Történelemmel kapcsolatos könyvek I.

Földi Pál
A sztálingrádi csata igaz története

A sztálingrádi csata (1942. augusztus 23-tól 1943. február 12-ig) az addig rendkívül sikeres keleti német előrenyomulás elakadását jelentette, és a német hadsereg első, stratégiai következményekkel járó veresége volt; Földi Pál írásában fölvázolja a nagy csatáig vezető utat (pl. Hitler presztízs szempontjait a Sztálingrád ostromára kiadott parancsában ); részletesen bemutatja a hadviselő feleket, a fölvonuló élőerőt és a haditechnikát, portrét fest a seregek tábornokairól és az alakulatok meghatározó szerepű parancsnokairól; ismerteti a stratégiai tervezés és a taktikai meggondolás megannyi mozzanatát, a véres küzdelmek lefolyását; sőt kitér a mellékesnek is nevezhető, valójában fontos körülményekre (pl. Sztálingrád esetében a románok harc nélküli megadására ); beszámol a hadvezérek terepasztal fölötti megfontolásairól és a csataterek pokoli valóságáról, illetve az ütközetek következményeiről a háború további kimenetelére nézve.

Lev Trockij
Az elárult forradalom

Végre a magyar olvasó is kézbe veheti Trockijnak egyik legfontosabb alapvető művét - több mint ötven évvel a megjelenése után. miután bejárta a világot, most magyar nyelven is napvilágot lát. Tiltott könyv volt azon a Magyaroszágon, ahol pedig 56. letörése után nyakra-főre adták ki a nyugati irodalom fércműveit (pl. Sagan) vagy a tudományos mázú kontármunkákat. Aki elolvassa az Elárult forradalmat, rögtön megérti, hogy miért.
Trockij ugyanis könyörület nélkül alkalmazza a marxizmust magának a Szovjetunió társadalmának az elemzésére. A marxizmus elmélete alapján, a marxista módszer következetes felhasználásával szigorú társadalmi bírálatnak veti alá a szovjetuniót. Ez a könyv bűne. De ugyanakkor ez meglepő tisztánlátásának a titka is.

Tim Newark
A maffia és a háború

A könyv drámai és provokáló történet egy szervezetről, a maffiáról, amely leleményesen kihasználta a világháború adta helyzetet, hogy visszaszerezze gazdagságát és megkaparintsa a nemzetközi alvilágban a vezető szerepet. Tim Newark szemtanúk vallomásaiból, titkosítás alól feloldott hírszerzési adatokból rajzolja meg Hitler, Mussolini és a maffia kapcsolatait, meséli el a maffia és a szövetségesek együttműködésének elképesztő történetét a második világháború alatt. A szerző felfedezései megdöbbentőek. Megismertet zsidó gengszterekkel, akik nácikkal csapnak össze New York utcáin, megtudjuk tőle, hogy a maffiózók közel álltak ahhoz, hogy árajánlatot tegyenek a náci vezérek, köztük Hitler meggyilkolására. Elmeséli, hogyan járőröztek az angol bobbyk a palermói utcákon, és hogy Szicília szövetséges megszállása idején Eisenhower tábornok szíves-örömest felfegyverezte a maffiát. Ez az izgalmas könyv elsőként mutatja be, mi történt a második világháború kulisszái mögött, megmutatja, hogyan szerezte meg a maffia a vezető szerepet a nemzetközi bűnözésben.

Max Hastings
Út Oradourba

1944. június 8.: az angolszászok normandiai hídfőjétől 720 kilométerre délre, Montauban városában életre kel Das Reich SS-páncélhadosztály. Rosszul felfegyverzett, a harcban gyakorlatlan fiatal férfiak és fekete kötényes parasztemberek veszik fel a harcot a mindent eltipró SS-ezredekkel. És bár sorra eltiporják őket is, a francia hősök valószínűleg mégis nagy szerepet játszottak a szövetségesek győzelmében: a Das Reich késve ért a hídfőhöz, ahol aztán bombazápor és pergőtűz pusztította el.
A fiatal angol szerző beszélt az egykori ellenállókkal, a londoni SOE szabotőrszervezet túlélőivel, sőt az életben maradt SS-tisztekkel is. Harmincöt évvel a háború után őszülő német férfiak fejtették ki, milyennek látják ma a Waffen SS „morálját” és „etikáját”, amelyre most is büszkék. Igaz, amikor Tulle és Oradour kerül szóba, egyszeriben zárkózottak lesznek. A francia Ellenállás körképének ismertetésével párhuzamosan arról is olvashatunk, hogy Tulle és Oradour-sur-Glane mártírjai, és még nagyon sokan, ártatlanul pusztultak el. A mészárlásokért pedig nem bűnhődött meg senki.

Bálint József
900 nap a 300 évből
Leningrád

Bálint József könyve Leningrád 300 éves történetének hírhedt 900 napját, a második világháborús blokád időszakát eleveníti fel. Bemutatja a körbezárt város mindennapjait, s azokat a szenvedéseket, melyeket a lakosságnak át kellett élnie. Egyebek mellett részletezi a harci cselekmények hatását, az éhezést, az energiaellátást, a közrendet, az evakuálási erőfeszítéseket, a közhangulatot.

Pethő Sándor
Görgey Artur

Leírás: GÖRGEY ARTHUR történelmünk számos vitát kiváltó alakjainak sorába tartozik.
Bár az őt árulónak bélyegző hangok napjainkra már elcsitulni látszanak, és a szobra ismét a budai vár egyik prominens helyét díszíti, a neve máig a világosi fegyverletétellel összeforrva él a köztudatban.
A múlt század első felében (Budapest, Genius, 1930.) napvilágot látott kötet új kiadásában a korszak neves publicistája és történésze mutatja be Görgey életét. Megismerhetjük a családját, a gyermekkorát, de leginkább talán az fog sokakat meglepni, hogy az ifjú Görgey eredetileg kémikusnak készült, tanár szeretett volna lenni, de édesapja katonatiszti pályára kényszerítette.
Apja halála után az egyhangú tiszti szolgálatból 1844-ben kilépett, s régi vágyát követve a prágai egyetem tanulója lett. Hamar önálló tudományos munkát is végzett, megoldotta a zsírsav homológok elválasztását, a kókuszdió olajának zsírsavairól írott dolgozata pedig 1848-ban két előkelő folyóiratban is megjelent. Hazai tudományos karrierjét aztán a szabadságharc kitörése hiúsította meg.
A kötetben természetesen részletesen megelevenednek a szabadságharc eseményei, különös tekintettel az általa vezetett hadjáratokra és csatákra (a hadműveleteket Julier Ferenc katonatiszt írta le), de a szerző kitér a felelősség kérdésére is.
Az utolsó fejezetekben Görgey életének a szabadságharc bukását követő csaknem hét évtizedéről olvashatunk. A mű jelen kiadása az eredeti szöveget tartalmazza a korabeli helyesírás szerinti formában, csupán a mellékelt térképek lettek megújítva.
A „GÖRGEY ARTHUR” című ezen kiadványt a szabadságharc előtti és utáni élete, az általa vezetett hadjáratok, a fegyverletétel és annak megítélése, a felelőssége iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Christer Jorgensen · Chris Mann
Harckocsi-hadviselés
A harckocsik szerepe a háborúkban, 1914–2000

Elénk tárja a 20. század egészét érintő harckocsiharcászat és a páncélosstratégiák számvetéseit és elemzését.

Speciálisan készített illusztrációs anyag és a harctevékenységet drámaian megörökítő fekete-fehér fényképek.

Részletes áttekintést nyújt az utolsó száz év néhány jelentős harckocsitípusáról.

Alapvető irányvonalat biztosít a páncélos-hadviselés művészetéhez a kezdettől napjainkig.

