Korábban inkább lemondtak több mint 75 milliárd forintról.
A Szabad Európa információi szerint újra elkezdődhetnek a kétoldalú tárgyalások a 2021 óta felfüggesztett Norvég Alap újraindításáról. Az azért állt le, mert az Orbán-kormány nem tudott megállapodni Norvégia, Izland és Liechtenstein (a donor országok) képviselőivel arról, hogy Magyarországon ki legyen a Norvég Alap-támogatások civil lebonyolítója.
A portál magyar és norvég forrásai szerint egyelőre a formális kétoldalú tárgyalások előkészítése zajlik, de még év vége előtt meglehet az első hivatalos tárgyalási forduló.
Norvég részről úgy számolnak, nyárig akár alá is írhatják a megegyezést, bár a norvég elvárások nem sokat változtak.
Az Orbán-kormány korábbi harcias hozzáállásában változást jelent, hogy egy kormányzati forrás szerint Norvégia a megállapodás híján is hozzáféréssel bír az uniós közös piachoz, jobb lenne megegyezni, hogy legalább fizessen. Korábban Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és egykori oslói nagykövet beszélt arról, hogy a kormánynak a 2014-es vitában se volt igaza, de az EGT-országok közös nyilatkozatának megvétózásával nevetségessé is tette magát, mert azzal a norvégoknak nem okoz semmilyen hátrányt.).
Bár a kudarc sem kizárt, most a megegyezést segítheti, hogy a civil szervezeteknek nyújtandó támogatásokat már teljesen külön kezelik, az elosztási mechanizmus is az Európai Bizottságon keresztül zajlik. A kormány korábban Norvégia diktátumának nevezte, hogy a Norvég Alap civil forrásainak elosztására hét pályázóból bárkit hajlandó volt elfogadni a „Soros György által támogatott” Ökotárson kívül, Norvégia viszont ragaszkodott a „Soros-szervezethez”.
Móra Veronika, az Ökotárs vezetője azt mondta: a magyar-norvég tárgyalások hírét nem tudja kommentálni, azt pedig még nem döntötték el, hogy a civil pénzek kezelésére pályáznak-e.
A Szabad Európa információi szerint újra elkezdődhetnek a kétoldalú tárgyalások a 2021 óta felfüggesztett Norvég Alap újraindításáról. Az azért állt le, mert az Orbán-kormány nem tudott megállapodni Norvégia, Izland és Liechtenstein (a donor országok) képviselőivel arról, hogy Magyarországon ki legyen a Norvég Alap-támogatások civil lebonyolítója.
A portál magyar és norvég forrásai szerint egyelőre a formális kétoldalú tárgyalások előkészítése zajlik, de még év vége előtt meglehet az első hivatalos tárgyalási forduló.
Norvég részről úgy számolnak, nyárig akár alá is írhatják a megegyezést, bár a norvég elvárások nem sokat változtak.
– mondta egy norvég informátor.
Az Orbán-kormány korábbi harcias hozzáállásában változást jelent, hogy egy kormányzati forrás szerint Norvégia a megállapodás híján is hozzáféréssel bír az uniós közös piachoz, jobb lenne megegyezni, hogy legalább fizessen. Korábban Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és egykori oslói nagykövet beszélt arról, hogy a kormánynak a 2014-es vitában se volt igaza, de az EGT-országok közös nyilatkozatának megvétózásával nevetségessé is tette magát, mert azzal a norvégoknak nem okoz semmilyen hátrányt.).
Bár a kudarc sem kizárt, most a megegyezést segítheti, hogy a civil szervezeteknek nyújtandó támogatásokat már teljesen külön kezelik, az elosztási mechanizmus is az Európai Bizottságon keresztül zajlik. A kormány korábban Norvégia diktátumának nevezte, hogy a Norvég Alap civil forrásainak elosztására hét pályázóból bárkit hajlandó volt elfogadni a „Soros György által támogatott” Ökotárson kívül, Norvégia viszont ragaszkodott a „Soros-szervezethez”.
Móra Veronika, az Ökotárs vezetője azt mondta: a magyar-norvég tárgyalások hírét nem tudja kommentálni, azt pedig még nem döntötték el, hogy a civil pénzek kezelésére pályáznak-e.
