Az USA történelmének legnagyobb adócsökkentésére és az egész adórendszer átfogó reformjára készül Donald Trump amerikai elnök, ezt erősítette meg ma a pénzügyminisztérium.
A társasági adót 35 százalékról 15 százalékra vágják vissza, az egyéni vállalkozók pedig 39,6 százalék helyett szintén 15 százalékot fizetnek, ezt Steven Mnuchin pénzügyminiszter jelentette be. A kormány számításai szerint a bevétel-kiesést hosszú távon pótolná az amerikai termelés felfutása és a külföldön termelő amerikai vállalatok hazacsábítása. Óriási vitára lehet számítani a törvényhozásban, Mnuchin szerint a republikánusok támogatják a terv céljait.
Az amerikai történelem legnagyobb adócsökkentését és adóreformját kezdi el a Donald Trump vezette kabinet, erről tett bejelentést ma délután Steven Mnuchin pénzügyminiszter.
A csomag célja az amerikai termelés felfuttatása, és a külföldön parkoló, több ezer milliárd dollár értékű offshore-vagyonok hazahozatala.
A fejlett országok legmagasabb társasági adókulcsa az amerikai, ezt Donald Trump elnök 35 százalékról 15 százalékra viszi le, és a lépéssel az amerikai növekedés ütemét meggyorsítani.
Az egész adórendszert érintő reformtervezet szerint az egyéni vállalkozók és a tulajdonosok által irányított vállalatok jelenleg 39,6 százalékos adókulcsát szintén 15 százalékra csökkentik, amivel a középosztálynak tett ígéreteit váltják valóra.
Az amerikai vállalatok külföldön megtermelt és ott tartott, illetve
az USA-ból a magas adók elől kimenekített pénzek után az elnök tíz százalékos egyszeri adófizetést tervez, az eddig megszellőztetett hírek szerint egyelőre ez lenne az egyik olyan elem, amely többletbevételt jelentene a költségvetés számára.
A másik az úgynevezett importvámból származna, amelyet a dömpingáron az USA-ba hozott, illetve állami támogatással olcsóbbá tett árukra vetne ki a kormányzat.
Donald Trump történelmet írna az adórendszerben
Forrás: AFP/Jim Watson
Egyelőre két fronton nyitott kereskedelmi harcot a Trump-adminisztráció: egyrészt a dömpingáron behozott acélárukra, másrészt a kanadai faárura és tejipari termékekre. Első esetben, vagyis az acélimportnál főként a világ acélgyártásának felét adó Kína, valamint Brazília és Mexikó érintett, a tegnap bejelentett kanadai importvámot azonban már egyértelműen az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) átírására tett első lépésként lehet értelmezni.
A faárukra kivetett 3-20 százalékos pluszadót azzal az indokkal vezetné be a kormány, hogy az öt legnagyobb kanadai faipari vállalat erdői állami támogatást kapnak, így biztosítanak az amerikai piaci árnál kedvezőbb feltételeket. Az amerikai faipari piac közel egyharmadát uralják kanadai vállalatok, és az állami támogatás kérdése már Obama elnöksége alatt is vitatéma volt a két ország között, megoldásra azonban nem jutottak, melynek oka a NAFTA szabályozásában és vitarendezési eljárásában keresendő.
A tejtermékekkel kapcsolatban Trump tegnap egy Twitter-bejegyzésben utalt az új importvámra, arra hivatkozva, hogy az USA északi részén élő tejfeldolgozókat hátrányos helyzetbe hozza a kanadai import. A kanadai kormány még tegnap tiltakozott az intézkedések ellen, és tagadta, hogy állami támogatást nyújtana a vámmal sújtandó vállalatoknak. Azt azonban elutasította Chrystia Freeland külügyminiszter, hogy egy kereskedelmi háború kezdődött volna a két állam között. A kereskedelmi forgalom egyébként tavaly 545 milliárd dollárt tett ki Kanada és az USA között.
Elemzők szerint nagyon vékony jégen táncol a Trump-adminisztráció, mert bár korábban is volt példa jelentős mértékű adócsökkentésre, például George W. Bush és Ronald Reagan elnöksége idején, de akkor távolról sem volt ennyire eladósodva az ország.
Steven Munchin pénzügyminiszter
Forrás: Picture-Alliance/AFP/Kevin Dietsch
Mások arra figyelmeztetnek, hogy a kieső több ezer milliárd dollár bevétel fedezeteként megjelölt gyorsabb fejlődésnek legalább 0,9 százalékpontos pluszt kellene minden évben elérnie ahhoz, hogy a szaldót nullára lehessen kihozni.
Sokan kételkednek abban is, hogy a tíz százalékos, egyszeri adóval hazahozható offshore-vagyonok valóban a kormány várakozásainak megfelelően érkeznek be.
Ami a politikai kockázatokat illeti, az adócsökkentés céljait támogatják a republikánusok, bár a magas deficit és a GDP 100 százaléka felett járó államadósság miatt sokan aggályukat fejezték ki.
A törvény egyébként kötelezi az adócsökkentési törvény benyújtóit arra, hogy igazolják: nem növeli a hosszú távú deficitet az intézkedésük, ezt azonban a magasabb GDP-becslésekkel valószínűleg nem lesz elegendő alátámasztani.
A republikánus körökben hónapok óta vita tárgyának számító adóreform és adóegyszerűsítésről az amerikai pénzügyminiszter annyit erősített meg, hogy a tervekben 15 százalékos új kulcsok szerelnek. Lapértesülések szerint Steven Mnuchin pénzügyminiszter is a lassabb adócsökkentés híve, Trump azonban már az elnöksége első száz napjában szeretne az ígéreteinek megfelelően áttörést hozni az adórendszerben.
A társasági adót 35 százalékról 15 százalékra vágják vissza, az egyéni vállalkozók pedig 39,6 százalék helyett szintén 15 százalékot fizetnek, ezt Steven Mnuchin pénzügyminiszter jelentette be. A kormány számításai szerint a bevétel-kiesést hosszú távon pótolná az amerikai termelés felfutása és a külföldön termelő amerikai vállalatok hazacsábítása. Óriási vitára lehet számítani a törvényhozásban, Mnuchin szerint a republikánusok támogatják a terv céljait.
Az amerikai történelem legnagyobb adócsökkentését és adóreformját kezdi el a Donald Trump vezette kabinet, erről tett bejelentést ma délután Steven Mnuchin pénzügyminiszter.
A csomag célja az amerikai termelés felfuttatása, és a külföldön parkoló, több ezer milliárd dollár értékű offshore-vagyonok hazahozatala.
A fejlett országok legmagasabb társasági adókulcsa az amerikai, ezt Donald Trump elnök 35 százalékról 15 százalékra viszi le, és a lépéssel az amerikai növekedés ütemét meggyorsítani.
Az egész adórendszert érintő reformtervezet szerint az egyéni vállalkozók és a tulajdonosok által irányított vállalatok jelenleg 39,6 százalékos adókulcsát szintén 15 százalékra csökkentik, amivel a középosztálynak tett ígéreteit váltják valóra.
Az amerikai vállalatok külföldön megtermelt és ott tartott, illetve
az USA-ból a magas adók elől kimenekített pénzek után az elnök tíz százalékos egyszeri adófizetést tervez, az eddig megszellőztetett hírek szerint egyelőre ez lenne az egyik olyan elem, amely többletbevételt jelentene a költségvetés számára.
A másik az úgynevezett importvámból származna, amelyet a dömpingáron az USA-ba hozott, illetve állami támogatással olcsóbbá tett árukra vetne ki a kormányzat.
Donald Trump történelmet írna az adórendszerben
Forrás: AFP/Jim Watson
Egyelőre két fronton nyitott kereskedelmi harcot a Trump-adminisztráció: egyrészt a dömpingáron behozott acélárukra, másrészt a kanadai faárura és tejipari termékekre. Első esetben, vagyis az acélimportnál főként a világ acélgyártásának felét adó Kína, valamint Brazília és Mexikó érintett, a tegnap bejelentett kanadai importvámot azonban már egyértelműen az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) átírására tett első lépésként lehet értelmezni.
A faárukra kivetett 3-20 százalékos pluszadót azzal az indokkal vezetné be a kormány, hogy az öt legnagyobb kanadai faipari vállalat erdői állami támogatást kapnak, így biztosítanak az amerikai piaci árnál kedvezőbb feltételeket. Az amerikai faipari piac közel egyharmadát uralják kanadai vállalatok, és az állami támogatás kérdése már Obama elnöksége alatt is vitatéma volt a két ország között, megoldásra azonban nem jutottak, melynek oka a NAFTA szabályozásában és vitarendezési eljárásában keresendő.
A tejtermékekkel kapcsolatban Trump tegnap egy Twitter-bejegyzésben utalt az új importvámra, arra hivatkozva, hogy az USA északi részén élő tejfeldolgozókat hátrányos helyzetbe hozza a kanadai import. A kanadai kormány még tegnap tiltakozott az intézkedések ellen, és tagadta, hogy állami támogatást nyújtana a vámmal sújtandó vállalatoknak. Azt azonban elutasította Chrystia Freeland külügyminiszter, hogy egy kereskedelmi háború kezdődött volna a két állam között. A kereskedelmi forgalom egyébként tavaly 545 milliárd dollárt tett ki Kanada és az USA között.
Elemzők szerint nagyon vékony jégen táncol a Trump-adminisztráció, mert bár korábban is volt példa jelentős mértékű adócsökkentésre, például George W. Bush és Ronald Reagan elnöksége idején, de akkor távolról sem volt ennyire eladósodva az ország.
Steven Munchin pénzügyminiszter
Forrás: Picture-Alliance/AFP/Kevin Dietsch
Mások arra figyelmeztetnek, hogy a kieső több ezer milliárd dollár bevétel fedezeteként megjelölt gyorsabb fejlődésnek legalább 0,9 százalékpontos pluszt kellene minden évben elérnie ahhoz, hogy a szaldót nullára lehessen kihozni.
Sokan kételkednek abban is, hogy a tíz százalékos, egyszeri adóval hazahozható offshore-vagyonok valóban a kormány várakozásainak megfelelően érkeznek be.
Ami a politikai kockázatokat illeti, az adócsökkentés céljait támogatják a republikánusok, bár a magas deficit és a GDP 100 százaléka felett járó államadósság miatt sokan aggályukat fejezték ki.
A törvény egyébként kötelezi az adócsökkentési törvény benyújtóit arra, hogy igazolják: nem növeli a hosszú távú deficitet az intézkedésük, ezt azonban a magasabb GDP-becslésekkel valószínűleg nem lesz elegendő alátámasztani.
A republikánus körökben hónapok óta vita tárgyának számító adóreform és adóegyszerűsítésről az amerikai pénzügyminiszter annyit erősített meg, hogy a tervekben 15 százalékos új kulcsok szerelnek. Lapértesülések szerint Steven Mnuchin pénzügyminiszter is a lassabb adócsökkentés híve, Trump azonban már az elnöksége első száz napjában szeretne az ígéreteinek megfelelően áttörést hozni az adórendszerben.