Ian V. Hogg
A II. világháború német titkos fegyverei
Rakéták, fegyverek és a Harmadik Birodalom új technológiái

A "német titkos fegyverek" kifejezés hallatán a legtöbb embernek általában a V–1-es szárnyasbomba vagy a V–2-es rakéta jut az eszébe, mellyel 1944-ben a németek Londont támadták. Pedig a német titkos arzenálba az említett két fegyveren kívül beletartozott még a V–3-as, a V–4-es, a Schmetterling, a Röchling-gránát, a Kurt-bomba, a Hs 293-as, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
A világ egyik legelismertebb fegyverszakértője által írt átfogó tanulmány részletesen bemutatja azokat a titkos fegyvereket, melyek gyártásra kerültek, és azokat az eszközöket is – a felhasználásukra vonatkozó szándékokkal együtt –, melyek a háború végén még a fejlesztés szakaszában voltak. A könyv részletesen vizsgálja a német fegyverfejlesztés minden területét, ismerteti és elemzi a különböző elgondolásokat, a megvalósításuk kapcsán felmerülő nehézségeket, és hogy sok esetben a német terveket a háború után miképp építették be a győztesek saját fegyverkezési programjukba. Bár sok német titkos fegyver nem került megépítésre a háború befejezése előtt, új alapokat teremtettek napjaink fegyvereinek kifejlesztéséhez.
A könyv eloszlatja a Hitler titkos fegyvereit övező legendák egy részét, és bemutatja a valóságot.
Ian V. Hogg nemzetközileg elismert fegyverszakértő, sok nagy sikerű könyv szerzője.

Jerry Scutts
A Messerschmitt Bf 109-es története

Minden idők egyik legjelentősebb harci repülőgépe, a Bf 109-es alkotta a német Luftwaffe gerincét a II. világháborúban. Nagyobb számban gyárották, mint bármely más, a németek vagy a szövetségesek által bevetett repülőgép típust, és a Bf 109-essel harcoló pilóták légi győzelmeinek számát valószínűleg soha nem fogják túlszárnyalni.
A repülőgép mintapéldányát mág a háború előtt építették meg, első harci bevetésre a spanyol polgárháborúban került sor. A szerző írásában nyomon követi a különféle változatok fejlesztését a 109B-től a 109K-ig. Emellett ismerteti a repülőgép alkalmazását a háború különböző hadszínterein.
Az író, Jerry Scutts 1942-ben született Kentben. Képzőművészeti főiskolát végzett, majd újságíróként dolgozott 1987-ig. Azóta a repülés és a haditengerészet történetével foglalkozik. Elismert szakíró. A 20. századi hadtörténet sorozatban ez az első megjelenő munkája.

Kovács Zoltán András · Számvéber Norbert
A Waffen-SS Magyarországon

E könyv kísérletet tesz arra, hogy itthoni és külföldi levéltári dokumentumok felhasználásával, valamint az újabban megjelent nemzetközi és hazai szakirodalom alapján adatokban gazdag áttekintést nyújtson a német Waffen-SS és Magyarország kapcsolatáról a második világháború idején. A kötet szerzői először a Schutzstaffel (SS) katonai szerepvállalásnak hátterét, az SS-csapatok szervezetét, harcászatát és eszközeit tekintik át, majd a fegyveres szervezet Magyarországról történt létszám-kiegészítésével foglalkoznak. A terjedelem legnagyobb részét a Waffen-SS olyan birodalmi, önkéntes és besorolt alakulatainak hadtörténete teszi ki, amelyek harcoltak magyar területen. Külön részben olvashatunk a Waffen-SS magyar egységeinek történetéről is.

Richard Pipes
Az orosz forradalom története

„Az orosz forradalom valószínűleg a legfontosabb esemény volt ebben az immár végéhez közeledő évszázadban” – írja Richard Pipes könyve bevezetőjében, s mivel mi igazán tudjuk, milyen következményei voltak, alighanem ideje magát az orosz forradalmat is alaposabban megismernünk. Pipes, aki a világ egyik legismertebb Oroszország-kutatója, több évtizedes kutatómunkájának eredményeit foglalta össze ebben a könyvben, amely nemcsak a forradalom eseményeit írja le pontosan, olvasmányosan, izgalmasan, hanem arra a kérdésre is választ próbál adni, hogy milyen történelmi-szellemi folyamatok vezettek el a bolsevizmus győzelméhez. Az elmélete – az úgynevezett „totalitarizmuselmélet” – sok Oroszország-kutató számára provokatív (vitatkozott vele Szolzsenyicin is): Pípes ugyanis a szovjet kommunizmusban nem az orosz történelem véletlen kisiklását látja, hanem Oroszország sajátosságaiból fakadó politikai rendszert, amely sok tekintetben receptet adott a huszadik századi totális diktatúráknak. De az elméletnél ebben a könyvben fontosabb a „cselekmény”; a hátborzongató, bizarr, már-már apokaliptikus történet, melynek olvastán a szerzővel együtt mi is kísértést érezhetünk: figyelmeztetnünk kellene a főszereplőket, hogy álljanak meg és gondolkodjanak el, amint épp a szemünk előtt rohannak hanyatt-homlok a katasztrófába, amely később mindnyájukat elnyeli, győzteseket és legyőzötteket egyaránt.

Ralp A. Griffith · Roger S. Thomas
Hogyan lett naggyá a Tudor-dinasztia?

A Tudor-dinasztiának az angol történelem minden más uralkodóházánál nagyobb figyelmet szentelnek a történészek és a nagyközönség egyaránt. A Tudorok különleges származása és a bosworthi csatát megelőző századok története, a család felemelkedése, bukása, majd újbóli felemelkedése azonban sokkal kisebb érdeklődésre tarthat számot.
A Hogyan lett naggyá a Tudor-dinasztia? új, átdolgozott kiadása brit és francia kéziratos forrásokra támaszkodva következetes, hiteles elbeszélést nyújt a Tudor-uralkodóház XIII. századi észak-walesi őseiről, XV. századi angol és francia királyi kapcsolataikról, a „rózsák háborújában” játszott szerepükről és Henry Tudor 1485-ben Bosworth Pieldnél aratott győzelméről.

Számvéber Norbert
Páncélosok a Tiszántúlon
az alföldi páncéloscsata 1944 októberében

A levéltári dokumentumok, egykori naplók, visszaemlékezések és könyvészeti források felhasználásával készült összefoglalás a szovjet 2. Ukrán Front »debreceni támadó hadműveletének« részletes történetét dolgozza fel.
Az »alföldi páncéloscsata« krónikájából kiderül, hogy 1944 októberében a keleti front déli szárnyán jelentős összecsapás zajlott a Kárpát-medence birtoklásáért. A német és szovjet páncélosok a döntő ütközetet azonban – a korábban sugalltaktól eltérően – nem Debrecennél, sokkal inkább Nagyváradnál, Szolnoknál s mindenekelőtt Nyíregyházánál vívták meg.
A csaknem egy hónapos hullámzó küzdelem könnyebb megértését térképek és archív fényképek segítik.

Horváth Zoltán
Port Arthurtól Csuzimáig
Tengeri harcok az orosz–japán háborúban

Több mint harminc év nagy anyagi, és emberi áldozatokat követelő fejlesztései és kísérletezései után a XIX. század végére kialakult a tengerek új ura, a kor legmodernebb technológiai vívmányait magában egyesítő, modern értelemben vett csatahajó.A hatalmas, félelmetes acélmonstrumok lenyűgözték a kortársakat. Ezek a hajók voltak az őket birtokló ország erejének és nagyhatalmi státuszának szimbólumai, a nemzeti büszkeség megtestesítői. Bennük jutott kifejezésre megépíttetőiknek gazdasági fejlettsége, ipari teljesítőképessége, valamint a szándék, hogy a világ vezető nagyhatalmainak sorába tartozzanak. Világszerte minden nagyobb haditengerészet ezek köré a páncélos óriások köré szerveződött, melyek teljes fegyverzetben állva várták, hogy országuk érdekeinek védelmében rendeltetésüknek megfelelően harcba szálljanak az ellenfél hasonló páncélosai ellen, s bizonyítsák létezésük értelmét, és a rájuk költött hatalmas összegek megtérülését. Talán az új idők kezdetének szimbolikus jelzéseként fogható fel, hogy erre az alkalomra végül nem a világot uraló európai országok vizein, hanem messze keleten, egy feltörekvő, és nem az európai kultúrkörbe tartozó új nagyhatalom partjai közelében került sor.

Horváth Zoltán
Hitler óriásai
A Bismarck osztályú csatahajók

A második világháború tengeri harcainak egyik legismertebb eseménye a német Bismarck csatahajó drámai pusztulása, a hajó első bevetésén. A könyv a Bismarck, és testvérhajója, a Tirpitz történetét beszéli el, és egyben rövid műszaki leírást is ad a csatahajók korszakának végét jelképező két német tengeri kolosszusról.

A Nagy Károly hadosztály
Bene, Krisztián

A Waffen-SS soraiban nem kizárólag németek harcoltak; számtalan nemzet fiait is felvették a szervezetbe. Bene Krisztián könyve a francia önkéntesek háborús szereplését mutatja be. Megismerhetjük belőle, hogy miként szerveződtek ezek az egységek, merre vívták – sokszor fanatikusan – harcaikat, és mi történt a hírhedt alakulat francia katonáival a háborút követően.

História történelmi folyóirat 1979-2012

A Magyar Történelmi Társulat, majd a História Alapítvány folyóirata 1979 óta előbb évente négyszer, majd nyolcszor megjelenve szolgálja a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség igényeit. Az első számhoz írott szerkesztőségi beköszöntőben így fogalmazzák meg a folyóirat hivatását: „Régen készültek már a hazai történészek, hogy széles közönséghez szóló folyóiratot bocsássanak útjára, melynek hasábjain közérthető módon adják elő felfogásukat az egyetemes és a nemzeti múlt történéseiről, összefüggéséről. … Mindannyiunkban, történészekben él a belső meggyőződés, hogy tudományágunk soha nem zárkózhat el a társadalomhoz-szólástól. A kutató, míg témájának sokfelé futó szálait felfejti, levéltárakban, könyvtárakban tölti ideje nagy részét. Ez alakította ki azt a magát hosszú ideig tartó elképzelést, hogy a történész világtól visszavonult, magát csak a poros levéltári polcokon, aktákban, könyvekben kiismerő tudós. A valóságban sohasem volt ez így. Az ókori auctorok munkái, méginkább a középkori krónikások feljegyzései nem mérhetően szűkebb körben váltak a maguk korában ismertekké, mint a tömegkultúra a könyvnyomtatás, a többezer példányos kiadványok korában élő modern történetíró könyvei. Mégis: amazok munkásságát ugyanúgy a jelenükhöz szólás igénye hajtotta, mint a maiakét. Az embert történelmében szükségszerűen mindig önmaga, cselekedetei, építése, rombolása, sikerei, bukásai érdekelték. Ez az igény élteti a történetírást, egyidejűleg az irodalmi műfajok többikével. S ennek az igénynek felismerése mozdítja a történetírót, hogy a búvárlásaiból leszűrt következtetéseit, mintegy tanulságként a társadalomnak továbbadja. Századunkban, amikor a tudományok soha nem látott szakosodása, szakágazatokra bomlása végbemegy, amikor kutatóintézetek, akadémiák, egyetemek nemzetenként sok-sok ezer tudományos szakértőt foglalkoztatnak, fokozatosan jelentkezik a veszély: az így specializálódott résztudományok elszakadnak a szélesebb közönségtől. Szakfolyóirataik kis példányszámban jelennek meg, előadásaikat csak a többi specialistának tartják, nyelvezetük lassan csak egymás között érthető. A társadalomtudományok számára ez az éltető közeg elvesztését jelentheti. Amennyiben a jelen helyzetet történetileg feltáró tudomány, a történettudomány és a társadalom szerves kapcsolata megszakad, tudományunk létjogosultsága lesz megkérdőjelezhető. … Ahogy a történettudomány nem élhet a társadalmi közgondolkodástól elzártan, úgy a társadalom sem létezhet saját történetének beható ismerete nélkül. E kölcsönös igény felismerése szülte a széles közönséghez forduló történeti folyóirat eszméjét, s ennek szem előtt tartása vezeti a szerkesztőket, a munkatársakat is.” 1997-től rendszeres melléklete az Ezredforduló – Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián c. periodika is.

A Glatz Ferenc egykori akadémiai elnök főszerkesztésében megjelent folyóirat harmincnégy éves működés után, 2012-ben szünt meg.
A köszönet az Arcanum Adatbázis weboldalának jár!! Letöltés:

Aleksandar Gatalica
A Nagy Háború

Aleksandar Gatalica Belgrádban született, 1964-ben. Tizenegy könyve jelent meg, műveit eddig tíz európai nyelvre fordították le. Ógörögből fordít (Aiszkhülosz, Euripidész, Szophoklész drámái és versek), zenekritikus. Több jutalom mellett A Nagy Háború című regényéért megkapta a 2012-es NIN-díjat és számos más rangos elismerést. E regényének homlokterében az 1914 „különös nyáréjszakáján” jóvátehetetlenül a történelem örvényébe került emberek személyes élettörténetei állnak.

„Amikor megfogant bennem a Nagy Háborúról szóló regény gondolata, igazából a ’boldog békeidők’ aranykorának veszte foglalkoztatott. Teljességében akartam megragadni e korszakot, azt kutatva, hogyan lelhette végét egyik napról a másikra. Persze egy kort az azt megélő sok-sok ember testesít meg. Hiteles tényanyagból a regényíráshoz nélkülözhetetlen képzeletre hagyatkozva – hisz képzelet nélkül nincs művészet – gondoltam tovább a sorsokat. Mert sok-sok vonat indult akkor a frontra vidám bakákkal, akik zászlót lengettek a vagonokból – ha mindegyikük útjáról vörös fonal tekeredett volna le, bíborszín háló szőtte volna át meg át az Óvilágot.
Mi sem volt természetesebb annál, mint hogy a világégés mindegyik részvevőjéhez együttérzően viszonyuljak, hisz az összes hadviselő fél iszonyatos véráldozatot szenvedett, és mindegyik katonával valójában kibabráltak, amikor fegyverbe szólították. A huszadik század hajnalán az emberek komolyan hitték, hogy nem lesz majd több háború, az emberi értelem és öntudat eljutott arra a lépcsőfokra, amelyen fegyverfogásra nem kapható többé. Elhitették velük, hogy ez a harc »minden további háborúnak elejét fogja venni« – és aztán az első világégés egész nemzedékeket fosztott meg minden reménykedésüktől.
Ámde még a tragédiaíró sem teheti meg, hogy a remény utolsó szikráját is kioltja az olvasóban. Az antik korban a közönséget könnyekre fakasztó szerzőnek jutalom helyett ellátták a baját. A nézőnek katarzist kell átélnie, el kell gondolkodnia, meg kell változnia. A regény végén jobb jövőről ábrándozó hőseim helyettem beszélnek. Javíthatatlan optimista vagyok, mindig reménykedem valami jobb eljövetelében. Úgy hiszem, az olvasó is így lesz vele.”

Merényi László: Boldog békeidők
Magyar História sorozat

formátum: pdf
méret: 129 MB
Gondolat Kiadó, 1978


https://mega.nz/file/ZLYEVShY#yb4oviHK_igtDkrFFRQ7S7m8VmA4M-O6NZQgeROJkGA

Dwight D. Eisenhower
Keresztes háború Európában

1945. május 7-én Jodl tábornagy a szövetségesek rheimsi főhadiszállásán aláírta a német fegyverletételi okmányt. Másnap éjfélkor Európában véget ért a háború, amely 1939. szeptember 1-je óta dúlt. E két dátum között európaiak, de nem csak európaiak milliói haltak meg. Az orosz ipar a Volgától nyugatra csaknem teljesen megsemmisült. A Rajnától nyugatra majdnem egész Európa több mint négy éven át egy megszálló hadsereg uralma alatt élt. A gazdasági élet lehanyatlott, az ipar tönkrement. A háború az Egyesült Államokat sem kímélte meg. Az amerikai nép sokáig azt hitte, hogy kimaradhat ebből a háborús konfliktusból. Kezdetben seki sem látta a küzdelem végét, sem azt, hogy ez mit követel meg mind az egyénektől, mind a nemzettől. Csak néhány hivatásos katona és előrelátó államférfi értette meg, hogy Amerikának gyökeresen át kell alakulnia, hogy úrrá lehessen az elképesztő veszélyhelyzeten. Ezt a folyamatot követhetjük nyomon Dwight D. Eisenhower visszaemlékezéseiből, aki végigharcolta ezt a háborút, irányította a szövetséges túlerő előretörését Berlin felé, az OVERLORD hadműveletet, s később az Egyesült Államok Elnöke lett.