Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez

10

Jo

lenne

igazan

ha

nem

kellene

ennyit

varni

Hazagondoltam magam egy pillanatra

Sok dolog hianyzik, tobbek kozott a magyar konyvek

Talan itt lehetosegem lesz talalni

Nagyon szép versek!

Hullócsillag
Nézem milyen gyönyörű az égboltozat,
Számolom, nézem a szép csillagokat.
Könnycsepp keletkezik a szememben,
Kérdem: miért nem vagy itt a közelemben?

Elválaszt kettőnket a kegyetlen messzeség,
A vendég a magány, a válasz a csendesség.
Jönne a szerencsét hozó jelenség bárcsak,
Mit úgy hívnak: fényes hullócsillag.

Nem kívántam én tőle nagyon réges-rég,
Most jól jönne egy angyali, égi segítség,
Amivel szorosabb lenne a kettőnk közti lánc,
S mindörökre tartana ez a boldogságtánc.

Talán egyszer minden kívánság valóra válik,
Szörnyű kínlódás, hogy mennyire hiányzik.
Ezer költeményt költhetek én még róla,
Ez a fájdalom, lehet, nem múlik soha.

Éjjel-nappal csak terád gondolok!
Hirtelen megláttam egy hullócsillagot,
Így azt kívántam teljes szívemből tőle,
Legyek vele, és maradjak ott örökre!

Vajon fog-e egyszer teljesülni valamikor,
A kérdésre a válasz a szokásos: nem tudom.
Én nem adom fel akkor se, minden fog sikerülni,
Még ha évtizedeken át kell érte keményen harcolni.

Mit is mondhatnék?
Szerelem és béke szelei
Továbbra is a zöld táj jelei.

Mit is mondhatnék?
Inkább bizonyítanék.

Még mindig Te vagy a szép.

Ősi, dalos madár
Továbbra is vár!

Szerelem, ami nem fáj,
Dallamos és szép a táj!

Reggel
Fekete ruháját ledobta az éjjel.
Keleten kél a nap, s vidáman néz széjjel.
Múlik a sötétség, a nap sugarára,
aranyló ruháját teríti a tájra.

Hamar világos lesz, kedvünk is felderül,
a nagy világosság teljesen szétterül.
Munkáját az ember könnyebben kezdi el,
mikor ilyen szép és derűs lesz a reggel.

Hangzik a madárdal, mint reggeli zene,
kedves a fülünknek, élet üzenete.
Vidáman dalolnak, készülvén a napra,
ébredő lelkünknek friss örömöt hagyva.

Ó, a nyár!
Ó, a nyár, akkor él a bogár.
Zöld az összes falevél,
Pereg a homok, amikor mesél.

Ó, a nyár, biz` elmúlt már.
Elmúltak a szép napok,
Tovaszálltak ábrándok.

Félhold
Hamvas, mint péksütemény,
Sötétben árad a fény.
Ez nem zöld török félhold,
Napsütötte félhold.

Érdekes jelenség égen,
Ember figyeli régen.
Középkorban igen félték,
Titkát még nem ismerték.

Azóta ember megjárta,
Repítette űrszonda.
Lakatlan a kies táj,
Nem süt nap, fedi homály.

Vándornak, ki éjszakai,
Ez az ég iránytűi.
Maradjunk lenn a földön,
Nézzük éjszakai csöndön.

?

Téli álom
- Móricka, tudsz nekem mondani olyan élőlényt, ami tavasszal ébred föl téli álmából?
- Igen. A fagylaltos!