Nem szerencsés fazon, nem szerencsés író, pedig Ady, Molnár Ferenc
, és a Nyugat szűk

baráti köréhez tartozik. Népszerű költő, sikeres színpadi szerző, olvasott és vásárolt regény-, foglalkoztatott tárcaíró, a kiadók - nyilván okkal - évente kiadják könyveit, de élete negyedik negyedében megkérdőjeleződik minden, amit addig csinált. Előbb derékba kapja Hitlert, aztán Rákosit. Élete utolsó nyolc-tíz évében egyetlen öröme lehetett a szoboszlói nyarakon kívül, hogy Sztálin se örökéletű. Ami jó hír ugyan, de a 68 éves elszegényedett, beteg, elfelejtett író számára, aki hellyel-közzel figyel a világ emberi dolgaira, nem akkora szenzáció, hogy örömében ugorjon néhány hátraszaltót.
Tanultam tőle. Mindent. Szavakat. Ezt a szót is: emberszag. Azt is, hogy már életében úgy mutatkozott be: "Szép Ernő voltam". Mondatfűzést. Helyzetrajzot. És amit nem értettem. Nem, mert senki el nem magyarázta úgy, hogy értsem.
Ezt itt:
"Én zsidó vagyok? Hogyhogy zsidó vagyok? Mi az? Sárga vagyok én, vagy zöld vagy kék vagy milyen? Éppen olyan testszín vagyok, mint a magyarok. Kinek az ideája volt, hogy én itt zsidó legyek? Nekem
bizony isten eszem ágába se volt, hogy zsidó leszek majd, ha megszületek.
Itt várt a

Onagy Zoltán
Szép Ernő (Huszt, 1884. június 30. – Budapest, 1953. október 2.) magyar költő,

Édesapja tanító a hajdúszoboszlói izraelita iskolában, édesanyja varrónő. Gyermekkorában szüleivel Debrecenbe költöznek. Iskolai tanulmányai során teszi meg első írói lépéseit. 1902-ben jelenik meg első verseskötete. Iskolai tanulmányai végeztével Budapestre költözik és újságíróként helyezkedik el.
1908-tól a Nyugat, 1910-től Az Est munkatársa. Az I. világháborúban, 1914-ben önkéntesnek jelentkezik. 1925-től Az Újság munkatársa, a polgári liberális eszmék szószólója. 1944 augusztusában csillagos házba internálják, a svéd követség mentelmi útlevelével rövid időre szabadul. 1944. október 20. – november eleje között a nyilasok munkaszolgálatra hurcolják, de túléli.
Művei
Első csokor – versek és műfordítások (1902)
Kabaré-dalok (1908)
Kucséber kosár – versek, karcolatok (1911)
Énekeskönyv – verseskötet (1912)
Irka-firka – karcolatok (1913)
Az egyszeri királyfi – dráma (1914)
Sok minden – karcolatok (1914)
Élet, halál – karcolatok (1916)

Emlék – versek (1917)
Egy kis színház – dráma (1917)
A jázminok illata – elbeszélések (1917)
Kenyér – karcolatok (1917)
Patika – dráma (1919)
Lila ákác – regény (1919)
Régi kedvünk – versek (1919)
Szilágyi és Hajmási – dráma (1920)
Szegény, grófnővel álmodott – regény (1921)
Az Isten is János – elbeszélések (1921)
Magyar könyv – elbeszélések (1921)
A világ – versek (1921)
Vőlegény – dráma (1922)
Két felől angyal – elbeszélések (1922)
Bűneim – karcolatok (1924)
Elalvó hattyúk – versek (1924)
Hetedikbe jártam – regény és elbeszélés (1926)
Egy falat föld, egy korty tenger – elbeszélések (1927)
Valentine – regény (1927)
Jó szó – versek (1929)
Azra – mesedráma (1930)
A Hortobágy – karcolatok (1930)
Magyar drámák a bécsi színpadon – drámák (1930)

Aranyóra – mese (1931)
Dali dali dal – regény (1934)
Ádámcsutka – regény (1935)
Szeretném átölelni a világot – elbeszélések (1936)
Balett – elbeszélések (1938)
A tajtékpipa története – elbeszélések (1938)
A negyedik nyúlláb – elbeszélések (1940)
Úrinóta – versek (1940)
Felnőtteknek – önéletrajzi elbeszélés (1941)
Züm züm – elbeszélések (1942)
Emberszag – regény (1945)
Czüpős Kis János – elbeszélések (1947)
Vétkeztem, válogatott elbeszélések (1951)
Úriemberek vagyunk – válogatott elbeszélések (1957)
Gyereknek való… – versek (1958)
Egyszer volt Budán kutyavásár – mesék (1972)
Színház – dráma (1975)
De kár… – versek, karcolatok (1978)
Szép Ernő válogatott versei – versek (1978)
Most szeretnék gyerek lenni – versek (1983)
Járok–kelek, megállok – válogatott művei (1984)
Két kezdő bohóc – válogatott elbeszélések (1985)
Hét szín – válogatott versek (1989)
Kispanasz – publicisztikai írások (1992)
Összegyűjtött versek – versek (1995)
Natália – regény (2008)