2021. április 18-án, vasárnap délután derült ki, hogy az európai klubfoci 12 élcsapata aláírt egy megállapodást, amely szerint csatlakoznának az új szuperligához. Ha mindez megtörténik, az alapjaiban rengetné meg a sportágat, s globálisan az elmúlt 100 év legnagyobb horderejű változása lenne a sport világában. Nem véletlen, hogy az UEFA és a FIFA is szinte azonnal komoly fenyegetésbe kezdett. A FIFA elnöke egyenesen kitiltaná a csatlakozó klubok játékosait a 2022-es katari világbajnokságról, az UEFA pedig a nemzeti bajnokságokból és az európai kupákból száműzné a szakadár csapatokat. Kérdés, mennyire hat ez a fenyegetés, miközben a csatlakozó klubok igencsak eltökéltnek látszanak.
Az európai labdarúgó szuperliga megalakítása nem új keletű dolog, a kérdés nagyon régóta napirenden van. Már 1990 környékén beszéltek erről, de a megvalósításig soha nem jutottak el.
Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy a koronavírus-járvány miatt szinte minden klub költségvetése megroggyant, rögtön érthetővé válik, mik a lépések mozgatórugói. Mást ne mondjunk,
Barcelonából hetek óta érkeznek a hírek, amelyek szerint a katalán klub a csőd szélén táncol. De szinte minden nagycsapat megérezte a pandémia okozta bevételkiesést, a nézők hiányát és az ebből fakadó pénzforrások elapadását.
Első hallásra tényleg irdatlan összegnek tűnik az a 350 millió euró, amelyet a csatlakozó csapatok kapnának, ha belépnének ebbe a szuperligába. Csak összehasonlításképpen mondjuk: egy BL-győztes csapat sem tud 100 millió eurónál többet összeszedni, s ehhez meg kell nyernie a Bajnokok Ligáját. Ehhez képest a mostani belépési pénz alsó határa is a három és félszerese a már említett 100 millió eurós összegnek. És ez csak az úgynevezett benevezési díj lenne. A koronavírus-járvány okozta helyzetben ez a pénz még azoknak a csapatoknak is jelentős tétel, amelyek nem rogytak meg a pandémia ideje alatt és a járvány miatt.
Azt is tudni lehet már, hogy a sorozat közvetítési jogait a DAZN nevű cég birtokolná, míg az egész ügy pénzügyi hátterét a JP Morgan Chase vállalat finanszírozná. Az új szuperliga - a tervek szerint - 2022-ben indulna el.
Érdemes feltenni a kérdést: a pénzen kívül mi hajtja még ezeket a csapatokat a hőn áhított szuperliga felé? Sok európai együttesnek és klubvezetőnek van elege a FIFA és az UEFA régi, megcsontosodott vezetői szemléletéből. Meg abból, hogy miközben vizet prédikálnak, bort isznak. Az UEFA vasárnapi tiltakozásának egyik eleme éppen a szolidaritás hiánya - ezt kéri számon a testület a kiszakadni vágyókon. Miközben erről szónokolnak, reszketnek, hogy elvesztik eddigi befolyásukat a klubok és a versenysorozatok fölött, hogy az eddig általuk (és csak általuk) kezelt pénzek és annak kiosztása hirtelen kikerül a kezükből, és más szereplők lépnek be a piacra.
Az sem lehet véletlen, hogy egy csendes tavaszi vasárnap délutánján robbant fel az eddig csak kanócán füstölgő bomba. Az UEFA ugyanis hetek óta a Bajnokok Ligája átszervezésének bejelentésére készül. Az eredeti tervek szerint 2021. április 19-én, hétfőn jelentették volna be hivatalosan az új koncepciót. A BL átalakítása pontosan azért vált szükségessé, mert az európai szövetség érezte, hogy e lépések megtétele nélkül szinte megágyaz az új szuperliga létrejöttének. A vasárnapi kiszivárogtatást nem lehet másképpen értelmezni, csak úgy, hogy a szakadárok meg akarták előzni az UEFA bejelentéseit. Sikerült nekik. A szuperligához csatlakozó kluboknak úgy látszik, az sem elég, amit az UEFA most a nagycsapatok kedvéért kitalált. Csakhogy ez az átalakítás 2024-től lett volna esedékes. Úgy tűnik, a szuperligásoknak addig nincs kedvük várni.
