Szaktanácsadás - szakértés - tanfelügyelet

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

Gagamail

Állandó Tag
Állandó Tag
Érdekelne a véleményetek e paragrafusról. Jól értem e?

"14. § Az Nkt. 99. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni és pedagógus-munkakörben a szakközépiskolában
továbbra is alkalmazható, de az érettségi vizsgán vizsgáztató tanár nem lehet az, akinek a rá irányadó öregségi
nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van hátra."

2015. évi LXV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról**

Kizárja a 56-64 éves főiskolai végzettségű korosztályt az érettségiztetésből. Vajon miért?
Tehát taníthat, felkészíthet érettségire, de nem vizsgáztathat.
Szerintem bántó, megalázó a kollégának, szégyen a jogalkotónak.
 
Utoljára módosítva:

anett5

Állandó Tag
Állandó Tag
Kizárja a 56-64 éves főiskolai végzettségű korosztályt az érettségiztetésből. Vajon miért?
Tehát taníthat, felkészíthet érettségire, de nem vizsgáztathat.
Szerintem bántó, megalázó a kollégának, szégyen a jogalkotónak.
Szakmai vizsgára felkészíthet, érettségit továbbra is egyetemhez köti a jogalkotó.
 

bejuma

Állandó Tag
Állandó Tag
Mindennek következménye van. Egy regisztráció nem vicc, még a tanároknak sem.
"39/B. §(2) Az a pedagógus, aki a 2015. évi minősítő vizsgára, minősítési eljárásra jelentkezett, de 2014. november 30-áig nem töltötte fel a portfólióját az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe, az e rendelet hatálybalépését követő harmincadik napig eleget tehet ezen kötelezettségének. Ha a pedagógus e határidőre nem tölti fel portfólióját, az OH – minősítő bizottság kirendelése nélkül – állapítja meg a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét és kiállítja erről a tanúsítványt."

Ugyanilyen veszélyt jelent:
"36. §(4)110 A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus legkésőbb 2018. december 31-éig a 3. § szerinti minősítési eljárásban köteles részt venni. Ha erre a megjelölt időpontig nem kerül sor, a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és 2019. január 1-jétől újra Pedagógus I. fokozatba kell besorolni, azzal hogy a munkáltató a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat alapján a pedagógust megillető illetmény különbözetére visszamenőleg nem tarthat igényt.
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet Hatályos: 2015.04.17 -

Rosszul értelmezik a mentesség idejét is:
"97. §(21)400 Nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt."
2011. évi CXC. törvény Hatályos: 2015.04.01 -
Mint tudjuk, ez is eltérő. A cikk is rosszul hivatkozik csak a 22/23-as évre.

Azért az érdekelne, hogy mi vonatkozik az ideiglenesen Ped.II-be sorolt kollégákra, akik 2013. szeptember 1-jétől számított tizediktanév végéig elérik arájuk vonatkozóöregségi nyugdíjkorhatárt?
 

anett5

Állandó Tag
Állandó Tag
Azért az érdekelne, hogy mi vonatkozik az ideiglenesen Ped.II-be sorolt kollégákra, akik 2013. szeptember 1-jétől számított tizediktanév végéig elérik arájuk vonatkozóöregségi nyugdíjkorhatárt?
1. Mivel ideiglenes ped II., minősülni fog 2018.... (Ideiglenes besorolás előtt jelentkezni kellett és portfóliót feltölteni. Ha ez nincs meg, akkor az OH tanusítványt küld a sikertelen eredményről. Szerintem ugrik a magasabb bér+vissza kell fizetni az addigi emlést is. Vagy jelentkezik 2 év mulva, vagy ped I-ből megy nyugdíjba)
2. 2021-ig egyetemi diplomát szerezhet
3. Főiskolai papírral taníthat...
 
Utoljára módosítva:

erakucko

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Erakuckó! Köszi a választ, megnyugodtam.
Megtaláltam a törvényt is hozzá. (11)116 A 2015. év során megvalósuló minősítő vizsgák és minősítési eljárások esetében az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az összegző értékelésnek az áttekintése, értékelése, valamint az önértékelés megismerése nem képezi részét a pedagógus értékelésének. A pedagógust 2015. évben az 1/A. mellékletben foglaltak szerint kell értékelni.ˇ"
 

bisne

Állandó Tag
Állandó Tag
Kizárja a 56-64 éves főiskolai végzettségű korosztályt az érettségiztetésből. Vajon miért?
Tehát taníthat, felkészíthet érettségire, de nem vizsgáztathat.
Szerintem bántó, megalázó a kollégának, szégyen a jogalkotónak.
Eddig sem érettségiztethetett főiskolai végzettségű (kivéve néhány tárgyat pl.: idegen nyelv, testnevelés, ügyvitel, stb.) Csak a szakközépiskola tartalmának változása miatt került a megváltozott paragrafusok közé ez is.
 

