Táltosok és Sámánok

Flora_kisasszony

Állandó Tag
Állandó Tag
A magyarok ősi hitvilágáról és annak megjelenéséről a népköltészetben témáról írom a szakdolgozatom. Remélem senki nem haragszik meg, ha a fórum összes hozzászólását (persze név nélkül) kimásolom magamnak egy word dokumentumba. Hátha találok valami plusz anyagot.:)
És köszönöm mindenkinek a forrásokat! :)
 

oposur

Állandó Tag
Állandó Tag
A pusztaszeri gyűlésen (896.-ban) döntöttek úgy eleink, hogy a jövőben egységesen a sámán helyett a táltost fogják használni.
Így javasolom a topik címét megváltoztatni: Magyar táltosok és ősi sámánok--ra.
Flórának üzenem: a Magyar törzsszövetséhg nevet ajánlatos az eleinkre használni és ha az ősvallásukat keressük, akkor atz uruki-mani vallás kifejezést használnám. Azért uruki, mert Jézus Urukban (Suméria) alapította az ősvallásunkat, mellyet később Mani (220-290) is prófétaként követett. Még un Mani Biblia is létezett, míg el nem égették Vajk idegen papjai. Róma pedig...ellopta és érdekelvűvé alakította..a jézusi egyistenhitű, érdeknélkűli vallást..Azóta azt hisszük, hogy nekünk kereszténnyé kellett lennünk, és kiemelkednünk a szörnyű pogányságból, holott nemcsak keresztények voltunk/voltak eleink, hanem a tiszta jézusi uruki vallás gyakorlói is. Mióta is titkolják ezt?
 

oposur

Állandó Tag
Állandó Tag
T. Halmy úr!
Az Arvisura "őshazája" Ataisz. Rendszeresen pedig valószínűleg már inkább Ordoszban rótták, Agabával kezdődően.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
A magyarok ősi hitvilágáról és annak megjelenéséről a népköltészetben témáról írom a szakdolgozatom. Remélem senki nem haragszik meg, ha a fórum összes hozzászólását (persze név nélkül) kimásolom magamnak egy word dokumentumba. Hátha találok valami plusz anyagot.:)
És köszönöm mindenkinek a forrásokat! :)

Magyar ősköltészet - Sámánok és táltosok (Populart füzetek

http://dblaci.hu/igazsag/pdf/magyaroskolteszet_samanokestaltosok.pdf
 

ördike

Új tag
Sziasztok,nagyonérdekesek a sámánokkal kapcsolatos dolgok,engem nagyon érdekel az ezzel kapcsolatos dolgok,és még ami nagyon folalkoztat és érdekel a csakrák,és föleg a 3-dik szemmel kapcsolatos dolgok!valami nálamis van.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Sámánok dobolnak a milliárdos gyermekéért


A csukcsföldi sámánok a terület legdélibb pontján összegyűlve Roman Abramovics, a Londonban élő milliárdos születendő gyermekének egészségéért végeztek védelmező rítusokat. Abramovics élete egy csukcsföldi árvaházban indult, és jó ideje a világ leggazdagabb emberei között tartják számon. Egyebek között a londoni Chelsea labdarúgóklub tulajdonosaként és a világ legnagyobb és legszebb luxusjachtjainak gyűjtőjeként is ismert.

A szó szoros értelmében számolatlanul költötte szülőföldjére Roman Abramovics a dollármilliókat (saját elmondása szerint vagy 200-300 millió dollárt, vagyis 36,5-54,8 milliárd forintot), és amikor rájött, hogy pénze a helyi hivatalnokok kezén elszivárog, megválasztatta magát kormányzónak. Később lemondott, de akkor a csukcsok megválasztották parlamenti elnöknek.<O:p></O:p>
Afféle tiszteletbeli elnök, hiszen ritkán jár szűkebb hazájában, ahol mostanra neki is köszönhetően már iskolák, rendelőintézetek épültek. A helybeliek a jelek szerint nem felejtik jótéteményeit: a sámánok mindjárt a kezdet kezdetén védelmükbe vették Abramovics és élettársa, Darja Zsukova a születendő gyermekét, amint értesültek róla, hogy Darja viselős.

Dmitrij Vojevodin, Szibéria és az "Észak" hagyományos kultúrájának szakértője (maga is sámán), a Moszkovszkij Komszomolec című lapnak elmondta, hogy a rítus során a sámánok a jó és a rossz szellemektől kérik, hogy védelmezzék meg a magzatot. Vojevodin szerint a sámánoknak Zsukova gyermekének védelmében még legalább kétszer össze kell gyűlniük: közvetlenül a szülés előtt és a gyermek világra jötte után, a rítus szerves része a dobolás.

A szakértő szerint a csukcsföldi sámánokat igen erősnek tartják, a helyi lakosság nagyon fél tőlük, csak legvégső esetben szokás hozzájuk fordulni segítségért. "Darjáért nem kell aggódni. Ha már a csukcsföldi sámánok vették védelmükbe, nem lesz semmi baj sem vele, sem Abramovics gyermekével" - mondta Vojevodin.
(deluxe.hu)


<O:p></O:p>
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Az utolsó honfoglalás óta a magyar Törzsszövetség a sámán helyett a táltos meghatározást használja. Ezt Pusztaszeren döntötték el eleink, 896.-ban..
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Ha a sámánokkal, táltosokkal foglalkozunk, vagy az avar bátokkal, akkor arra is gondolni lehet, hogy őket valahol képezték...és valakik képezték. A képzősök parancsnoka a tanfejedelem volt.
Már az ókorban is 5 éves volt a sámánképzés, négyéves a rimalányképzés ugyanannyi a táltos (kovács..) képzés..
Csak sámán 25 féle volt, azaz szakosodtak, pl barus, bacsa, igric, regős, arbag, nazír stb sámánok léteztek.
Mivel a sámán-tárkány és rimalány(szülésznő) képzések 20 évenként azonos időben végződtek, ekkor mindíg un nagysüánt tartottak, mely alatt többnapos lovasversenyeket kell érteni. Néha eltértek a szokástól és sűrűbben is volt nagysüán.A győztesek pedig komoly kívánságokat sorakoztathattak fel...Például: Réka a Volgánál nyert nagysüánt és Atillát választotta férjűl...Atilla unokahuga Dédes (pontosabban. Deédes) pedig három férjet választott: Nekesét, Eszéket és Marost..Dédes egyik fia volt azután Szeged, a mai város névadója, vagy Daróc, aki Atilla főtestőreként elaludt amikor A.-t megmérgezték a gótok..és Krimhilda. A nagysüánon Dédes (Dédestapolcsány örzi a nevét) agyonhajszolta a lovát.
Atilla halála után pedig Ózd környékére sok rimalány telepedett: Rimaszécsre, Rimamurányba, Rimaszombatba stb..-..ezek a települések ekkor "keletkeztek". Szécs pedig a rimalányok főnökaszonyának titulusa volt..
A sámánok közűl az arbag volt a gyógyító sámán, aki sokféle gyógyfüvet is használt. Trepanálni még Géza idejében is tudott néhány rimalány.
A bát az avar pap neve...Bátaszéket így nemkell magyarázni...talán Százhalom-battát sem..
 

melindam

Állandó Tag
Állandó Tag
ffice:office" /><O:p></O:p>
<?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype id=_x0000_t75 class=inlineimg title=Razz alt="" border="0" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" stroked="f" filled="f" path="[email protected]@[email protected]@[email protected]@[email protected]@5xe" o:p</v:shapetype>referrelative="t" o:spt="75" coordsize="21600,21600"><v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><V:path o:connecttype="rect" gradientshapeok="t" o:extrusionok="f"></V:path><?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com
><o:lock aspectratio=
</o:lock>
<v:shape style="WIDTH: 95.25pt; HEIGHT: 68.25pt" id=_x0000_i1025 class=inlineimg title=Surprised alt="" border="0" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_surprised.gif" fillcolor="window" o:o</v:shape>le="" type="#_x0000_t75"><v:imagedata src="file:///C:\DOCUME~1\matmel\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.png" o:title=""></v:imagedata><O:p></O:p>
<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
A világfa az ázsiai samanizmusban

<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
A sámánhit egyik legfőbb szimbóluma ( az állatok kiemelt szerepe mellett) a világfa, vagy ritkábban világfolyó, attól függően, hogy az adott kultúra világképe milyen irányú, vertikális vagy horizontális. A sámán egész életét végigkiséri a sámánfa, a jurtájában, vagy jurtája előtt mindig ott áll a fa, ami a világfát jelképezi.<O:p></O:p>
Az élete is függ a fától, ha kivágják, az a halálát is okozhatja, tehát a sámánfa világfa és életfa is egyben.<O:p></O:p>
A legtöbb sámánista kultúra vertikálisan képzeli el a világ rétegződését, alul az alsó világok, amit a világfa gyökérzeteként képzelnek el, felül az egek rétegei. Egyes szibériai népek a Világfát fordítva, a gyökereivel felfele rögzítik, Eliade szerint ez a technika egyike a legarchaikusabb módszereknek.
Az égrétegeket szferikusan, hagymahélyszerüen képzelik el. A horizontális elképzelések szerint napkeletre vannak a felsőbb világok. A nyugati evenkik a felső világot reggelinek, az alsót, ahol a nap nyugszik éjszakainak nevezik. Itt magától értődően, a világokat folyók kötik össze. A világfolyónak mégis jóval kisebb a jelentősége, szerepe mint a világfának.<O:p></O:p>
A sámán kozmogóniában az aló és felső világok mellett a világegyetem hármas tagolódású, van alsó, középső és felső világ. Ezt a hármas szerkezetű világmodellt beazonosíthatjuk a sámándobok ábrázolásaival.<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
<v:shape style="WIDTH: 93.75pt; HEIGHT: 111.75pt" id=_x0000_i1026 fillcolor="window" type="#_x0000_t75"><v:imagedata src="file:///C:\DOCUME~1\matmel\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image003.jpg" o:title="shaa"></v:imagedata></v:shape><O:p></O:p>
A legtöbb sámánista népnél maga a dob +, y-alakú ágasfája , amire kifeszítik a bőrt világfa szimbólum, magával a több lépcsős világfával azonos ( a világ Ura ledobta a Fa egyik ágát, hogy abbólkészüljön el a dob teste). A fenti képen látható, hogy a burját dobon a világfával megfeleltették, beazonosították magát a sámánt ( embert).<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Eliade szerint: „ Azzal, hogy dobja magából a Világfából készül, a doboló sámán mágikus módon a Fa tövébe vetül; a Világ Közepébe vetül, s így aztán mindjárt föl is tud menni az égbe”.<O:p></O:p>
Eleve maga a fa, amiből készült, és a keret is, ami többnyire fakéregből készült, mind a világtartó kozmikus fával van kapcsolatban.<O:p></O:p>
A felső és alsó világok további rétegekre oszlanak, ami a népcsoportok különböző hiedelemvilága szerint általában három, hét vagy kilenc tagolású ( sőt az altáji törököknél tizenkettő, tizenhat, tizenhét rétegű egekről való elképzelések is léteznek ).<O:p></O:p>
Altáji török sámán utazása[1]: <O:p></O:p>
„Egy lépcsőfokot felhágtam,<O:p></O:p>
Aihai!Aihai!<O:p></O:p>
Egy réteget elértem, Az első szintre való feljutáskor<O:p></O:p>
Sagarbata!<O:p></O:p>
Megmásztam a tapty csúcsát,<O:p></O:p>
Sagarbata!<O:p></O:p>
Felemelkedtem a teliholdig,<O:p></O:p>
Sagarbata!”<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
„Áttörtem a második alapot<O:p></O:p>
megmásztam a második réteget. A második szintre való feljutáskor<O:p></O:p>
Nézzétek: romokban fekszik az alap.” <O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Minden megmászott szint után, így a harmadik ég után is visszatér, hogy beszámoljon a segítőinek és az álldozaton, szertartáőson résztvevő közösségnek, majd a mászás így megy a hetedik égig, amikor a Napanyához imádkozik.<O:p></O:p>
Ezek után egyre nehezebb a feljutás, a sámán képességei szerint feljut a tizenkettedik, vagy még magassabb egekig, és ha elég erős, magával Ülgünnel, a főistennel beszélgethet, hozzá imádkozhat, tőle tudhatja meg a válaszokat a kérdéseire, és azt is, hogy elfogadta-e a neki felajánlott áldozatot.<O:p></O:p>
Mivel Szibéria és Belső-Ázsia esetében nomád kultúrákról beszélhetünk, a felsőbb világokat egy nagy sátorként képzelték el, és ennek a sátornak a tartórúdja magával a világfával azonos. A világfát az égbolton a Tejúttal azonosították ( a törököknél a Tejút a varrás, a csillagok a lyukak ). A csillagos ég is a Tejút körül forog.<O:p></O:p>
A két irányú szellemvilágot egymástól a középső világ, a Föld, az emberek világa választja el.<O:p></O:p>
A világ közepén emelkedő fa, folyó, vagy világhegy az utazónak segít a szférák közti átkelésben. A Sarkcsillagnál lévő nyíláson keresztül van lehetősége a sámánnak az átjárásra a felsőbb világokba, beszéli el többek közt a csukcs hagyomány.<O:p></O:p>
A fenti szellemlényvilágot istenek és szellemek létesítik be. Általában a sámánok szempontjából a szellemek a fontosabbak, hiszen azokkal vannak inkább kapcsolatban, ők a segítőik a praxisgyakorlásban és az utazásaik során. A szellemek által nyerik el a beavatást is.<O:p></O:p>
Az egek nagyban különböznek a keresztény kultúrkör elképzeléseitől, azonkívül, hogy szferikusak, nem mennyországszerűek, a szellemek és istenek teljesen más funkcióval bírnak, eleve a szférák a különböző természetfeletti lények tevékenységének színtere, lakóhelye.<O:p></O:p>
Az embernek nincs semmi keresnivalója sem a felső, sem az alsó világokban, csak a sámán, a kiválasztott utazhat. <O:p></O:p>
Minden sámán a képességei szerint utazik, van aki csak egy-két szférán keresztül bír utazni, mert csak annyi az ereje. Minél erősebb sámán, annál több szférán bír áthatolni.<O:p></O:p>
Sok nép Ázsiában azt tartja, hogy azok a legerősebb sámánok, akiknél minél korábban jelentkezik az elhívás ideje ( 3-5 éves korban erős sámánná válik, 5-9 éves korban közepes, ennél később gyenge sámán várható, ha meg egyáltalán nem elhívott sámán, hanem ő választotta, tanulta a sámánkodást, akkor természetesen nem lehet nagyon erős ).<O:p></O:p>
A sámán és a világfa közt nagyon fontos kapcsolat van, hiszen mindkettő szerepe azonos, kötelék - közvetítés a világok között.<O:p></O:p>
A dobon kívül a sámánruha is mágikus erővel bírt és tekintettel az erejére többnyire a sámánnal együtt temették el, vagy a holtesst mellé helyezték; vagy ha a sámán életében már nagyon viseltes volt, az erdőbe akasztották ki, hogy elhagyják a szellemek és beköltözzenek az új ruhába. <O:p></O:p>
A sámánruha diszitőelemei sok sámánista népnél, így a darhat, osztják, karagasz népeknél a csont, gerinc, bordák, a világfa jelképei, és azt az utat szimbolizálják, amit megtesz a sámán révülése alatt a túlvilágon. <O:p></O:p>
Hoppál Mihály szerint a csontváz ábrázolások nem csupán a világfát szimbolizálják, a díszítés a beavatáson elszenvedett halál és újraszületés szimbóluma is egyben. <v:shape style="WIDTH: 189.75pt; HEIGHT: 277.5pt" id=_x0000_i1027 fillcolor="window" type="#_x0000_t75"><v:imagedata src="file:///C:\DOCUME~1\matmel\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image005.png" o:title="45632"></v:imagedata></v:shape><O:p></O:p>
A jakut sámánok ruháját díszítő Nap és Hold a sámán utazásán világítottak.<O:p></O:p>
A sámánöltözék egyéb darabjai is szimbolizálhatják a világfát, így az altai, burját népeknél viselt világfás, kovácsoltvas korona ( a királysámán viselhette).<O:p></O:p>
Mivel miden szakrális tárgya a sámánnak szimbolikus jelentést hordoz, amelyeknek köze van a sámán praxisához; a sámán botja is az életfa szimbóluma, és egyben a hátasállata is. Néhány bot rendelkezik állatfejjel, igy a mongol, enyec és kizil botok; a burját, és enyenc botok létraszerű kapaszkodóikkal inkább világfa szimbólumokként azonosíthatók. <O:p></O:p>
A szelkup sámánok a vasbotjaikról konkrétan azt gondolják, hogy a sámánfát ábrázolják, amelyen „a szó az istenhez megy”, rajta kapaszkodik fel a sámán a felsőbb világba.<O:p></O:p>
Az evenkiknél, a világfa elég egyéni elképzelésével találkozhatunk, szerintük nem egy világfa van, ami a három világot köti össze, hanem három világfa, minden világhoz van egy-egy fa rendelve. Az alsó fa a szellemősök, a középső a külső sámánlélek, a felső a rokonok lelkeinek fája. <O:p></O:p>
A keteknél a világfák az egeken állnak, a fák ágain ülnek a szellemek, akik a sámán kívánságára felszállnak a következő égbe, hogy választ hozzanak arra a kérdésre, amire a sámán kíváncsi.<O:p></O:p>
A sámánok utazásaikhoz gyakran választanak egy élő fát, életfát, egy olyan nyír vagy vörös vagy jegenyefenyőt vagy egyéb fát, amit az adott nép szentnek tekint. A kiválasztott fán többnyire csak a lelke emelkedik fel, de van olyan eset amikor a sámán konkrétan fizikailag is a fán tartózkodik a beavatás vagy utazás ideje alatt ( a magar sámánoknál a beavatandó több órát tölt el egy oszlopon). <O:p></O:p>
A ket sámánok szertartás előtt egy botot szúrnak a földbe, ”fája nőtt a sámánunknak”. A mandzsu-tunguz sibók is létrát készítenek a sámánnak, amelynek a fogai kardokból vannak, és amikor a sámánjelölt felmászott a felső fokra, lerántják, ha élve és viszonylag egészségesen megússza ezt a beavatást, jó sámánná válik. Ha túl van a próbán, éjszaka még egy utazást kell tennie, egy kilencfokú létrán, anmi a kilenc égszférának felel meg, kell felmásznia- felkapaszkodnia; ugrásokkal, dobolással, egy öreg sámán vezetésével és felügyeletével ( az ötödik szféráig el kell jutnia ).<O:p></O:p>
A burjátoknál több nyírfát is állítanak egyszerre; a sátor elé egy őrfát, ami segít megnyitni az utat az ég felé a sámán előtt; egyet a jurtában ásnak be a földbe; és egyet kívül, amin történik az utazás, ugyancsak egy beavató gyakorlott sámán közreműködésével. Itt is fizikailag is megtörténik a mászás.<O:p></O:p>
Egy másik burját sámánavatási szertartás szerint a beavatandók a Sámánatya utasítására kilenc egymás mellé ültetett fán másznak fel, ami a kilec eget jelképezi, és bemetszést ejtenek a fa tetején.<O:p></O:p>
A jakutoknál is megtörténik a felkapaszkodás, de ők hegyre másznak fel.<O:p></O:p>
A világfát ábrázoló fát tehát gyakran rovátkolással, létrafokokkal készítik fel a beavatásra.<O:p></O:p>
Maga a jurta tartóoszlopa is azonosítható a világfával, a jurák-szamojédeknél a sámán ezt a siimsit használja az utazásra[2]:<O:p></O:p>
„a sátor vas tartórúdja.<O:p></O:p>
A siimsi-rúdra rátapadt,<O:p></O:p>
S a siimsin<O:p></O:p>
Mint valami fonalféreg,<O:p></O:p>
Gyorsan feltekerőzött.”<O:p></O:p>
Az ember lelke a sámán kultúrákban több alkotórészből áll, ezért képes teste elhagyására és az utazásra a különböző világokba. Általában három részből állónak képzelik el a lelket; az igazi lélek, a továbbvivő lélek és a külső lélek ( a mai képzetek valószínűleg a buddhizmus hatására alakultak ki). <O:p></O:p>
Az utazás egyaránt történhet az alsó és felső világokba, a megoldandó problémától és a sámán beavatásaitól függően. <O:p></O:p>
Az utazás iránya nem feltétlenűl pozitív és negatív, mindig függ az adott nép túlvilágról való képzeteitől, és a megoldásra váró feladat- betegség természetétől. Ugyanaz a sámán tudhat mindkét irányba is utazni. <O:p></O:p>
Az altai törököknél ( valószínű iráni hatásra ) igen éles különbség van a fekete sámánok, és fehér sámánok közt, mert náluk a felső világokhoz a jó szellemek, az alsó világokhoz a rossz szellemek tartoznak. Itt a sámánok a specializáció következtében csak egy irányba utaznak.<O:p></O:p>
Erlik Kán, az Alvilág ura így szól a hozzá sok nehézségek árán eljutott sámánhoz:<O:p></O:p>
„ Szárnyas a szárnyán el nem szárnyal ide,<O:p></O:p>
karmos a karmán el nem kopog ide;<O:p></O:p>
hát te, undok kis fekete féreg,<O:p></O:p>
honnan kerültél ide?”<O:p></O:p>
A burjátoknál is találkozhatunk hasonló képzetekkel, és kettévállt sámánszerepekkel.<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Az utazáskor segít a dob, sámánbot, korbács, íj, dobverő, vagy élő nyír-és egyéb faág, a sámán erejétől és kultúrától függően. A gyenge vagy kezdő sámán gyalog jár, vagyis nincs hátasállata. A hátasállat készítése nem emberi akaratból, hanem a szellem hívására, a szellem utasítása, kívánsága alapján történik.<O:p></O:p>
A jakutok a sámán erejétől függően utolsó, középső, és nagy sámánokról beszélnek[3]. A nagy és közepes sámán képes volt az utazásra, az utolsó sámán pedig meghívta a szellemeket, a szellemek jöttek el hozzá. Itt a szellemek száma is számított, az erős sámánnak sok akár húsz, harminc szellem is segített.<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Orocs sámán gyógyításhoz hívja a szellemet:<O:p></O:p>
Oh, imádni fognak téged,<O:p></O:p>
igen, itt nagyon örülnek majd neked<O:p></O:p>
Jöjj, jöjj, jöjj!<O:p></O:p>
Ne késlekedj jöveteleddel!”<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
A sámánokat; főleg észak szibériában, de délen is gyakori, függö koporsókban, fa odvában, vagy az elhamvasztott holttest maradványait ugyancsak fára akasztják. Ez a szertartás is összefügg a sámán addigi szerepével, és a természetfeletti világokba tett utazásaival ( talán azt jelképezi a sámánok égi temetése, hogy valahol a világok határain éltek). <O:p></O:p>
A sámán halála után sem szűnik meg sámánnak lenni, nem veszíti el az erejét, nem hagyják el a segítő szellemei, és utána is a szellemek feladata helyette a nemzetségből egy új sámánt kiválasztanai.<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Felhasznált irodalom:<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Hoppál Mihály. Sámánok, Képek és jelképek, Helikon, 1992 <O:p></O:p>
Diószegi Vilmos: Samanizmus, Terbess, 1998<O:p></O:p>
Diószegi Vilmos: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben, Akadémiai, 1998<O:p></O:p>
Mircea Eliade: A samanizmus, Osiris, 2002<O:p></O:p>
Diószegi Vilmos: Sámánok nyomában Szibéria földjén, Terebess,1998<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Mátyus Melinda Margit<O:p></O:p>


<HR align=left SIZE=1 width="33%">[1] Diószegi gyűjtéséből

[2] Diószegi gyűjtéséből

[3] A karagaszoknál és a szojotoknál minnél erőssebb volt a sámán annál magassabbra repült:
“Az ég alatt,
a fák felett
repülök”
Az erőssebb sámán válasza:
“Az ég alatt,
a felhők felett
repülök” –Diószegi gyűjtése
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Egen, a sámánfa, mint kolosszális félreértése a dolgoknak.
A sámánok eleinte -a Hun Törzsszövetség első időszakában- csaknem kizárólag a Tóremhiten "nevelkedtek", később ez változott és ökomenikusabb lett.
Ha valaki ismeri a Tóremhitet akkor a ennek a "fájával" kapcsolatosakat is tudja. Tévedések kavalkádja nélkűl.
A Tóremhit szerint hét ég létezik, a legfelsőbben Ata-Isis él, Éá-val a feleségével, van itt aranypaolta, ezüstpalota, és az élet vizét tartalmazó tó is. Ez utóbbira még Petőfi is ráérzett (János vitéz) Eggyel lejjebb -ahová az életfa gyümülcsét dobta le a főnök- Sis Tórem él, Hárpia Tóremmel, a feleségével, még lejjebb -megintcsak az életfa gyümölcséből születve- Numi Tórem kerűlt, Sis fia, aki itt feleségével, Joli Tóremmel él. Később Joli Tórem lett a Földanya...ugyanis Kaltes asszony -a felügyelőnk- rábízta a Földet...és ígytovább...Legalul pedig, a vas ég alatt, a teremtett lelkek laknak...
De létezik még Ruda Tórem (a kovács) is pl Rudabánya neve sem véletlen...Kaltes asszony fia pedig Szíriusz, a férje pedig Kabul Tórem..Vannak persze jólelkek is és gonoszok is, külön égben,fölöttünk,..továbbá Numi fia, a Világfelügyelő Aranyfejedelem..na és Pécs Tórem, a szerelmesek valakije.
Hárpia pedig gonosz Tórem, Ő vágta a Holdat a Földhöz, innentől süllyedt az Atlantisz és innentől emelkedett ki Ataisz. hatalmas kataklizma volt ekkorés beköszöntött a jégkor is.
A sámánhit minden időben változott. , A pateszik,fejedelmek, lugalok leginkább az egyistenhitet vallották, a népé a Tóremhit, sokistenhit maradt, különösen Sumerban, Egyiptomban. A nép tehát a Tóremekben és sok istenben hitt . Talán érdemes érteni : a sámánokat képezték, nagyjából egységes tematika szerint, 5 évig, a hunfajú népeknél. Néha egy helyen, néha többhelyen. Ázsia hatalmas, nagyok a távolságok. A hunoknál a sámánok, sumerban a pateszik az avaroknál a bátok és a legkésőbbi hunfajú népnél, a magyaroknál pedig táltosok működtek...ezek azonos fogalmak, egyet jelentenek, legfeljebb párezer év eltéréssel egy arbag (orvos) sámán mondjuk jobban ismeri a gyógyfüvek alkalmazását már..pl felfedezték a híres orhoda gyökeret, mellyel a rákot gyógyítják..a pateszik, a sámánok, a bátok ...táltosok.
A sámánokat haláluk után valóban szerették egy nagy fára felkötni...
A magyarok Őreg istene különben Numi Tórem.
Az egyistenhit Anyhita (Boldogasszony) megjelenésétől terjed, ő volt az első aki három fiával (Él, Van, Úr) ezt terjeszti.
Joli Tórem aranyszobrát a baszkok vitték el még az avaroktól, náluk is maradt, Árpádék kalandozói nem hozhatták el mert a baszkok igencsak vitézkedtek Atilla harcaiban.
Egyí sámánnak -hitük szerint- három lelke volt, a közembernek kettő, ehhez alkalmazták a haláluk utániakat is. A beavatottak pedig még igen sokáig segítik az élőket, így pl Abacil lelke is ezt tette, vagy 10 évig még (Árpád első felesége volt és beavatott) hitük szerint.
Sámán szinte bárkiből lehetett aki megtanult írni, azonban beavatottnak születni kell. Kevés volt belőlük és egy központ fogta össze őket, mondhatni az egész világon és hierarchikus rendjük létezett (létezik). A bevatott szellemi szintje nem mérhető össze a sámánéval. A beavaottak-ha kellően kiemelkedők- akkor gondolatátvitellel is tudnak egymással kommunikálni, a sámánok ezt sem tudják.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Viljuji jatkutok sámánlegendáiból
Gavril Vasziljevics Kszenofontov gyűjtése


Legenda a sámánok újjászületéséről
Élt valamikor régen a marhai uluszban egy sámán, név szerint Ádzsa. Róla szól a következő történet.


Élt két fivér, az egyik harminc, a másik húsz éves volt. Szüleik már korábban meghal&shy;tak. Egyszer a fiatalabb testvér - aki együtt élt bátyjával - megnősült. Abban az évben tavasszal vörös-tarka csikójuk született. A csikó minden jel szerint jó lónak ígérkezett. Ugyanazon év őszén a fiatalabb fiútestvér megbetegedett és meghalt. Azonban amikor holtan feküdt, mindent hallott, amit a körülötte lévők beszélgettek, úgy érezte magát, mint&shy;ha aludt volna, bár nem volt abban a helyzetben, hogy tagjait mozgassa és mondjon valamit. Világosan hallotta, hogy koporsót ácsolnak és sírt ásnak. Miközben úgy feküdt, mintha élt volna, azon szomorkodott, hogy összegyűltek eltemetni őt, akkor, amikor ő még feléledhetne. Azonban befektették a koporsóba, lebocsátották a sírba és betemették.


Miután a sírban feküdt, lelke sírt és zokogott. Hirtelen azonban hallja, mintha fent valaki kezdené felásni a sírt. Megörült, mert azt gondolta, hogy ez a bátyja, aki bizonyságot szerzett, hogy ő még él, s ki akarja őt ásni. Végre kinyílt a sír teteje... és meglátott négy fekete embert, akiket régebben nem ismert. Felemelték és meghajlítva testét, leültették (a sírra), arccal háza felé fordítva. Ott az ablakban látszott a tűz, a kürtőből szállt a füst.


Váratlanul valahol messze, a föld mélyén bikabömbölés hallatszott. Az üvöltés mind közelebb és közelebb hallatszott. Végül megremegett a föld és az erősen megijesztette őt. Sírjának mélyéből egy koromfekete bika tűnt fel, közel álló szarvakkal. A bika szarvai közé kapta az ülő embert és visszaereszkedett ugyanazon a nyíláson, amelyen az imént feljött.


Elért addig a helyig, ahol a ház volt. A házból mintha öregember hangja hallatszott volna, aki ezt mondta:


- Hej, legények, fiunk nyilvánvalóan embert hozott, menjetek csak ki gyorsan és hozzátok be terhét! - Fekete, ösztövér emberek ugrottak elő, és elkapva Ádzsát bevitték a házba, és ráültették egy öregasszony tenyerére. Az utóbbi egy darabig egyensúlyozott vele, hogy súlyát megállapítsa, majd így szólt:


-Vigyétek vissza fel, mert úgy látszik, a sors azt rendelte számára, hogy ott fent jöjjön létre! - A bika ismét szarval közé kapta, visszavitte a régi úton és leültette a korábbi helyre.


Amikor Ádzsa magához tért, már leszállt az éj és besötétedett. Kisvártatva odarepült egy fekete holló, és fejét lábai közé szorítva felemelte őt és fölrepült vele, egyenesen fölfelé. Ott egy nyílás volt és azon át kirepültek egy helyre. Ugyancsak világított a Nap s a Hold, a ház és a pajták azonban vasból voltak. Az itteni embereknek mind hollófejük volt, testük azonban emberi volt. Ismét mintha egy öregember hangját hallotta volna:


- Hej, legények, fiunk nyilvánvalóan embert hozott, menjetek ki és hozzátok be! - A legények ugrottak, megragadták és bevitték őt a házba. Ott ráültették az ősz hajú aggastyán tenyerére. Az utóbbi, tenyerén a súlyát próbálgatva így szólott:


- Legények, vigyétek csak őt és helyezzétek a legmagasabb fészekbe! - Ott egy olyan vörösfenyő állt, amelynek a méreteit nehéz bármivel is összehasonlítani: csúcsa biztosan egészen az égig ért. Minden egyes ága tövénél fészek nagyságú csomó volt szénából, hóval befedve. Ádzsát a legmagasabb fészekre helyezték.


Amikor belehelyezték, odarepült egy fehér szárnyas rénszarvas és ráült a fészkére. A rénszarvas tőgyei éppen a szájába értek. Ádzsa szopni kezdte a tőgyeket. Itt feküdt pontosan három évig, és minél jobban szopta a rénszarvas tőgyét, annál üresebbé és kisebbé vált a teste, amíg végül akkora nem lett, mint egy gyűszű.


