A szerelem boldogság és gyötrelem...
"A boldogság más mint az öröm. A boldogsághoz hozzátartozik a küzdelem,a tudás,a teljesítmény."
(George Sheehan)
ha öszinték vagyunk...akkor ugye azt mondjuk...,hogy valamilyen szinten...mindenki a boldogságot hajszolja...,maga a boldogság nem más mint egy állapot...,minden elérhetetlennek hitt dologot...
mi emberek biza... elérhetőnek látunk... és talán minden olyan célt elértünk..., amit kitűztünk magunk elé...persze ez nem mindig működik gyötrelmek nélkül...és gondoljuk csak végig..., ha elértük amit szerettünk volna a szerelemben IS..., ismét újabb célok után megyünk... és gyötrelmek kiséretében biza...küzdünk értük talán a végtelenségig....,
persze azt gondolom ez igy van rendjén...,hiszen az ember életében akár szerelmes...akár nem..., célok mindig lesznek..., legfőképpen....,mert szeretünk küzdeni valamiért..., ami számunkra/önmagunknak nagyon fontos...,
meggyőzödésem és véleményem...,hogy minden ember...,ha megtanulja elfogadni ugy önmagát...és a másikat...a környezetét ahogy van...,és persze megtanuljuk értékelni mindennapjaink apró megannyi örömeit...,mind ezeket ha néha gyötrelmek és nehézségek kiséretében...,akkor nem is lesz oly gyötrelmes a boldogságunk...,és valójában ha szeretjük a másikat...és van kiért élnünk...azt gondolom nem is gyötrelmes...áldozatot hozni azért a valakiért...akit szeretünk...,
sztem akárhogyan is van...csak azt mondom...,hogy boldogság-gyötrelem ide...vagy oda...nincs talán szebb és jobb érzés az ember életében...,mint tudni és érezni...,hogy mi magunk akármilyenek is vagyunk..., számítunk valakinek...,és érezhetjük...,hogy szeretnek és szükség van ránk...,
tuti és biztosra veszem... ez az érzés pótolhatatlan egy ember életében...boldogságában....és gyötrelmeiben...,de az is biztos...ezeket az érzéseket.... semmi más nem potolhatja és helyettesítheti...
különben meg a boldogság... nem egyenlő a szerelemmel...és a gyötrelemmel...,hiszen csak maga a tudatunk...az ami boldogithat...avagy elkeserithetnek a gyötrelmeink...