Szerelem és a boldogság kapcsolata

Ezt a mindenkit érintő korántsem csak filozófikus, hanem a mindennapi ÉLETET érintő témát számomra a leginkább a következő két vers szemlélteti, ami valamennyiünk számára megér egy kis elmélkedést és magunkba tekintést. Mit várunk a szerelemtől? Lehetünk-e önzetlenek a szerelemben? Hol van a boldogság? Keserű-e a viszonzatlan szerelem, vagy attól is több leszel? Mi, nők hajlamosak vagyunk azt gondolni,hogy a férfiak a szerelmet másként élik meg, önzőbb módon... Igaz ez, vagy csak számukra a szerelem az idő múlásával más dimenzióba kerül, és itt elkerüljük egymást? Igaz, hogy a férfi a romantikát csak a szerelem első időszakában képes pozitívan megélni, és később mit sem jelent a számára, sőt egyenesen nevetségesnek és megvetendőnek találja?

Ezekre a kérdésekre várom a gondolataitokat. Azt hiszem, a szerelem az élet legősibb és legfontosabb élménye, amit mindenki a maga módján él meg. Legyünk őszinték legalább önmagunkhoz, amikor a szerelemről gondolkodunk! De szóljanak helyettem sokkal kifejezőbben a költők. Legközelebb költőnőt is idézek, de most legelőször ezek a versek ugrottak be:

Szabó Lőrinc
(1900-1957)<o></o
Semmiért egészen<o></o
<o> </o
Hogy rettenetes, elhiszem,
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam törvénye szerint.

Nem vagy enyém, míg magadé vagy:
Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én többet kérek: azt, hogy a
Sorsomnak alkatrésze légy.

Félek mindenkitől, beteg
S fáradt vagyok;
Kívánlak így is, meglehet,
De a hitem rég elhagyott.
Hogy minden irtózó gyanakvást
Elcsittithass, már nem tudok mást:
Mutasd meg a teljes alázat
És áldozat
Örömét és hogy a világnak
Kedvemért ellentéte vagy.

Mert míg kell csak egy árva perc,
Külön; neked,
Míg magadra gondolni mersz,
Míg sajnálod az életed,
Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
Halott és akarattalan:
Addig nem vagy a többieknél
Se jobb, se több,
Addig idegen is lehetnél,
Addig énhozzám nincs közöd.

Kit törvény véd, felebarátnak
Még jó lehet;
Törvényen kívűl, mint az állat,
Olyan légy, hogy szeresselek.
Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
Börtönt ne lásd;
És én majd elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megbocsásd.<o></o

Ha szívesebben hallgatod mint olvasod, itt egy ragyogó előadóval meg tudod hallgatni: http://youtu.be/CGa8hp1oYhk<o> Szerintem csodálatos előadás!</o
<o> </o
Louis Aragon

Nincs boldog szerelem

Semmi sem végleg az emberé Gyöngesége
Ereje szíve sem S hogyha kitárja két
Karját árnyéka a kereszt árnyéka épp
S csak összetöri ha öleli örömét
Furcsa és keserű meghasonlás a léte
És nem boldog a szerelem

Élete Olyan az mint a másfajta sorsra
Szánt fegyvertelenül szolgáló katonák
Hajnalban kelteni őket mi haszna hát
Ha estére is éppoly tétlen-tétovák
Mondjátok Életem De ne könnyeket ontva
És nem boldog a szerelem

Szerelmem gyönyörű szerelmem szenvedésem
Magamban hordalak mint sebzett madarat
S nem sejtve néznek ők hol utunk elhalad
Ismétlik a szivem szőtte szép szavakat
Melyek nagy szemedért meghaltak alig-élten
És nem boldog a szerelem!

Késő nincs már idő az élni-tanuláshoz
Egy szívvel sírjuk el mikor az éj takar
Mennyi kínból fakad akármi röpke dal
Percnyi kis örömért fizetni mennyi jaj
S mennyi bú könnye kell egy gitár dallamához
És nem boldog a szerelem

Nincs szerelem mely fájdalommá ne érne
Nincs szerelem amely ne gyötörne szivet
Nincs szerelem amely ne hervasztana meg
S hazám szerelme is éppúgy mint a tied
Nincs szerelem amely ne zokogáson élne
És nem boldog a szerelem
De a kettőnké kedvesem

/Ford.: Rónay György/<o></o
<o></o

Ezek a kerdesek csaknem mindenkit foglalkoztatnak, de nem lesz 2 ember, aki ugyanugy latja, hiszen mindenkinek masok a tapasztalatai, masban szertne hinni, vagy epp nem hinni. Ezekre a kerdesekre nincs jo es rossz valasz, masok vagyunk. Pont ez teszi erdekesse. Azon kevesek koze tartozom, akik tudnak hinni az almok valora valasaban, javareszt rajtunk mulik, barmennyire is tagadjuk ezt. Beletorodunk es szomorkodunk vagy teszunk erte, hogy jo legyen?

Ahogy én látom a szerelmet, és a kapcsolatunkat a párommal. 5 éve vagyunk együtt, nem házasodtunk össze. De én nála önzetlenebbül szeretni tudó férfit nem láttam még a világon. És az önzetlensége mellett tetőtől talpig férfi maradt, nem kellett feladnia magából semmit. Legalábbis igyekeztem törekedni arra, hogy a férfi szerepe tökéletes maradjon mellettem, hiszen én azt az énjét szerettem meb. Egyszerűen akit szeret, annak bármit és bármikor megadna. Hozzáteszem nem túl sok ember van az életében, akit rajongással szeret, de én az a szerencsés vagyok, aki benne van ebben a nem túl népes táborban. Ha ad, akkor ragyognak a szemei az örömtől, hogy adhat. A szerettei születésnapját vagy bármilyen ünnepet jobban vár mint azok akiket megajándékoz. Nagyon szereti a meglepetéseket, és hetekig készül gondolatban és lélekben hogy tökéletes legyen az ajándék, bármilyen csekély legyen is az. Ő benne ilyen hatalmsa szeretet és szerelem van. és minden nap tökéletes ünnep vele. a fenti Rónai és Aragon írások szerintem elég melankólikusak, én nem így élem és érzem a szerelmet. A korábbi szerelmeim sem hagytak bennem ilyen érzéseket. De hát nem vagyunk egyformák... szerencsére... Üdv és szép napot és sok sok fájdalommentes szerelmet mindenkinek!

szerelmes vagyok