Történelem

Kedves Ivan!
Semmi nem vezet félre, mert a múltról alkotott képem annyira képlékeny, hogy bármikor kész vagyok az új információ beépítésére és az ismerethalmaz átrendezésére. Ha valami nagyobb bizonyosságot nyer, annak több szálon is kapcsolódnia kell környezetéhez. Olyan ez mint egy nagy mozaikkép újrakirakása. Ezer darabra törvén nagyon aprólékos munka akármilyen rekonstrukció. Nyilvánvaló hogy az Arvisurák beletartoznak a képbe...

Turu-Domonkos.
A Turu nevű pap felvette -Róma miatt- a Domonkos nevet i s. Ő Vajk-
István egyik tanítója is volt. Vatikán is felszentelte, Turfánban a kolostorban (ma újgúr terület, Kínában) és Töbetben (Tibet) "tanfejedelemmé" avatták. Az uruki-mani keresztényektől megkapta
GILGAMES uralkodói koronájának megmaradt abroncsát a beszélő kövekkel.
Gézát a gilgamesi koronával 990.-ben, almavirágzás ünnepén koronázták
meg uralkodónak, uruki-mani (egyistenhiten és szereteten alapuló ősvallásunk) ősi szertartásával. Ekkor Turu Domonkos (püspök volt) turfáni és az Olajfák hegyéről hozott olajjal is ellátta, megkente Gézát. Így Gézus a római kat. vallás követelményeinek is eleget tett, európában ekkor szokásosan. Tehát Ő már király volt. Csak ezt nem tanítják.
A már létező esztergomi székesegyház előtt -gilgamesi szokás- a 72 vármegyéből hozott földből épített koronázási dombon Géza, a négy égtáj felé is suhintott, az akkor még meglévő Atilla karddal, befejezésként.
T-D fia is pap lett, gondolatátviteli képességekkel..
A mai létező koronánkat Lám herceg felvetésére szt László Darázs ötvössel készítette el, mégpedig három koronából: a gilgamesi abroncsból, a..
Már az 500-as évektől kezdve -még tehát az avarokról van szó- szokás a kettős "vallási identitás" megjelenése a fejedelmeknél, Gézus cselekedetében tehát nincs új elem.
A kettősség kíséri az Árpádok itteni uralkodásának elejét is, de ez inkánbb a bizánci és a római vallásokta korlátozódik...Persze vannak főurak akik az urukihoz ragaszkodnak (Koppány, Tonuzóba és mások) és ezért életükkel fizetnek, mellyet idegenek vesznek el...már akkor is. Vajk-István mindössze "lapul"..

275. Arvisura, Boza, Györke és Pozsáló rovása, 410-600.

Az avarok 9 törzzsel jöttek be a Kárpátokon, az itt élő -Atilla után is ittmaradó- hunok hívására. Báj avar fejedelemasszonynak 575.-ben 6 fia élt: Kurd, Gandás, Lébény, Sumér, Körmend és Kucsó, a jász síkságon. Ekkor 8 besenyő törzs létezett ( a besenyők eredetileg egy kun törzs voltak).
A Baján fejedelmet Alpár követte (egy magyar törzzsel érkezett 575.-ben) aki megfontolt, nagytudású, gondolkodó ember volt. A róla elnevezett települést alapította. Újragondolták és átszervezték a nyugati és a déli határok védelmét Győr ifj. fejedelemmel.
Bizánc és Róma (vallásos) befolyása nőtt a térségben, ekkor nem látszott még hogy a vetélkedésüknek milyen vége lesz. A bolgárok az új hazájukban szláv befolyás alá kerűltek és kezdtek elszlávosodni, ami a nyelvüket illeti.
A karatán besenyők törzse a szlovén nyelvet vette fel (ma sem túl szláv-szőke a szlovének jelentős része). Verőce törzsének egy (déli) része horvát lett. A 600. évi nagyszalán a rovásírással kapcsolatban is határoztak, korszerűsítették. Itt arról is határoztak, hogy nemcsak katonai, henem művészeti és tudományos téren is felkell venni a versenyt más népekkel. A 600. évi nagyszala Pécsen volt, ezen Ordosz, Altáj-Buda és Ural-Buda is résztvett (az ott élő népek vezérei).
Az avarok székhelye 580.-tól Győr városa lett.

277. Arvisura, Győr, Rozsnyó, Pozsáló rovása, ie. 80-600.

A pécsi nagyszala 24 napig tartott, délelőtt 3-5 pergő ideig (kb 1 pergő=1 óra) tanácskoztak a résztvevők. Az időt Telena mérte és ha kellett Ő csengetett.
Megállapították, hogy a legyengűlt római légiók harc nélkül átengedték a Dunántúlt (Pannóniát) még Atilla idejében. A tótokat a németek űzték el a hazájukból akik segítségért esedeztek, így merűlt fel az átvonulásuk lehetősége a gyéren lakott déli területre. Nem szerencsés az átengedésük, mert a keresztyén papok bújtogatják majd Őket ellenünk-ez volt Alpár véleménye. Győr ifj. fejedelem az átengedés mellett beszélt, mellyet végűl megszavaztak.
A nagyszalán a rovásírás közkinccsé tétele és a történelem megismerése ellen szavaztak még ekkor. Ezek ugyanis nem voltak a nép számára ismertek.
A névadással kapcsolatosan arról beszéltek, hogy a régi neveket ki kell egészíteni a római ("európaibb") hangzású új nevekkel (kétnevűség bevezetése).
Alpár közben Bécsbe lovagolt a morvák mozgolódását letörni, Őt a győzelem után agyvérzés érte. Később derűlt ki: a tót papok Őt és Telenát megmérgezték. Temetésük után Győr lett a nagyfejedelem.

284. Arvisura, Tormás rovása, 565-700.
A bolgár-magyar szövetséget a kazárok szüntették meg 650 körűl, az őshazában, az Etilnél. A magyar őshazában lévő relikviákat, kincseket Haram parancsára Bélavárról az Avarbástyáűba szállították, mert nem voltak biztonságban. Az avarbástya 9 szintes épület volt és Budától 3 napi járásra létesült (nem tudni milyen irányban és azt sem, hogy 3 napi "gyalogjárásra" vagy "lójárásra").
A 700. évi nagyszala megnyitóját még haram mondta el, ennek helyszíne Avarbástya volt. Fontos témája volt ennek, hogy túl sok idegent fogadtak be ebben a térségben és néhol számbeli fölényben is voltak. A következményekről beszéltek. Róma is birtokokat szerzett a határainkon. Károsnak ítélték az avar temetkezési szokások közűl azt, hogy esetenként szolgákat is lemészárolnak ilyenkor. A nagyszámú állat lemészárolása és a sok aranyholmi eltemetése is pocsékolás -mondták többen.
III. Csaba (Ordoszból) elmondta: Ordoszt a kínaiak nagyon elárasztották. Megállapították, hogy a betelepültek miatt Kazária nagyon elzsidósodott. A magyar őshaza a kazárokkal volt határos, keletről.
Az uruki-mani püspökséget elüldözték Van városából, és Magyarkáról is (az iszlám).
Javaslat hangzott el: az uruki kispapok menjenek Rómába is tanulni.
A határokon felkell venni a harcot a betörők ellen. A sámán tudományokat a népnek is oktatni kell. A kazárok -és nyugaton- a frankok ellen várakat kell építeni. Haram és Szolnok volt a várépítés vezetője, ennek a keleti vonala a Tenisúr (Donyec) volt.

A Hortobágy...
A FÉRAN nevek között szerepel a Hortobágy, mint női név. Sokak "nemértésére" valahol a Pilis környékén is volt egy ilyen földrajzi pont. Ezért...minden Féran (fér=férfi, an=nő) név vagy uruki, vagy -ennél is régebbi- ataiszi név. Az első FÉRAN-t Anyahita állította össze, az Ataiszon. A sámánok a születési dátum és a nagyszülők száma (létezése) szerint nevezték el az újszülöttet: pl ha kétszótagos volt a neve akkor 2 nagyszülő, ha négy akkor mindegyik élt még a születésekor. A gyermek akkor volt "teljeslelkű" ha négyszótagos volt a neve. Így Nimródnak már csak 2 nagyszűlője élt amikor született, ie. 4000 körűl, ez azonban nem biztos, mert a Nimród egy később felvett név, mint a ie. 3560 körűl születtett Gilgamesé, ez utóbbi mamája -Gisgali- azonban 3 "nagyszülős" volt..
A FÉRAN nevek teljes listáját az Arvisura tartalmazza.

A Hortobágy...
A FÉRAN nevek között szerepel a Hortobágy, mint női név. Sokak "nemértésére" valahol a Pilis környékén is volt egy ilyen földrajzi pont. Ezért...minden Féran (fér=férfi, an=nő) név vagy uruki, vagy -ennél is régebbi- ataiszi név. Az első FÉRAN-t Anyahita állította össze, az Ataiszon. A sámánok a születési dátum és a nagyszülők száma (létezése) szerint nevezték el az újszülöttet: pl ha kétszótagos volt a neve akkor 2 nagyszülő, ha négy akkor mindegyik élt még a születésekor. A gyermek akkor volt "teljeslelkű" ha négyszótagos volt a neve. Így Nimródnak már csak 2 nagyszűlője élt amikor született, ie. 4000 körűl, ez azonban nem biztos, mert a Nimród egy később felvett név, mint a ie. 3560 körűl születtett Gilgamesé, ez utóbbi mamája -Gisgali- azonban 3 "nagyszülős" volt..
A FÉRAN nevek teljes listáját az Arvisura tartalmazza.

287. Arvisura,Tudun és Lajka rovása, ie. 1495-800.
Az első etruszk telepes ie. 1495.-ben Arnó (A folyó neve!) volt, aki keletről indult el itáliába ie. 1480 körűl. A beözönlő avarok egymással összefogtak, ezt RASNA szövetségnek nevezték el. A tengeri népek sokszor megtámadták őket, ez azonban ie. 1145-től megszünt, egy időre. Az avarok (etruszkok, Etúrról elnevezve) fénykora ie. 1000 körűl kezdődött el, bár az ittlévő un "bari" népek náluk jobban szaporodtak.Tarhun, majd Veji településük lett a RASNA (a fejedelmi) székhely. Az Apó (Pó) síkságtól Campányig terjedt a RASNA terület, Vejiben kikötők is voltak. Kortonváron volt először az Arnók vára. A keletről több feladattal érkező Pannon lovasaival az etruszkok földjére érkezett , első állomásként ie. 800 körűl. Ő javasolta az itt élő avarok birodalmának egyesítését, mellyet az Arnók nem fogadtak el. Így a tengeri népek hullámai ie. 400 körűl lassan felőrölték a RASNA birodalmat. A RASNA azonban nem szünt meg, Atilla érkezésével új erőre kapott. A tengeri népek (latinok, umberek, ligúrok, szabinok, szammitok, barik...) is szövetségre léptek egymással. Ie. 607.-ben az etruszkok megalapították Rómát. Az etruszkok Pisa nevű kikötőjében ie. 390.-ben nagy földrengés volt, a kikötő egy ölnyire a vízszint alá kerűlt. Ezután a gallok betörései sűrűsödtek, több várost (Felsina, Mantua...) felgyújtottak. Ebben az időben az etruszkok már fegyvereket gyártottak a latinoknak. Az Arnó család ie. 265.-ben Sóvárra (Salzburg) költözött.
Pannóniában Keszt (III. Csaba lánya, később Bős Tudun felesége) ie. 760.-ban résztvett az Avarbástyán indított képzésen. Ő már Magyarkán is tanult, így később az Avarbástyán oktatott. Az un Piroska kövét Keszt koronájába építették be (fejedelemasszony volt). Jászvásárra sok keleti rokonnépcsoport érkezett ie. 799.-ben, az ottani nagy földrengések miatt.
NAGY KÁROLY és szövetségesei ( a pápa, a kordovai emír..) ie. 800.-ban megakarták semmisíteni az avarokat. Ezért jókor érkezett ide Pannon a vitézeivel, hogy mérsékelje az avarok veszteségeit. A Dunántúl -Pannónia- őrparancsnoka ebben az időben a szavárd magyar származású Nyék volt.
Az etruszkok rovásírásos történetét Ők átadták Pannonék számára, Klágenfurtban, ahol Piroska (Bős és Keszt lánya) esküvőjét tartották.
Itt, Klágenfurtban a Pannon fejedelmet, Bős Tudunt az utcán meggyilkolták (N. Károly emberei). Hiába kérték, hogy ne menjen el az esküvőre, Ő ott akart ezen lenni.
Arnó etruszkjai ebben az időben Kortonvárát és firenzei fővárosukat építették. A hegyi avarok Bolsenában, a zagrosziak, és a jürcsik avarok Marsa-Bottóban, a szvádok és az oszétok Populónában, a pelazgok az Adria mellett, az ahájok Pisánál, a kurdok Felsinben, a lüdök Cerveterinél, a hikszoszok ívolterrában, a szabírok Vejiben, a tirén-etur hajósok Pompejiben telepetek le. (természetesen a felsoroltak általában nem teljes létszámban, hanem kisebb-nagyobb részben éltek itt).
Az etruszkok emberutánpótlása főleg hajókon érkezett.
A latinok az ATLANTISZRÓL érkeztek, mindenáron való területfoglalási szándékkal, Arnó idejében (ekkor süllyedt el végleg a szigetük).
A későbbi időkben Fekete Arnó sóvári (Salzburg) érsek mentette meg az avar kincseket, keletre küldte biztonságba ezeket.
Az Arnók kolozsvári, sóvári és pongói ágakra szakadtak a későbbiekben. a Bohina-Arnók Grácban éltek.
Nagy Károly háborúzó csapatait az Ennstől Győrig sok csapás érte, erről a vidékről elszállították az élelmet, felperzselték a területet, elhajtották az állatokat. A Károlyék csapatai Győr előtt megtorpantak. Templomokat viszont kirabolták (uruki-mani egyistenhitű avar templomokról van szó), 13-14 szekér aranyat vittek el nyugatra. A kincsből épültek a kölni, az aacheni...dómok is. ebben az időben a megölt Bős Tudun fia, Pelsőc lett a fejedelem. Keszt már ekkor is fiette a pápai tizedet!!
A baszkok értesítették az avarokat az arabok keleti terveiről.
Pásztón Pelsőc uruki-mani püspökséget alapított.

288. Arvisura, Mikó és Halics rovása, 453-805.

A keletre távozott Aladárhoz az Ordosz környékén élő avarok többsége eljött és itt letelepedett. Az altáji törökök megtámadták őket, ezért Bakát környékére vonultak, majd 550 körűl a Don folyótól nyugatra távoztak innen. A frankokat a vándorlás során 562-563.-ban megtámadták, ehhez azonban Bizánc segítségét is kérték. A longobárdokkal szövetségben legyőzték a gepidákat, ezután vonultak be a gyér lakosságú Pannóniába. Bqján avar fővezér 567-582 között hajtotta végre az Ennsig tartó honfoglalásukat. A még meglévő római helyőrséget is legyőzték, Sirmiumban, ehhez Dunaszekcsőnél úszatták át a folyót. Az avarok az uruki-mani egyistenhitet fogadták el, vallási szempontból türelmet gyakoroltak.
Pannóniában, déli irányban a görögökkel volt közös a határuk. Déli bánságokat is felállítottak, 585.-ben az avarok, a görögökkel szemben. Átengedték a délre kívákozó szlávokat a területükön a 600 körűli években.
Bizánc ekkoriban adót fizetett az varoknak. Alpárt, a második vezérüket feleségestől megmérgezték, a morvák elleni győztes csatájuk után.
A Róma által fellázított szlávokat többszöri alkalommal kellett leverni. A bolgárok -Kuvráttal- 680 körűl alapítottak új államot, Pannóniából eltávozva. Az avarokat nyugatról is meg-megtámadták a germánok, ehhez a csatákhoz a Pannon avarok Bakátból is kaptak segítségűl harcosokat, mellyel fenntartották Ennsig és Kalágéig (Klágenfurt) az uralmukat.
Az avarok jólétet teremtettek ebben a nyugati hazájukban, melyhez 670.-ben Bakátból is érkeztek további avar honfoglalók. Így a létszámnövekedés egyben a biztonságukat is szolgálta.
Bizánc és Róma ebben az időben erősebb szövetségre lépett egymással.
A mani püspökség Van városából a biztonságosabb Magyarkára költözött
630 körűl. Az avar lovasság kiképzése a Csörsz (Csősz) vonalon történt. Az avar birodalom 639.-ben 3 részből állt: Győr (Tudun vezérrel), a szavárd és a Kürt részekből. A főkagán (fejedelem) a Tenisur közelében
élt ekkor. Az iszlám a magyarkai püspökségre nagy nyomást gyakorolt, ennek létét is fenyegette már ekkor.
Megjegyzés: az 500-as évektől kezdve az avaroknak igen mozgalmas, vándorlásokkat, csatározásokkal teli élete volt. Ezeket a küzdelemeket mindíg összefogással és jó szervezéssel, a helyzet kellő áttekintésével tudták megvívni.

288. Arvisura második, befejező része.

Pannóniában az avarok 700. évben nagyszalát tarttottak. Az Öregek tanácsa általában 25 főből állott. Az avarok feladták Boroszlót, Iglót és az albánságot, itt morva, szlovén, szerb és horvát államok alakultak. Nagy Károly frankjai elindították a terjeszkedésüket kelet felé, mellyel Róma és Bizánc is egyetértett. A frankok 765.-ben megkezdték a "karatán háborút", elfoglalták Isztriát, Tudun ezt nem kifogásolta. A frankok elismerték cserébe az Ennsnél lévő avar határt. Róma arra bitatta a frankokat, hogy tegyék hűbéreseikké az avarokat. A bekövetkező frank támadás előtt az avarok felperzselték a Győr-Veszprém-Kanizsa vonalon a területet. Nagy Károly kénytelen volt az élelemhiány miatt visszafordulni. Bécs környékét az avar vezetés erődítménnyé alakította át.
Bős Tudun harmadik lánya esküvőjén, Kalágéban gyilkosság áldozata lett
(kb 800.-ban). A salzburgi érsekség kincsrabló "lovagjai", akik az avar egyistenhitű templomok kirablásaira "specializálódtak" a Rábától nyugatra telepeket létesítettek a kincsek kirablásának érdekében. A telepeket a papjaik irányították. A passaui érsek a Rábától északra szlávokat telepített be. Keszt aranyasszony, Bős felesége, aki a róla elnevezett Keszthelyen élt, elvesztette Zoltán nevű unokáját is a férje után, miután őt egy Breszláv nevű szláv katona megölte.
A Kárpátokáltal határolt két avar birodalom 800 után egyesűlt, összekellet fogni a kiterjedt ellenségeskedés miatt.

289. Arvisura, Edemen rovása, 29-838. A 800. évi nagyszala.
Uruk -sumér- népe 226.-ban szembeszállta pártus Garé isten híveivel. Ez az időszak a pártus birodalom végét jelenti ekkor.
A Magyar Törzsszövetség 181.-ben megalakul. Béla fejedelem 250.-ben Káld pateszi-király lányát veszi feleségűl Nurát, Mani lánytestvérét. Az esküvőt Mani celebrálja. Béláék ezután KÁMÁBA mennek és átveszik az uralkodást. Urukot nemsokára elfoglalják a perzsák (a pártus uralkodás befejezéseként). A püspökség (egyistenhitű) Urukból van városába költözött. A kiváló orvos és igehírdető Manit végűl Csőrös perzsa király elfogatja és börtönbe csukatja, majd kivégezteti Babilonban, 290.-ben.
A Magyar Törzsszövetségben 540 körűl vátozás következik, ekkor Balog fejedelemfi elveszi Bolári Bolárkát, Magyar fejedelem özvegyét és a törzsszövetséget egyesíti. A téségből Ogurd és törzse távozik, két helyen a szkíta Kőváron (KIev) és a Mátrában telepednek le, majd Bizánc kérésére a gepidák és a gótok ellen harcolnak. Győrben uruki-mani püspökség létesűl. Ezek az őskeresztények rendelkeznek saját bibliával amelyben Jézus tanításai (Újtestamentum) is benne foglaltatnak. ((Napjainkra ebből egy sem maradt fenn!))
A kat. vallás Bibliájában lévő Ótestamantumot Ők nem ismerték el, ugyanis MÓZES ezt a káldeusok bibliájából vette át, 1-2 ezer éves eltéréssel.
A kazár birodalom kb 630.-ban alakult meg.
Megjegyzés: a Magyar Törzsszövetség kialakulását más arvisurák tárgyalják, itt csak egy epizódot tartalmaz erről ez az arvisura.

289. Arvisura, második, befejező része.
A 700. évi nagyszalán bejelentették, hogy emberáldozatos temetések többé nem lesznek. A védelem érdekében un kátavárakat építettek a Tenisurnál. A frank terjeszkedés 776.-tól -Isztriával kezdődően- megindult.
Amikor a frankok spanyol területen is terjeszkedni akartak , akkor őket a baszkok megtámadták, és a harc végén még Nagy Károly is nehezen tudott elmenekülni. Nagy Károly a bajorokat legyőzte, majd az Ibbsnél megtámadta az avarokat is, de Bős Tudun legyőzte. Ekkor a farnkok elismerik -rövid időre- a határt. A pápa újra elindítja Nagy Károlyt az avarok ellen, ez a támadás azonban az Ennsnél szintén nem hoz győzelmet a számukra. A győztes avarokat -Jenő vezetésével- azonban a Kaukázusba vezénylik, mert az arabok megtámadták Magyarkát. A pápa a Van tónál lévő uruki püspökség megtámadására is készűlt.
Károly- a helyzetet kihasználva- az avarok visszavonulását követeli az Ennstől, Ibbsbe. Károly a pápa embere, és Őt támogatja mindenben. Ebben az időben a szláv papok is az avarok ellen lázítottak.
Bős Tudun megtagadta a kivonulást Ennsből -szerződésszegés miatt-
továbbá harcoló egységeket írányított Pozsony térségébe. Kalágénál is győzni tudtak az avar csapatok. Pannonhalma-Veszprém-Kanizsa vonaltól
Bős a csaptokat visszavonja a területet pedig felperzseli a frankok előtt.
Az avarok keleti megsegítő csapatai késtek, Bős ezért Bélcsbe költözött.
Isztriát Károly fia 791. aug. 23.-án támadta meg, ennek a területnek az őrségét megölette, hiába vitték eléje a Mani Bibliát: "békesség nektek"..
Azonban mikor 1 tyumeny avar katona megjelent, a frankok megfutamodtak. Az avarok Kalágénál a frank-longobárd csapatokat is legyőzték. Károly 791. szept. 16.-án újabb támadást indít, ebben minden avar védő elesett, de a megérkező 3 tyumeny székely tönkreveri Károly katonáit. Mindenkit a Dunához szorítanak Győrtől nyugatra, a frank főerőt is a Morva mellől szintén ide üldözik.Károly Szombathely felé menekűlt el. Az ennsi ütközetben a vezér (Béla) hősiesen ellenállt, hősi halált is halt, majd a csapatai visszavonulnak. Ulm vonalán Kadosa harcolt hősiesen, . Az üszkös Bécsben a frank-bajor sereg éhezve vonult be. Győr felől sok frank hulla úszott ekkor a Dunában. Amikor a fősereg veresége nyilvánvaló lett, a farnkok Bécsből elindultak, de egy avar sereg visszanyomta őket Sopronba, ahol megfutamodásra kényszerűltek a kabar őrség támadása miatt, így Regensburgba tudtak eljutni. Ezzel befejezte Károly a támadásait, a serege 90%.-ban elpusztult. Edemen serege nov. közepén megérkezett, újra felépítették Bécs templomait a sebesűlt foglyokat pedig elbocsájtották. A győzelem után Edemen hazatért Magyarkára. a 800. évi nagyszalára -Szolnokra- a törzsszövetség összes népét meghívták, még a tungúzokat is.
Károly a csaták után úgy gondolta: Bős Tudun lányait frank katonákkal veteti el és így fondorlattal megszerzi örökségként az avarok birodalmát, kincseit. Kérőként jelentkeztek 792-94 között a Károly kijelölt emberei Bősnél. Egy longobárd főnemes és Bős egyik lánya esküvőjén Kalágéban (Klágenfurt) az utcán meggyilkolták Bőst, előre kitervelt módon, az itáliai vendégek. Ezután minden vő követelte a "jussát" és elkezdődött az avar templomok kirablása is. A rablott arany a frankok, a pápa és a germánok martaléka lett. Végűl a vők népe, katonái idővel beolvadt az avarok közéz. Az elrabolt kincsekről az avar papok kimutatást készítettek.A háromrészre szakadt birodalom Dunamenti részén Pelsőc lett a fejedelem.
Példáúl Erik -Bős egyik veje- a Bécsben, Győrben lévő avar kincseket 15 db, egyenként négyökrös szekérrel vitte Károlyhoz.
A római pápa pajai is résztvettek a rablásokban és az ezzel járó gyilkosságokban. Avar papok, templomok azért még léteztek pl Pásztón, Szolnokon.
Az arabok elleni harcban a Káspi és Magyarka között sok avar pusztult el ebben az időben, pl Aladár egyik utóda is meghalt.
Károly újabb rablásokra indította Paulinus nevű papját "térítés" címen, az avarokhoz. Szombathelynél is sok kincs távozott az országból ekkor. Az avarok a megmaradt kincseket Décs környékére, egy kolostorba vitték. Ekkor a kincsrablóktól csak Szolnoktól északra nem kellett tartani. Jászvásár térségébe 799.-ben érkeztek a törzsszövetségből, ennek a legkeletibb törzsei, akik buddhisták, mohamedánok voltak (csángók?) . Ők a sok keleti földrengés miatt jurtákban laktak, nem házakban. Az uruki-mani tanokkal kezdtek ismerkedni. A pápai "térítés" folytatódott a 800. évi nagyszala idején is. A keleten (Etilnél) lévő magyar törzsszövetség ekkor 10 tyumenyől állt. Az avarok összlétszáma pedig 50 tyumeny. Ekkor pl a Duna két oldalán, Zebegénytől Penteléig 3 uruki vallású tyumeny állomásozott.
Az avarok készűltek a farnkok és a pápaság ellen -szükség esetén- egy fegyveres támadásra. Felmérték -helyesen- a Pannon földet csak hosszabb kitartó időszak után vehetik újra birtokba.
Mefjegyzés: látható, hogy Bős Tudun alapvető hibát követett el, azzal, hogy lányait bajorokhoz, frankokhoz adta feleségűl...talán azthistte az esküvők egy hosszabb béke nyitányai, holott éppen fordítva...
Látható, hogy az avarok igencsak hatalmas katonai erőt képviseltek, melyről nyugat lekicsinylően nyilatkozik..egyébként az avarok megmaradtak, Álmosék idején valamivel többen voltak mint az érkező magyar törzsek..

290. Arvisura, Ügyek és Bodor rovása, ie.112-iu. 895.
(Ügyek Álmos apja volt)
A fehér hunok törzsei: mordvin, manysi, mari, suoma, észt, lett, komi vepsze és a vót. Ők a Sárga (vagy Hangun) folyó forrása alatt éltek. Azon a vidéken, ahol a folyó kettéválik a fekete hunok, az avarok és a kabar törzsek lézetek. Ordosz (farkasvermet jelent) alatt pedig úzok, kunok, jászok, törökök, mongolok, tatárok, zsuánok, csuvaszok, bolgárok, baskírok, újgúrok és mandzsu törzsek telepedtek le. A fenntiek azt az "ősállapotot" jelentik, amikor a hunfajú népekből törzsszövetség alakult AGABA vezetésével. Később az elvándorlások ( a szaporodás, a kínai hatás a sivatagosodás stb) miatt a törzsek földrajzi helyzete jelentősen módosúlt, ez a módosulás egy-egy törzs életében többször is előfordulhatott az időben.
Az idők folyamán sokszor harcoltak a szintén szaporodó kínaiakkal.
A nagy fal azonban elkerűlte Ordoszt, a "béke és barátság" nevében régebben létrejött közös szerződés nyomán (l: térkép!). Ordosz kegyhely is lett. A jelentősége véglegesen Bagamér-Atilla idejében csökkent alaposan, mikor a törzsövetség központja Ősbudára költözött. Ez előtt is volt már egy ideig "kettős hun központ" egyidejűleg Ordoszban és Káspiváron is(egy korábbi arvisura ezt is tartalmazza)
Buda fősámán -Atilla bátyja- 435.-ben létesítette az Ősbudavári fősámáni központot.
Pannóniában 568. évben Baján vezetésével az avarok vették át a hatalmat az ittmaradt hunoktól (Csaba népétől).
Az arab fenyegetés a térségben mozgatja a Megyer-magyarokat is, akik Magyarkára települnek, kényszerűségből. Ekkor persze már létezik az uráli őshaza is.
Bagamér által meghírdetett a nyugati nagyvízig tartó területfoglalás kezdete előtt egy-két magyar törzs és kabar hun maradvány Magyarkán maradt, Velezd sámánnal és nem követte Atillát a Kárpátok felé tartó útján.
Ordoszból 570.-ben indult ebben az időben jelentős áttelepülési hullám Magyarkára, az öthegy (Kaukázus) mellé, ahol több melegforrás is létezett. Az Aral és a Káspi környékén 820.-ban testvérháború volt, ezért onnan sok úz települt ekkor Magyarkára.
Álmos az Etelközben és Keveváron is sámánképzőket indított. A besenyők, kazárok és a bolgárok ellenségeskedése miatt Álmosék eldöntötték: betelepülnek a Kárpát medencébe, ahonnan ráadásúl -a szláv fenyegetés miatt- megkeresték Álmost (főleg a kabarok), legyen a segítségükre, jöjjön be a medencébe a törzseivel, telepedjen le. Ebben az időben a hunfajú népeknek három birodalmuk -elhelyezkedésük, területük- létezett:
-Ordosz (besenyő és mongol)
-Káspivár (kazár)
-Budavár-Győr (avar)
Edemen 792.-től lett a fővezér, a Megyer törzzsel. A KAZÁROK az arabokkal szemben, a déli határaikra, ebben az időben magyar és kabar törzseket telepítettek. Edemen a 825. évi kazár vereség után kivándorolt
Káspivárról a törzsével, mert a vesztes kazárokat nem akarta támogatni.
A hun törzsszövtség megalakulása óta (ie. 4040) a széki és kaza hunok képviselője mindíg a hatalom részese volt. Edemen a kazároktól a Don-Donyec közzé vándorolt, amikor kiszakadt a kazárok országából a Megyer törzsével, őket ezután több törzs is követte Káspivárról.
A kazárok SZUVÁRON -a Don középső folyása- megütközetek a kivándorlókkal. A csatában a kivándorlók győztek a kazárok felett, ÁLMOS FŐSÁMÁN vezetésével, 860.-ban. Árpád -Álmos fia- a Nyék törzzsel vett részt a csatában. Felesége a Nyék törzsfő lánya volt. Ebben a csatában a kazároktól -a csatavesztés hírére- sokan elmenekültek, így Lebéd vezér is -harcosait követve- ezt tette( 864). Álmos katonái a frankok elől keletre menekülő avarokkal is találkoztak. Ők is Álmos sergének a létszámát növelték. Álmos felesége ENÉH rimalány volt (az anyja EMESE volt), három fiuk, egy lányuk született. Enéh a Van tói fejedelem lánya volt, az anyját Madajnak hívták. Ügyek 861.-ben Lebéd lányát vette feleségűl (özvegy volt) Kücsikét. Lebéd 864.-ben csatlakozott Álmosékhoz, a kazárokat otthagyva, A Jenő és a Tarján törzsek 880.-ban csatlakoztak Álmoshoz. A Kér, Keszi, Gyarmat és a Kürt törzsekkel. A törzsek a 892. évi, a Szeret folyónál tartott gyűlésükön vérszerződést kötöttek.
Az avaroktól régebben eltávolodott bolgárok, Mén Marót nevű fejedelme Álmossal jó kapcsolatot alakított ki, 880.-ban.
Ebben az időben a Don volt a kazárok és a magyarok közötti határ. A kazárok 860 körűl kezdtek meggyengűlni, ez a folymat később is folytatódott.
Álmos apja, Ügyek Emese halála után Bizonykát vette el, ennek halála után (megölték a kazárok) vette el Kücsikét, Lebéd lányát, Ügyek 862.-ben halt meg. Ő nem karta már Kücsikét -a fiatal Lebed lányt- elvenni, de Lebed felajánlását nem utasíthatta vissza, így az esküvő után Kücsikét azonnal rimalányképzőbe küldte.
Árpád jó lovas és katona volt, a testvérei (Kurszán és Gyula) sámánképzőbe jártak.
Megjegyzés: az Álmos-féle honfogalalás előkészületét ez a vázlat csak nagyvonalakban tartalmazza, részletesen ez az esemény a megfelelő arvisurában található. Mindenesetre a kazárok birodalmának gyengülését jelzi ez a vázlat is. A magyar őshaza törzsei, a törzsek elhelyezkedése, jellemzése azonban csak könyvből ismerhető meg kellő részletességgel.
Lebéd törzsei is magyarok voltak, az őshazában éltek, mint látható. Nagyon jelentős a honfogalás kiváltó okai között, a medencében élők kérése is, a bevándorlás szükségességének hangoztatása, a szlávok miatt.

BUÉK mindenkinek!!!

:777: :ugras: :..: :34:

290. Arvisura második része. HONFOGALÁS.
Árpád már 885.-ben járt a Kárpátmedencében, egy rokonlátogatáson, amikor egy Győr melletti csatában győzni is tudott (nem írja könyv, hogy ki volt az ellenség, szláv, vagy germán..). Árpád a nyugati harcmodort Rómában sajátította el, ahol kb 1/2 évig tartózkodott. Jó vezér, jó harcos volt. Ő a honfoglalásukkor a Nyék törzs vezére lett, mert Abacilt vette el, a Nyék törzsfő lányát. Fiaik: Lád (Levente), Tarhos, Üllő és Jutas voltak. Abacil 888.-ban egy járványban meghalt.
Kassáról 891.-ben VERECKE kabar fejedelem levelet küldött Álmosnak: a morva papok hódításra buzdítják a népüket! TÉTÉNY fejedelemmel együtt kérték a magyarokat: foglaljál el a jász síkságot(Alföldet). Ez volt az őshazai (Urál) események mellett, a honfoglalás másik oka! Az Álmos által összehívott törzsi tanács vállalta a jász síkság elfoglalását! Árpád 892.-ben megtisztítja a Kárpátok hágóit, akadálymentesítést végezve.
Ezután nem sokkal Kassán (ősi kabar főváros) elvette Verecke kabar fejedelem lányát, EPERJEST. Ekkor volt sógornője megsértődik, a törzsének egyrészével lemondja a honfoglalásban való részvételt.
Tehát Álmos fiainak (Gyula, Kurszán és Árpád) nagyszülei: Ügyek és a Van tói fejedelem (ez utóbbi felesége Madaj asszony). A szüleik: Álmos és Enéh, ez utóbbi Madaj lánya. Enéhet először Ügyek nem engedte, hogy Álmos feleségűl vegye, pedig ekkor már megvoltak a gyermekeik. Kücsikét kellett elvennie, majd annak korai halála után már Álmos elvette Enéhet feleségűl (875.-ben). Árpád Álmos és Enéh legfiatalabb fia volt. Álmos Kücsikétől született egyetlen fiát -Áldort- Enéh nevelte fel.
A honfoglaláskor Árpád 47. éves volt.
Lebéd 868.-ban lett a magyarok törzseinek (voltak az Etilnél magyari és magyar törzsek, a folyó kétoldalán éltek, ez volt az összefoglaló nevük) fejedelme. Árpád kapcsolatot tartott a 24 Hun Törzsszövetség keleti maradékaival és az avarokkal is.
Kurszán -a legidősebb Álmos fiú- egy honfoglalási és letelepedési tervet készített, amikor eldőlt, hogy bejönnek a jász síkságra. A honfogalás végrehajtásának időigényét 2 évre becsülte, ez azonban legfeljebb 1 év alatt megtörtént.
Az avar időkben délre vonult -Pannónian átengedett- szlávok Bizánc befolyása alá kerűltek. A bolgárok is keresztények lettek, sámánjaik tanait kiírtották. Az ekkor, az Aldunától délre lakó oláhokat is kereszténnyé térítették. A hunfajú népeknél a 890 körűli években még volt sámánképzés (ez fontos orvos utánpótlást is jelentett!). A bejövetelt 5 hógó igénybevételével tervezték. A főátjáró, a Borgó hadnagyról elnevezett BORGÓI hágó lett, a többi: uzsoki, vereckei, tömösi és a vöröstoronyi voltak.
Bevonulás előtt a Nyék (papi) törzset Árpád a fiának LÁDnak átadta, aki felvette a LEVENTE nevet. A honfoglaló törzseket (Álmoséit) a bolgárok és a besenyők megtámadták (szándékaikat előre sejtették Álmos fiai). Ezek a támadók csaptba verődött nagyobb töredékek voltak. A támadó bolgárok n e m Mén-Marót letelepült népéhez tartoztak. Ő Szörényvárt elfoglalva segített Leventének és Tasnak biztonságosan átkelni a hegyeken.
A TÁMADÁS ÉRTELMI SZERZŐJE BIZÁNC VOLT.
(megjegyzés: Bizánc gáncsoskodó támadásának mi lehetett a célja??)

290. Arvisura, harmadik, befejező része. HONFOGLALÁS. ÁLMOS HALÁLA.

A Jenő törzs sok embert (3334 főt) vesztett a honfoglalásnál...Bodó nevű sámánjuk utolsó szavaival Árpádnak ad igazat, neki üzen, mert tudja, megpróbálta Álmost rábeszélni, hogy a déli szorosokat ne vegyék igénybe a besenyő-bolgár veszély miatt. Ebben -a sokak által harmadiknak tartott- honfoglalásban a kabarokat érték a legnagyobb emberveszteségek, mellyet Álmosnak róttak fel. Álmosnak kevés utóvédje volt és a törzsei is nagyon elnyújtottan vándoroltak az Alföld irányába. A lovasok alaposan megelőzték a szekéren utazókat és már nagyobb távolságra voltak Álmossal, mikor a támadás megtörtént. Hiába küldött vissza 1 tyumeny harcost Álmos, a veszteség már nagy volt. Álmos ezekután minden tisztéről lemondott és így Gyula fiát (fősámán) akarták rávenni a kabarok ítélethozatalra. Gyula hajnalig nem tudott dönteni -az apjáról volt szó- ezért a kabarok elrabolták és saját kérésére kivégezték, miután a kabar sámánok is elítélték Arccal lefelé el is temették, kabarföldön. (Talán Kassa környékén nyugodhat).
Árpád a honfoglaláskor főtárkány volt.
A honfogalók vezetői Pusztaszerre lovagoltak, ahol Kurszánt választották fejedelemmé.
Az Arvisura itt részletezi Álmos családját, egészen Oposúr-ig, aki 720-758 között uralkodott az őshazában. Célszerű ezt innen megismerni. Mindenesetre Emese, Álmos anyja kazár származású volt.
A honfoglalás befejezése 896.-ban történt meg a letelepedéssel. Ugyanis a 450 ezer honfoglaló ide, a kb 500 ezer "őslakos" hun és avar maradék közé érkezett, akik már régen településeket létesítettek. Biztonsági okokból Jászvásáron is hagyott törzset Álmos, arra az esetre, ha a letelepedőket itt a medencében támadás éri.
Az Álmos által érkező törzsek vesztesége -kerekíve- 21 000 fő volt, a Kurszáné és Árpádáé mindössze 25-30 fő egyenként (szakadékba zuhatak, öregek, betegek váratlanul elhunytak stb..).
Megjegyzés: a honfoglalási terv rézletezete, hogy Árpád az északi (uzsoki, vereckei..), Kurszán a déli hágókon jön át a törzseivel, Álmos pedig a délieken.
Teljesen tisztázza az azvisura az az elködösíttett, félremagyarázott tényt, hogy miért kellett ÁLMOSNAK meghalnia.

291. Arvisura, Álmos fősámán rovása, ie. 5038-iu.- 895.

A jégkorszak elmultával, ie. 5038.-ban elkezdett a Nagyvíz (Csendes óceán) emelkedni az Ataisz partjai mentén (olvadás miatt). Armogur fejedelem Kuszkó fiát (a mai "indiánok" ősapja) keletre, Suvát délre, Budát (ez gyakori név itt is)
pedig nyugatra küldte, gyarmatokat létrehozni, az Ataisz lakó hun népek részére.
BUDA a Tigtris (Idaglat) folyónál Úr városát és az un ANINA ómot lapítja meg (ebből később Suméria lett). Ide Eridu főhajós érkezik ezután elsőként.
Az Úrban épített kegyhely ( templom) avatására meghívják MAGYA hun fejedelmet is, aki ide 3 fiával, 576 lovasával érkezett meg, ie. 5012.-ben.
Buda alapító fejedelemfi kishuga, MARI is eljött az avatásra Magyáékkal. ((Mari később birodalmat-városállamot- alapít É-Mezopotámiában, ahol Mari városát róla nevezik el))
Az avatás után érkezett meg a rosszhír: teljesen elsüllyedt -felrobbant- Ataisz, a nagy vulkánikus sziget ((70 évig "darabolódott", az elsüllyedés óriási vulkánosság mellett történt. A mai maradékát Hawaii-nak hívják. Elsüllyedés előtt a vízszintemelkedés már elborította a tengerpertokat. Valószínű, hogy méretei minimum elérték Auszráliát. A sziget térképét az arvisura tartalmazza.))
Az Ataiszról kevesen menekültek meg a végső felrobbanáskor, forrt a víz is...persze a megelőző 70 év alatt volt mód onnan elhajózni. Armogur is nehezen menekült meg, majd Anina ómba hajózott. Magya a Tigrisen északabbra húzódva megalapítja Dabósa és Paripa városokat az embereivel(ezek már régen nem léteznek). Magya első fiát Kurdnak hívták (( a mai kurdok ősapja lehet)). Később Magya a Kaukázus északi oldalára költözött. HUNOR nevű fia keletre lovagol, itt telepedik le, az egykori Hun tó (már régen kiszáradt) környékén. Magyarka nevű fia a Kaukázus északnyugati előterében (öthegynél) megalapítja Magyarka városát ((romjait Zichy gróf még látta. Ez a város fontos csomopónt évezredekig és fontos uruki-mani ősvallási központ is volt)). Magyarkán Magyar sámánképzést indított, ezzel kapcsolatban pl a gyógyítás fontosságára is kell gondolni.
Hunor és Magyar között, a nagy távolságok ellenére kapcsolat létezett.
Mezopotámia (Sumér és északi) népeit az ie. 2000 körűli semita támadások szórják szét legjobban. Ekkor innen sokan elmenekülnek, általában északabbra.



291. Arvisura, Álmos fősámán rovása, ie. 5038-iu. 895.

Az Árpádokról...
Majd megpróbálom valamikor összeszedni magam és írok kizárólag pár sort az Árpádokról. Vagy hosszabb lányregényt. Ez a szöveg kizárólagosan az Arvisurán fog alapulni, ugyanis nincs más forrás az őstörténetükkel kapcsolatosan. Az Árpádháznak -úgy is mondhatom- rossz vége lett 1301.-ben, amikor állítólag kihaltak. Persze erről szó sincsen, a pápa és nyugat összefogásával "halatták ki" Őket. De ma is itt élnek közöttünk, mert Árpád ősökkel sokan rendelkeznek ma is: a Csákok (Csákik) , a Szibiánok (a későbbi Hunyadiak), a Pósák, a Szilasiak...stb. Hogyan haltak volna ki mikor IV. (Kun) Lászlónak vagy 40 gyermeke volt és életének a 28. évében bekövetkezett erőszakos halála után még 8 gyermeke született?? Ez persze csak a bevezetés ehhez a dologhoz..Mátyásnak még 3 fia volt Corvin Mátyáson kívűl..(Klein-Corvin Ottó gyilkos elvtárs nem tartozott közéjük). Mátyás tudott a multunkról elég sokat és van köze az Árpádokhoz is.
Az Árpádok őshazája -ie. 4000 körűl legalábbis- Észak-mezopotámia volt, a mai Mószul és egyben az ókori Ninive (Nimród alapította!) környéke. Ott, ahol a Felső Záb a Tigrisbe ömlik ma van egy kis domb (majdnem törmelékkupac) amellyet az arabok Árpacsíjének hívnak,most is (véletlenek özöne..)..innen indul ez a dolog, és a Földközi tenger keleti medencéjéig tart. A kezdetekhez Nimródnak is van némi köze. Pláne tudva eredeti nevét..Az Ő apja oszét fejedelem volt (pl Putyin anyja is az) a Kaukázus északi előterében, és együtt is szerettek vadászni..
Ezekután pedig megjelenhetnek a bizonyíték követelők, de: ie. 4000. évekből kinek és mire van bizonyítéka?? Tessék mutatni...

291. Arvisura második része. AZ ŐSHAZA. Sumériából ie. 539. évben elköltöztek az úzok Szavárdiába, azaz a Kaukázus déli oldala környékére.
Káma fejedelem a Van tói fejedelem lányát, MIRINÁT vette feleségűl, mert Mirina őt választotta, amikor egy nagy lovasversenyen győzött.
Mirina 181. évben megengedte, hogy a kabarok letelepedjenek a manysiknál, ugyanis a kalndozáson lévő kabarok területét a tatárok feldúlták, gyermekeiket, asszonyaikat és öregjeiket megölték. ((Ez egy nagyon fontos esemény a magyarok "kialakulásának" szempontjából! Ugyanis a manysikkal összeházasodva és az Etil-Ural közé költözve alakul ki a magyarság döntően, eddig az időpontig -kb a 200. évig- önálló magyar nép nem létezett ugyanis! A z arvisura szerint Mirina "bábáskodott" a magyarok kialakulásával kapcsolatban))
Mirina lányát, Isimbájt Berény főtárkány vette feleségűl (l:a térképen ma is van Isimbáj) Magyar - Berény és Isimbáj fia- lett a magyarok első fejedelme, az őshazában. Magyarnak az un nyolcas szaporodási elv (8 gyermek családonként) volt a meghírdetett programja. Magyar után az unokaöccse (Zsolca és Megyerja fia) Kürt lett a Magyar Törzsszövetség fejedelme, majd Őt Béla követte, aki Magyar fia volt.
Béla halála (275) után kettéválik a törzsszövetség, a szaporodás, létszámnövekedés miatt. A kettévált törzsszövetség résznek az Etil nyugati oldalán Gyula lett a fejedelem, míg a keletin Tarján (majd ennek a fia, aki szintén Béla). tehát ez az "alapállás" 275. év után a törzsszövetségben. Az Etil Nyugati oldakára települt törzsek a m a g y a r i a k (Nyék, Jenő, Gyula, Gyarmat, Megyer), a folyó nyugati oldala előtt pedig a m a g y a r o k (Kéri, Keszi, Tarján, Kürt) élnek.
A magyarok székhelye Bakát volt ebben az időben, a magyariak új székhelyüket, Albélát (a Jenő tözs területén) építik fel.
A magyarok fejedelmei a Béla (275 után) idejében történt kettéválás után:
..Temír, Vága, Orda, Kadosa, Magor,Turgaj, Bolári, Gerenna, Balog...(a teljesség igénye nélkűl,.. a könyvben érdemes ezt részletesen elolvasni) GERENNA ALADÁR FIA, BALOG pedig az unokája!
Gyula Dúló lányait Hunyor és Magyor rabolja el...
Balambér, Atilla és Buda apja Hunyor leszármazott volt.
Máshol az arvisura még visszatér az őshaza főembereire, itt a listájuk nem teljes.
Kadosa öccse, Ezsék 200 harcossal vesz mindössze részt a Atilla nagycsatájában és a csata után a Kárpát medencében is marad.
A magyarok elve volt, hogy kerűljék a háborúkban való részvételt.Aladár ()Buda fia) Bolári fejedelm lányát, Bolárkát eszi feleségűl, miután 453-ban keletre elhagyja a Kárpát medencét, unokájuk, Balog, II. Csaba (ittmaradt hunok fejedelme volt) lányát veszi el, így a Magyar Törzsszövetség erősödik. A törzsszövetség fejedelme II: Csaba után Kalán, majd Ogurda lett. A törzsszövetség résztvett a kazárok birodalmában, az arabok elleni harcokban, ugyanis a 600-as években ezek felerősödtek. Ekkor már sok menekűlő érkezett az őshaza környékére a Van tótól, Ummából stb..
Az ummai úzok Bakuban telepedtek le. A 825. évi arabok elleni csatában a Magyar Törzsszöv. vereséget szenved és egyúttal kiválk Kazáriából. A kazárok a kiválás miatt megtámadják őket, de 860.-ban Ügyek (Álmos apja) vezetésével legyőzik a kazárokat. Ügyeknek erős hadsrege volt. Ebben az időben Jászvásáron Álmos sámánképzést vezetett.
TARHOS, aki Árpád és Abacil fiaként beavatottként született -kérésre- eldöntötte a magyar honfogalalás alkalmas időpontját. Abacil 890.-ben halt meg, 892.-ben a Kassán élő (kabar központ ez!) Verecke kabar fejedelem lányát, Eperjest vette feleségűl Árpád. A vérszerződés kimondta: Árpádtól kezdve a fejedelemség öröklődik.

291. Arvisura második része. AZ ŐSHAZA. Sumériából ie. 539. évben elköltöztek az úzok részben Szavárdiába, azaz a Kaukázus déli oldala környékére.
Káma fejedelem a Van tói fejedelem lányát, MIRINÁT vette feleségűl, mert Mirina őt választotta, amikor egy nagy lovasversenyen győzött.
Mirina 181. évben megengedte, hogy a kabarok letelepedjenek a manysiknál,(mai helyük az Urál keleti oldala előtt van, fővárosuk Tyumeny, folyójuk a Tura!) ugyanis a kalndozáson lévő kabarok területét a tatárok feldúlták, gyermekeiket, asszonyaikat és öregjeiket megölték. ((Ez egy nagyon fontos esemény a magyarok "kialakulásának" szempontjából! Ugyanis a manysikkal összeházasodva és az Etil-Ural közé költözve alakul ki a magyarság döntően, eddig az időpontig -kb a 200. évig- önálló magyar nép nem létezett ugyanis! A z arvisura szerint Mirina "bábáskodott" a magyarok kialakulásával kapcsolatban))
Mirina lányát, Isimbájt Berény főtárkány vette feleségűl (l:a térképen ma is van Isimbáj) Magyar - Berény és Isimbáj fia- lett a magyarok első fejedelme, az őshazában. Magyarnak az un nyolcas szaporodási elv (8 gyermek családonként) volt a meghírdetett programja. Magyar után az unokaöccse (Zsolca és Megyerja fia) Kürt lett a Magyar Törzsszövetség fejedelme, majd Őt Béla követte, aki Magyar fia volt.
Béla halála (275) után kettéválik a törzsszövetség, a szaporodás, létszámnövekedés miatt. A kettévált törzsszövetség fejedelmei: az Etil nyugati oldalán Gyula lett a fejedelem, míg a keletin Tarján (majd ennek a fia, aki szintén Béla). Tehát ez az "alapállás" 275. év után a törzsszövetségben. Az Etil Nyugati oldalára települt törzsek a m a g y a r i a k (Nyék, Jenő, Gyula, Gyarmat, Megyer), a folyó nyugati oldala előtt pedig a m a g y a r o k (Kéri, Keszi, Tarján, Kürt) élnek.
A magyarok székhelye Bakát volt ebben az időben, a magyariak új székhelyüket, Albélát (a Jenő törzs területén) építik fel.
A magyarok fejedelmei a Béla (275 után) idejében történt kettéválás után:
..Temír, Vága, Orda, Kadosa, Magor,Turgaj, Bolári, Gerenna, Balog...(a teljesség igénye nélkűl,.. a könyvben érdemes ezt részletesen elolvasni) GERENNA ALADÁR FIA, BALOG pedig az unokája!
Gyula Dúló lányait Hunyor és Magyor rabolja el...
Balambér, Atilla és Buda apja Hunyor leszármazott volt.
Máshol az arvisura még visszatér az őshaza főembereire, itt a listájuk nem teljes.
Kadosa öccse, Ezsék 200 harcossal vesz mindössze részt a Atilla nagycsatájában és a csata után a Kárpát medencében is marad.
A magyarok elve volt, hogy kerűljék a háborúkban való részvételt. Aladár (Buda fia) Bolári fejedelm lányát, Bolárkát veszi feleségűl, miután 453-ban keletre távozva elhagyja a Kárpát medencét, unokájuk, Balog, II. Csaba (ittmaradt hunok fejedelme volt) lányát veszi el, így a Magyar Törzsszövetség erősödik. A törzsszövetség fejedelme II. Csaba után Kalán, majd Ogurda lett. A törzsszövetség résztvett a kazárok birodalmában, az arabok elleni harcokban, ugyanis a 600-as években ezek felerősödtek. Ekkor már sok menekűlő érkezett az őshaza környékére a Van tótól, Ummából stb..
Az ummai úzok (már korábban egyrészük eljött innen) Bakuban telepedtek le. A 825. évi arabok elleni csatában a Magyar Törzsszöv. vereséget szenved és egyúttal kiválk Kazáriából. A kazárok a kiválás miatt megtámadják őket, de 860.-ban Ügyek (Álmos apja) vezetésével legyőzik a kazárokat. Ügyeknek erős hadserege volt. Ebben az időben Jászvásáron Álmos sámánképzést vezetett.
TARHOS, aki Árpád és Abacil fiaként beavatottként született -kérésre- eldöntötte a magyar honfogalalás alkalmas időpontját. Abacil 890.-ben halt meg, 892.-ben a Kassán élő (kabar központ ez!) Verecke kabar fejedelem lányát, Eperjest vette feleségűl Árpád. A vérszerződés kimondta: Árpádtól kezdve a fejedelemség öröklődik.

291/B Arvisura, Álmos, Madaj, Barkó Kadocsa és Pam rovása, 825-901.
Honfoglalás.

Madaj Van tói fejedelem és felesége Gordáska lánya volt Enéh (Emese) Álmos anyja. Madaj és Gordáska esküvője 832. évben volt.
Az arabok északi előrenyomulásuk során megölték Madajt és feleségét, Gordáskát eladják a görögöknek, így Enéhből is rabszolga lesz, Asszorügyekben.
Madaj és Gordáska másik lánya, Aranyos pedig Kurdisztánban él férjével, Hülekkel, 3 fiuk és 2 lányuk született.
Hülek később elköltözik Jászvásár és Úzvölgye közé.
Árpád már jóval a honfoglalásuk előtt ismerte a Kárpát medencét, először 884.-ben járt itt, Ungváron. Római útjáról 888.-ban jött haza Árpád, aki a Zagyváig és a Marosig bejárta ekkor a területet, kisebb csapat élén.
Abacil -Árpád felesége- 888.-ban halt meg.
A medencében maradottak (hunok, avarok) vezére ebben az időben Tétény volt, aki Alpár térségét még 890.-ben Árpádéknak adta. Ez a terület volt a Csaba-féle ittmaradt hunok vezéri székhelye egykor, az avaroké pedig később a Dunántúlon volt. Árpád 892.-ben Kassán megjelent a kabarok székhelyén és megkérte Verecke vezérük lányának, EPERJESNEK a kezét. Feltételűl szabták Árpádnak: a születendő gyermekük lesz a következőkben a honfoglalók fejedelme. Ezért lett Árpád után Zsolt (Solt) -megelőzve nagyobb féltestvéreit- még gyermekként a fejedelem, 908 után.
Atilla nagyszigeti (Szeged fölötti) szálláshelyére (tehát itt volt a vezéri központja és nem Ősbudán, amely Buda fősámáni székhelye volt) költözött Árpád, a testőrségével, 892-ban. A Nagysziget különben Eperjes birtoka lett (Alpár részeként). Pam tárkánnyal a Nagyszigetről indultak Árpád emberei a terület megismerésére, szükség esetén (részletes térkép még nem létezett). Egészen Abbáziáig bekalandozták a Pam vezette csoport emberei a térséget, még 892-ben. A letelepedésre kijelölt területeken Pamék a kutakat kitisztították. Pam a tapasztaltakat tösször jelentette Álmosnak is.
Madaj aranyasszony a honfoglalást megelőzően 192 rimalányt képzett ki.
A honfogalalást 67790 harcos, 12210 a területet ismerő lovas vezető, 377 632 családtag hajtotta végre, ez volt a törzsek összlétszáma (összesen 445 422 fő). Árpád északon 3 törzzsel ill. egy résztörzzsel, keleten pedig Kurszán 4 törzzsel vonul be, a déli utvonalon Álmos törzsei (4 törzse volt) jönnek a hágókon be, a tiltás ellenére.
A bevonulás veszteségei: Árpádnál 21 fő, Kurszánnál 29 fő, Álmos törzseinél 11 588 fő, 8345 ló. Az utóbbi veszteségeit a rossz szervezés és a lesben álló besenyők, bolgárok okozták.
Megjegyzés: Álmos veszteségeivel kapcsolatosan a korábbi arvisura írja le a történteket.

Néhány adat..
Amikor Armogur fejedelem Ataiszról elküldött hajósokat gyarmatokat alapítani, akkor egy csoport SUVA vezetésével déli irányban indult el, a Csendes óceánon.
Részletes térképemen nemrégen láttam, a FIDZSI szigetek fővárosa Suva. Véletlen lenne? A Fidzsi pedig ráadásul délre van az Ataisztól..
Egyik Fidzsi sziget neve pedig Totoya...
Az Ataisz északi pontjai a Hawaii, a déli része a mai Phoenix szigetekig ért. Az Ataisz hossza kb 2900 km lehetett, a legkisebb szélessége (északi részén) kb 700 km, a legnagyobb szélessége (délen) kb 2700 km lehetett. A déli ponton lévő hun főváros a déli szélesség 5., és a nyugati hosszuság 174 foka körűl lehetett. Ausztrália és Ataisz legközelebbi pontjai kb 3500 km-re voltak egymástól.
A Hawaii mellett most a tenger kb 3 km mélységű, az egyszervolt sziget déli részén a tengermélység kb 7 km.
A Hawaii is mutatja: a tektonikai tevékenység, a vulkánosság itt ma is ugyancsak működik, pl a Hawaii-n naponta van földrengés..és folyik a láva a Manua Loa és -Kea kráterjeiből.
Még egy fontos adat: az Ordosz (ma Baotou) és Budapest "légvonalban" 10100 km-re vannak.
Az uráli magyar őshaza kb 4000 km-re volt Bp-től.

291/B Arvisura, második, befejező része.
A honfoglaló vezéreink törzsei:
Árpád: Kéri, Keszi, Kürt és kun-magyari,
Kurszán: Megyer, Szeret és Bakó,
Álmos: Nyék, Tarján, Jenő és Ogúz.
Tehát Álmosék 11 törzzsel érkeztek a medencébe, ez persze csak részben egyezik az iskolában tanultakkal...ezek közűl egy nem volt teljes törzs. A honfogalaló törzsek általában kisebb "altörzsekből" álltak, ezek száma 108 volt. Egy törzs 8-12 kisebb törzsből állhatott.
A honfoglalással megerősödött az itt korábban letelepedett rokonnépek országa (Ők 500 ezren voltak!!). A honfogalalók új településeket alapítottak általában, így nem a régebben ittlakók közé telepedtek le. Ez az országgyrapodás a szlávokat a betörésektől való tartózkodásra kényszerítette. A régebbi és az új honfoglalók között béke volt. Az úzok ( a mai palócok) Sajó-Ordoszban (Ózd) éltek, 1185.-ben újabb csoportjuk érkezett Magyarkáról, akiket szintén az előbbi helyre telepítették le. Töredékek többször is érkeztek még egészen a kunokig (de a kunok külön történet). Ilyen kis töredék volt pl néhány sumér csoport is.
Zsolt -Madaj asszony tanácsára- Mén Marót bolgár fejedelem Bolárka nevű lányával tartott esküvőt. Madaj Pusztaszeren élt, itt fogadott látogatókat, családtagokat, Ő 901.-ben halt meg, hamvasztásos temetéssel búcsúztatták. Madaj 816.-ban Susán született. Tétény fejedelem 898.-ban halt meg, Budán élt. Ezután Kurszán lett a nagyfejedelem.
A honfoglaló törzsek továbbra is együttműködtek, kapcsolatban voltak egymással.

291/C Arvisura, Pam rovása, Kr.u. 900.

A honfogalás előtt megszervezték a kijelölt hágóknál a széna, a só és a vízellátást. Árpád javaslatát -a három déli hágó igénybevételének mellőzését- elutasították (főleg Álmos). Árpád még 895 novemberében átjött és Kassára látogatott, Verecke kabar fejedelemhez.
A korábbi arvisura ismerteti a honfoglalás emberveszteségeit ill. Álmos ezzel kapcsolatos büntetését, szó sincs tehát valamiféle kultikus feláldozásról, az új haza határán...
A pusztaszeri nagyszalát 896.-ban, aratás után tartották ezen úgy a bejövő, mint a korábban letelepedett (Atilla-Csaba hunjai, és az avar maradékok) összesen 24 törzs résztvett. Kurszán a törzsek helyfoglalásáról mondta el az álláspontját. Itt Verecke Árpád javára lemondott a kabarok vezérségéről. Árpádnak 5 fia és 3 lánya volt a két feleségtől.
Ezen a nagyszalán a SÁMÁN ELNEVEZÉST TÁLTOSRA VÁLTOZTATTÁK, tehát e t t ő l k e z d v e így hívták a különböző jövendöléssel, orvoslással, hitélettel.. kapcsolatban tevékenykedőket.

292/A Arvisura, Nagybodor és Galga rovása, 892-908.

A fősámáni és fővezéri tisztséget -nagy tettek előtt- egyesíteni szokták. Ezért lett Álmos fősámán fővezér is egyben Etelközben. A honfogalláskor már öregembernek számított Álmos, aki "nagycsontú" magas, mélyhangú ember volt. Kurszán jóeszű, de vékony legény volt a legidősebb Álmosfi.
Árpádot mindíg kalandozásokra küldték, sok csetepatéban vett részt.
A honfoglalás előzményeként Verecke és Zalán széki hun (székely9 vezérek kérték a magyarok segtségét a szlávok ellen, akik betörést terveztek ide. A Kassára történő szláv betörést Árpád megelőzte, tavasszal pedig a szlávok által elfoglalt északi részeket is visszafoglalta (896.-ban). Az Aladárral keletre visszaköltöző kazahunok itt beolvadtak, kazahok és KOZÁKOK lettek. A Donnál megalakult az új avar birodalom 680.-ban, ezt hamarosan követte a kazárok birodalmának megalakulása is.
Zalán székely vezért a pusztaszeri tanácskozásról hazatérőben besenyő támadás érte, de ezt elhárították a fejedelem segítségével.
Árpád találkozni szeretett volna Téténnyel, de Tétény -indokolatlanul- félt a találkozástól és ezért ez nem jött létre Budán. A Megyer törzset Árpád a Duna mindkét oldalán telepítette le, a kabar kovácsait pedig Soltra küldte. A tótok Kassa környékén , a Betléren minden újszülöttet megöltek, ezt a lázadást a kabarok leverték.
Árpád a nyugati határon Kapuvárt és Szombathelyet megerősítette, az Enns és az Ibbs irányába letelepedőket is irányított.
Árpád tekitélye -a sok sikeres tevékenysége miatt- állandóan nőtt.
Árpád megkapta a sóvári (Salzburg) Fekete Arnó egykori püspök összegyűjtött feljegyzéseit az e l r a b o l t (főleg 800 körűl) a v a r k i n c s e k r ő l.