Történelem

Melitta témája a 'Irodalom' fórumban , 2005 December 12.

Témaállapot:
Not open for further replies.
  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Mária Lujza, Napóleon második felesége
    1791. december 12-én Bécsben megszületett I. Ferenc Habsburg uralkodó lánya, Mária Lujza, aki Bonaparte Napóleon második feleségeként vált ismertté. Napóleon ettől a frigytől remélte a francia-osztrák kapcsolatok javulását.


    Bonaparte Napóleon nagy szerelme a harmincas éveiben járó, kétgyermekes, polgári származású Josephine Beauharnais volt, akitől azonban 1809-ben mégis elvált, mert nem tudott trónörököst szülni a császárnak. Válása után tisztán politikai szempontoktól vezérelve Mária Lujzára esett a választása.

    Mária Lujza 1791. december 12-én Bécsben született. Napóleon a vele kötött frigytől a francia-osztrák kapcsolatok javulását remélte. I. Ferenc, Habsburg uralkodó, aki Wagramnál vereséget szenvedett a franciáktól, nem volt abban a helyzetben, hogy elutasítsa a „kis korzikai” lánykérését. A 19 éves Mária Lujza kénytelen volt hozzá menni a francia uralkodóhoz, aki iránt házasságuk évei alatt mindvégig undorral viseltetett. A császárné a férjét csak az „Antikrisztus haragjának” titulálta.

    Franciaország népe azonban csalódottan fogadta az ifjú arát. Míg Josephine kedvességének, nyitottságának, segítőkészségének köszönhetően óriási népszerűséggel rendelkezett, Mária Lujza a maga zárkózottságával, arroganciájával nem nyerte el az emberek rokonszenvét.

    A feljegyzések szerint Napóleon mindvégig nagyon előzékenyen viselkedett az osztrák asszonnyal szemben. Mitöbb, míg Josephine-t többször is megcsalta, addig - saját állítása szerint - Mária Lujzához haláláig hű maradt. A boldogtalan házasság ellenére megszületett a Napóleon által oly régóta várt trónörökös, Napóleon Francois-Charles-Joseph Bonaparte.

    Miután 1814-ben Napóleon megbukott, Mária Lujza fiával együtt Bécsbe menekült és a bécsi kongresszus határozata alapján a Pármai Hercegséget megkapva, ott rendezkedett be. Az 1847-ben mellhártyagyulladásban elhunyt Mária Lujzát a bécsi családi kriptában helyezték örök nyugalomra.
    Kun Enikő
     
    Fittybasu, steve1957 és oporto kedveli ezt.
  2. Karsay István

    Karsay István Kitiltott (BANned)

    Új bizonyíték a bibliai Góliát létezésére?

    Góliát feltételezett bibliai lakóhelyén ásatásokat végző régészek olyan ősi cserépdarabra bukkantak, amelyen a filiszteus óriás neve olvasható.

    A cserépdarab Krisztus előtt körülbelül 950-ből származik, azaz 70 évvel későbbi, mint amikorra a bibliakutatók Dávid és Góliát küzdelmét teszik. Az AP hírügynökség híre szerint a leletre Dél-Izraelben, Tel es-Safi területén bukkantak rá. A régészek ezt a helyet azonosítják az Ószövetségben említett filiszteus várossal, Gáttal, ahonnan Góliát származott.

    A cserépdarabon két, Góliát nevére nagyon hasonlító szó olvasható. Természetesen az óriás erejű hős létezését minden kétséget kizáróan nem bizonyítja a lelet. A feltárást végző izraeli Bar-Ilan Egyetem régészei szerint ami biztos, hogy Dávid és Góliát feltételezett csatájának idején voltak olyan filiszteusok, akiknek Góliát volt a neve. Ugyancsak biztosan tűnik, hogy ez az eddigi legkorábbi filiszteus emlék.

    Dávid és Góliát csatája

    Sámuel első könyve szerint a Gát városából származó Góliát kiváló harcos volt.”Magassága hat könyök és egy arasz volt. Fején rézsisak volt, öltözete pikkelyes páncél, páncélja ötezer sekel súlyú rézből volt. Lábán rézvért és vállán rézdárda volt. Lándzsájának a nyele olyan vastag volt, mint a szövőszék tartófája, lándzsájának a hegye pedig hatszáz sekel súlyú vasból volt, és egy pajzshordozó ment előtte.”

    Egy nap Izrael szembekerült a szomszédos néppel, a filiszteusokkal. A filiszteusok egy izráelitát hívtak ki párbajra, hogy küzdjön meg Góliáttal, az óriással, aki a filiszteusok bajnoka volt, azzal a megegyezéssel, hogy bármelyikük nyeri meg a viadalt az uralkodni fog a vesztesek felett.
    Az izraeliták között negyven napig nem akadt ember, aki ki mert volna állni az óriási termetű harcossal szemben. Ekkor az izraeliek táborába látogatott a fiatal Dávid, akit apja küldött, hogy hírt vigyen neki három idősebb testvéréről.

    Dávid vállalta, hogy megmérkőzik Góliáttal. Mielőtt harcba szállt, öt sima követ gyűjtött a patakban. „Belenyúlt Dávid a tarisznyájába, kivett belőle egy követ, a parittyájával elröpítette, és úgy homlokon találta a filiszteust, hogy a kő belefúródott a homlokába, és arccal a földre zuhant. Dávid tehát erősebb volt a filiszteusnál, bár csak parittyája és köve volt. Legyőzte a filiszteust, és megölte, pedig nem volt kard Dávid kezében. Azután odafutott Dávid, rálépett a filiszteusra, fogta annak a kardját, kihúzta a hüvelyéből, megölte vele, és levágta a fejét. Amikor látták a filiszteusok, hogy meghalt a vitézük, megfutamodtak” – olvasható az Ószövetségben.

     
    dominipater, magdolna 58 és Scanner kedveli ezt.
  3. Karsay István

    Karsay István Kitiltott (BANned)

    :4:


    December 13. LUCA

    Ókeresztény szuz, 310.

    A magyar néphagyomány egyik legjelesebb lalakja. December 13. a
    Gergely-naptár (1582) életbe lépte elott az esztendo legrövidebb,
    legsötétetbb napjának számított, s egyben a téli napforduló kezdo napja
    volt. IInnen a Luca-napi termékenységvarázsló játékok, egyebek között a
    "kutyulás" is. -"Szent Lucának 72 híres napja a napot rovidre szabja"
    mondogatták Szegeden és Szentbalázson. uuLuca napja méhében hordozza az ój
    esztendo reménységeit, de gondjait is. Tele van asszonyi kezdeményezésekkel,
    változás tilalmakkal, amelyek következménye az egész évre kihat.
    Idoszakában, "holdudvarán" a leghosszabba az éjszakák: a gonoszok,
    bubájosok, a rontások ideje ez. A középkori Európában a nép hitében,
    tudatában az oltáron tisztelt Luca mellett egy boszorkányszeru rontó-bontó
    Luca is él: lucapaca, luca, lucaasszony a neve. Kísértetszeru jelenség,
    mindenekelott az ember rontására törekszik.

    Egyes vidékeken a zöld ág sarjasztása e napon kezdodött. Ebben Luca, mint
    Jézus menyasszonya házasságszerzo szerepu. Hercegszántó sokác szokásában a
    kislányok hajukba font virágkoszorúval jártak, szuzséget varázsolva Luca és
    karácsony között az iskolába: régebben a nagylányok is viselték e koszorút.
    Kiskunmajsán a "lucapogácsába" gyurut sütöttek, ha az eladólány találta meg,
    rövidesen férjhez ment.

    Az ország különbözo vidékein e napon készítették a "lucakalendáriumot", s
    ekkor kezdték el a lucaszék építését is, amelynek karácsonyig kellett
    elkészülnie, s aki arra éjféli misén folállt, meglátta a pap szoknyája után
    kapkodó ordögöt, a falu boszorkányát. A luca szék készítésével rendezett
    ember megláthatta a készületlen, szórt, rontást idézo másikat. Szeged
    környékén a lucapogácsát jó sok zsírral készítették, sütés elott apró
    tollakat szórtak bele, minden családtag számára külön-külön. Akié sütés
    közben elégett, az hamarosan meghalt. Néhol úgy tartották, hogy ilyenkor a
    halottak hazajönnek pogácsa lakomára, s meg lehet tudni tolük, hogy ki lesz
    a család következú halottja. A lucanapi harangszó a leskelodo gonoszt
    zavarta el.

    E napon kezdték sarjasztani a lucabúzát. A Galga menti eladó leány cserép
    földbe csigavolnalban - az óra járásának megfeleloen!- szórta a magokat (a
    férj után sóvárgó lány szuzi "mag-akarása" adta eredését, s varázos
    zöldülését). Tápén azt mondták a lucabúzáról:"néköm kinyerem, jószágomnak
    legeloje, zöld mezeje". Ha szára jó hosszúra nott, jó szalmás termést
    vártak; világoskék szalaggal (Szuz Mária köpenyének színe) kötötték át.
    Karácsonykor az oltárt öltöztették vele, karácsonyfa alá is lucabúza
    került, s vacsorakor közepébe szentelt gyertyíát téve az asztalra.

    Luca napján az ország számos vidékén asszonyt nem engedtek be a házba, se
    rokont, se szomszédot, nem adtak kölcsön semmit, az aprójószágot pedig
    abroncskarikába, vagy az udvar közepére karcolt körbe szórt maggal etették.
    Varrni tilos volt, mert bevarrták volna a tyúkok tojókáját, annak
    megnyitására babot fejtettek. Orségben fuzfavesszobol "suprát" fontak, s
    azzal verték ki a fehérnépbol a rossz szellemet, s egészséget,
    mértékletességet kívántak neki. Paéóc vidéken lepedobe öltözött legény,
    derkán borjúkötéllel járta a házakat. Arcát listtel, nyúlborrel vagy
    szitával fedte be.(vele, általa az áhított tisztaság a szuzség volt jelen -
    a nyúl a keleti zodiákusban a szuz havának jelöloje) Kopogtatás nélkül
    lépett be az ajtón, s a kezébe tartott Márton-napi fehér lúdszárnnyal
    (angyalszárnnyal) símogatta végig a háziak arcát, a falon levo tárgyakat, a
    sarokra keresztet "rajzolt" a szárnnyal és hátrafelé lépegetve némán
    távozott. O nem az európai rontó-bontó lucapucát idézte meg.

    Luca napja idojósló is. A karácsonyig tartó 12 nap az év 12 hónapját idézi.
    Melyik nap milyen az idojárás, az lesz a jellemzo a megjelenített nónapra.
    Hagymajóslás: a hagymát 12 részre kell bontod, mindegyikat kicsit megsózod.
    Melyik hónapnak megfelelo hagymaszirom nedvesebb, az csapadékos lesz.
     
  4. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=470 align=center border=0><TBODY><TR><TD><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=4 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=440 align=center border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top align=left>185 éve halt meg Széchényi Ferenc[​IMG]
    </TD></TR></TBODY></TABLE>


    Száznyolcvanöt éve, 1820. december 13-án halt meg Bécsben Széchényi Ferenc gróf, a magyar nemzeti könyvtár és múzeum alapítója.
    </TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR><!-- /cikk lead --><!-- cikkoldal cime --><TR><TD>[​IMG]
    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=4 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD></TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR><!-- /cikkoldal cime --><TR><TD><!-- cikk szoveg --><TABLE cellPadding=2 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=2 align=left border=0><TBODY><TR><TD>[​IMG] </TD></TR><TR><TD></TD></TR></TBODY></TABLE>1754. április 28-án született Fertőszéplakon jelentős szerepet játszó, de nem túl régi családból, amely 1629-ben nyert nemességet. A család hírnevét Széchényi György alapozta meg, aki 1685-1695 között volt esztergomi érsek, a grófi címet a főpap unokaöccse, Ferenc dédapja, II. György kapta 1697-ben. Ferenc apja Széchényi II. Zsigmond huszárkapitány és császári-királyi kamarás (1720-1769), anyja Cziráky Mária Anna grófnő volt. Sopronban és Nagyszombatban, a jezsuiták iskolájában tanult, majd a bécsi Theresianumba került, ahol nyelvekkel, jog- és államtudománnyal, gazdaságtannal ismerkedett meg. Itt találkozott a kor jeles régészeivel és érmeszakértőivel, az ő hatásukra kezdett műgyűjtéssel foglalkozni. 1776-tól a kőszegi kerületi tábla ülnöke, 1783-tól a horvát bán helyettese és a báni tábla elnöke volt.

    II. József reformköveteléseinek híveként eleinte támogatta a jozefinista politikát, bár egyes intézkedések - mint a korona Bécsbe vitele - ellen tiltakozott. 1785-ben lett a pécsi kerület királyi biztosa, de a császár abszolutista, németesítő és a rendi alkotmány megsemmisítésére törő politikája miatt egy év múlva lemondott hivataláról. Ezután beutazta Nyugat-Európát, Belgiumban és Angliában szerzett fontos tapasztalatokat, különösen a könyvtárak és egyéb kulturális alapintézmények terén, amelyek Magyarországon hiányoztak. 1790-ben ismét közhivatalnok lett, s jelentős reformjavaslatokat tett az országgyűlésen a nemesi adózás, a parasztkérdés megoldása érdekében; ezekkel érthetően nem aratott sikert saját társadalmi osztálya körében. Szót emelt a magyar nyelv hivatalossá tételéért és a szabad vallásgyakorlásért is.

    1792-ben ismét visszavonult a közélettől, csak 1798-ban lett Somogy vármegye főispánja, s királyi biztosként irányította a Dráva és a Duna szabályozását. 1799-1808 között a hétszemélyes tábla bírája és helyettes elnöke volt, 1799-ben lett főkamarásmester, 1800-tól országbíró-helyettes, 1807-tól Vas vármegye adminisztrátoraként dolgozott. 1808-ban megkapta az Aranygyapjas rendet, ekkorra már szembefordult fiatalkora liberalizmusával.

    Már fiatal korától gyűjtötte a hungaricumokat, a magyar nyelvű és vonatkozású könyveket és egyéb kiadványokat. Elkészíttette gyűjteményeinek katalógusait, ezek révén lett tagja a göttingeni, a jénai, a bécsi, a belga tudományos társaságoknak. 1802-ben a nemzetnek ajándékozta nagycenki magyar könyv-, metszet-, térkép-, érme-, nyomtatvány- és kéziratgyűjteményét, ezzel megalapítva az Országos Széchényi Könyvtár elődjét. 15 ezer kötet könyvet, 12 ezer nyomtatványt és majd 1200 kéziratot, 6000 metszetet adott át, köztük ősnyomtatványokat és kódexeket, ez az intézmény lett a magva az 1808-ban megalapított Nemzeti Múzeumnak is. </TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE>Adományának emlékét az országgyűlés 1807-ben törvényben örökítette meg: "Gróf Széchényi Ferenc Hazájához és Nemzetéhez való igaz szeretetét nyilvánosan megmutatta, hogy számos és válogatott könyvekből álló könyvtárát, különbféle ritka gyűjteményekkel együtt, a Nemzetnek köz hasznára feláldozta." Az anyagot mások is gyarapították, az ásványtár alapját Széchényi feleségének gyűjteménye képezte.

    1811-ben a Ferenc-féle abszolutizmus miatt lemondott somogyi főispáni és vasi adminisztrátori tisztségeiről, hallgatásával tiltakozott Metternich rendszere ellen. 1818-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta külföldi kiadványokból álló, 9000 kötetet és 6000 rézmetszetet tartalmazó soproni könyvtárát is.

    A művészetet és a tudományt jelentős összegekkel támogatta, Batsányi, Csokonai, Kazinczy, Révai Miklós, Verseghy Ferenc, Hajnóczy József, Tessedik Sámuel voltak pártfogoltjai között. Hajnóczy Széchényi Ferenc titkára volt, a jakobinusok peréig otthont is adott neki az arisztokrata. Az összeesküvés leleplezésekor Széchényi is figyelmeztetést kapott: jó lesz, ha felhagy a szabadkőműves kapcsolatokkal.

    Feleségétől, Festetics Julianna grófnőtől - aki korábban bátyja, József neje volt - két leánya és három fia született, köztük Széchenyi István, "a legnagyobb magyar", aki apja művének folytatójaként megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát.

    Széchényi Ferenc élete végén a politikai reakció erősödése miatt depresszióba és vallásos rajongásba merült, erről Kazinczy tett csípős megjegyzéseket. 1820. december 13-án halt meg Bécsben. Portréját Fraknói Vilmos rajzolta meg 1902-ben írt könyvében. Csokonai Vitéz Mihály ezt írta róla: "Az a három ország áldja és tiszteli / Magyarország pedig az égig emeli. / Erdély csodálkozva hirdeti s hálával / Miket tesz a magyar literatúrával."
     
    enem62 és Lunemorte kedveli ezt.
  5. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    <TABLE class=blokkok cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD class=cikk_fejlec colSpan=3>December 25-én történt - I. István király</TD></TR><TR><TD colSpan=3>
    </TD></TR><TR><TD colSpan=3><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=5 align=left border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top>[​IMG]</TD></TR></TBODY></TABLE>1000. december 25-én királlyá koronáztatta magát István magyar fejedelem. A koronát II. Szilveszter pápától kapta.


    </TD></TR><TR><TD class=ck_lead colSpan=3> </TD></TR></TBODY></TABLE>
    <TABLE class=cikk_torzs cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD>I. (Szent) István király (kb. 975 - 1038. augusztus 15.)az első keresztény magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője.

    Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki. István 996-ban feleségül vette Henrik bajor herceg leányát, Gizellát, akivel sok hittérítő és lovag jött Bajorországból.

    997-ben, Géza fejedelem halála után Istvánt választották meg fejedelemnek. Uralkodása elején rokona, Koppány vezér, fegyveresen kelt fel ellene, hogy őt megölje, a trónt elfoglalja, és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye. A fiatal István győzelmet aratott a Veszprém melletti csatában és a harcban Vencellin, a sereg német származású vezére megölte Koppányt. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínűséggel az is, hogy a magyar államiság fennmarad-e egyáltalán. Koppány testét négy részre tépték, és testrészeit hónapokig kifüggesztve tartották az ország négy végvárának kapuja felett, jelezve, hogy mi vár a királynak be nem hódolókra. Uralkodása éveiben több, központosított állama elleni lázadást is levert (például az erdélyi gyuláét, aki anyja, Sarolt testvére volt).

    Az ősi magyar vallás, a pogányság híveinek jelentős részét legyilkolták vagy lakhelyéről elüldözték. (De még évszázadok múlva IV. Béla uralkodása alatt is éltek pogány magyarok az országban.) Később évszázadokon át Magyarország védte Európát a pogányok inváziójától, az egykor pogány magyarság tehát a keresztény Európa védőbástyájává vált.

    Istvánt az ezredfordulón, kb. 1000. karácsonyán koronázták királlyá Esztergomban a II. Szilveszter pápa által küldött koronával (nem azonos a későbbi magyar koronával), ami azt jelentette, hogy a pápa őt független keresztény királynak ismerte el. Ezzel megalakult a független Magyar Királyság.
    István a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot. Ennek területén félszáz királyi vármegyét és 10 püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. A 10 egyházmegye a következő: az esztergomi, a veszprémi, a kalocsai, az egri, a győri, a pécsi, a váci, a csanádi, a bihari és az erdélyi.

    István többek között folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését, megalapította a veszprémvölgyi apácakolostort, a bakonybéli apátságot és a pécsváradi monostort, felépítette az esztergomi és a székesfehérvári székesegyházat és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot. Az apátságok, kolostorok keretén belül iskolák működtek, és azok váltak a művelődés szellemi központjaivá. A szerzetesek ezekben az iskolákban az európai keresztény kultúrát tanították, diákjaikból pedig nemcsak a hittérítők, hanem a művelt, írástudó réteg, a király és a vármegyék fő emberei is innen kerültek ki. Míg az államalapításig külföldi pénzeket, de leginkább állatpénzt (tinót) használtak, ekkortól már magyar pénzeket is vertek, a fő forgalmi pénz az ezüstdénár lett.

    A Képes Krónika egyik illusztrációja: István király elfogatja Gyula erdélyi vezért 1002-ben.Átalakította a magyar birtokrendszert, amely addig vérségi kötelékeken nyugvó földközösségként működött. A földek nagy része királyi birtoknak nyilvánult, amelyekből nagy mennyiségben adomyánként juttatott híveinek. Ezzel magához tudta kapcsolni őket, mert az adományt épp ilyan könnyen el lehetett veszíteni, így kialakult a modernebb, feudális rendszer.

    A Kárpát-medencén áthaladó és a Szentföldre tartó zarándokokat István fogadta a királyi udvarban, bőségesen ellátta őket és biztosította számukra az országon való biztonságos áthaladást. A Szentföldre ill. Rómába igyekvő magyar zarándokok számára pedig vendégházakat építtetett Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában, Rómában.

    István a pogány szokásokat új törvényekkel szorította ki és megerősítette a kereszténységet. Bőkezűen adakozott az egyházaknak, gyakran látogatta őket, és személyesen felügyelte javítgatásukat, tatarozásukat. Kálti Márk Képes Krónikája (a magyar történelem egyik fontos dokumentuma, amely 1358-1370 között íródott) szerint ezüst dínárokkal teli erszényt hordott az övén, és mikor szegényt látott, saját maga gondoskodott róla.

    Gellért velencei szerzetes, a későbbi püspök, a pécsváradi monostorban tartotta első igehirdetését. Ezt követően mutatták be István királynak, aki itt marasztalta, és őt választotta fia nevelőjéül is. Gellért honosította meg a Mária-kultuszt és az egyházi reformmozgalom híveként Deliberatio című művében elítélte az erőszakos birtokszerzést és az ágyasságot épp úgy, mint a papi házasságot.
    Istvánnak tulajdonítják, de valószínüleg valamelyik püspök írta, a mélyen szeretett fiához, Imréhez íródott latin nyelvű Admonitionest (Intelmeket). Ez a mű az akkori Magyarország legjelentősebb irodalmi alkotása. Ebben többek között az országba beköltözők fogadására és védelmére oktatja fiát:

    "A vendégek s a jövevények akkora hasznot hoznak, hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hisz kezdetben úgy növekeedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. [...] Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak."

    Imre 1031-ben váratlanul meghalt. Istvánt a gyász megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. Így utolsó éveire egyensági örökös nélkül maradt. Utódaként végül unokaöccsét, Orseolo Pétert nevezte meg.

    István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott, ott is temették el. 1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit; ezzel ő lett az első magyar szent és egyben szent király.
    </TD></TR></TBODY></TABLE><TABLE class=tabla_width100><TBODY><TR><TD colSpan=6>
    </TD></TR></TBODY></TABLE>MA.hu
     
    Kore01 kedveli ezt.
  6. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 align=left border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top align=left width=428>Madame de Pompadour álma
    1721. december 29-én Párizsban született Jeanne-Antoinette Poisson. Húszévesen leghőbb vágya volt, hogy XV. Lajos francia király szeretője legyen. A vágya ugyan teljesült, de szörnyű árat fizetett érte.

    [​IMG]A királyok életében szeretőik gyakran töltöttek be kiemelkedő szerepet. Személyük nyílt titok volt, nem kellett a háttérben meghúzódniuk, és különféle rangokat és birtokokat adományoztak nekik. A francia történelemkönyvek számtalan királyi szeretőről emlékeznek meg, de mind közül a leghíresebb Madame Pompadour volt.

    Jeanne-Antoinette Poisson, azaz Madame de Pompadour 1721. december 29-én Párizsban született. 1745 februárjában az udvari álarcos bálon keltette fel a király érdeklődését, aki még ugyanabban az évben nemcsak hogy hivatalos szeretőjévé tette meg, hanem Pompadour márkinője címmel is meglepte a polgári származású nőt.

    Annak ellenére, hogy Madame Pompadour és XV. Lajos szerelmi viszonya csak 6 évig tartott, a királyi udvarban kivívott előkelő helye élete végéig megmaradt. A frigiditásáról elhíresült asszonynak nem volt könnyű megszerzett pozícióját megtartani, hiszen rengeteg csinos fiatal lány álmodozott arról, hogy az uralkodó ágyasa legyen. Pompadournak mindig résen kellett lennie, nehogy valaki kiszoríthassa a király szívéből.

    Az örökös feszültség, az állandó intrika, a kényszeres megfelelési vágy az egykoron szépségével sokakat lenyűgöző asszony egészségét komolyan megviselte. Nem segítettek többé a vitalizáló csodaszerek és krémek, sem pedig a korábban oly nagy szolgálatot tevő ólompúder. Madame Pompadour idő előtt megöregedett és csúnyán lesoványodott.

    A folyamatosan súlyos betegségekkel küzdő asszony 1764. márciusában ágynak esett, és többé már nem is kelt fel onnan. Néhány héttel később az amúgy is gyenge fizikumú márkinő meghalt. A király egy rövid ideig szomorkodott, ám Madame Dubbary hamar megvigasztalta XV. Lajost.

    </TD><TD vAlign=top align=left width=20>[​IMG]</TD><TR><TD vAlign=top align=left width=20>[​IMG]</TD><TD vAlign=top align=left width=428>
    Kun Enikő</TD></TR></TBODY></TABLE>
     
    dominipater kedveli ezt.
  7. firebird

    firebird Állandó Tag

    "1000. december 25-én királlyá koronáztatta magát István magyar fejedelem. A koronát II. Szilveszter pápától kapta."

    A fele sem igaz...
     
  8. alberth

    alberth Állandó Tag

    Így igaz! De viszont így illene megtanulni nekünk a hivatalos verziót... :4:
     
  9. alberth

    alberth Állandó Tag

    Én nem hiszem ezt az egész Dávid-mesét. Ki számolta meg, hogy öt sima kavicsot gyűjtött a parittyájába. De pontosan tudta valaki! Azt sem hiszem, hogy egy sima kavics belefúródhatott a koponyájába. Ahhoz talán puskából kellett volna kilőni. Mindenesetre hallottam olyat is, hogy a filiszteusok akkoriban palócok voltak. Gát városa pedig szintén erre utal, mert ennek magyar értelme van ,,főképp". Tehát a palóc góliátot a liliputi Dávid lelőtte. Ez olyan mese lehet, mint a hatalmas erejű kis Botond és a bizánci óriás harca. Ott is, ha a kaput egy buzogányütéssel beverte, az csak egy makett lehetett valamilyen kalandfilmhez. :p Különben is én jól ismertem Saul (Izrael első királya) inkarnációját! :rolleyes:
     
  10. Kilap

    Kilap Állandó Tag

    Függetlenül attól, hogy hisszük-e Dávid és Góliát történetét a parittyával attól még be lehetett törni egy kobakot. A parittyásokat ugyanis nem galambászni vitték a hadseregek magukkal. Kivéve persze a palócokét, mert ők szerencsére elég kemény fejűek. :)
     
    Scanner kedveli ezt.
  11. alberth

    alberth Állandó Tag

    Vegyük azt is figyelembe, hogy a keményfejű palóc fején rézsisak is volt. A parittya pedig nem valami gumis csúzli volt, hanem inkább dobóeszköz. A Rákóczi hadnagya c. filmben is ilyennel vágják kupán egy fáról az egyik labancot. Viszont csak leütötte a parittya és nem agyon, pedig sisakja sem volt. :rolleyes:
     
  12. firebird

    firebird Állandó Tag

    Illendőség? Ilyen egyszerű?
     
  13. firebird

    firebird Állandó Tag

    "Imre 1031-ben váratlanul meghalt." :confused:

    Annyira váratlanul, hogy semmit sem tudunk halálának körülményeiről. :confused:
    A portugálok például úgy tudják, hogy Alfonz lányát Teresát veszi feleségül, és ezzel az aktussal a hungár Henrik (gróf) lesz a portugál királyi család őse! :)
     
  14. alberth

    alberth Állandó Tag

    A merényletről hallgatnak a krónikások... Mi lett volna, ha életben marad?
    Másképp alakul történelmünk? Rejtély...
     
  15. firebird

    firebird Állandó Tag

    Hm...
    Honnan tudod, hogy merénylet, ha hallgatnak a krónikások?:confused:
     
  16. alberth

    alberth Állandó Tag

    Azért nem hallgattak teljesen. A kód a vaddisznó szóban van elrejtve, mely halálát okozta. Ez bizony egy családnév volt, melynek tagjai elkövették a merényletet - bosszúból.
     
  17. firebird

    firebird Állandó Tag

    Mindig csak az a fránya vadkan... Valami jobb mesét szeretnék hallani.
    Egy szentéletű szűz férfiember szeret vadászni?:confused:
     
  18. alberth

    alberth Állandó Tag

    Fél ország az ő kezén volt már, az öregedő István átadta neki. Többször vezetett hadat is a szentéletű, szűz Emericus. És sikeres hadvezér vala... :eek:
     
  19. firebird

    firebird Állandó Tag

    Ej, ej, sok itt az ellentmondás... a végén a portugáloknak lesz igaza.:D
    Nem Hunniában temették el Henricus grófot, hanem Hispánia nyugati felében, a későbbi Portugáliában i.sz. 1112-ben...:4:
     
  20. marisza

    marisza Állandó Tag

    És Te honnan tudod, hogy szentéletű szűz férfiember volt? ;)
     
Témaállapot:
Not open for further replies.

Megosztás