Gary Neville: Undorodom a Manchester Unitedtől
Érdekes és erős nyilatkozatot adott Gary Neville. "A Manchester Unitedtől és a Liverpooltól undorodom a legjobban" - nyilatkozta a Manchester United korábbi védője, Gary Neville a Sky Sports oldalán. A Manchester United egy 100 éves klub, amelyet a munkások alapítottak. És ezek akarnak kiszállni a Premier League-ből, átmenni egy olyan bajnokságba, amelyből nem lehet kiesni? Ez abszolút szégyen. Vissza kell vennünk a hatalmat a ligában az ott élen álló kluboktól, és ez magában foglalja az én klubomat, a Manchester Unitedet is" - mondta Neville.
Mielőtt belemennénk a részletekbe, nézzük, melyek voltak azok a klubok, amelyek csatlakoztak az új szuperligához. 12 csapat csatlakozása biztosnak tűnik, pontosabban 11 együttesé, mert a hírek szerint a Manchester City még nem döntött véglegesen.
Anglia: Manchester United, Liverpool, Chelsea, Arsenal, Tottenham, Manchester City
Spanyolország: Real Madrid, Barcelona, Atlético Madrid
Olaszország: Juventus, AC Milan, Internazionale
A 12 (11) csapat nevét és az országokat böngészve egyből feltűnik, hogy a németek egyelőre nincsenek ott a listán. A szuperliga szervezői állítólag a Bayern Münchent (logikus) és a Borussia Dortmundot győzködik, hogy csatlakozzanak. Szintén nem találjuk a szakadárok között a francia klubokat. A Ligue 1-ből értelemszerűen a Paris Saint-Germain csapatának csatlakozása lenne a leglogikusabb lépés.
Az európai labdarúgó szuperliga megalakítása nem új keletű dolog, a kérdés nagyon régóta napirenden van. Már 1990 környékén beszéltek erről, de a megvalósításig soha nem jutottak el.
Pénz, pénz, pénz
Az egész történet alapja és mozgatórugója a pénz, amely ebben az esetben megérdemli az iszonyatos jelzőt. Az első hírek szerint azok a klubok, amelyek csatlakoznának az új bajnoksághoz, 350 millió eurót (425 millió dollárt) kapnának. Mondanunk sem kell, hogy ez az összeg még a szupergazdag klubok költségvetésében is igen jelentős tétel.Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy a koronavírus-járvány miatt szinte minden klub költségvetése megroggyant, rögtön érthetővé válik, mik a lépések mozgatórugói. Mást ne mondjunk,
Barcelonából hetek óta érkeznek a hírek, amelyek szerint a katalán klub a csőd szélén táncol. De szinte minden nagycsapat megérezte a pandémia okozta bevételkiesést, a nézők hiányát és az ebből fakadó pénzforrások elapadását.
Első hallásra tényleg irdatlan összegnek tűnik az a 350 millió euró, amelyet a csatlakozó csapatok kapnának, ha belépnének ebbe a szuperligába. Csak összehasonlításképpen mondjuk: egy BL-győztes csapat sem tud 100 millió eurónál többet összeszedni, s ehhez meg kell nyernie a Bajnokok Ligáját. Ehhez képest a mostani belépési pénz alsó határa is a három és félszerese a már említett 100 millió eurós összegnek. És ez csak az úgynevezett benevezési díj lenne. A koronavírus-járvány okozta helyzetben ez a pénz még azoknak a csapatoknak is jelentős tétel, amelyek nem rogytak meg a pandémia ideje alatt és a járvány miatt.
Azt is tudni lehet már, hogy a sorozat közvetítési jogait a DAZN nevű cég birtokolná, míg az egész ügy pénzügyi hátterét a JP Morgan Chase vállalat finanszírozná. Az új szuperliga - a tervek szerint - 2022-ben indulna el.
Érdemes feltenni a kérdést: a pénzen kívül mi hajtja még ezeket a csapatokat a hőn áhított szuperliga felé? Sok európai együttesnek és klubvezetőnek van elege a FIFA és az UEFA régi, megcsontosodott vezetői szemléletéből. Meg abból, hogy miközben vizet prédikálnak, bort isznak. Az UEFA vasárnapi tiltakozásának egyik eleme éppen a szolidaritás hiánya - ezt kéri számon a testület a kiszakadni vágyókon. Miközben erről szónokolnak, reszketnek, hogy elvesztik eddigi befolyásukat a klubok és a versenysorozatok fölött, hogy az eddig általuk (és csak általuk) kezelt pénzek és annak kiosztása hirtelen kikerül a kezükből, és más szereplők lépnek be a piacra.
A szuperliga a Bajnokok Ligája elé vágott
Az sem lehet véletlen, hogy egy csendes tavaszi vasárnap délutánján robbant fel az eddig csak kanócán füstölgő bomba. Az UEFA ugyanis hetek óta a Bajnokok Ligája átszervezésének bejelentésére készül. Az eredeti tervek szerint 2021. április 19-én, hétfőn jelentették volna be hivatalosan az új koncepciót. A BL átalakítása pontosan azért vált szükségessé, mert az európai szövetség érezte, hogy e lépések megtétele nélkül szinte megágyaz az új szuperliga létrejöttének. A vasárnapi kiszivárogtatást nem lehet másképpen értelmezni, csak úgy, hogy a szakadárok meg akarták előzni az UEFA bejelentéseit. Sikerült nekik. A szuperligához csatlakozó kluboknak úgy látszik, az sem elég, amit az UEFA most a nagycsapatok kedvéért kitalált. Csakhogy ez az átalakítás 2024-től lett volna esedékes. Úgy tűnik, a szuperligásoknak addig nincs kedvük várni.
Gary Neville: Undorodom a Manchester Unitedtől
Érdekes és erős nyilatkozatot adott Gary Neville. "A Manchester Unitedtől és a Liverpooltól undorodom a legjobban" - nyilatkozta a Manchester United korábbi védője, Gary Neville a Sky Sports oldalán. A Manchester United egy 100 éves klub, amelyet a munkások alapítottak. És ezek akarnak kiszállni a Premier League-ből, átmenni egy olyan bajnokságba, amelyből nem lehet kiesni? Ez abszolút szégyen. Vissza kell vennünk a hatalmat a ligában az ott élen álló kluboktól, és ez magában foglalja az én klubomat, a Manchester Unitedet is" - mondta Neville.
Mielőtt belemennénk a részletekbe, nézzük, melyek voltak azok a klubok, amelyek csatlakoztak az új szuperligához. 12 csapat csatlakozása biztosnak tűnik, pontosabban 11 együttesé, mert a hírek szerint a Manchester City még nem döntött véglegesen.
Anglia: Manchester United, Liverpool, Chelsea, Arsenal, Tottenham, Manchester City
Spanyolország: Real Madrid, Barcelona, Atlético Madrid
Olaszország: Juventus, AC Milan, Internazionale
A 12 (11) csapat nevét és az országokat böngészve egyből feltűnik, hogy a németek egyelőre nincsenek ott a listán. A szuperliga szervezői állítólag a Bayern Münchent (logikus) és a Borussia Dortmundot győzködik, hogy csatlakozzanak. Szintén nem találjuk a szakadárok között a francia klubokat. A Ligue 1-ből értelemszerűen a Paris Saint-Germain csapatának csatlakozása lenne a leglogikusabb lépés.
