Szép festmények, műalkotások

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

hajlando

Kitiltott (BANned)
ZÁDOR István, (1882, Nagykikinda - 1963, Budapest)

Festő és grafikus, Kossuth-díjas. A középiskola elvégzése után 1906-ig banktisztviselő, de már 1901-től részt vett a budapesti Mintarajziskola tanfolyamain.1906-09 közt Párizsban élt,felvételt nyert az École des Beaux-Arts-ba. Portréfestőnek készült,krokikat is rajzolt. T. A. Steinlen volt a mestere. 1909-10-ben a firenzei akadémián tanult tovább.
Az I. világháborúban haditudósító volt Vadász Miklóssal és Vaszary Jánossal, 1918-ban Ebédlő című művéért kis aranyérmet kapott. 1916-ban és 1918-ban a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban állított ki műveiből. 1918-19-ben forradalmi riportrajzokat készített; a Tanácsköztársaság megdöntése után egy ideig Weimarban, majd Münchenben élt. Utóbb visszatért Magyarországra, 1921-22-ben az Ernst Múzeumban rendezett kiállítást. A Szinyei Társaság egyik alapító tagja. Sikeres volt mint portréfestő (Bajor Gizi ismert arcképe) és mint grafikus. 1938 őszétől Hollandiában dolgozott.
Számos kiállítása volt külföldön is.
 

hajlando

Kitiltott (BANned)
SZAMOSI SOÓS Vilmos, (1885, Kolozsvár - 1972, Szentendre)

Fadrusz János szobrászművésznél kezdte a mesterség elsajátítását , majd 1903-tól az Iparművészeti Iskolában Mátrai Lajosnak, 1908-tól a Képzőművészeti Főiskolán Radnai Bélának volt növendéke. 1920-tól haláláig Szentendrén élt, és hosszabb ideig rajztanárként is működött. Érmeket készített, emlékműpályázatokon szerepelt és a korabeli társadalmi élet jeleseit mintázta mesterségbeli biztonsággal és jó karakterizáló készséggel. Ráby Mátyás életnagyagyságnál nagyobb potréját készítette Szentendre számára, de a szobor nem került bronzban felállításra. 1931-ben a Nemzeti Szalon kiállításán nagy ezüstérmet nyert. 1962-ban több portréjának gipsz példányát ajándékozta a szentendrei Ferenczy Múzeumnak. Néhány művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
 

hajlando

Kitiltott (BANned)
FADRUSZ János, (1858, Pozsony - 1903, Budapest)

eletrajz.jpg

Szobrász. Zsellércsaládból származott. Négy elemit és két reáliskolai osztályt végzett Pozsonyban, majd lakatosinas lett. Felszabadulásakor díszkaputervével aranyérmet nyert, faragványai pedig általános elismerést keltettek. Így került 1875-ben zayugróci fafaragó intézetbe. Prágában katonáskodása alatt (1879-83) megismerkedett a neves cseh szobrásszal, Myslbekkel.
Hazatérve sikeresen próbálkozott a porcelánfestéssel és a szobrászattal is. Gipszből faragott Ahasverus-fejére felfigyeltek, és számos támogatóra talált. 1886-ban ösztöndíjjal a bécsi neobarokk szobrász, Tilgner műhelyébe került, majd az ottani akadémián Hellmer növendéke lett. Az iskolai feladványok mellett számos portrét készített (Scomparini Cézár, 1886, Pozsony; Naiszidler Károly, 1889; Ortvay Tivadarné, 1888, Pozsony, stb.). Nevét Bécsben 1892-ben mintázott Feszülete (Magyar Nemzeti Galériában található) tette országosan ismertté.
Első nagymegbízatása az azóta elpusztult pozsonyi Mária Terézia lovas szobor elkészítése volt (1892-96). 1894-ben Mátyás király lovas szobrának tervével első díjat nyert, a művet 1902-ben leplezték le Kolozsvárott. 1893-ban készítette két allegorikus szobrát az Igazságügyi Palota, a mai Néprajzi Múzeum épületére. További jelentősebb munkái; Wenckheim Béla lovas szobra (Kisbér, 1901); Wesselényi-szobor (Zilah, 1902); Tuhutum-emlék (Zilah, 1902); Tisza Lajos-szobor (leleplezték 1904-ben, Szeged). A budai várpalota épületére két Atlasz-figurát (1897) és két kapuőrző oroszlánt (1901-02) mintázott. Ismert műve Toldi a farkasokkal (1902, Magyar Nemzeti Galériában található). Az Erzsébet-emlékmű pályázatain sikertelenül vett részt.
A kor hamis, patetikus külsőségeket hangsúlyozó emlékműveivel ellentétben alkotásai monumentálisak, a szobrászat klasszikus tradícióját őrzik. Több műve található a Magyar Nemzeti Galériában.
 

hajlando

Kitiltott (BANned)
FADRUSZ János - Közvitéz, 1892

<CENTER>
02mariat.jpg
</CENTER><CENTER> </CENTER><CENTER> </CENTER><CENTER></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER>A szobor a Mária Terézia-emlékműhöz készített vázlat. </CENTER><CENTER>A közvitéz alakját Fadrusz saját maga után mintázta.</CENTER>
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére