Tíz kormányközeli botrány, amely ráéghet a Fideszre 2018-ban

Összeszedtük azokat, a többnyire uniós pénzeket érintő, korrupciógyanús ügyeket, amelyek különös ismertetőjele, hogy Hadházy Ákos feljelentése alapján indult és még le nem zárt eljárásokat rejtenek.

Az LMP társelnökét mindegyik eljárásban meghallgatták már, mégis az a benyomása, hogy bár végeredményben elkerülhetetlenek a jogi következmények, a hatóságok elhúzzák a nyomozást a választások utánig, hogy azok fejleményei ne biztosítsanak muníciót az ellenzéknek az amúgy is kíméletlennek ígérkező kampányban.

1. Farkas Flórián felzárkóztatása

A Híd a Munka Világába elnevezésű, és hátrányos helyzetű romák felzárkóztatására szerveződött foglalkoztatási szövetkezet több mint másfél milliárd forintos uniós pályázati pénzzel nem tud elszámolni. Ennek háromszorosát is elköltötték volna, ha nem buknak le, és az EMMI nem követeli vissza a már felélt összeget. A „projektgazda” fideszes Farkas Flórián, romaügyi miniszterelnöki biztos csak a nyomozás elrendelésekor volt hajlandó lemondani pozíciójáról.

Az ügyben az unió csalás elleni hivatala (OLAF) is kutakodik. Lázár János és Orbán Viktor többször is egyértelművé tették, hogy ennek ellenére nem engedik el Farkas kezét. A szövetkezet feloszlott, a 2015 óta folyó nyomozásban hivatalosan még senkit nem hallgattak ki a főszereplők közül, az EMMI viszont kipótolta a hiányzó másfél milliárdot a roma önkormányzatnak.

2. Üzletszerűen elkövetett tanterem-felújítások

Az Öveges-program az EMMI tanterem-felújításra szánt 14 milliárdos keretének fantázianeve, amellyel kapcsolatban csaknem három éve nyomoznak a hatóságok bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. Mint kiderült, a kivitelezők túlárazták ajánlataikat, a lebukott tucatnyi iskola pedig nem arra költötte el a pénzt, amire kapta, sőt még a Klik-nek is jutott a „fölöslegből”.

Tavaly júniusban az adóhatóság áttette az ügyet a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályára, mivel „bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett” bűncselekményről van szó és kárérték meghaladja az egymilliárd forintot. A NAV határozata „központi szervezettséget” említ, azaz valaki megszervezte a pályázatok leosztását, hiszen az önkormányzatok mindig ugyanazokat a cégeket hívták meg.

3. Jó kapcsolatok, állandó megrendelések

2014 év végén rendkívüli ellenőrzést tartott az OLAF az Európai Szociális Alap támogatásait menedzselő magyar állami hivatalnál, az EMMI Közreműködő Szervezeti Feladatokat Ellátó Főosztályánál, amely az ESZA jogutódja. Az atv.hu információi szerint a csalás elleni hivatal munkatársai a Provital Fejlesztési Tanácsadó Szolgáltató Zrt-vel kapcsolatos adatokra voltak kíváncsiak. A Közgép mellett ezt a céget is vizsgálták 2012-ben az uniós nyomozók.

Hadházy szerint ezúttal az szúrt szemet az OLAF-nak, hogy a Szekszárd önkormányzata által elnyert EU-s támogatást gyanús körülmények között használta fel a cég, amely nem mellesleg a Tolna megyei város közbeszerzési tanácsadója. Korábban a Provital írta az FTC stadion közbeszerzési dokumentációját, de emellett számos vidéki, fideszes vezetésű önkormányzatnak és kormányzati szervezetnek is dolgoznak. A Provital elődje a Pro-Vital 2000 Kft-t volt, amelynek egyik tulajdonosa vezette államtitkári rangban a Nemzeti Fejlesztési Irodát, majd Lázár János közbeszerzési ügyekért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki.

4. Korrumpált professzorok
Az LMP társelnöke 2016 szeptemberében leplezett le egy – megítélése szerint – óriási volumenű csalássorozatot, amely az egyetemeket és a professzorokat érinti. Az alapötletet különböző egyetemek dolgozóitól kapta, akik egybehangzóan állították: intézményeik módszeresen és tervezetten dézsmálják a kutatásra kapott európai pénzeket. Az egyik névtelenséget kérő professzor kijelentette: a magyar tudományos élet egyik csúcsszervének korábbi vezetője nyíltan arra biztatta a kutatókat, hogy kutatási pályázataikban a személyes költségek a teljes pályázati összeg több mint 60 százalékát tegyék ki.

Hadházy példájában egy egymilliárd forintos költségvetésű sejtbiológiai projekt esetében a 600 milliós személyi költség betervezése azt jelenti, hogy egy átlagos egyetemi tanári fizetés mellett 50 professzori munkaév fizethető ki a projektből. A képviselőnek emellett arra is vannak bizonyítékai, hogy több egyetemen is olyan munkaszerződéseket írattak alá a dolgozókkal, amelyeket végül elnyelt a könyvelés - a fizetéssel együtt.

Az egyik kelet-magyarországi egyetemen pedig a közbeszerzéseket elnyerő cég 14 millió forintért készíthetett kamutanulmányt, 8,6 millióért módszertant és 20 millióért feltérképezhette az együttműködésre alkalmas köznevelési intézményeket a térségben. Balog Zoltán beperelte Hadházyt, miután a szakszóvivő a miniszter felelősségét firtatta az ügyben, de elvesztette a pert.

5. Felzabálták az államreformot

A járások számára meghirdetett Államreform program (ÁROP) keretből finanszírozott esélyteremtő projektek több járásban egyszerűen gasztronómiai eseményé váltak. A településenként általában 13 millió forintos összegből szinte mindenhol a záró rendezvényre helyezték a hangsúlyt. A szervezésbe esküvőszervezőt, borozóst és wellnesscéget is bevontak az önkormányzatok. Hadházy szerint az országban sok helyen egyszerűen felzabálták a legelesettebbek felemelésére szánt keretet.

Ráadásul a járásokban párhuzamosan zajló pályázatokon az a céghálózat is megjelent, amelyik korábban, a szintén uniós pénzekből fizetett Öveges-programban is nagy hasznot realizált (lásd 2. pont). A hálózat cégtagjai 12 járásban nyerték el a projektek megvalósításának jogát, méghozzá olyan, darabonként 10-12 millióért elkészített programtervvel, amelyet olykor több járásban is betűhíven felhasználtak. A nyomozást ennek ellenére megszüntették, ám amikor Hadházy rákérdezett az okokra a legfőbb ügyésznél, felülvizsgálati eljárás indult, amelynek eredményéről haladéktalanul értesítik a képviselőt…

6. Akik még Felcsútot is túlszárnyalták

Dél-Békésben a fideszes országgyűlési képviselőjéhez, Simonka Györgyhöz kapcsolódó szervezetek számos olyan nagyobb EU-s finanszírozású projektben vettek részt, amelyeknek nemcsak a célszerűsége, de a szabályszerűsége is megkérdőjelezhető volt. A Magyar Narancs portréja szerint Simonka faluja, Pusztaottlaka – ahol a férfi korábban polgármester is volt – még Felcsútot is lekörözi az egy főre jutó lehívott támogatásokban.

A településre bejegyzett Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Alapítvány fő tevékenységi köre idősek szociális ellátása. Ehhez képest olyan pályázatokon is nyertek, ahol egészségügyi felvilágosító és szűrő tevékenységet végeztettek a budapesti Public Sector Kft-vel (a Voldemort botrányban felbukkant pályázatíró cég). Az üzletszerűséget mutatja, hogy több száz kilométerrel odébb fekvő Fejér megyei településeken ugyanazt a három budapesti céget hívták meg ajánlattételre, mint Dél-Békésben.

Az alapítvány a székesfehérvári Kodolányi főiskolával is együttműködött egy másik programban, ahol először 192 millió forintot, majd egy kormányhatározatnak köszönhetően 3 nap alatt újabb 200 millió forintot költhettek el humánerőforrás fejlesztésre.

7. Fantomközpont minisztériumi alibivel
A ma már Ökogroup Zrt. néven működő Ökoenergia Hasznosító Beruházó Kft. meggyőzte a kormányt, hogy a Nógrád megyei Bátonyterenyén érdemes építeni egy intermodális logisztikai központot. Kaptak is rá 837 millió forint uniós támogatást a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból. A tervek iparvágány fejlesztésről, daruzott raktárcsarnokról, burkolt rakodótérről és számos kiszolgáló helységről szóltak. Noha mindebből szinte semmi sem valósult meg, az Ökogroup a hivatalos dokumentumok szerint már el is számolt a pénzzel, az NGM pedig teljesítettnek minősítette a projektet.

A dolog úgy bukott ki, hogy a beruházó két év csúszással kezdett el a kivitelezést, majd közölte a terveket készítő irodával, hogy más tervek alapján haladnak tovább, és nem fizetett. Amellett, hogy nem a megváltoztatott verzióra nyerték az uniós százmilliókat, Hadházy szerint az elszámoláskori dátumig még csak az új tervekhez szükséges engedélyeket sem szerezték be. A pórul járt tervezők azt a választ kapták panaszukra az NGM-től, hogy szabálytalanság hiányában lezárta az ellenőrzési eljárást. A terveket készítő cég beperelte az Ökogroup Zrt.-t, és már az OLAF is értesült a szabálytalannak tűnő eljárásról.

8. Sokmilliós lyukak egy logisztikai központ helyett

496 millió forintos értékben nyert el uniós pénzt a Q Pharma Kft. logisztikai központ építésére a bicskei menekülttáborral szemben. A beruházást hirdető tábla avatásán Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő is megjelent. A hivatalos tájékoztatás szerint a beruházás megvalósult, a projektet sikeresen lezárták. A félmilliárdos támogatás utolsó részletét 2016 május 9-én fizette ki a támogatáskezelő. A cég ügyvezetője elmondta az Átlátszónak, hogy az NGM engedélyével az építési projektet átadták az Ökogroup Zrt-nek (lásd 7-es pont).

Az oknyomozó portál drónnal szemlézte a helyszínt, de logisztikai központ helyett csak egy biztonsági őr lakókocsiját és 59 db lyukat találtak. A gazdaságfejlesztési EU-s támogatásokat kezelő Nemzetgazdasági Minisztérium azt válaszolta az átlátszó megkeresésére, hogy bár a pályázati kifizetéseket egy határidő miatt gyorsan le kellett zárni, ez nem zárja ki a projekt megvalósulásának utólagos ellenőrzését.

9. „Zárt ajtók mögött sajnos ez van”

A kormányzati kapcsolatokkal működő, uniós pénzekre szakosodott cégek munkamódszerét Hadházy egy 2012-es hangfelvétellel bizonyította az első Korrupcióinfón. Ezen Szekszárd fideszes vezetői magyarázzák el a közbeszerzések működését. Egy óvoda-beruházás kapcsán arról beszélnek, hogy az uniós pályázatokon természetes a túlárazás, mert így még a 15 százalékos önrészt sem kell végül kifizetniük az önkormányzatoknak.

A felvétel végén a város jelenlegi fideszes polgármestere, Ács Rezső a következőképpen foglalja össze a lényeget: „A pályázati rendszer ma így működik Magyarországon. Lejön, és azt mondja, hogy én kompletten megcsinálom neked, megnyerem neked, de én hozok mindent. És ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Mert van egy kvótám, amit én eloszthatok, és ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Zárt ajtók mögött sajnos ez van.”

10. Vagyonokért lapátolják a havat

Az Országos Roma Önkormányzat pénzköltéseit vizsgálva a kormány úgy döntött úgy, hogy a sokmilliárdos felzárkóztatási forrásokat a Türr István Képző és Kutató Intézetnek (TKKI) adja át. Az intézet aztán a tél beállta előtt három, vidéken működtetett igazgatósága érdekében írt ki pályázatot síkosság mentesítésre (só szórás, hólapátolás), amelyet végül egy budapesti reklámcég nyert el 25 millió forint értékben, miután ezer forinttal kedvezőbb ajánlatot adott az ezüstérmesnél.

A Lightboard Outdoor Kft. már 2013-ban is kapott egy hasonló, 25 milliós munkát a TKKI-tól. Akkor a miskolci és a székesfehérvári telephely síkosság mentesítése volt a feladat. Mérlege szerint a reklámcégnek 2013-ban más bevétele nem is volt.

Szobota Zoltán

kopucio2.jpg
 
Ez elég széleskörű botrány lista csak eljut-e a választókig?
A kormány a migránsokkal és sorossal fog jönni erre mit lép az ellenzék?
Mert ha támogatja a bevándorlást akkor már bukta is a választást.
 
Szerintem.A valasztasi torveny miatt hogy a Fidesztol meg lehet-e szabadulni nem tudom de nekik Orbantol megkellene,mert kifogjak vagni az Eu bol es az orszagot ha ujbol ez a felallas lesz.
NEm csak a CEU gond hanem maga Sorosozas amit mindenki ert az Eu ba, es nem szalonkepes es elfogadhato.Az Eus penzbol Eu ellenes es EU ellenes torvenyek megallapodasok felrugasa legyen az migransugy vagy egyetem ezt mar nem akarjak es irasba is adtak neki.
Van egy hatar es szerintem a hatarnal vannak, vagy megvaltozik a helyzet vagy az EU ba megoldjak es ez megint az orszag fogja megszenvedni.
 
Van egy hatar es szerintem a hatarnal vannak, vagy megvaltozik a helyzet vagy az EU ba megoldjak es ez megint az orszag fogja megszenvedni.
Orbán néhányszor már megkeverte cart, de az urak befogták az orrukat, mondtak egy "ejnye-bejnye Mr. Orbán"-t és nem változott semmi. A zsebkendőjük még kéznél van.
 
Orbán néhányszor már megkeverte cart, de az urak befogták az orrukat, mondtak egy "ejnye-bejnye Mr. Orbán"-t és nem változott semmi. A zsebkendőjük még kéznél van.
A szart nem Orbán keveri, hanem a hatalomra törekvő ellenzék!!
Az unióban az Orbán migráns politikáját már Angela Merkel is elismerte!
Az unióban nem tilos a vélemény formálás, a magyar kormánynak is meg van a joga, azokról a témákról véleményt alkotni, ami nem kedvező a mi országunknak!
Sokkal inkább védje az országunkat, int Bólogató Jánosként mindet elfogadjon, ami nekünk nem jó!
Persze az ellenzéki EP képviselők ott is tesznek arról, hogy mindig az országunk legyen a téma, olyan rengeteg feljelentést tettek vélt lopásokról visszaélésekről. Természetesen ezeket mindig kivizsgálja az unió és semmi nem igaz e rágalmakból! Ahogy Hadházi is nagyon sokszor mellé trafál a vádakkal!!
 
A szart nem Orbán keveri, hanem a hatalomra törekvő ellenzék!!
Az unióban az Orbán migráns politikáját már Angela Merkel is elismerte!
Az unióban nem tilos a vélemény formálás, a magyar kormánynak is meg van a joga, azokról a témákról véleményt alkotni, ami nem kedvező a mi országunknak!
Sokkal inkább védje az országunkat, int Bólogató Jánosként mindet elfogadjon, ami nekünk nem jó!
Persze az ellenzéki EP képviselők ott is tesznek arról, hogy mindig az országunk legyen a téma, olyan rengeteg feljelentést tettek vélt lopásokról visszaélésekről. Természetesen ezeket mindig kivizsgálja az unió és semmi nem igaz e rágalmakból! Ahogy Hadházi is nagyon sokszor mellé trafál a vádakkal!!
Önmagával kerül logikátlanságba az író.
Azonkívül szubjektív előre beállított véleménye van.
Nézzük orbán nem kever semmit de az ellenzék igen szerinte.
Ugyanakkor a magyar kormánynak meg van a véleménynyilvánítási joga.De az ellenzéktől már megvonná.
Bólogató János nem tetszik de a kormányon belüli Bólogató szavazógépeket imádja.
Nézzük a lopási feljelentéseket.Hát ezeket éppúgy megteszik az orbáni-gárda gépemberei.
De nem vizsgál hivatalból semmit Polt Péter.
Épp ellenkezőt teszi bejelentést sem vizsgál lesőpor altat.
Most hogy esetleg nem minden vád állt meg hát miért?
Mert Jogilag bizonyíthatatlan.Összefonottság álcégek tisztázatlan strómanok követhetetlen offsorcégek
A rágalmazásért pedig soha nem ment a szomszédhoz tanácsért a Fidesz Ő maga találta ki a vádold meg folytass kampányt járasd le.A bizonyíték nincs nem is számít. A felmentés 3 év múlva megtörtént de addigra már választást után voltak.
Céljukat elérték bemocskoltak egy esélyest.
Csak a saját érveidet fordítottam vissza.

Ha Hadházy mellé trafál?
Miért talán Fidesz műperei mind megálltak?
Akkor az előző elszámoltatási biztos Budai Gyula.
1216 bejelentés tett ebből mindössze 38 büntetőfeljelentés mindössze egyetlen vádemelés lett csak.
A többi mind vádaskodás volt.
 
Utoljára módosítva:
Persze az ellenzéki EP képviselők ott is tesznek arról, hogy mindig az országunk legyen a téma, olyan rengeteg feljelentést tettek vélt lopásokról visszaélésekről. Természetesen ezeket mindig kivizsgálja az unió és semmi nem igaz e rágalmakból! Ahogy Hadházi is nagyon sokszor mellé trafál a vádakkal!!
Tévedés. Nem mindig Mo. a téma. Itthon nem jelenik meg, h más országok ellen is folynak kötelezett szegési eljárások, némelyik ellen több, mint Mo. ellen. Teljes igazságot elmondva nehéz lenne hirdetni, h "támadják Magyarországot!"
Az unióban nem tilos a vélemény formálás, a magyar kormánynak is meg van a joga, azokról a témákról véleményt alkotni, ami nem kedvező a mi országunknak!
Ez így természetes. Csak a folytatást elfelejtetted.
Tárgyalás után reklamációnak helye nincs. A többségi határozatot is be kell tartani!
 
A rágalmazásért pedig soha nem ment a szomszédhoz tanácsért a Fidesz Ő maga találta ki a vádold meg folytass kampányt járasd le.A bizonyíték nincs nem is számít.
A Nokiás-doboz sztorit belesulykolta mindenkibe. A koronatanú a tárgyaláson vallotta be, h a kihallgatások során "jutott eszébe" némi rábeszélésre. Erről a Magyar Idők "elfelejtette" tájékoztatni olvasóit. :o
 
Összeszedtük azokat, a többnyire uniós pénzeket érintő, korrupciógyanús ügyeket, amelyek különös ismertetőjele, hogy Hadházy Ákos feljelentése alapján indult és még le nem zárt eljárásokat rejtenek.

Az LMP társelnökét mindegyik eljárásban meghallgatták már, mégis az a benyomása, hogy bár végeredményben elkerülhetetlenek a jogi következmények, a hatóságok elhúzzák a nyomozást a választások utánig, hogy azok fejleményei ne biztosítsanak muníciót az ellenzéknek az amúgy is kíméletlennek ígérkező kampányban.

1. Farkas Flórián felzárkóztatása

A Híd a Munka Világába elnevezésű, és hátrányos helyzetű romák felzárkóztatására szerveződött foglalkoztatási szövetkezet több mint másfél milliárd forintos uniós pályázati pénzzel nem tud elszámolni. Ennek háromszorosát is elköltötték volna, ha nem buknak le, és az EMMI nem követeli vissza a már felélt összeget. A „projektgazda” fideszes Farkas Flórián, romaügyi miniszterelnöki biztos csak a nyomozás elrendelésekor volt hajlandó lemondani pozíciójáról.

Az ügyben az unió csalás elleni hivatala (OLAF) is kutakodik. Lázár János és Orbán Viktor többször is egyértelművé tették, hogy ennek ellenére nem engedik el Farkas kezét. A szövetkezet feloszlott, a 2015 óta folyó nyomozásban hivatalosan még senkit nem hallgattak ki a főszereplők közül, az EMMI viszont kipótolta a hiányzó másfél milliárdot a roma önkormányzatnak.

2. Üzletszerűen elkövetett tanterem-felújítások

Az Öveges-program az EMMI tanterem-felújításra szánt 14 milliárdos keretének fantázianeve, amellyel kapcsolatban csaknem három éve nyomoznak a hatóságok bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. Mint kiderült, a kivitelezők túlárazták ajánlataikat, a lebukott tucatnyi iskola pedig nem arra költötte el a pénzt, amire kapta, sőt még a Klik-nek is jutott a „fölöslegből”.

Tavaly júniusban az adóhatóság áttette az ügyet a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályára, mivel „bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett” bűncselekményről van szó és kárérték meghaladja az egymilliárd forintot. A NAV határozata „központi szervezettséget” említ, azaz valaki megszervezte a pályázatok leosztását, hiszen az önkormányzatok mindig ugyanazokat a cégeket hívták meg.

3. Jó kapcsolatok, állandó megrendelések

2014 év végén rendkívüli ellenőrzést tartott az OLAF az Európai Szociális Alap támogatásait menedzselő magyar állami hivatalnál, az EMMI Közreműködő Szervezeti Feladatokat Ellátó Főosztályánál, amely az ESZA jogutódja. Az atv.hu információi szerint a csalás elleni hivatal munkatársai a Provital Fejlesztési Tanácsadó Szolgáltató Zrt-vel kapcsolatos adatokra voltak kíváncsiak. A Közgép mellett ezt a céget is vizsgálták 2012-ben az uniós nyomozók.

Hadházy szerint ezúttal az szúrt szemet az OLAF-nak, hogy a Szekszárd önkormányzata által elnyert EU-s támogatást gyanús körülmények között használta fel a cég, amely nem mellesleg a Tolna megyei város közbeszerzési tanácsadója. Korábban a Provital írta az FTC stadion közbeszerzési dokumentációját, de emellett számos vidéki, fideszes vezetésű önkormányzatnak és kormányzati szervezetnek is dolgoznak. A Provital elődje a Pro-Vital 2000 Kft-t volt, amelynek egyik tulajdonosa vezette államtitkári rangban a Nemzeti Fejlesztési Irodát, majd Lázár János közbeszerzési ügyekért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki.

4. Korrumpált professzorok
Az LMP társelnöke 2016 szeptemberében leplezett le egy – megítélése szerint – óriási volumenű csalássorozatot, amely az egyetemeket és a professzorokat érinti. Az alapötletet különböző egyetemek dolgozóitól kapta, akik egybehangzóan állították: intézményeik módszeresen és tervezetten dézsmálják a kutatásra kapott európai pénzeket. Az egyik névtelenséget kérő professzor kijelentette: a magyar tudományos élet egyik csúcsszervének korábbi vezetője nyíltan arra biztatta a kutatókat, hogy kutatási pályázataikban a személyes költségek a teljes pályázati összeg több mint 60 százalékát tegyék ki.

Hadházy példájában egy egymilliárd forintos költségvetésű sejtbiológiai projekt esetében a 600 milliós személyi költség betervezése azt jelenti, hogy egy átlagos egyetemi tanári fizetés mellett 50 professzori munkaév fizethető ki a projektből. A képviselőnek emellett arra is vannak bizonyítékai, hogy több egyetemen is olyan munkaszerződéseket írattak alá a dolgozókkal, amelyeket végül elnyelt a könyvelés - a fizetéssel együtt.

Az egyik kelet-magyarországi egyetemen pedig a közbeszerzéseket elnyerő cég 14 millió forintért készíthetett kamutanulmányt, 8,6 millióért módszertant és 20 millióért feltérképezhette az együttműködésre alkalmas köznevelési intézményeket a térségben. Balog Zoltán beperelte Hadházyt, miután a szakszóvivő a miniszter felelősségét firtatta az ügyben, de elvesztette a pert.

5. Felzabálták az államreformot

A járások számára meghirdetett Államreform program (ÁROP) keretből finanszírozott esélyteremtő projektek több járásban egyszerűen gasztronómiai eseményé váltak. A településenként általában 13 millió forintos összegből szinte mindenhol a záró rendezvényre helyezték a hangsúlyt. A szervezésbe esküvőszervezőt, borozóst és wellnesscéget is bevontak az önkormányzatok. Hadházy szerint az országban sok helyen egyszerűen felzabálták a legelesettebbek felemelésére szánt keretet.

Ráadásul a járásokban párhuzamosan zajló pályázatokon az a céghálózat is megjelent, amelyik korábban, a szintén uniós pénzekből fizetett Öveges-programban is nagy hasznot realizált (lásd 2. pont). A hálózat cégtagjai 12 járásban nyerték el a projektek megvalósításának jogát, méghozzá olyan, darabonként 10-12 millióért elkészített programtervvel, amelyet olykor több járásban is betűhíven felhasználtak. A nyomozást ennek ellenére megszüntették, ám amikor Hadházy rákérdezett az okokra a legfőbb ügyésznél, felülvizsgálati eljárás indult, amelynek eredményéről haladéktalanul értesítik a képviselőt…

6. Akik még Felcsútot is túlszárnyalták

Dél-Békésben a fideszes országgyűlési képviselőjéhez, Simonka Györgyhöz kapcsolódó szervezetek számos olyan nagyobb EU-s finanszírozású projektben vettek részt, amelyeknek nemcsak a célszerűsége, de a szabályszerűsége is megkérdőjelezhető volt. A Magyar Narancs portréja szerint Simonka faluja, Pusztaottlaka – ahol a férfi korábban polgármester is volt – még Felcsútot is lekörözi az egy főre jutó lehívott támogatásokban.

A településre bejegyzett Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Alapítvány fő tevékenységi köre idősek szociális ellátása. Ehhez képest olyan pályázatokon is nyertek, ahol egészségügyi felvilágosító és szűrő tevékenységet végeztettek a budapesti Public Sector Kft-vel (a Voldemort botrányban felbukkant pályázatíró cég). Az üzletszerűséget mutatja, hogy több száz kilométerrel odébb fekvő Fejér megyei településeken ugyanazt a három budapesti céget hívták meg ajánlattételre, mint Dél-Békésben.

Az alapítvány a székesfehérvári Kodolányi főiskolával is együttműködött egy másik programban, ahol először 192 millió forintot, majd egy kormányhatározatnak köszönhetően 3 nap alatt újabb 200 millió forintot költhettek el humánerőforrás fejlesztésre.

7. Fantomközpont minisztériumi alibivel
A ma már Ökogroup Zrt. néven működő Ökoenergia Hasznosító Beruházó Kft. meggyőzte a kormányt, hogy a Nógrád megyei Bátonyterenyén érdemes építeni egy intermodális logisztikai központot. Kaptak is rá 837 millió forint uniós támogatást a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból. A tervek iparvágány fejlesztésről, daruzott raktárcsarnokról, burkolt rakodótérről és számos kiszolgáló helységről szóltak. Noha mindebből szinte semmi sem valósult meg, az Ökogroup a hivatalos dokumentumok szerint már el is számolt a pénzzel, az NGM pedig teljesítettnek minősítette a projektet.

A dolog úgy bukott ki, hogy a beruházó két év csúszással kezdett el a kivitelezést, majd közölte a terveket készítő irodával, hogy más tervek alapján haladnak tovább, és nem fizetett. Amellett, hogy nem a megváltoztatott verzióra nyerték az uniós százmilliókat, Hadházy szerint az elszámoláskori dátumig még csak az új tervekhez szükséges engedélyeket sem szerezték be. A pórul járt tervezők azt a választ kapták panaszukra az NGM-től, hogy szabálytalanság hiányában lezárta az ellenőrzési eljárást. A terveket készítő cég beperelte az Ökogroup Zrt.-t, és már az OLAF is értesült a szabálytalannak tűnő eljárásról.

8. Sokmilliós lyukak egy logisztikai központ helyett

496 millió forintos értékben nyert el uniós pénzt a Q Pharma Kft. logisztikai központ építésére a bicskei menekülttáborral szemben. A beruházást hirdető tábla avatásán Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő is megjelent. A hivatalos tájékoztatás szerint a beruházás megvalósult, a projektet sikeresen lezárták. A félmilliárdos támogatás utolsó részletét 2016 május 9-én fizette ki a támogatáskezelő. A cég ügyvezetője elmondta az Átlátszónak, hogy az NGM engedélyével az építési projektet átadták az Ökogroup Zrt-nek (lásd 7-es pont).

Az oknyomozó portál drónnal szemlézte a helyszínt, de logisztikai központ helyett csak egy biztonsági őr lakókocsiját és 59 db lyukat találtak. A gazdaságfejlesztési EU-s támogatásokat kezelő Nemzetgazdasági Minisztérium azt válaszolta az átlátszó megkeresésére, hogy bár a pályázati kifizetéseket egy határidő miatt gyorsan le kellett zárni, ez nem zárja ki a projekt megvalósulásának utólagos ellenőrzését.

9. „Zárt ajtók mögött sajnos ez van”

A kormányzati kapcsolatokkal működő, uniós pénzekre szakosodott cégek munkamódszerét Hadházy egy 2012-es hangfelvétellel bizonyította az első Korrupcióinfón. Ezen Szekszárd fideszes vezetői magyarázzák el a közbeszerzések működését. Egy óvoda-beruházás kapcsán arról beszélnek, hogy az uniós pályázatokon természetes a túlárazás, mert így még a 15 százalékos önrészt sem kell végül kifizetniük az önkormányzatoknak.

A felvétel végén a város jelenlegi fideszes polgármestere, Ács Rezső a következőképpen foglalja össze a lényeget: „A pályázati rendszer ma így működik Magyarországon. Lejön, és azt mondja, hogy én kompletten megcsinálom neked, megnyerem neked, de én hozok mindent. És ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Mert van egy kvótám, amit én eloszthatok, és ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Zárt ajtók mögött sajnos ez van.”

10. Vagyonokért lapátolják a havat

Az Országos Roma Önkormányzat pénzköltéseit vizsgálva a kormány úgy döntött úgy, hogy a sokmilliárdos felzárkóztatási forrásokat a Türr István Képző és Kutató Intézetnek (TKKI) adja át. Az intézet aztán a tél beállta előtt három, vidéken működtetett igazgatósága érdekében írt ki pályázatot síkosság mentesítésre (só szórás, hólapátolás), amelyet végül egy budapesti reklámcég nyert el 25 millió forint értékben, miután ezer forinttal kedvezőbb ajánlatot adott az ezüstérmesnél.

A Lightboard Outdoor Kft. már 2013-ban is kapott egy hasonló, 25 milliós munkát a TKKI-tól. Akkor a miskolci és a székesfehérvári telephely síkosság mentesítése volt a feladat. Mérlege szerint a reklámcégnek 2013-ban más bevétele nem is volt.

Szobota Zoltán

Csatolás megtekintése 1539384

Csekélyke szemelvény ez az összesből....
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on dreaming58's profile.
Szia!
Sajnos elírtam a jelszót.Helyesen: DKKTi (a végén kis " I "
Sziasztok! Üdv mindenkinek! Nagyon örülök, hogy a kolléganőm megmutatta ezt az oldalt. Remélem innen sok jó olvasmányt tudok letölteni és elolvasni. Ha csak tehetem, akkor olvasok. A fantázia nagyon fontos számomra. Immár túl vagyok egy könyvtárra való könyv kiolvasásán. De ez az, amiből sohasem lehet elég. Szinte minden műfajt szeretek olvasni. Talán az önéletrajzot nem. Régen sok könyvem volt, ma már nem igazán.
gyurcyka wrote on Aronfy's profile.
szia! annó feltöltöttem a dicsekvő béka-t.eltünt a gépemről sok mással együtt.ha még meg lenne, átdobnád? köszi!
Adatbázis hibát jelez a gép, minden olvasatlan üzenetre kattintásnál....

Statisztikák

Témák
38,269
Üzenet
4,827,465
Tagok
617,019
Legújabb tagunk
Mida Fedra
Oldal tetejére