Fészkében fekve egyszer meghallotta ugyanannak az öregembernek a hangját, aki azt mondotta egyik fiának:


- Legényke, ereszkedj csak le a középső földre és jöjj vissza, asszonyt véve onnan magadnak! - Hollófejű fiainak egyike leereszkedett. Miután leereszkedett, bizonyos idő múlva visszatért, hajánál fogva egy napbarnított arcú asszonyt tartott. (Ennek az esemény&shy;nek az alkalmából) valamennyien vidámak voltak, (még) lakomát is rendeztek és táncol&shy;tak. Azután Ádzsa (a fészekben fekve) hangot hallott, ami ezt mondotta:


- A középső földön lakó fiuk nehogy felemelkedjen és valahogyan ellopja ezt az asszonyt, inkább zárjátok be a vaspajtába! - s ezzel az asszonyt bezárták abba a pajtába. Azután fészkében fekve hallja a középső földről a sámándob hangját, s odahallatszott az énekek hangja is, fokozatosan erősödött, közelebbről és közelebbről hallatszott, végül a kijárati nyílásban lentről feltűnt egy fej. Látja, hogy az egy középtermetű, kellemes testalkatú ember, a haja már ősz. Nyomban ezután azonnal átváltozott egyszarvú bikává, a szarv a homloka közepén nőtt, egyetlen ütéssel ledöntötte annak a pajtának az ajtaját, ahol az asszony be volt zárva, és azzal együtt leereszkedett. Nyomában rögvest sirán&shy;kozás, zokogás és pokoli lárma hangzott fel.


Az öregember fia lement a középsö földre, és onnan egy másik fehér arcú asszonyt hozott. Ezt szintén bezárták (előbb azonban olyan kicsivé tették, mint a föld apró bogara) a jurta középső oszlopába. Azonban megint hallatszott a sámán dobjának és énekének a hangja, ezután (a sámán) felfedezte a bezárt asszonyt, s miután feldarabolta az oszlopot, ahol az asszony volt, levitte. Az öregember fia harmadszor is lement, és ugyanazzal az asszonnyal tért vissza. Ekkor (a felső emberek vagy szellemek) előre felkészültek. A kijáratnál máglyát gyújtottak, és kezükben égő zsarátnokot tartva melléje álltak. Amikor a nyílásban megjelent a sámán, a zsarátnokkal ütlegelve visszatessékelték őt (a földre).
Végül, amikor a harmadik év végén feküdt a fészekben, hallja, hogy felhangzik (az öreg) hangja:


- Éveit betöltötte, gyermekeim, döntsétek hát le (a középső földre), csak hatoljon be egy bizonyos nevű asszonyba, szülessen meg, játsszon hangosan (a dobon), váljék híressé neve alatt, az általunk adott Ádzsa sámán név alatt. És ezt a nevet hiába ne ejtsék ki a felszentelt hónapon!


És íme énekek és áldások közepette lelökték (a középső földre). Ezzel a mozzanattal elvesztette eszméletét és nem jutott eszébe, hol és hogyan tartózkodott eddig. Csak miután ötödik életévét betöltötte, akkor emlékezett minderre vissza, elevenedett fel benne, hogyan született és élt korábban a földön, hogyan született fent újjá, hogy volt ő szemtanúja a sámán jeleneteinek.


Hétéves korában megszállott lett a szellemektől, önkéntelenül énekelt, és testét a szelle&shy;mek szétvágták, hogy alkalmassá tegyék a sámántevékenységre, nyolcéves korában kezdett sámánkodni, kezdte táncolni a szent táncot, kilencéves korában már híres lett, beszéltek róla, tizenkét éves korában nagy sámánná lett. Kiderült, hogy mindössze tizenöt versztányira született attól a helytől, ahol első születésekor élt, felesége már férjhez ment; meglátogatta (korábbi) bátyját is; ott az a tarka csikó, amelyik halálának évében született, már híres lóvá vált. Rokonai már nem ismerték őt, ő maga pedig semmit sem mondott nekik.


Egyszer nyáron egy gazda kumiszszentelő ünnepet (ďsďax) tartott, ami együtt járt a ló lelke mennybemenetelének szertartásával. Ott találkozott ugyanazzal a sámánnal, aki felment (amikor ő a fészekben feküdt). Az őt hirtelen fölismerte és így szólt:


- Először segéd minőségében segítettem a sámánnak "felvenni" a beteg asszony lelkét, és láttam, amint te a kilencedik ágon levő fészekben feküdtél, és anya-állatod szoptatott. Akkor te kinéztél a fészekből. - E szavakat hallván, a fiatal sámán megharagudott, s azt mondta:


- Miért fecseged ki (születésem) titkát? - Erre a másik így válaszolt:


- Ha haragot táplálsz irányomban, akkor semmisíts meg! Engem régebben annak a vörösfenyőnek a nyolcadik ágán neveltek, ahol téged is; nekem ismét újra kell születnem, s Hara-Szuorunnál fognak nevelni. - Mesélik, hogy a fiatal sámán ugyanezen az éjjelen megölte azt az öreg sámánt (láthatatlanul megölték, felfalták a sámán szellemek).


Ezt az elbeszélést egy öngöldzsini naszlegből való vénséges vén aggastyántól hallottam.
 
Oldal tetejére