgni,
szerelmes szívem, bús üzenetét.

Ölelő karjaidban meg pihenni,
Veled tölteni sok lázas éjszakát!
S aztán mindörökre ott maradni…
Melletted, egy hosszú életen át…

Szemed sugarában megfürödni,
s csókommal oltani égő ajkadat,
szeretni önfeledten, csak szeretni!
Oly édes volna, minden pillanat!

Jó lenne néha kicsit belehalni,
mikor magasra röpít az érzelem!
S mindent - mindent elfeledni!
Oly jó volna! Ha lennél velem…
 

Imici48

Állandó Tag
Állandó Tag
Versek

AKÁR EGY IDEGEN
Úgy ülök előtted akár egy idegen,
kérdeznélek, de a torkom görcsbe rándul.
Átnézel rajtam, mint kirakatüvegen.

Megbántottalak, vagy egyszerűen elég?
Meguntál, s az a csöpp érzés is elfogyott,
mint ahogy a gyertya az asztalon elég?

Szerelmek, s csodák ilyen könnyen halnak.
A szépnek hitt percek sorra szétmállanak,
mint vakolata egy szépre festett falnak.

KIS MAGYAR PORNOGRÁFIA
Most megkérdezlek:
Hát megérte ez a hajsza?
Többet ki szenvedett,
jobban melyikünk akarta?

Felelned nem kell,
tudom így is a választ:
Te voltál az inda,

én a karó, mely támaszt !

 

petrusgladis

Állandó Tag
Állandó Tag
Lelkünk gránitjára


Szerelmünk gyémánt pengéjű
vésőjével
létünk napjait alakítjuk.

Ahogy mind mélyebbre hatol a sziklába,
úgy mállik le
az önzés, a hitetlenség,
a hazugság, a félelem.

Most -
most megáll a gyémánt-véső.

Új, még keményebb
élet edzünk rá - szerelemből.

És így - így rójuk
lelkünk gránitjára az
örökkévalóságot !
 

petrusgladis

Állandó Tag
Állandó Tag
Sárga rózsa


Tudom, hogy ITT nem hitted el
s kínok között magához emelt.
Rikolt a nincs és fáj, sajog -
- ITT voltál a barátom.

Mi mind érettségből vizsgázunk.
Döbbenten, izzadó tenyérrel,
remegő lélekkel
búcsúzunk.

Ránk hagytál súlyos örökséget
előre mentél, (ahogy mindig) hát
kutasd a messzeséget.

Legyen közös, énekes, ragyogó
útravaló álmunk,
és (lásd)
csillag-fényben
újra találkozunk.
 

petrusgladis

Állandó Tag
Állandó Tag
Szívzörejek


megriadt szívzörejek
mondják a holnapomat

messzeség-farkas marcangolja szét
a találkozás orkánlendületű vágyát

a reménytelenség jeges szele feledteti
tested, csókod parázsló melegét

a rettegés izom és agyrobbanásának rángás-repeszei
megnyomorítják testemet, lelkemet

a beletörődés szürke felhői homályosítják
bennem élő szemed színét

a változatosság hiány a Te hiányod
mely keserű füsttel itatja át jelenemet

és megriadt szívzörejek
mondják a holnapomat
 
Szenvedély /Körösné Erdősi Anna verse/

[FONT=impact,chicago]Mikor két szív egymásért dobog[/FONT]​

[FONT=impact,chicago]Még soha nem volt ennyire boldog.[/FONT]
[FONT=impact,chicago] Minden pillanat a szerelemről szól,[/FONT]
[FONT=impact,chicago] Egy érintés, egy hang, egy mosoly.[/FONT]

[FONT=impact,chicago] Mikor testem testedhez ér,[/FONT]
[FONT=impact,chicago] Magával ragad a szenvedély.[/FONT]
[FONT=impact,chicago] Röpít bennünket a végtelenbe[/FONT]
[FONT=impact,chicago] A világ megszűnik, csak Én vagyok s Te.[/FONT]

[FONT=impact,chicago] Forró leheleted szellője suhan át testemen[/FONT]
[FONT=impact,chicago] Simogató kezed becézi minden rejtekem.[/FONT]
[FONT=impact,chicago] Szorosan tapadunk, majd ütemet váltunk,[/FONT]
[FONT=impact,chicago] Eggyé forr a vérünk, a gyönyörig meg sem állunk.[/FONT]

[FONT=impact,chicago] Lecsitul légzésünk, ernyednek izmaink[/FONT]
[FONT=impact,chicago] Meg sem mozdulunk, olyan jó így.[/FONT]
[FONT=impact,chicago] A szenvedély, mi magával ragadott,[/FONT]
[FONT=impact,chicago] Meghozta mindkettőnknek a [/FONT]
[FONT=impact,chicago] várva várt boldogságot.[/FONT]
 
A nagy Ő

Fiatal lányként Bácsbokodon éltem,
Itt láttam meg s szerettem belé, ki most a férjem.
Szelíd motorosként száguldozott bátran,
Bukósisakja alól csak szép szemeit láttam.
Szívem kalapált, mintha ki akarna ugorni,
Nem is tudtam ilyenkor megnyugodni.

Fejével bólintott, ez volt a köszönés,
De benne volt ebben mindenféle jelzés.
Talán, hogy tetszem neki, vagy tudta, tetszik Nekem,
Nem tehettem róla, észrevette érzésem.

Így teltek a hetek s hónapok,
Látszani véltem, ettől többet nem kapok.
Élvezte e kis kacér játékát, mit velem űzött,
Én pedig éreztem, több reményt nem fűzök.

De egy este megtört a jég!
Pedig eddigre feladtam rég.
Randevúra hívott akkor estére,
Közelebbről látni és ismerni szeretne.

No ekkor már nem jártam, szálltam!
Magától vitt haza a lábam.
Olyan izgatottan vártam rá,
Szerelmes érzéseim lettek rajtam urrá!

Ki is csinosítottam estére magamat,
Próbáltam összeszedni gondolataimat.
De mikor végre eljött a pillanat,
Minden szó a torkomon akadt.

Szerelmes szívem hangosan dobogott,
Lábam reszketett, majd összerogyott.
Így ültünk még szótlanul, néhány percet,
S szinte egyszerre törtük meg a csendet!

Majd, mint mikor felolvad a jég, könnyebb lett,
Ömlöttek szavaink, mint régi ismerősöknek.
Tudtuk és éreztük, ezek most komoly érzések,
A Jó Isten is bennünket egymásnak teremtett.

Ez történt immár 25 éve,
Együtt készülünk újra "esküvőre".
Ezüst lakodalmunk lesz márciusban,
Együtt voltunk, Jóban s Rosszban!

Szerelmünk tüze soha ki nem aludjon,
Legyünk együtt holtomig-holtodiglan.
Gyermekeinknek is azt kívánjuk,
Találják meg ők is élete párjuk!

Körösné Erdősi Anna /bajanna verse
 

kinek

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy kis magyarázatot fűznék a következő versemhez annak ellenére, hogy önmagában is megállja a helyét...
Korábban egy igen magas elvárásokkal rendelkező hölgyeménynek írtam cinkos vidámsággal, de mégis őszintén, amikor a nyavalygásom (vágyakozásom) a tetőfokán járt:



Szeretni szeretnék!



Találkozni Veled,
ennyit kérek tőled...

Nyavalyogtam eleget,
kellene a kegyelem...

Megölellek, megcsókollak,
karjaimban úgy hordozlak...

Leteszlek a kerevetre,
melléd bújok kedveskedve...

Nevetgélünk, simogatlak,
és a végén jól meg...

Amit írtam az nem maszlag,
őszinteség, hogy meg...

Orrlukaim tüzet fújnak,
a karjaid hozzád húznak...

Csillagporos utat látva,
lelkeink is táncot járnak...

Ott lehetünk együtt ketten,
érző szívben, szeretetben...


icon7.gif
 

Ildikó|Sunshine

Állandó Tag
Állandó Tag
Ragyogást érzékelek lelked zugában,
Melynek ereje áthatolva testeden,
Szemem világának rendkívüli fényt,
Szívemnek szerelem érzést adva.

Pislogva érzékelem e csodát,
nem tűnik - veled van, velem van.....
Átölel téged, engem s a világot,
izzik, fénylik, forróságot varázsol.

Ámulva, lélegzetet visszafojtva,
féltve érintve, nem mehet innen tova,
csak veled, csak velem élhet tovább,
így ragyoghatja be világod, világom.
 

livingstons

Állandó Tag
Állandó Tag
Vizió

Budapest utcáin harcra kel a kor
Körülnézel látszik ahol tarol

Gyógyíthatatlan ember tömeg
Fertőzött szféra amely övez

Becsukod szemed,mert fáj
Tudatod sarkall:Láss!

Szívedbe markol a fájdalom
Távol egy embert látsz,ki roncs

Fáradt tekintette semmit sem ígér
Keze üresen tátong,kenyérre valót kér

Szemében egy könny remeg
Méltósága tudja,rég elveszett

Elmész mellette úgy,mint más
Segítséget tetőled is hiába vár

Utánzat leszel úgy,mint ők
A közöny téged is megfertőz
 
Oldal tetejére