Történelemmel kapcsolatos könyvek I.

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Paola Santucci · Arturo Marcelo Pascual Fernández

A korai reneszánsz Itáliában​

1606926389018.png
A 15. századdal Toscanában az egyetemes művészet legragyogóbb korszaka veszi kezdetét. A reneszánsz a középkor merevségétől való megszabadulást, a görög-római szellem diadalát jelenti a művészet valamennyi megnyilvánulása terén. E század – az 1400-as évek – összefoglaló nevet is kapott a reneszánsz korstíluson felül, ez a quattrocento, egyúttal a lázas kísérletezés időszaka. Az építész Brunelleschi, a szobrász Donatello, a festők: Piero della Francesca, Fra Angelico … néhány név mindössze a quattrocento alkotóinak sorából. Hozzájuk csatlakozik a művészzseni, Leonardo da Vinci, aki a művészetek minden ágában alkotott. A könyv lapjain az olvasó a reneszánsz itáliai művészet megkapó szépségével találkozik. A kiváló minőségű reprodukciók mellett rajzok, alaprajzok, metszetek teszik teljesebbé a kiadványt.
 

Csatolások

  • a_muveszet_tortenete_6_a_korai_reneszansz_italiaban.djvu
    9.4 MB · Olvasás: 266

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Alejandro Montiel Mues · Petz György

A reneszánsz elterjedése Európában​

1606926794757.png
A kötet középpontjában az áll, hogyan valósult meg az Itáliából érkezett művészeti korstílus Európában a 16. században és a 17. század elején. Külön egységként tárgyalja a franciaországi, a közép- és észak-európai, a németalföldi és az angol reneszánsz művészetet. Franciaországban hatalmas, látványos építészeti alkotások keletkeztek, amelyeknek díszítését olasz művészektől rendelték meg az uralkodók. A francia reneszánsz középpontjába Fontainebleau kastélyát állítja a könyv, amelynek műalkotásai a képzőművészet minden ágának kimagasló remekei. Német földön a reneszánsz festészet számos egyéni vonással gazdagodott: Albrecht Dürer festményei, metszetei, tanulmányai, Lucas Cranach és Hans Holbein képeinek szimbolikája gazdagították. Ugyancsak egyénivé vált a németalföldi reneszánsz, amelynek középpontjába Pieter Brueghel műveinek elemzése kerül, gyönyörűséges reprodukciókkal illusztrálva.
 

Csatolások

  • a_muveszet_tortenete_8_a_reneszansz_elterjedese_europaban.djvu
    8.7 MB · Olvasás: 250

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Alejandro Montiel Mues · Petz György

Itáliai és spanyol barokk​

1606926998638.png
A 17. század folyamán az itáliai, a spanyol és a spanyolok által közvetített latin-amerikai művészetben új stílusirányzat bontakozott ki. A három kultúra szorosan összefonódott, közös céljuk a végtelen érzékeltetése. Ezt a földrajzi térséget, amelyben a barokk megszületett és fejlődött, ugyanaz a vallási természetű esemény rázta meg, az ellenreformáció. A barokkot felfoghatjuk úgy, mint a „katolikus ideológia nevében végbement kulturális forradalom eszméjét”. Ezzel szemben van olyan értelmezése is, amely a modern kultúra hajnalának tartja. Könyvünk azt mutatja be gyönyörű fotók segítségével, hogy a barokk a látvány művészete. Az építészetben megjelenik az újfajta tér (Bernini alkotásai), a festészetben pedig a végletesség: egyfelől az úgynevezett díszítő barokk, másfelől a befelé fordulás festészete (Caravaggio, Velázquez, Zurbarán). A latin-amerikai barokk építészet egyedülálló alkotásai Peruban, Mexikóban, Kubában, Brazíliában nálunk eddig kevésbé ismertek voltak.
 

Csatolások

  • a_muveszet_tortenete_9_italiai_es_spanyol_barokk.djvu
    9.8 MB · Olvasás: 224

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Petz György

A barokk elterjedése Európában​

1606927173773.png
A barokk stílus viszonylag gyorsan elterjedt Európában. Bár Európa többi részén szinte nem is beszélhetünk egységes barokk stílusról, sokkal inkább flamand, francia és holland iskolákról. Rubens és kitûnő tanítványai, például Van Dyck stílusa roppant egyéni, bár erős hatással volt rájuk az itáliai Caravaggio. ők aztán hatottak egy sor olyan festőre, akik sohasem jutottak el Itáliába, például Frans Hals, Rembrandt és Jan Vermeer. Franciaországban pedig a barokk egyfajta klasszicizmussal párosult, például Poussin mûveiben. Könyvünk ennek a korszaknak a sokszínûségét tárja fel, illusztrálja gyönyörû reprodukciók segítségével.
 

Csatolások

  • a_muveszet_tortenete_10_a_barokk_elterjedese_europaban.djvu
    6.8 MB · Olvasás: 229

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Petz György

Romantika, realizmus és szecesszió​

1606927502279.png
Kötetünk a 19. század óriási művészi teljesítményét fogja össze. A romantikától a realizmuson, impresszionizmuson és szimbolizmuson át a szecesszióig gyors egymásutánban váltakoznak a művészet irányzatai és divatjai, és a század végére a képzőművészet szinte az emberi élet- és magatartásformák alakítójává válik. A 19. század nagy felfedezése az emberi személyiség, az ember politikai és egyéni szabadságának tudatos átélésével. Az ebből fakadó individualizmus újfajta kapcsolatot teremt a művész, az alkotás és a társadalom között. Az a kép, mely a művészről jelenleg is él az átlagember tudatában, a 19. században alakult ki, és főként a század második felének képzőművészeiről. Bármely közvélemény-kutatás azt eredményezi, hogy a legismertebb és leginkább kedvelt művészek ma is a francia impresszionizmus képviselői: Manet és Monet, Renoir és Cézanne, Gauguin és Van Gogh, a szobrász Rodin műveiért emberek milliói látogatják azóta is a múzeumokat, a vándorkiállításokat.
 

Csatolások

  • a_muveszet_tortenete_12_romantika_realizmus_es_szecesszio.djvu
    8 MB · Olvasás: 232

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Carmen García-Ormaechea Quero · Eva Fernández del Campo Barbadillo

Ázsia​

1606927687991.png
Kelet és Nyugat között az ókorig nyúlnak vissza a ma eleven kulturális-művészeti kapcsolatok gyökerei. A kezdetektől az újkorig India és Kína állt az érdeklődés középpontjában, majd a 19. századtól kezdve Japán hatott leginkább a nyugati ember fantáziájára. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy Ázsia és Európa kultúrája között sokáig áthatolhatatlan akadály húzódott. Nyugat a kölcsönös kulturális kapcsolatok kiépítésének nehézségei mellett is csodálta a keleti világot, ami a kínai stílusnak az európai képzőművészetre gyakorolt hatásában jutott kifejezésre. Sok esetben azonban abban merült ki a kölcsönös kapcsolat, hogy Európa milliószámra vásárolta az egzotikus, mesteri díszítésű porcelán- és lakktárgyakat, de nem tudta, hogy a behozott áruk többségének csekély művészi értéke az Indiai Kereskedelmi Társaság ízlésvilágát tükrözi.
 

Csatolások

  • a_muveszet_tortenete_13_azsia.djvu
    9.3 MB · Olvasás: 250

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Emma Sánchez Montanés · Jean-Paul Barbier · Miguel Ángel Elvira Barba · Margarita Bru Romo

Amerika, Afrika, Óceánia​

1606927845425.png
A művelt Európa gőgje és egyoldalú, kirekesztő érdeklődése évszázadokon át nem vett tudomást más kultúrák vitathatatlan esztétikai értékeket képveselő művészi alkotásairól, vagy éppen lebecsülte őket. Barbárnak, primitívnek nevezte azt, ami nem volt része szokásinak. A 19. századi utazók szemében az afrikai és óceániai szobrászat még „otromba volt és kezdetleges”. Csak azután kezdett lassan megváltozni a szemlélet, amikor 1850-ben bejelentették, hogy a párizsi Louvre-ban olyan néprajzi múzeum nyílik, amely távoli népek művészeti alkotásait és különleges tárgyait mutatja be. A lebecsülés helyébe fokozatosan a csodálat és az egzotikum iránti kíváncsiság lépett.
 

Csatolások

  • a_muveszet_tortenete_14_amerika_afrika_oceania.djvu
    8.4 MB · Olvasás: 230

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Vera Carvalho · Amalia Martínez Munuz

A huszadik század​

1606927993405.png
A huszadik század az izmusok és a felgyorsult történelem művészetének kora. Az új század hatalmas tudományos, technikai és emberboldogító illúziókkal és elszánt avantgárd törekvésekkel indul, ám igen gyorsan kiderül, hogy bizonyosság a művészetben – ha elképzelhető egyáltalán – csak rövid életű lehet. Kísérletezés vagy halál. Új megoldások, új elméletek, új formanyelvek lázas kutatása folyik.
Ritka az olyan alkotás, amelynek tartósan és egyöntetűen tapsolna mindenki. Akire azonban hosszasan figyelnek – mint például az új és újabb irányzatok forrására, összegzőjére: Picassóra vagy Mondrianra, Baconre; Chagall, Magritte, Miró nevét sem feledve –, az kikezdhetetlen mítosszá válik. De ott van a különös divat Dalíja, vagy a mexikói festészet Diego Riverája, egyre inkább értékelt feleségével, Frida Kahlóval, aki Bretonnak bizonygatja, hogy nem szürrealista.
 

Csatolások

  • a_muveszet_tortenete_15_a_huszadik_szazad.djvu
    8 MB · Olvasás: 233

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Néray Katalin · José Lebrero Stals

A legújabb irányzatok​

1606928133473.png
A művészet története sorozat ezzel a tizenhatodik, a huszadik század legfrissebb irányzatainak szentelt kötettel zárul.
A második világháború végleg eltemette azt a régi elképzelést, miszerint a progresszió folytonos haladás az erkölcsi és anyagi tökéletesedés felé. A háborúk, a népirtások, a technika önkényuralma, a természet pusztítása megrendítették a nyugati gondolkodást, és nyugtalanságot váltottak ki a művészekben. A nyugati művészet központja Párizsból New Yorkba tevődött át, s hatása, hatékonysága a médiumokon keresztül nőtt, miközben a jellege változott. Az utóbbi évtizedek művészetében láthatjuk, hogy nem létezik egységes esztétikai irány, hanem különböző, egymásnak ellentmondó, és néha egymással lazán kapcsolódó irányzatok elszaporodása jellemző. Hol kötődik az új modernség kompromisszuma: az etikában vagy az üzletben? Talán abban a feszültségben rejlik a kortárs művészet létének igazsága, melyet ez a kérdés felvet?
 

Csatolások

  • a_muveszet_tortenete_16_a_legujabb_iranyzatok.djvu
    6 MB · Olvasás: 217

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Hope Cohen · Norma Jack

Fegyvertípusok enciklopédiája​

Hét évezred fegyvereinek kézikönyve
1606986151057.png
A fegyvereket lehet kedvelni és gyűjteni, lehet közömbösen viseltetni irántuk, és – természetesen – lehet gyűlölni őket. Azt azonban senki sem tagadhatja, hogy az emberiség bírvágytól hajtott történelmének meghatározó eszközei voltak, és azok ma is. Az ember mindig törekedett keze erejének megnövelésére, majd mind nagyobb mértékű megsokszorozására.

A FEGYVERTÍPUSOK ENCIKLOPÉDIÁJA hét évezred fegyvereit és azok működését írja le. Egyáltalán nem törekszik arra, hogy rokonszenvet keltsen a fegyverek iránt; célja az, hogy mindazokat fölvértezze a fegyvertörténet és a fegyverhasználat alapismereteivel, akik a történelem, politika, technika iránt érdeklődnek, vagy éppen ilyen témájú tantárgyakkal foglalkoznak.

A kézikönyvben a működési mechanizmus a vezérfonal. A több mint 2500 grafikus ábra az egyes fegyverek bemutatása mellett a működés megértését szolgálja.
 

Csatolások

  • fegyvertipusok_enciklopediaja.djvu
    12.3 MB · Olvasás: 355

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Hoppál Mihály · Szemadám György · Nagy András · Jankovics Marcell

Jelképtár​

1607004268942.png
"Alapvető kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót – támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire – jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának – mára sokszor megfejtendő talánnyá vált – jelkészletében. A szerzők – és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt – külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására.
 

Csatolások

  • hoppal_jankovics_nagy_szemadam_jelkeptar.djvu
    6.1 MB · Olvasás: 362

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Michael Kerrigan

Kínzóeszközök​

1607015409511.png
A könyv a kínvallatás során használt technikákkal és eszközökkel foglalkozik,a legkorábban feljegyzett módszerektől kezdve egészen a napjainkban alkalmazott gyakorlatokig. A különféle eljárásokat típus szerint csoportosítja, s közben rámutat a különböző kultúrákban használt formák közötti párhuzamra.
 

Csatolások

  • kerrigan_michael_kinzoeszkozok.pdf
    4.6 MB · Olvasás: 300

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Walter Kramer

A világ csodái​

1607016458300.png
Ebben a kötetben a korai felfedezésekkel, amelyek az ókor végétől egészen az újkor hajnaláig tartanak. Az eseményeket alapvetően meghatározza, hogy a Római Birodalom bukása után lehanyatlik Európában a szellemi élet, sok mindent elfelejtenek abból a tudásból, amivel az antik világ rendelkezett. Nem kivétel ez alól a Földről szerzett tudás sem. De az is jellemző, és ezt különösen nagy erővel és izgalmasan, lebilincselően mutatja meg a szerző, hogy a hanyatlás nem általános, a földmegismerés nem privilégiuma egyetlen kultúrterületnek sem. S ha Európa mélyre is zuhant, másutt, Kínában, az arab-iszlám világban, vagy akár Észak-Európában új felfedezéstörténetek íródnak. így együtt hajózhatunk a merész normanokkai, kik sárkányhajóikon eljutnak Kelet-Európa szívébe, megkerülik az Északi-fokot, felfedezik Izlandot, Grönlandot és Amerikát is, bár az általuk szerzett tudás a szétforgácsolt hűbéri Európában nem válik közkinccsé.
 

Csatolások

  • kramer_walter_a_vilag_csodai.djvu
    6.4 MB · Olvasás: 355

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Marjai Imre

Nagy hajóskönyv​

1607018912249.png
A hajózás az emberiség nagy kalandja. Kaland, amely már évezredek óta tart, azóta, hogy távoli ősünk először tornászta föl magát egy úszó fatörzsre. Hogyan született meg a hajó, s változott a különböző korok népeinél, mit jelent a navigáció tudománya, milyen munka folyik a nagy hajógyárakban és kikötőkben, mi volt a tengerész dolga a vitorlás hajókon, és mi ma, a modern hajózás korában – íme, néhány téma ízelítőül. De olvashatunk még kalózokról és rejtélyesen eltűnt hajókról, véres tengeri ütközetekről és békés gyorsasági versenyekről.
 

Csatolások

  • marjai_imre_nagy_hajoskonyv.djvu
    9.5 MB · Olvasás: 336

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Nagy László

A rossz hírű Báthoryak​

1607022621539.png
Báthory István híre-neve sem képes feledtetni a család „rossz hírű" tagjainak emlékét, amely a szerző szerint – torzkép. Négy szereplője van a könyvnek, s az első mindjárt a csejtei vár úrnője, Báthory Erzsébet, aki asszonyi szörnyként él az utókor emlékezetében. De mi történik akkor, ha a korabeli dokumentumokkal szembesítjük a legendákat? Mi más oka lehetett, hogy a holdsarlóvá fogyott királyi Magyarországon a nádor parancsára elevenen falazták be Nádasdy Ferenc, „az erős fekete bég" özvegyét ? És Báthory Zsigmond meg Gábor is fejedelmi zsarnokok, továbbá aberrált személyiségek? Ismét a szálkás betűkkel rótt eredeti okmányokban keressük a választ. Végül az „ecsedi boszorkány", Anna is másként jelenik meg előttünk, mint akár a „Tündérkert", akár az „Ördögszekér" lapjain. A korabeli Magyarország és Erdély erkölcstörténetébe ágyazott négy portré vitairat. Vita a köztudattal.
 

Csatolások

  • nagy_laszlo_a_rossz_hiru_bathoryak.djvu
    3.1 MB · Olvasás: 234

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Nagy László

Egy szablyás magyar úr Genfben​

1607022875760.png
A szerző, – az egyik legolvasottabb magyar történetíró –, több mint kéttucatnyi megjelent könyve után készítette el Bocskai István átfogó, részletes életrajzát. A török hódoltság korának ezen egyik legsikeresebb magyar politikusáról és hadvezéréről utoljára több mint fél évszázada jelent meg egy népszerű biográfia. Az azóta eltelt idő alatt – főként Nagy László kutatásai eredményeként -rendkívül sok új forrásanyag került napvilágra, amelyek több kérdésben módosítják korábbi ismereteinket. A szerző azt a Bocskai Istvánt mutatja be, aki nem csak az egyetlen győzelemmel végződő Habsburg-ellenes harcunk vezére volt, de Európa-szerte respektált személyiség is; a szultán és a császár egyaránt hozzá igazodott a háború vagy béke kérdésében. A szerzőtől megszokott olvasmányos stílusban írt munkában ennek a történelmi nagyságnak az alakja áll elénk.
 

Csatolások

  • nagy_laszlo_egy_szablyas_magyar_ur_genfben.djvu
    4.4 MB · Olvasás: 207
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére