Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez

Kaktuszmalac

Állandó Tag
Állandó Tag
SZEBERÉNYI LAJOS EMLÉKKÖNYVÉBE

Kegyetlen a végzet; nem hagy sok időig örűlni
Minket együttlétünk édeni napjainak.
Ámde az a földnek bármely részére ragadhat,
Érted ezen kebel ég, s lészen örökre hived.

Petőfi Sándor - Selmec, 1839. január 19.
 

Kaktuszmalac

Állandó Tag
Állandó Tag
EPIGRAMM

Rákosnak szomorú mezején járván, magyar, hallod
Fái között a szél mily keseregve nyögel?
Oh nem szél nyögel ott, ősid fölisteni lelke
Sír unokáinak elkorcsosodása fölött!

Petőfi Sándor - Rákos, 1839. április 30.
 

Kaktuszmalac

Állandó Tag
Állandó Tag
RÓZA

Szende szerény ibolyák völgyén füzögetve bokrétát,
Szökdele berkének kedvesem árnyai alatt.
Jött és látta Eos bájait; irigyelve pirúla,
S a fák lombi fölé könnyeket ejtve futott.

Petőfi Sándor - Ostfiasszonyfa, 1839. május 29.
 

Kaktuszmalac

Állandó Tag
Állandó Tag
EPIGRAMM

Hasztalanúl vágyasz, vad sors, kínozni.
Nem érzem: Nincs szivem.
A haza s a lányka s barátnak adám.

Petőfi Sándor - Ostfiasszonyfa, 1839. június 4.
 

Kaktuszmalac

Állandó Tag
Állandó Tag
TÖRÖK GYULA EMLÉKKÖNYVÉBE

Hogyha messze lészek tőled vettetődve,
E lap által légy rám emlékeztetődve.

Petőfi Sándor - Pozsony, 1841. március 25.
 

Kaktuszmalac

Állandó Tag
Állandó Tag
NEUMANN KÁROLY EMLÉKKÖNYVÉBE

Szeretlek, mint a hold a csendes éjet,
Miként a léget a szabad madár;
Szeretlek oh, barátom, míg az élet
Köréből a halál a sírba zár.

Petőfi Sándor - Selmec, 1841. április 17.
 

Kaktuszmalac

Állandó Tag
Állandó Tag
A VIRÁGNAK MEGTILTANI NEM LEHET... - részlet

A virágnak megtiltani nem lehet,
Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet;
Kikelet a lyány, virág a szerelem,
Kikeletre virítani kénytelen.

Petőfi Sándor - Debrecen, 1843. december
 

Kaktuszmalac

Állandó Tag
Állandó Tag
TEMETÉSRE SZÓL AZ ÉNEK...

Temetésre szól az ének,
Temetőbe kit kisérnek?
Akárki! már nem földi rab,
Nálam százszorta boldogabb.
Itt viszik az ablak alatt;
Be sok ember sírva fakadt!
Mért nem visznek engemet ki,
Legalább nem sírna senki.

Petőfi Sándor - Debrecen, 1843. december
 

Kaktuszmalac

Állandó Tag
Állandó Tag
FÜSTBEMENT TERV
Egész uton - hazafelé
Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?

Mit mondok majd először is
Kedvest, szépet neki?
Midőn, mely bölcsőm ringatá,
A kart terjeszti ki.

S jutott eszembe számtalan
Szebbnél-szebb gondolat,
Mig állni látszék az idő,
Bár a szekér szaladt.

S a kis szobába toppanék...
Röpűlt felém anyám...
S én csüggtem ajkán... szótlanúl...
Mint a gyümölcs a fán.

Petőfi Sándor - Dunavecse, 1844. április
 

Kaktuszmalac

Állandó Tag
Állandó Tag
ÁLMODOM-E?

Álmodom-e?
Vagy látok igazán?
S akit látok,
Tündér-e vagy leány?
Akár leány,
Akár tündér lenne,
Mit bánnám én,
Csak belém szeretne!

Petőfi Sándor - Dunavecse, 1844. április-május
 
Oldal tetejére