Szomorú hír

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos

Meghalt A kőszívű ember fiai operatőre​

Hildebrand István operatőr, rendező, a nemzet művésze, a magyar és egyetemes filmtörténet meghatározó alakja volt.

Kilencvenhárom éves korában kedden meghalt Hildebrand István Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmoperatőr, rendező, a nemzet művésze, a magyar és egyetemes filmtörténet meghatározó alakja, aki a magyar filmművészet egyik legjelentősebb operatőri életművével rendelkezik.

Hildebrand István a magyar filmművészet minden műfajban kísérletező operatőre, nemzedékének egyik legtehetségesebb képviselője volt. Olyan egyéniség, akinek munkáját formagazdagság, plasztikus fényhatások, kitűnően választott beállítások, és biztos technika jellemzik, emellett bravúros, újító technikai megoldások, optikai trükkök mesteri kivitelezője. Aki minden feladatát úgy közelítette meg, hogy azt kereste: mit tehet hozzá a látvány, a vetített nagyvászon élménye a történethez – olvasható a Nemzet Művésze díjat gondozó Magyar Művészeti Akadémia méltatásában.

Hildebrand István 1928. szeptember 26-án Budapesten született, 1946 és 1950 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmoperatőr szakán tanult. Híradó-operatőrként dolgozott az Új Magyar Filmirodánál, a Híradó- és Dokumentumfilmgyárnál, a Hunnia Filmgyárban, majd a Budapest Filmstúdióban.

1952 és 1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. 1952 és 1957 között rövidfilm-, 1957-től játékfilm-operatőr. 1970-től tíz évig a Mafilm Nemzetközi Stúdió főoperatőre volt. 1986-tól a Pannónia Filmstúdió főoperatőre, 1991-től a Videovox Stúdió produkciós és művészeti vezetője volt.

Sajátos megvilágítások kiemelkedő mestereként a hatvanas évek legnépszerűbb, leglátványosabb produkcióiban dolgozhatott Keleti Márton és Várkonyi Zoltán alkotótársaként. Ő volt az operatőre az 1965-ben és 1966-ban készült Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán és A kőszívű ember fiai című, Jókai Mór regényklasszikusain alapuló műveknek.

Szintén operatőre volt az 1960-as Merényletnek, amelyben olyan bravúros vizuális megoldásokat alkalmazott, mint a szubjektív szemszög és a vízszintes síkot függőlegesként ábrázoló felső gépállás. Operatőri munkái között volt az 1963-ban bemutatott Kertes házak utcája című alkotás is, amely formai szempontból közel áll Antonioni filmjeihez, vagy a Foto Háber, ahol autentikus életképeket mutathatott meg a korabeli pesti kolorlokálból.

Kiválóan jelenítette meg a hatvanas évek végi „frizsiderszocializmust” az 1969-ben bemutatott A veréb is madár című alkotásban. A hetvenes években olyan nemzetközi tévésorozatok operatőre volt, mint a Sztrogoff Mihály és a Mozart.

Kevés film akad a magyar filmtörténetben, amely annyira kihasználná a mozi piktoriális lehetőségeit, mint az 1980-as Nárcisz és Psyché, Bódy Gábor remekműve. Ebben Hildebrand István operatőr gyakran káprázatosan intenzív fényekben fürdeti a szereplőket, és rendre speciális szűrőkkel koszolja, párásítja vagy tükrözi a filmképet – emelik ki a méltatásban.


Utolsó munkáinak egyike a máig közkedvelt, szintén 1980-ban készült A Pogány Madonna volt.

Filmoperatőri és filmrendezői munkásságát több alkalommal is elismerték díjakkal és kitüntetésekkel. 1960-ban Balázs Béla-díjat kapott, 1962-ben és 1967-ben elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját, 1979-ben pedig érdemes művész lett. A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét 1994-ben kapta meg, 2004-ben Szkíta Aranyszarvas díjat, 2007-ben Legenda-díjat vehetett át. Magyar Filmszemle életműdíjas (2008) és Magyar Filmkritikusok Díja életműdíjas (2016) lett, 2018-ban megkapta a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját.

Hildebrand István 2019-ben Kossuth-díjat kapott, a Nemzet Művésze díjat pedig 2020-ban vehette át. A róla készült című dokumentumfilmet 2015 novemberében mutatták be.
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Életének 93. évében meghalt Görgey Gábor, Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg, rendező, aki 2002 és 2003 között a nemzeti kulturális örökség minisztere volt.
1649699776105.png
„Végigcsináltam mindazt, amit egy 1929-ben, az én társadalmi rétegembe született magyar embernek végig kellett csinálnia. Voltam kitelepített, kényszermunkás, hivatalsegéd – igaz, jóval később miniszter is. Az egyetemről – angol–német szakon tanultam – 1949-ben kizártak, akkor kerültem színházközelbe. A Nemzetinél olyan színészóriásokat láthattam közelről, mint Bajor Gizi, Básti Lajos, Tőkés Anna. Még játszottam is! 1951-ben telepítettek ki, este előadásom lett volna. A gyerekkorom szép volt, a hányattatások 1945 után kezdődtek, akkor viszont eltartottak egy darabig” – mondta egy 2019-es 168 Óra-interjúban.
A Görgey család leszármazottjaként született 1929-ben. 1948-ban felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem német–angol szakára, de 1949-ben félbe kellett szakítania tanulmányait. 1950-ben került a színházi élet közelébe, amikor a Nemzeti Színháznál dolgozott. 1951-ben származása miatt kitelepítették, csak 1954-ben térhetett vissza Budapestre. Egy évig a Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója. 1955-ig hivatalsegédként dolgozott, majd 1956-ig üzemi színjátszó csoportok rendezőjeként.
1959-ben a Magyar Nemzet munkatársa lett, a lapnál 1994-ig dolgozott. Eközben 1964–1972 között a Pannónia Filmstúdió dramaturgja és 1982–1988 között a Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője volt. Többször rendezett a Madách Színházban is.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja volt. 1992–1998 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagjaként tevékenykedett. 1994-ben a Magyar Televízió művészeti vezetőjévé nevezték ki, pozícióját 1996-ig viselte. Szintén 1994-ben a Magyar PEN Club alelnökévé, 2001-ben elnökévé választotta. Tisztségét 2010-ig viselte. Közben, 2000-ben a Bibó István Közéleti Társaság alelnöke is lett.
2002-ben, egy a két választási forduló között rendezett beszélgetésen Görgey kifejtette: „Olyan országot szeretnék, ahol 45 évnyi osztályharcot nem követ polgárháború, olyan országot, amelyben a parlamentnek megbecsült tagja az ellenzék, és ezt a megbecsülést kívánom tiszta szívből a Fidesznek április 21-étől”. A választáson végül nyert a szocialista párt. Medgyessy Péter akkori kijelölt miniszterelnök pedig felkérte Görgeyt a kormányában a nemzeti kulturális örökség miniszteri posztjának betöltésére. Miniszteri esküjét 2002. május 27-én tette le. 2003-ban, az első kormányátalakítás során távozott pozíciójából. 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadójaként tevékenykedett. 2006-ban az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt.
Görgey Gábor író békét, nyugalmat és demokratikus döntéseket ígért a miniszteri kinevezésekor, hangsúlyozta, hogy szakítani kíván az előző éra ideológiai alapon szervezett kultúrpolitikájával. Igazi civil miniszter volt, kevés politikai, irányítási tapasztalattal. Működése elején rögtön erős kritikákat kapott, amikor a Nemzeti Színház élére kinevezte Huszti Pétert. Később vissza is vonta ezt és megpályáztatta a posztot, akkor került Jordán Tamás a színház élére. Megkezdte a Nemzeti Kulturális Alapprogram reformját, a miniszter a saját hatáskörében felhasználható keretösszeg mértékét 50-ről 25 százalékra csökkentette. A filmtörvény előkészületei is az ő minisztersége idejére tehető.
Ő maga a HVG Portré rovatában 2016-ban így nyilatkozott a miniszteri idejéről:

„Egy percig sem volt hatalomérzetem. Nehezen mondtam igent Medgyessy Péternek. Végül óriási történelmi poénnak gondoltam, hogy a kitelepített páriából miniszter válik. A komoly érv az volt, hogy akkor már közel ötven éve mozogtam a kulturális szférában, tapasztalatból tudtam, min, hol kell javítani. Ne politikus és bürokrata döntsön a kultúra kérdéseiről. Az eredmények hosszan sorolhatók: a nyitott múzeumok programja, múzeumok éjszakája, színházak és zenekarok kiemelt támogatása, a Müpa felépítése, a hatalmas sikerű Magyar magic év Angliában.”

Első verseskötete Füst és fény címmel jelent meg, 1956-ban, a következő 1963-ban, Délkör címmel. Első drámája, a Komámasszony, hol a stukker? nagy sikerrel szerepelt a hazai színházakban, az Amerikai Egyesült Államokban is bemutatták. Több műve önéletrajzi ihletésű, ilyen a Galopp a Vérmezőn című drámája is, amelyben kitelepítési élményeit dolgozza fel. Regényírói munkássága is jelentős, Adria szirénje című regényéért kapta meg a 2000-es Év Könyve-díjat. Összesen több mint 40 kötete jelent meg.
„Az árulás vádját kezdettől fogva rágalomnak tartottam” – jelentette ki őséről, Görgey Artúrról. „A vidini levél a magyar történelem egyik legaljasabb irománya. Amikor minden összeomlott, Kossuth átadta a hatalmat Görgeynek, majd beült a hintóba, és megszökött, majd pedig leárulózta írásban egykori harcostársát, ami bűn, de ma is látjuk, hogy egyes politikusok sok mindent megengednek maguknak. Mindig is felháborított, hogy hamisan és gyalázatosan vádolják. És természetesnek vettem, hogy ez a név engem is kötelez.” Híres felmenőjéről Görgey Gábor drámát is írt.
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Meghalt Henry Patterson, írói nevén Jack Higgins brit író, népszerű thrillerek és kémregények, köztük A sas leszállt szerzője. Az író 92 évesen, Jersey szigeti otthonában, családja körében halt meg szombaton – közölte kiadója, a HarperCollins.

Nyolcvanöt regénye 55 nyelven 250 millió példányban kelt, közülük csak az átütő sikerű háborús thrillere, A sas leszállt több mint 50 millió példányban.

1929-ben született az angliai Newcastle-ben, Belfastban nőtt fel, Londonban tanult közgazdaságtant, és Leedsben dolgozott tanárként. Az 1950-es évek végén, szabadidejében kezdett regényeket írni, mérsékelt sikerrel.

Mindez egy csapásra megváltozott, amikor 1975-ben megjelent A sas leszállt című második világháború regénye, amelyben a nácik összeesküvést szőnek Winston Churchill brit miniszterelnök elrablására.

Egy 2010-es interjúban a szerző felidézte, hogy röviddel a könyv megjelenése után felhívta a könyvelője és megkérdezte tőle, hogy mennyi bevételt remél a regényétől. Higgins azt mondta, hogy szeretné, ha nyugdíjazásáig egymillió fontot hozna. „Maga egy kötözött bolond, már egy hét alatt összejött ennyi” – mondta neki a könyvelő.

A háborús thriller még népszerűbb lett azután, hogy 1976-ban nagysikerű kalandfilm készült belőle Michael Caine, Donald Sutherland és Robert Duvall főszereplésével.

Higgins halála egy korszak végét jelenti – jelentette ki Charlie Redmayne, a kiadó vezérigazgatója, aki szerint az író egy klasszikus thrillerszerző volt, írásai, mint a Liam Devlin- vagy a későbbi Sean Dillon-könyvek, „abszolút letehetetlenek voltak”.

Utolsó regénye, a The Midnight Bell 2017-ben jelent meg, és bestseller lett a Sunday Times listáján. A kiadó közlése szerint mire megjelent az utolsó regénye is, már csak úgy emlegették Higginst, mint a Legendát.

1649716082113.png
 
Utoljára módosítva:

phoenyx

Állandó Tag
Állandó Tag
Életének 57. évében elhunyt Loósz Krisztina táncművész, a Győri Balett egykori magántáncosa – tette közzé a hírt az intézmény.
Loósz Krisztina 1964. november 11-én született. 1984-ben szerzett balettművész oklevelet az Állami Balettintézetben, és a Győri Baletthez szerződött magántáncosként.

Markó Iván Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett alapítója így emlékezett közösségi oldalán Loószra: „Loósz Krisztinát szenvedélyes nőiessége, kifogyhatatlan művészi energiái és alázata a balett együttes meghatározó szerepeinek megformálására tették alkalmassá.”
R.I.P.:(
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
1653802856808.png
Elhunyt Haumann Péter
Nyolcvanegy éves korában elhunyt Haumann Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet színésze - tudatta a család szombaton az MTI-vel.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy legenda távozott csendben. Egy legenda, aki megírta nekünk az Utánam, srácokat!, az Öreg bánya titkát vagy éppen a Bezzeg a Töhötömöt, megédesítve ezzel a gyerekkorunkat. Berkes Péter.
Négy éve hosszan beszélgettem vele könyvekről, filmekről, az életről. Mint kiderült, nem az Utánam, srácokat! tartotta a legjobb könyvének, hanem A fűre lépni veszélyest, s kicsit bántotta is, hogy abból nem készült film. Teljes életet élt. Íróként és apaként egyaránt. Felnevelt a feleségével két gyermeket, akik az Utánam, srácokban! is szerepeltek.
Most ez a két gyerek mérhetetlenül szomorú. Berkes Gábor a közismert, népszerű zenész és a testvére, Zoltán. És szomorúak az unokák, dédunokák, és mi is. Mert egy olyan ember távozott csendben, aki értette a gyerekek nyelvét. Mikor négy éve rákérdeztem, miért nem készülnek manapság jó ifjúsági filmek itthon, elkomorult az arca, de azt is elárulta, van egy önéletrajzi-regénye a fiókban. „Ha jön egy alkalmasabb idő, majd az utódaim (rájuk hagytam) eldönthetik, mit kezdjenek vele” – mondta.
Imádta a gyerekeket, a családját és bár az utóbbi időben már nehézkesebben járt, a tíz gyümölcsfáját is óvta, nevelgette. Mint egykoron minket a könyveivel. Berkes Péter 90 éves volt.
Nyugodjon békében!

Újságmúzeum

1654150991254.png
 

Gagamail

Állandó Tag
Állandó Tag
Meghalt június 2-án Falus Ferenc és június 4-én Moldova György :(

"Csak azok halnak meg, akik egész életükben nem csináltak semmit. Aki tett valamit, nem magáért, hanem másokért, mindenkiért, az megmarad." (Szabó Magda)
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Moldováról találtam egy nagyon jó megemlékezést.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Moldováról találtam egy nagyon jó megemlékezést.
Összesen 41 ügynök jelentett Moldova Györgyről, közölte hétfőn az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára.
A Kossuth-díjas író – akit június hetedikén helyeztek végső nyugalomra a Kozma utcai zsidó temetőben – kazánszerelőként helyezkedett el, miután otthagyta a főiskolát, de volt bányász, kertész, javítóintézeti nevelő, emellett konzervgyárban is dolgozott, emlékeztet a levéltár.
Szerzői esteken tanúsított fellázító tevékenysége miatt 1975-ben „Bolygató” fedőnéven vonták ellenőrzés alá az egyik legnépszerűbb magyar írót, akinek a neve 89 dossziéban szerepel, és mint kiderült, 41 különböző ügynök jelentett róla az évek során.
 

Gagamail

Állandó Tag
Állandó Tag
Nos, aki azt írja, hogy "fellázító tevékenység", nekem az gyanús, mert erősen töri a magyart.
S ha Moldováról megint csak ennyi jut eszükbe ...

Ez a beszélgetés Moldova Györggyel készült, illetve a lányával.
A leghitelesebben önmagáról.
Az első 50 perc.
 
Utoljára módosítva:

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
97 éves korában elhunyt Peter Brook angol színházi és filmrendező – írta meg a Le Monde.

1656856644893.png

A XX. század egyik legnagyobb rendezőjeként emlegetett Brook a világháború utáni években Shakespeare-rendezésekkel híresült el, később a Royal Shakespeare Companynál dolgozott. Fontosabb filmjei közé tartozik A legyek ura 1963-as megfilmesítése, több Shakespeare-műből is filmet készített. De nem csak Európa és Amerika érdekelte, legnagyobb munkáinak egyike az indiai hőseposzból, a Mahábháratából készített kilencórás színpadi darab és hatórás film. 1974 óta Franciaországban élt.

A színházi Tony-díjat a legjobb rendezésért kétszer nyerte el, a Marat/Sade 1966-os és a Szentivánéji álom 1971-es színpadra állításáért. Amikor 2008-ban a norvég kormány létrehozta az Ibsen-díjat azoknak, akik a legnagyobb új művészi dimenziókat hozzák a színház világába, nem okozott nagy meglepetést, hogy ő volt a legelső díjazott.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Tragikus hirtelenséggel, 69 éves korában szerdán elhunyt Gyárfás Geréd, küzdősport oktató, testépítő, testőr, szelíd motoros, erőemelő, az Argo és a Doktor Balaton című sorozat szereplője. Árpa Attila megrendülten búcsúzott az egykori jóbaráttól
1657203853157.png
Gyárfás Geréd (jobbra) legutóbb a Doktor Balaton című sorozatában játszott Fotó: Fabian Borbala / TV2
 
Oldal tetejére