Gagamail

Állandó Tag
Állandó Tag
Eddig sem érettségiztethetett főiskolai végzettségű (kivéve néhány tárgyat pl.: idegen nyelv, testnevelés, ügyvitel, stb.) Csak a szakközépiskola tartalmának változása miatt került a megváltozott paragrafusok közé ez is.

Vajon miért? Ha felkészíthet (mert azt nem tiltja a szöveg), a vizsgán miért nem vehet részt?
 

bisne

Állandó Tag
Állandó Tag
Vajon miért? Ha felkészíthet (mert azt nem tiltja a szöveg), a vizsgán miért nem vehet részt?
Szerintem ezt a szabályt azért tették bele, mert itt a volt szakiskolákról van szó, ahol nem minden tantárgyból van egyetemi végzettsége a tanároknak, náluk a szakképzési sajátosságok miatt engedélyezett volt a főiskolai végzettség is. Ezt most bonyolult lenne leírni. Nézd meg a közokt. törvény 3 mellékletét, illetve a 98 § speciális szabályait. Tehát ezeknek a kollégáknak kedveztek, hogy továbbra is taníthatnak az új típusú szakközépiskolában (hiszen nekik alapjában nem változik a munkahelyük), de érettségiztetni nem érettségiztetnek, mert akkor a szakgimnáziumok és gimnáziumokban érvényes vizsgáztatási követelménnyel nem lenne koherens. Legalábbis én erre a következtetésre jutottam.
 

BAJ

Állandó Tag
Állandó Tag
Lehet, hogy sokan nem értetek velem egyet, de én ezt az egész főiskola-egyetem problémát egy felfújt dolognak tartom. Ugyan előírás, hogy egyetemi végzettség kell ahhoz, hogy érettségiztethessen a kolléga, de főiskolával legalább olyan jól el tudná látni ezt a feladatot, ha rátermett, ha megfelelő felkészültségű. A tanulói eredmények nem ezen múlnak! Az is felmerül bennem, hogy egyetemi végzettséggel simán taníthat valaki általános iskolában, pedig másképp kell motiválni, más a módszertan, stb, de látszólag ez senkit nem zavar.
(Van egy remek kollégám, aki egyetemi végzettségű kémia szakos, főiskolai végzettségű matek szakos. Imádják a gyerekek, szenzációsan tanít! Elvégezte az egyetemet matek szakon is, de a nyelvvizsga miatt nem kap diplomát, vagyis nem érettségiztethet. Tanítani jó, felkészíteni a gyerekeket az érettségire - sokakat emeltre - jó, de azon az egy napon, amikor érettségi van, akkor alkalmatlan. Ez nagyon álszent dolog és felháborító. Vajon egy nyelvvizsga miatt elfelejtette a matematikát? Nem tudja a tantárgy módszertanát?)
Bocs, ezek csak költői kérdések, de végtelenül igazságtalannak tartom ezt az egészet! Napjainkban főiskolai végzettséggel 1 év kiegészítő képzéssel egyetemi diplomát lehet szerezni úgy, hogy sem pedagógiát, sem pszichológiát, sem megfelelő módszertani képzést nem kapnak a hallgatók. Akkor mégis miben különbözik a főiskolai végzettségű pedagógus az egyetemi végzettségűtől? Tantárgyi tudásban nem, mert főleg régebben a főiskolák jelentős része egy az egyben az egyetemi tananyagot nyomta (sokszor magasabb szinten, mint az egyetemek)
És lényegesen több módszertant adott hozzá.
 

Csipike2014

Állandó Tag
Állandó Tag
Lehet, hogy sokan nem értetek velem egyet, de én ezt az egész főiskola-egyetem problémát egy felfújt dolognak tartom. Ugyan előírás, hogy egyetemi végzettség kell ahhoz, hogy érettségiztethessen a kolléga, de főiskolával legalább olyan jól el tudná látni ezt a feladatot, ha rátermett, ha megfelelő felkészültségű. A tanulói eredmények nem ezen múlnak! Az is felmerül bennem, hogy egyetemi végzettséggel simán taníthat valaki általános iskolában, pedig másképp kell motiválni, más a módszertan, stb, de látszólag ez senkit nem zavar.
(Van egy remek kollégám, aki egyetemi végzettségű kémia szakos, főiskolai végzettségű matek szakos. Imádják a gyerekek, szenzációsan tanít! Elvégezte az egyetemet matek szakon is, de a nyelvvizsga miatt nem kap diplomát, vagyis nem érettségiztethet. Tanítani jó, felkészíteni a gyerekeket az érettségire - sokakat emeltre - jó, de azon az egy napon, amikor érettségi van, akkor alkalmatlan. Ez nagyon álszent dolog és felháborító. Vajon egy nyelvvizsga miatt elfelejtette a matematikát? Nem tudja a tantárgy módszertanát?)
Bocs, ezek csak költői kérdések, de végtelenül igazságtalannak tartom ezt az egészet! Napjainkban főiskolai végzettséggel 1 év kiegészítő képzéssel egyetemi diplomát lehet szerezni úgy, hogy sem pedagógiát, sem pszichológiát, sem megfelelő módszertani képzést nem kapnak a hallgatók. Akkor mégis miben különbözik a főiskolai végzettségű pedagógus az egyetemi végzettségűtől? Tantárgyi tudásban nem, mert főleg régebben a főiskolák jelentős része egy az egyben az egyetemi tananyagot nyomta (sokszor magasabb szinten, mint az egyetemek)
 

Gagamail

Állandó Tag
Állandó Tag
Lehet, hogy sokan nem értetek velem egyet, de én ezt az egész főiskola-egyetem problémát egy felfújt dolognak tartom. Ugyan előírás, hogy egyetemi végzettség kell ahhoz, hogy érettségiztethessen a kolléga, de főiskolával legalább olyan jól el tudná látni ezt a feladatot, ha rátermett, ha megfelelő felkészültségű. Ez nagyon álszent dolog és felháborító.
Bocs, ezek csak költői kérdések, de végtelenül igazságtalannak tartom ezt az egészet!

Pont ezen gondolkodtam hazafelé - felrémlett, amint az érettségi után melegen gratulálnak a kollégának a diákok sikeres felkészítéséért.
Ezek kulcsszavak: "ha rátermett, ha megfelelő felkészültségű" . Írtam már a 2-3 diplomás kollégáimról, akik Ped.I-ben várják, hogy sorra kerüljenek - mert éppen szakvizsgájuk nincs, "csak" 3 főiskola- az nem számít - ugyanolyan arculcsapás, mint ez.
 

gtszg

Állandó Tag
Állandó Tag
Lehet, hogy sokan nem értetek velem egyet, de én ezt az egész főiskola-egyetem problémát egy felfújt dolognak tartom. Ugyan előírás, hogy egyetemi végzettség kell ahhoz, hogy érettségiztethessen a kolléga, de főiskolával legalább olyan jól el tudná látni ezt a feladatot, ha rátermett, ha megfelelő felkészültségű. A tanulói eredmények nem ezen múlnak! Az is felmerül bennem, hogy egyetemi végzettséggel simán taníthat valaki általános iskolában, pedig másképp kell motiválni, más a módszertan, stb, de látszólag ez senkit nem zavar.
(Van egy remek kollégám, aki egyetemi végzettségű kémia szakos, főiskolai végzettségű matek szakos. Imádják a gyerekek, szenzációsan tanít! Elvégezte az egyetemet matek szakon is, de a nyelvvizsga miatt nem kap diplomát, vagyis nem érettségiztethet. Tanítani jó, felkészíteni a gyerekeket az érettségire - sokakat emeltre - jó, de azon az egy napon, amikor érettségi van, akkor alkalmatlan. Ez nagyon álszent dolog és felháborító. Vajon egy nyelvvizsga miatt elfelejtette a matematikát? Nem tudja a tantárgy módszertanát?)
Bocs, ezek csak költői kérdések, de végtelenül igazságtalannak tartom ezt az egészet! Napjainkban főiskolai végzettséggel 1 év kiegészítő képzéssel egyetemi diplomát lehet szerezni úgy, hogy sem pedagógiát, sem pszichológiát, sem megfelelő módszertani képzést nem kapnak a hallgatók. Akkor mégis miben különbözik a főiskolai végzettségű pedagógus az egyetemi végzettségűtől? Tantárgyi tudásban nem, mert főleg régebben a főiskolák jelentős része egy az egyben az egyetemi tananyagot nyomta (sokszor magasabb szinten, mint az egyetemek)
"Tanítani jó, felkészíteni a gyerekeket az érettségire - sokakat emeltre - jó, de azon az egy napon, amikor érettségi van, akkor alkalmatlan."
Vitatnám ezt a mondatot. Nem alkalmatlan, csak nem felel meg a feltételeknek. Te sem jelentkezhettél szakértőnek a feltételek megléte nélkül.
Amire jogi szabályozás van azt érvényesítik, nem a pedagógus milyensége a döntő.
De a gondolatot tovább fűzve középiskolában vannak nagyon tehetséges gyerekek, akik érettségivel is elláthatnának egyetemi szintű feladatot. És kész a káosz.

Lehet vitatkozni velem, de minden szintnek meg van a maga sajátossága. A főiskola több gyakorlati ismeretet, az egyetem viszont más, tágabb látókört, rendszerben való gondolkodást ad. A probléma ott van, hogy ez a gyakorlatban nem mindenkinél észrevehető, vagy nem tudja érvényesíteni.
A gyerekeknek azt szoktam mondani: a diploma csak egy papír. Az igazi értéket nekünk kell hozzáadni. Az igazi siker az lenne, ha minden szinten mindenkinél ez érvényesülne.
Visszatérve a főiskola és az egyetem álságosságára. Vannak területek, ahol fontosabb a gyakorlatiasság, ezeken a területeken biztos hogy kiváló munkát lehet végezni főiskolai végzettséggel, de vannak területek, diákcsoportok, ahol más rendszerben kell gondolkodtatni. Ehhez szükséges az egyetemi végzettség. Kulcs kérdés maga a személy, mennyire tud élni az eszközeivel.
 

Gagamail

Állandó Tag
Állandó Tag
Vannak területek, ahol fontosabb a gyakorlatiasság, ezeken a területeken biztos hogy kiváló munkát lehet végezni főiskolai végzettséggel, de vannak területek, diákcsoportok, ahol más rendszerben kell gondolkodtatni. Ehhez szükséges az egyetemi végzettség. Kulcs kérdés maga a személy, mennyire tud élni az eszközeivel.

Te is azt mondod, hogy a két végzettség más - így értettem. Én is ezt állítom. Ezért elfogadhatatlan, hogy az egyiket valamelyik főokos (nem kérek elnézést) elnevezte alapfokozatnak, a másikat mesterfokozatnak. Mesterfokozatnak max. az MA képzést fogadnám el - ha ráteszi a főiskolára, egyetemre, rendben, "feljebb" léphet, de csak akkor. Nekem az első diploma az alapdiploma. Az összes többit díjazni kellene.

Ezért tartom hibásnak a pótlékok rendszerét is (ugyanazért a munkáért más-más pótlék jár végzettség alapon), és azt is, hogy ha már megengedő a jogszabály, és nagy kegyesen taníthat a kolléga főiskolával középfokú oktatásban nyugdíj előtt 10 évvel (átlag 30 évi gyakorlattal!), akkor a jogalkotó ne cicózzon azon a néhány vizsganapon, mert értelmetlen és megalázó.
 

űóüö

Állandó Tag
Állandó Tag
A 2011. évi CXC törvény konkrétan az erkölcstanra ezt mondja (amit idéztél, az általános).
98. §(6) Az iskolai nevelés-oktatás ötödik-nyolcadik évfolyamán az erkölcstan tantárgy tanítására az alkalmazható, aki a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, vagy az iskolai nevelés oktatás ötödik-nyolcadik évfolyamán pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá legalább hatvan órás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította az erkölcstan oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.
Alsóban bárki? Vagyis elég a tanítói diploma, továbbképzés nélkül. Jól gondolom?
 
Utoljára módosítva:

Tromposch

Állandó Tag
Állandó Tag
Megtaláltam a törvényt is hozzá. (11)116 A 2015. év során megvalósuló minősítő vizsgák és minősítési eljárások esetében az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az összegző értékelésnek az áttekintése, értékelése, valamint az önértékelés megismerése nem képezi részét a pedagógus értékelésének. A pedagógust 2015. évben az 1/A. mellékletben foglaltak szerint kell értékelni.ˇ"
Nagyon köszi, a törvényi hivatkozás sokunkat megerősített a témában!
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére