290. Arvisura, Ügyek és Bodor rovása, ie.112-iu. 895.
(Ügyek Álmos apja volt)
A fehér hunok törzsei: mordvin, manysi, mari, suoma, észt, lett, komi vepsze és a vót. Ők a Sárga (vagy Hangun) folyó forrása alatt éltek. Azon a vidéken, ahol a folyó kettéválik a fekete hunok, az avarok és a kabar törzsek lézetek. Ordosz (farkasvermet jelent) alatt pedig úzok, kunok, jászok, törökök, mongolok, tatárok, zsuánok, csuvaszok, bolgárok, baskírok, újgúrok és mandzsu törzsek telepedtek le. A fenntiek azt az "ősállapotot" jelentik, amikor a hunfajú népekből törzsszövetség alakult AGABA vezetésével. Később az elvándorlások ( a szaporodás, a kínai hatás a sivatagosodás stb) miatt a törzsek földrajzi helyzete jelentősen módosúlt, ez a módosulás egy-egy törzs életében többször is előfordulhatott az időben.
Az idők folyamán sokszor harcoltak a szintén szaporodó kínaiakkal.
A nagy fal azonban elkerűlte Ordoszt, a "béke és barátság" nevében régebben létrejött közös szerződés nyomán (l: térkép!). Ordosz kegyhely is lett. A jelentősége véglegesen Bagamér-Atilla idejében csökkent alaposan, mikor a törzsövetség központja Ősbudára költözött. Ez előtt is volt már egy ideig "kettős hun központ" egyidejűleg Ordoszban és Káspiváron is(egy korábbi arvisura ezt is tartalmazza)
Buda fősámán -Atilla bátyja- 435.-ben létesítette az Ősbudavári fősámáni központot.
Pannóniában 568. évben Baján vezetésével az avarok vették át a hatalmat az ittmaradt hunoktól (Csaba népétől).
Az arab fenyegetés a térségben mozgatja a Megyer-magyarokat is, akik Magyarkára települnek, kényszerűségből. Ekkor persze már létezik az uráli őshaza is.
Bagamér által meghírdetett a nyugati nagyvízig tartó területfoglalás kezdete előtt egy-két magyar törzs és kabar hun maradvány Magyarkán maradt, Velezd sámánnal és nem követte Atillát a Kárpátok felé tartó útján.
Ordoszból 570.-ben indult ebben az időben jelentős áttelepülési hullám Magyarkára, az öthegy (Kaukázus) mellé, ahol több melegforrás is létezett. Az Aral és a Káspi környékén 820.-ban testvérháború volt, ezért onnan sok úz települt ekkor Magyarkára.
Álmos az Etelközben és Keveváron is sámánképzőket indított. A besenyők, kazárok és a bolgárok ellenségeskedése miatt Álmosék eldöntötték: betelepülnek a Kárpát medencébe, ahonnan ráadásúl -a szláv fenyegetés miatt- megkeresték Álmost (főleg a kabarok), legyen a segítségükre, jöjjön be a medencébe a törzseivel, telepedjen le. Ebben az időben a hunfajú népeknek három birodalmuk -elhelyezkedésük, területük- létezett:
-Ordosz (besenyő és mongol)
-Káspivár (kazár)
-Budavár-Győr (avar)
Edemen 792.-től lett a fővezér, a Megyer törzzsel. A KAZÁROK az arabokkal szemben, a déli határaikra, ebben az időben magyar és kabar törzseket telepítettek. Edemen a 825. évi kazár vereség után kivándorolt
Káspivárról a törzsével, mert a vesztes kazárokat nem akarta támogatni.
A hun törzsszövtség megalakulása óta (ie. 4040) a széki és kaza hunok képviselője mindíg a hatalom részese volt. Edemen a kazároktól a Don-Donyec közzé vándorolt, amikor kiszakadt a kazárok országából a Megyer törzsével, őket ezután több törzs is követte Káspivárról.
A kazárok SZUVÁRON -a Don középső folyása- megütközetek a kivándorlókkal. A csatában a kivándorlók győztek a kazárok felett, ÁLMOS FŐSÁMÁN vezetésével, 860.-ban. Árpád -Álmos fia- a Nyék törzzsel vett részt a csatában. Felesége a Nyék törzsfő lánya volt. Ebben a csatában a kazároktól -a csatavesztés hírére- sokan elmenekültek, így Lebéd vezér is -harcosait követve- ezt tette( 864). Álmos katonái a frankok elől keletre menekülő avarokkal is találkoztak. Ők is Álmos sergének a létszámát növelték. Álmos felesége ENÉH rimalány volt (az anyja EMESE volt), három fiuk, egy lányuk született. Enéh a Van tói fejedelem lánya volt, az anyját Madajnak hívták. Ügyek 861.-ben Lebéd lányát vette feleségűl (özvegy volt) Kücsikét. Lebéd 864.-ben csatlakozott Álmosékhoz, a kazárokat otthagyva, A Jenő és a Tarján törzsek 880.-ban csatlakoztak Álmoshoz. A Kér, Keszi, Gyarmat és a Kürt törzsekkel. A törzsek a 892. évi, a Szeret folyónál tartott gyűlésükön vérszerződést kötöttek.
Az avaroktól régebben eltávolodott bolgárok, Mén Marót nevű fejedelme Álmossal jó kapcsolatot alakított ki, 880.-ban.
Ebben az időben a Don volt a kazárok és a magyarok közötti határ. A kazárok 860 körűl kezdtek meggyengűlni, ez a folymat később is folytatódott.
Álmos apja, Ügyek Emese halála után Bizonykát vette el, ennek halála után (megölték a kazárok) vette el Kücsikét, Lebéd lányát, Ügyek 862.-ben halt meg. Ő nem karta már Kücsikét -a fiatal Lebed lányt- elvenni, de Lebed felajánlását nem utasíthatta vissza, így az esküvő után Kücsikét azonnal rimalányképzőbe küldte.
Árpád jó lovas és katona volt, a testvérei (Kurszán és Gyula) sámánképzőbe jártak.
Megjegyzés: az Álmos-féle honfogalalás előkészületét ez a vázlat csak nagyvonalakban tartalmazza, részletesen ez az esemény a megfelelő arvisurában található. Mindenesetre a kazárok birodalmának gyengülését jelzi ez a vázlat is. A magyar őshaza törzsei, a törzsek elhelyezkedése, jellemzése azonban csak könyvből ismerhető meg kellő részletességgel.
Lebéd törzsei is magyarok voltak, az őshazában éltek, mint látható. Nagyon jelentős a honfogalás kiváltó okai között, a medencében élők kérése is, a bevándorlás szükségességének hangoztatása, a szlávok miatt.