Történelemmel kapcsolatos könyvek

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Benke József

Arab kalifák​

1610444983016.png
A 6-9. század közötti három évszázad az arab iszlám civilizáció viharos gyorsaságú térhódításának időszaka. Ez alatt az idő alatt a vérségi alapon szerveződő, egymással is harcban álló sivatagi beduin törzsek laza szövetségéből hatalmas világbirodalom bontakozott ki. A vallásukat vérrel és fegyverrel terjesztő – de a más vallásokkal szemben lojális – arabok a meghódítottak kultúráját átvették és továbbfejlesztették, így évszázadokkal később, a reneszánsz kialakulásakor Európa azt, mint iszlám kultúrát integrálta. A kötetbe a három évszázad legkiemelkedőbb uralkodói kerültek be. A két igaz úton járó kalifa: Ali és Omar, a damaszkuszi Omajjádok: Muávija és Abdal Malik, az Abbászida al-Manszúr és a legendás Harun ar-Rasíd, valamint az andalúziai Omajjádok közül a három Abdar-Rahmán kalifa.
 

Csatolások

  • benke_jozsef__arab_kalifak.rar
    311.6 KB · Olvasás: 106

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Tóth István György

Szent Lajos utódai​

1610463235315.png
A hat, egymás után uralkodó király portréján keresztül megismerhetjük Franciaország történelmét a 16. századi reneszánsz udvari bálok világától a francia forradalom napjaikig. III. és IV. Henrik meggyilkolása, XVI. Lajos kivégzése mellett a kötet bemutatja a Napkirály ragyogó udvarát és Richelieu okos politikáját is. Ez a könyv mégsem illusztrált történelem, hanem eleven hús-vér emberekről szól: nemcsak a követeket fogadó, csatákat vezénylő uralkodókat ismerjük meg belőle, hanem a királyok durcás kisgyerekként, csapodár szeretőkként vagy zsémbes öregemberekként is elénk lépnek. Az abszolutizmus korában az uralkodó egyénisége rányomta a bélyegét a történelem alakulására.
Tartalom:
BEVEZETŐ
III. HENRIK 1551–1589
IV. HENRIK 1553–1610
XIII. LAJOS 1601–1643
XIV. LAJOS 1643–1715
XV. LAJOS 1710–1774
XVI. LAJOS 1754–1793
 

Csatolások

  • toth_istvan_gyorgy__szent_lajos_utodai.rar
    173.9 KB · Olvasás: 98

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Vaszilij Groszman · Antony Beevor (szerk.) · Luba Vinogradova (szerk.)

Író a háborúban​

Vaszilij Groszman a Vörös Hadseregben, 1941–1945
1610465464865.png
Groszman, akit a német támadáskor, 1941-ben katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítettek, a Vörös Hadsereg lapja, a Krasznaja Zvezda különtudósítója lett. Figyelemre méltó módon a következő négy esztendőből hármat a fronton töltött, ahol az író szemével figyelte a történelem legirgalmatlanabb küzdelmét. Groszman közelről látta 1941 döbbenetes vereségeit és visszavonulásait, Moszkva védelmét és az ukrajnai harcokat. 1942 augusztusában Sztálingrádba vezényelték, s ott is maradt az utcai harcok legkegyetlenebb négy hónapjára. Jelen volt a kurszki csatában, a történelem legnagyobb páncélos-összecsapásában, és amikor a Vörös Hadsereg átment offenzívába, eljutott Bergyicsevbe. Ott beigazolódtak legrettenetesebb félelmei édesanyja és más rokonai sorsával kapcsolatban. Maga is zsidó lévén, vállalta a holocaust rémtetteinek pontos feltárását, ahogy a népirtás valós nagyságrendje kiderült. Hatalmas erejű, „A Treblinka nevű pokol” című beszámolóját bizonyítékként használták a nürnbergi perben. Az Író a háborúban egyedülálló tanúvallomás a keleti fronton zajló háborúról, és talán a valaha összeállított legjobb beszámoló arról, amit Groszman „a háború könyörtelen igazságának” nevezett.
 

Csatolások

  • beevor_antony__iro_a_haboruban.rar
    2.4 MB · Olvasás: 87

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Viktor Szuvorov

A jégtörő​

Hitler mint eszköz Sztálin terveiben
1610472091870.png
"Még mielőtt Németországban a nemzeti szocialisták hatalomra kerültek volna, a szovjet vezetők Hitlernek a"forradalom jégtörője" nem hivatalos elnevezést adták. Ez egy nagyon találó és sokatmondó elnevezés.
A kommunisták megértették, hogy Európát csak egy háború tudja feltörni, és a forradalom jégtörője tudja mindezt elérni. Adolf Hitler, anélkül, hogy ennek tudatában lett volna, tetteivel a világkommunizmus útját készítette elő. Villámháborúival szétverte a nyugati demokráciákat, és ezzel egyidejűleg saját hadseregét szétszórta és mozgósította Norvégiától Észak-Afrikáig. Sztálin számára ez csak előnyös lehetett.

Fő forrásaim a nyilvánosan is hozzáférhető szovjet publikációk.

Fő tanúim: Marx, Engels, Lenin, Trockij, Sztálin és minden a II. világháborúban részt vett szovjet marsall, sok vezető pozícióban lévő tábornok. "(A Szerző)
 

Csatolások

  • surovov_viktor__jegtoro_a.rar
    1.6 MB · Olvasás: 84

H-111

Állandó Tag
Állandó Tag
Viktor Szuvorov

A jégtörő​

Hitler mint eszköz Sztálin terveiben
Csatolás megtekintése 1771298
"Még mielőtt Németországban a nemzeti szocialisták hatalomra kerültek volna, a szovjet vezetők Hitlernek a"forradalom jégtörője" nem hivatalos elnevezést adták. Ez egy nagyon találó és sokatmondó elnevezés.
A kommunisták megértették, hogy Európát csak egy háború tudja feltörni, és a forradalom jégtörője tudja mindezt elérni. Adolf Hitler, anélkül, hogy ennek tudatában lett volna, tetteivel a világkommunizmus útját készítette elő. Villámháborúival szétverte a nyugati demokráciákat, és ezzel egyidejűleg saját hadseregét szétszórta és mozgósította Norvégiától Észak-Afrikáig. Sztálin számára ez csak előnyös lehetett.

Fő forrásaim a nyilvánosan is hozzáférhető szovjet publikációk.

Fő tanúim: Marx, Engels, Lenin, Trockij, Sztálin és minden a II. világháborúban részt vett szovjet marsall, sok vezető pozícióban lévő tábornok. "(A Szerző)

Felteszed a másik 2 Szuvorovot is?
 

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Viktor Szuvorov

Az M-nap – Ki kezdte a második világháborút?​

1610631677821.png
Az M-nap a mozgósítás hivatalos napja (oroszul: mobilizacija), amely B. M. Saposnyikov, a Szovjetunió marsallja szerint háborút jelent. gy katonai titkosszolgálati tiszt rendszerességével gyűjti össze a szerző az önmagukban jelentéktelennek tűnő részletek sokaságát annak érdekében, hogy bebizonyítsa, a Sztálin vezette Szovjetunió 1939 augusztusa óta fegyverkezési és hadi stratégiai tevékenységét konzekvensen egy 1941 júliusában Németország elleni támadó háború megnyitására irányította. Vörös Hadsereg 1941-ben elszenvedett vereségének a szerző döntő okát abban látja, hogy a Wehrmacht támadása olyan időponttan lepte meg a Szovjetuniót, amikor az minden erőfeszítését a hamarosan bekövetkező M-napra összpontosította, azaz védekezésre nem volt felkészülve.
 

Csatolások

  • szuvorov_viktor__az_m-nap_-_ki_kezdte_a_masodik_vilaghaborut_.rar
    435.1 KB · Olvasás: 86

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Chester Nez · Judith Schiess Avila

Kódbeszélők​

1610784007138.png
Az első és egyetlen emlékirat a második világháborús navaho kódbeszélők egyikétől, akiknek üzeneteit a japánok nem tudták megfejteni. A második világháborúban a japánoknak sokáig az összes amerikai rejtjelrendszert sikerült feltörniük. A tengerészgyalogság vezetése azonban a bevonult navaho indiánokhoz fordult, hogy alkossanak meg egy új rejtjelrendszert.
 

Csatolások

  • nez_chester_schiess__kodbeszelok.rar
    535.7 KB · Olvasás: 82

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag

Botos László:

Hazatérés

1610787998371.png
Botos László 1935-ben született Simontornyán. Ifjú éveit a sportnak szentelte, az '50-es években a magyar válogatott kenucsapat tagja volt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc bukása utáni megtorlás elől Kanadába menekült. A hontalanság keserű évei alatt kezdte tanulmányozni a magyar nemzet eredetét. Az őstörténeti könyveket, tanulmányokat tudományos igényességgel dolgozta fel. E könyv a kutatott részeredmények és ismeretek egységes egészbe foglalása. Történelmünk tudatos meghamisítása, hogy a magyar nemzet csak „Árpáddal hullott volna le a magyar boldog földre a magas egekből" és a finnugor eredet kizárólagos hangsúlyozása a Habsburg-politika szerves része volt, de a hivatalos történelemtanítás ezt ma sem cáfolja.
 

Csatolások

  • botos_laszlo_hazateres.pdf
    2.1 MB · Olvasás: 51

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Békés Enikő (szerk.) · Kasza Péter (szerk.) · Lengyel Réka (szerk.)

Humanista történetírás és neolatin irodalom a 15-18. századi Magyarországon​

1610875313867.png
A Szegedi Tudományegyetem és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete 2013. november 7-9. között Szegeden rendezte meg az első magyarországi neolatin konferenciát. A tanácskozáson több mint harminc előadás hangzott el a 15-17. századi latin nyelvű történetírás és a 18. századi latin nyelvű irodalom témaköreiben, vezető magyarországi és több külföldi egyetemi, akadémiai és könyvtári kutatóhelyet képviselő szakemberektől. A kötetben, mely egyben az így meginduló Convivia Neolatina Hungarica-sorozat első darabja, az előadások alapján elkészült huszonkilenc tanulmány olvasható. A tanulmányok egy részének szerzői a historiográfia jobban vagy kevésbé ismert szerzőinek egy-egy művét értelmezik, értékelik újra, más részük további forráscsoportok (kommentár, epitáfium, ajánlás, követjelentés, könyvtárleírás) történeti, művelődéstörténeti, nyelvészeti és egyéb vonatkozásait elemzi, illetve a történetírással kapcsolatos elméleti reflexiókat tárja fel.
 

Csatolások

  • humanista_trtenetir.pdf
    2.8 MB · Olvasás: 34
Oldal tetejére