Deux petits ânes
Deux petits ânes est arrivés `a la grotte de Betlehem. Fatigué, malade, et était mince.
Ses dos blessés et ont été arrachés du sacs graves que leur maîtrisez, le meunier chargé sur eux tous les jours, et de les coup bâton, ce qui n'est pas non plus épargné.
L'âne deux petits entendu le roi des rois, des bergers parlé, qui sont venus du ciel. Ils sont aussi partis chez lui.
Il y passa quelque temps à admirer le bébé. Comme tout le monde,
ils priaient et se prosterna devant lui.
Les deux petits ânes ont continué leur chemin avec la tête baissée, un lourd fardeau sur le dos.
- Non utilisées pour rien - dit-il l'un d'eux. - J'ai demandé au Seigneur d'enlever
le fardeau de moi, mais il n'a pas le fait.
- Mais je lui ai demandé de me donner la force d'endurer - dit-il le dos d'autres, et passèrent joyeusement sur.
Betlehem barlangjához két kis szamár is érkezett. Fáradtak, betegek és soványak voltak.
Hátuk felsebzett és megtépázott volt azoktól a súlyos zsákoktól, amiket gazdájuk, a molnár terhelt rájuk nap mint nap, és azoktól a botütésektől, amivel szintén nem fukarkodott.
A két kis szamár hallotta, amint a pásztorok a Királyok Királyáról beszélgettek, aki az égből jött. Elsiettek hát ők is hozzá.
Ott töltöttek egy kis időt, csodálták a Gyermeket. Mint mindenki, ők is hódoltak és imádkoztak előtte.
A két kis szamár lehajtott fejjel indult tovább, hátukon a súlyos teherrel.
- Nem használt semmit - szólt az egyikük . - Kértem a Megváltót, hogy vegye el tőlem a terhet, de nem tette meg.
- Én viszont azt kértem Tőle, hogy adjon erőt ahhoz, hogy elviseljem - szólt vissza a másik,és vidáman ügetett tovább.
Deux petits ânes est arrivés `a la grotte de Betlehem. Fatigué, malade, et était mince.
Ses dos blessés et ont été arrachés du sacs graves que leur maîtrisez, le meunier chargé sur eux tous les jours, et de les coup bâton, ce qui n'est pas non plus épargné.
L'âne deux petits entendu le roi des rois, des bergers parlé, qui sont venus du ciel. Ils sont aussi partis chez lui.
Il y passa quelque temps à admirer le bébé. Comme tout le monde,
ils priaient et se prosterna devant lui.
Les deux petits ânes ont continué leur chemin avec la tête baissée, un lourd fardeau sur le dos.
- Non utilisées pour rien - dit-il l'un d'eux. - J'ai demandé au Seigneur d'enlever
le fardeau de moi, mais il n'a pas le fait.
- Mais je lui ai demandé de me donner la force d'endurer - dit-il le dos d'autres, et passèrent joyeusement sur.
Betlehem barlangjához két kis szamár is érkezett. Fáradtak, betegek és soványak voltak.
Hátuk felsebzett és megtépázott volt azoktól a súlyos zsákoktól, amiket gazdájuk, a molnár terhelt rájuk nap mint nap, és azoktól a botütésektől, amivel szintén nem fukarkodott.
A két kis szamár hallotta, amint a pásztorok a Királyok Királyáról beszélgettek, aki az égből jött. Elsiettek hát ők is hozzá.
Ott töltöttek egy kis időt, csodálták a Gyermeket. Mint mindenki, ők is hódoltak és imádkoztak előtte.
A két kis szamár lehajtott fejjel indult tovább, hátukon a súlyos teherrel.
- Nem használt semmit - szólt az egyikük . - Kértem a Megváltót, hogy vegye el tőlem a terhet, de nem tette meg.
- Én viszont azt kértem Tőle, hogy adjon erőt ahhoz, hogy elviseljem - szólt vissza a másik,és vidáman ügetett tovább.
