Tao - A tai chi útja

martonana

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok,
nagyon örülök, hogy ide találtam :)
Elolvastam az első hozzászólástól mostanig az írásokat, élményeket.

Az én kérdésem az lenne, hogy Budapesten ismerős-e valaki olyan helyen, ahol Tai chi-t tudnék tanulni.
Én még nem jártam ilyen helyen, úgy 1-2 hónappal ezelőtt merült fel bennem először, hogy szeretnék találni egy helyet. Úgy érzem eljött életemben az az idő, amikor ez a mozgáskultúra fontossá vált a fejlődésemhez. Furcsa, akár még 1 évvel ezelőtt is nagyon kívülállóként hallgattam egy közeli ismerősöm beszámolóját a Tai chi-ről, hogy milyen élmény stb.
Ő nem ismeri a fővárosi helyeket, így nem tudott ajánlani, de örülnék, ha tudnátok ebben segíteni.

Kerestem a neten helyeket, találtam is egy XI.kerületi helyszínt - nekem a budai oldal lenne igazán jó, - de ott végül az időpontot nem sikerült összeegyeztessem.
Mintha Budaörsi helyről is találtam volna információt, de nem tudom merre induljak.

Ha lehet ilyet mondani nem a harcos irányzat érdekel, sokkal inkább a lelki, belső harmónia, amihez szeretnék fejlődni, tanulni.
Mivel most már többedjére kerül a figyelmembe a Tai chi, így nagyon itt az ideje, hogy el kezdjem :)
 

apaa

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Berri !
Milyen érdekes a világ szinte másolódott történeted velem délelőtt,
más témába máshelyzetbe de a lefolyás párhuzamos
és ugyan az az érzés kisértett amit a beirásaidból olvasok
Emliteted hogy sok dologba magad voltál a mester és a tanitvány a tai csi területén.

-Egy kép ugrott be most a Buddha fölé magasodó kobra,
--ha ismered a történetet tisztába vagy a szerepekkel,
--ha csak látod van egy riadalom -de ha rálelsz a leirására- nagyon kellemes gondolatsorváltás keletkezik.

Ezt kiváltani másokba....de hát neked magyarázzam:D
...légyszi folytasd
...lehet más is kedvet kap.

A focidrukker is sportol,csak ő a tévé előtt fejben;)...de ha gól van az már harci tai csi?:D
 

Berri

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves apaa,
a hétvégém bár örömben telt, mégsem úgy sikeredett, ahogy azt terveztem. De igyekszem pótolni az elmaradásomat.
Először is hogy mindenki számára világos legyen a Buddha fölé magasodó kobra jelentése, egy olvasnivaló ezen oldalakról, némi kiegészítéssel.
http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/kigyo.html
Számomra is nagyon tanulságos és érdekes volt. És bár nem tartozik szorosan a témához, engedjétek meg nekem, hogy a kígyókról egy kis mitológiai érdekességet is megosszak még:

KÍGYÓ: A kígyó nagyon széles körben elterjedt mitológiai szimbólum. Leggyakrabban az ureusz-kobra, az uroborosz, a szivárványkígyó, tollaskígyó, kígyóspirál formákban találkozhatunk velük.

Az ureusz kígyó, főleg az egyiptomi fajta felül egyforma szalmasárga, alul világos sárga, 2 méteresre is megnő. „Miként Egyiptomban az ureuszt, azonképpen Indiában a szemüveges kígyót, más néven kobrát táncoltatja a kígyóbűvölő, mely előbbinek nagyon közeli rokona. Megfogja a nyakán, vízzel lefecskendezi, majd hirtelen, észrevétlenül megnyomja bizonyos helyen a nyakszirtjét, s a kígyó abban a pillanatban egész hosszában megmerevedik, érthetővé téve azt a régi történetet, melyet a Biblia beszél el, Mózes „botjáról”.
Az ureusz kígyó, a harcos kobra az ókori Egyiptomban a fáraó koronáját személyesítette meg, mérget lövellt az uralkodó ellenségeire, és ő vette körül a bolygóistenek napkorongját.
Az ureuszkorona – mely a harmadik szemnél kobrát ábrázoló aranykarika – misztikus szimbólum. A kígyó feje a homlok területére esett, a harmadik szem helyére. A belső látás állapotát és a világegyetem irányítását jelképezi. Némelyek szerint ez Hórusz szemének egy változata, míg mások szerint Rá szent szeme. Mindenképpen bölcsességet és értelmet jelképez. A fáraó koronáján a kobra a tudatalatti vagy tudattalan elme, a mély vagy rejtett én képviselője.
Ezt a szimbólumot a beavatottak hordták, amely azt jelezte, hogy viselője átesett a kígyó-beavatáson és felébredt lény.
Kobra alakú Uadzset is, Alsó-Egyiptom védőistennője, a „felébredő”, és ez az istennő hieroglifája is.
Az Ureusz később az egyik legnépszerűbb név lett az Isten titkos nevei között. Az ureuszkorona a felemelkedett kundalini energia hordozójaként jelenítette meg a fáraót.

Észak-ausztráliai murngin nép legendás őse a rézkígyó, vagy szivárványkígyó. Vizesárok mélyén lakik, amelyben a víz úgy tündököl, mint a szivárvány. Tőle függött a nép fönnmaradása.
A szudáni dinkák első asszonya Abuk, a termés, a kertek és a víz védnöke, akinek jelképe a kígyó.
A kalina indiánok hite szerint mindent Amana hozott a világra, aki szép istennő, kígyó altesttel. Lakóhelye az ég vize. Nemcsak teremtő, hanem a vizek istennője is. Mindig megújul, amikor a kígyók vedlenek. A kígyólábú Anyaistennő hite több népnél is megtalálható.

Az azték esőistent kétfejű kígyó képében tisztelték.

Az afrikai busmanok szerint az elhunyt ősök kígyó formájában néha megjelennek a földön.

Az indiai kultúrkörben Vinata istennő, aki a vizet és az alsó világot jelképezte, kígyók anyja volt. Szintén Indiában léteztek félig kobra, félig isten alakban megtestesülő félistenek is, Nagas és felesége Naginis. De gyakran ábrázolták úgy Visnut is, hogy az örökkévalóság kígyóján alszik. Emellett Siva kígyót visel nyakláncként és karkötőként, amivel a szexualitást jelképezi.
A kígyó hosszú időn át, a keleti hagyományokban az emberben élő szexuális és teremtő életerő szimbóluma. A kundalini-kígyó a gerinc tövében összetekeredve fekszik, szellemi embereknél felemelkedik a gerinc mentén, a csakrákon keresztül a fejre. (Lásd ureusz.)

A nágák, a kígyók, az ősidőktől kezdve nagy szerepet játszanak az ind mitológiában, és szoros összefüggésben állnak a vízzel, folyókkal, tavakkal, a tengerrel. A mítoszok szerint félistenek, akik tetszés szerinti alakot ölthetnek, emberit is. A föld alatti világ kincseinek őrzői. Általában sokfejű kobraként ábrázolják. Síva a démonok elűzésére öv gyanánt kanyarította a dereka köré.
A buddhista hagyomány szerint a nágák vízi istenségek, akik a buddhista szövegeket őrzik. Egy történet elbeszéli, hogy a nágák magukkal vittek birodalmukba egy buddhista filozófust, hogy a tanokat újra felfedezze. Ők őrzik azokat, amíg az emberek alkalmassá nem válnak a befogadására.
A nágakirályok felügyelik az esőzéseket, a folyókat, tavakat és tengereket, és megvédenek a villámcsapás okozta tüzektől.
Ábrázolásokban általában kobrakígyó a nága, csuklyaszerűen kifeszített nyakkal.

A közép-amerikai maja mitológiában a levegő szárnyas kígyóistenét, Quetzlcoatlt többnyire tollas kígyóként ábrázolják. (A toltékoknál Kukulkán a neve)
Az indiánok szemében az átalakulás és a gyógyítás jelképe. A kígyót tollas, repülő lényként ábrázolták.
Ez a lény főistenüket és hősüket szimbolizálta. Az ő mítoszában a meghaló, majd egy napon visszatérő isten története jelenik meg. Ő volt a toltékok védelmező istene, és azt tartották róla, hogy a menny és a csillagok, illetve az egész univerzum mozgása az ő fennhatósága alá tartozik. Ő uralta a szelet és a felhőket, és ő volt népének védőszelleme.

Egy afrikai nép elképzelése szerint a pitontól ered minden, amely a testéből öklendezte föl a világ alkotóelemeit. A rituális szertartások alkalmával a lányok táncukkal idézik föl a kígyó mozdulatait.
A piton a görög mitológiában Püthon óriási sárkánykígyó volt, amely a Parnasszosz lábánál tanyázott egy sziklahasadékban. Héra parancsára üldözőbe vette az isteni gyermekeivel viselős Létót. Utóbb Apollón bosszút állt anyja szenvedéseiért, nyilaival megölte Püthont. Delphoi mellett terítette le, s itt jósdát alapított, amelynek mindenkori papnője, - Püthia - a kígyóról kapta nevét.
A kígyók tiszteletéből eredhetett az az athéni törvény, amely az elhullott kígyók eltemetésére kötelezte a polgárokat.

A kígyót gyakran ábrázolták őrzőként is. A mítoszokban és legendákban gyakran szerepel, mint kincsek, az élet forrása vagy egyéb szent helyek őrzője. Kígyó őrizte azt a fát is, amelyen az Iaszonról és az Argonautákról szóló görög mitológia szerint az aranygyapjú lógott.

A székelyek a kapu őrének tartják az összetekeredett kígyót. Az ősmagyar táltosok tejet öntöttek a küszöbre, ahová beteghez hívták. Valószínű az őrző kígyónak szánt ’áldozatról’ van szó.

Asztrológiai jelentősége is van a kígyónak. Közép-Amerika ősi kultúráiban a Kígyó a naptár ötödik napjának jele volt. Az e jegyben születetteket általában negatív tulajdonságokkal ruházták fel, mert a kígyóról azt tartották, hogy nincsen háza, szegény. A jegy szülöttei utazó kereskedők és harcosok, akik állandó lakóhely híján bolyonganak a világban.
A kínai asztrológiában a tizenkét év egyike a Kígyó éve.
Úgy tartják, hogy akik ebben az évben születnek, azokra a könyörületesség, a jövőbe látás és a vonzerő képessége jellemző. Általában meg kell tanulniuk a megbocsátás, a babona és a birtoklási vágy leckéit. A Kígyó évei: 1965, 1977, 1989, 2001, 2013.
A Kígyó jegyben születetteknek kitűnő napjuk a kedd, jó napjuk a péntek, és rossz napjuk a szerda.
Mélyértelmű, sokat használt szimbólum az uroborosz, a saját farkába harapó kígyó, vagy sárkány.

Ez a nagyon elterjedt szimbólum tulajdonképpen a körnek mint az örök visszatérésnek a megtestesítője, az állandó megújulás jelképe vedlése okán, kör formában ábrázolva a ciklikus ismétlődés, az idők körforgásának, a világok pusztulásának és újrateremtésének, a születésnek és a halálnak, az örökkévalóságnak, a kozmosznak a megtestesítője.

A folytatást csak akkor, ha bárkit is érdekel a továbbiakban :)
Egyre jobban... Berri
 

Berri

Állandó Tag
Állandó Tag
Kínai szólás szerint, aki a tai chi quan-t gyakorolja, a gyermek lazaságára, vasegészségre és a lélek békéjére fog szert tenni.
(taiji, tai chi, tai chi chuan, tai chi quan, taijiquan)

Többek közt ennek köszönhetően lett egyre elterjedtebb a világban és vált méltán népszerűvé ez a művészet. Ma emberek milliói tanulják és gyakorolják a tai chit, főleg egészségmegőrző betegségmegelőző célzattal, de tudnunk kell a tai chi a személyiségformáló hatása is jelentős. Aki mélyebben szeretné megismerni a tai chi chuan rendszerét, megtapasztalhatja igazi harcművészeti értékeit is.

Filozófiai szempontból a tai chi gyökerei a taoizmusban találhatók. Különösen két olyan taoista szöveg létezik, amely fontos volt - és a mai napig is az - a Tai Chi gyakorlója számára: a Tao Te King és az I King. Bár egyik sem harcművészeti kézikönyv, mindkettő abban a világszemléletben fogant, mely a Tai Chi minden részét áthatja, a légzéstől az erő kifejlesztéséig.

A kínai metafizika szerint a világon minden a jin és a yang energiák kölcsönhatása. Maga a világegyetem is a jin és yang kölcsönhatásából eredő átalakulások eredménye. Ezt a kölcsönhatást hagyományosan a tai chi ismert szimbóluma foglalja össze. Ez a szimbólum a világegyetemről és a természeti törvényekről szóló hagyományos tanítások hatalmas mennyiségét sűríti magába. Ez a tao, vagyis az út fogalmának egyik ábrázolása. A tai chi szimbóluma és a benne kódolt tanítások segítségével a dolgokat magasabb rendű értelműk szerint foghatjuk fel.

A tanítás alapja a természettel összhangban álló élet, a természeti törvények követése. A világegyetemben minden állandóan változik. Míg a jin – yang elve az állandó alakzatokra vonatkozik, az öt elem tana a változás folyamatát magyarázza. Az öt elem tana a fa, tűz, föld, fém és víz kézzelfogható jelképeinek segítségével írja le a változások megjelenésének öt alapmintáját, a változások kimenetelét és az alapminták közötti kapcsolatot. Az öt alapminta a jinhez és yanghoz hasonlóan kölcsönösen segíti és visszafogja egymást. Szintén a segítség és visszatartás egyensúlyának megvalósításából ered a változások módozatai közötti ideális kapcsolat.
A Tai Chiban rejlő alapvető cél tehát visszatérni az univerzum ősforrásához. Minél közelebb jutunk az első elvhez, az okhoz, annál tökéletesebbé válunk. Ezért, a Tai Chit gyakorlók magukévá tették a Legnagyobb Végső elvét és alkalmazták harci rendszerükben. A küzdelemben és az egészség megőrzésében a Tai Chi művésze a dolgok természetes hajlamát követi.

A chuan (quan) kínaiul: ököl, vagy tágabb értelemben, harcművészeti rendszer. A tai chi elméletére épülő harcművészet tehát a tai chi chuan (taijiquan), amelyet gyakran fordítanak úgy mint a „legvégső mennyei ököl” . A tai chi chuan úgynevezett „belső” vagy „lágy” harcművészet, itt a legfontosabb a tudat és az energia szerepe, szemben a „külső” rendszerekkel, ahol az izomerő dominál.
A tai chi alapjai lásd feljebb a jin – yang elméletére, az öt elem tanára, a Tao te king és a Ji – king tanításaira épülnek, amelyeket a gyakorlatba, azaz mozgásba ültettek át. A lágy művészetek egységesek abban is, hogy céljuk nem csupán a legyőzhetetlen harcos, hanem a taoista eszménykép, a tökéletes, vagy igaz ember „kifejlesztése”. Ez az ember bölcs, kiegyensúlyozott, és erőlködés nélkül tud úrrá lenni az életben elékerült nehézségeken. Az „igaz ember” célját a természeti törvényszerűségek felismerésén, a harmónia megtalálásán és belső erőinek kifejlesztésén keresztül éri el.

Yang stílusu tai chi chuan hosszú formagyakorlata:

<object width="425" height="344"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/nprZhmfpH40&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/nprZhmfpH40&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object>​
 

apaa

Állandó Tag
Állandó Tag
Kösz Berri!
Kezd derengeni az a szemlélet különbség
ami az európai erőre épülő-azt érvényesitő és a
keleti a külvilág energiáját bevonó,
a sajátját csak irányitásra,harmonizálásra használó szemlélet közt van.
A nyugati agy e erőszakra épülő gondolkodás módja nehezen tudja a
meditativ dolgokat érteni-elfogadni....bocs... már megint neked magyarázok:D
Ha esetleg irnál valamit a mozdulatok jelentése ,jelentőségéről ..
..van egy feltételezésem,de nem teljesen tiszta,
inkább a te kiforrottabb szemléleted kerüljön a topikba
mint az én tákolmányom,
ami már régebben nem teljesen értődőtt meg
 

Berri

Állandó Tag
Állandó Tag
A Tao Te Kingben, amelyet Li Ernek, más néven Lao Cenek tulajdonítanak és az i.e. 4. században keletkezett, az egyik legfontosabb gondolat, amely a Tai Chiban is meghatározó, a Tao. Lao Ce szerint a Tao a végső valóság, amelyből minden létező származik. Ezért a cél az életünkben az, hogy erőfeszítés nélkül kövessük a Tao megnyilvánulásainak természetes rendjét, majd végül magát a Taot. Lao Ce számára a hangsúly a természetes cselekvésen van - amely az univerzum törvényeit követi - nem pedig a művi, erőltetett cselekedeteken. Ha valaki megérti ezeket a törvényeket és cselekedeteit velük összhangban hajtja végre, mindent a saját javára fordíthat. Ebből az alapgondolatból kapta a nevét a Tai Chi (a Legnagyobb Végső). A tai chi két szó összetétele: tai értelme „hatalmas” , a chi pedig „rendkívüli” vagy „végső” jelentésű. A tai chi tehát olyasmit jelent, mint „végső határ” , „legvégső ok”. Mindent magában foglaló értelmében pedig: az egész, a mindenség.

A Tai Chi gyakorlói a Yin és Yang elvét az I Kingből - amely kétezer évvel öregebb, mint Lao Ce Tao Te Kingje - olvasztották be saját rendszerükbe. A történések természetes folyamában a működtető elv, amely az egész univerzumot irányítja, a Yin és Yang, a két ellentétes erő kölcsönhatása. A Yin a passzív, a Yang az aktív erő. A Yin és Yang dinamikus feszültségében minden dolog megtalálja saját természetét.

A korai Tai Chi gyakorlók a küzdelem során használható nyolc alapvető mozgásirányt használtak. (D - védés, DNy - karkitekerés, Ny - tolás, ÉNy - váll-lökés, É - húzás, ÉK - könyöktolás, K - lökés, DK - könyökütés)
A különböző mozgásirányok mellett a Tai Chi mesterei a mozgásokat megkülönböztették az univerzumot alkotó öt elem szerint is: fém (Gin), fa (Moo), víz (Sui), tűz (Fou) és föld (Tu). Az öt elem együttes neve Wu Shing és a következő mozgásoknak felelnek meg: előrehaladás, visszavonulás, kitérés és figyelés balra, kitérés és figyelés jobbra és a központ megtartása. Ez a tizenhárom mozgáselem együttesen alkotja a Tizenhárom Testhelyzetet (Shih Shan Sih), amely a Tai Chinak, mint harci művészetnek az alapját képezi. Sőt, sokan hívják emiatt a Tai Chit Shih Shan Shihnek is.

Ezenkívül a I King számos egyéb hatást is kifejtett a Tai Chira. Például bármelyik stílust is tekintjük, két alapvető meditáció létezik : a Yin és a Yang, a hagyományos ülő meditáció és a forma végrehajtása közbeni mozgó meditáció. Ezek együtt adnak lehetőséget arra, hogy az egészség megőrzésének és az önvédelemnek a képessége teljesen kifejlődhessen. Másik szinten a légzés mechanizmusa is a Yin és Yang kapcsolatára épül: a belégzés Yin, a kilégzés pedig Yang.

„Tai chit azért tanulunk, hogy egészségesebbek és boldogabbak legyünk, azért mert egyszerűen jó.”

<EMBED src=http://www.youtube.com/v/QSqfKRJotW4&hl=de&fs=1 width=425 height=344 type=application/x-shockwave-flash allowfullscreen="true" allowscriptaccess="always">​
</EMBED></EMBED></EMBED></EMBED>
 

apaa

Állandó Tag
Állandó Tag
Már majd nem kiléptem.
Kösz Berri!
Ennyi ismeret érthetően nagyon jó:ugras:
Légy folytasd..........de csak ha nem terhes számodra\\m/
 

Csekker

Új tag
Sziasztok!

Én csak most kezdtem el igazán érdeklődni a Tai chi iránt. Röviden a sztorim:

Gyerekkorom óta sokat sportoltam, de nem versenyszinten, csak saját kedvtelésemre. Nagyjából sorrendben: tollaslabda, ping-pong (ez az egyetlen, amiben versenyeztem még általános iskolás koromban), foci, aztán tinédzser koromtól 6 év shotokan karate, kerékpározás, röplabda.
Azután 10 év szünet (családalapítás, sok munka, stb.).
Persze 4-5 év után megjelent a derékfájás, mert irodai munkát végzek.

Kb. 3 éve kezdtem el gyorstollaslabdázni (speedmintonnak is hívják), gondoltam ettől rendbejövök. Jobb lett, de még néha előjön a derékfájás, igaz már ritkábban. Az orvos azt mondta, hogy az ütős sportok nem a legjobbak a gerincproblémákra. Az úszást ajánlotta, de az nálam nem kivitelezhető rendszeresen. A neten keresgéltem és bukkantam rá az infóra, hogy a Tai chi is az egész testet karbantartja, sőt geirincproblémákat is lehet "gyógyítani" vele. Meglepődtem.

Ami külön tetszik, hogy az elme is tisztul általa. Egyébként is szeretem azokat a sportokat, aminek van filozófiája, lelki, gondolati oldala is.

Nagyon sok érdekes és hasznos dolgot olvastam itt a fórumon. Köszönöm nektek.

Azt szeretném megkérdezni, hogy, hogyan érdemes elkezdeni 39 évesen?
Budapesten keresek oktatót, de nem tudom milyen szempontok alapján keressek. Tudnátok segíteni néhány jótanácssal?

Köszi,

Csekker
 

Berri

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Csekker,
a tai chi valóban nagyon jó egészségvédő szempontból is. Gyakorlatilag gyógyászati célzattal is használják több helyen, többek között külföldön is.
Sosem késő elkezdeni, sőt a tai chi esetén szerintem jó is, ha valakinek megfelelő lelki, szellemi érettsége van hozzá.
Sajnos nem tudok Neked segíteni oktató keresésben, de talán a választásban tudok adni segítséget.
Gyűjtsd be az összes megszerezhető információt azokról a lehetőségekről, amik számodra elérhetőek. Amennyiben a számodra legelfogadhatóbbat kiválasztottad, menj el próbaedzés(ek)re, azután vizsgáld meg az érzéseidet. Az oktatóval, a hangulattal, kapcsolatban stb. melyik az, amelyiket jó érzéssel választanád? Mindig a szívedre hallgass a választásnál.
Remélem tudtam kicsit segíteni.
 

Berri

Állandó Tag
Állandó Tag
A Tai Chi Chuan tíz alapelve
A Tai Chi Chuan gyakorlatok külső és belső kivitelezésének szigorú szabályai vannak. Ezek a szabályok a Tai Chi Chuan mind a négy stílusára vonatkoznak. A pontos megfogalmazásukat különböző mestereknél különbözőképpen találjuk. A következőkben maga Yang Chen-fu által adott magyarázatokon keresztül fejtjük ki a Tai Chi Chuan tíz alapelvét, Chen Wei-ming jegyzetei alapján.

1. A fej terheletlen és élénk
A fejet egyenesen kell tartani ahhoz, hogy az életenergia eljuthasson a fejtetőig. Ehhez nem szabad erőt alkalmazni. Erőlködéskor a nyak megmerevedik, a Chi és a vér nem tud jól keringeni. Ezért a „terheletlen és élénk fej" kifejezés természetes fejtartást jelent. Ha a fejtető terhelt és élettelen, az azt jelenti, hogy a test alapenergiája nem tud magától felemelkedni a mellékvesék tájékáról.

2. A mellkas egy kicsit besüpped, a hát pedig egyenes „A mellkas egy kicsit besüpped" a mellkas egyszerű és laza tartását jelenti, hogy a Chi lejuthasson a Tan-Tien pontba. Ha kinyomjuk a mellkast, akkor ott a Chi megreked, a test felül nehézzé, alul könnyűvé válik és a lábfejek inogni kezdenek. Az „egyenes hát" azt jelenti, hogy a Chi a háton végigfut. Ha a mellkas enyhén lesüllyed, a hát automatikusan kiegyenesedik és az erő összehasonlíthatatla n módon folyik végig a gerincoszlopon.

3. Laza keresztcsont
A keresztcsont az uralkodó az egész testben. Ha a keresztcsont laza, akkor a lábszárak is erővel telítettek és a lefelé irányuló mozgásoknál (azaz guggolásnál) is szilárdak. A terhelés és a lazítás kölcsönhatása forgást idéz elő a keresztcsontban. Ezért mondják: „Figyelj arra, hogy a Chi a fejtől lejusson a keresztcsonthoz. Ha ott van, nem kell továbbvezetni a lábakhoz,
magától is odamegy."

4. A terhelés és a lazítás megoszlása
A lazításnak és a terhelésnek elsőrendű jelentősége van a Tai Chi Chuan harcművészetében. Ha az egész test a jobb lábon nyugszik, a jobb láb terhelt (teli), és a bal láb terheletlen (üres). Ha az egész testsúly a bal lábon van, akkor a bal láb terhelt, és a jobb láb terheletlen. Ha a terhelés és a lazítás helyesen oszlik meg, akkor a fordulás könnyű és élénk, egyáltalán nincs szükség erőkifejtésre. Ha a terhelés és lazítás nem oszlik meg jól, a lépések nehézzé és darabossá válnak, tehát nem lesznek biztosak, a test pedig könnyen kibillenhet az egyensúlyából.

5. Leengedett vállak és lógó könyök
A „leengedett vállak" azt jelenti, hogy a vállak lazák, saját súlyuk húzza lefelé. Ha a vállak nincsenek lazán leengedve, felhúzódnak. Ennek megfelelően a Chi is felemelkedik, és így az egész test sem jut erőhöz (csak egy része).
A „lógó könyök" azt jelenti, hogy a könyök laza. Ha az ember nem távolabbról (azaz könyökből) lazítja el a vállait, akkor az erő elakad a vállak környékén. Ez hozzá nem értésre vall.


Forrás: Havasi András: Gyakorlati Tai Chi Chuan és Chi Kung​
 

Csekker

Új tag
Szia Berri,

Köszi a segítséget. Egyelőre két lehetőséget találtam, ami hozzám közeli helyen és, megfelelő időpontban van.

Erre nem is gondoltam, de teljesen igazad van. Ha jó érzéssel megy az ember az alkalmakra, az hosszú távra megalapozhatja a tanulást, és fejlődést.
Ami engem foglalkoztat, hogy jó és tapasztalt oktatóhoz járjak, bár nem tudom vannak-e olyan oktatók Budapesten akik megfelelő tudás nélkül oktatnak. Az érzéseimre fogok hallgatni. :)

Köszi. :D
 

Berri

Állandó Tag
Állandó Tag
6. Figyelmet alkalmazzunk fizikai erő helyett
A Tai Chi Chuan-ról szóló tanulmány azt mondja: „Ebben a művészetben az embernek figyelemre van szüksége, és nem fizikai erőre. A gyakorló ellazítja egész testét, még a legcsekélyebb erőt sem kell kifejtenie.
Erőkifej téskor ugyanis az inak, csontok és véredények összehúzódnak. Ez automatikusan történik. Ha nincs erőkifejtés, akkor a mozgásváltozások könnyedek, élénkek és természetesen körkörösek. Vagy kétségbe vonhatóe, hogy erőkifejtés nélkül megtöbbszörözhető az erő?" Az egész testnek lefelé futó energiapályái és keresztkötései vannak, mint talajban a vizesárkok.
Ha nem dugulnak el a vizesárkok, a víz átfolyik. Hasonló módon tud a Chi a lefutó energiapályákon és a keresztkötéseken cirkulálni, ha azok nincsenek elzáródva. Ha a Chi és a vér akadályba ütközik, a mozgások elvesztik élénkségüket, és az egész testet akár egy kis tollpihével is ki lehet billenteni az egyensúlyából. Ha azt mondjuk, hogy nem erőkifejtésre, hanem figyelemre van szükség, az azt jelenti, hogy a Chi a figyelmet követi (a figyelemnek engedelmeskedik). Ha a Chi és a vér jól kering, mindig áthatják az egész testet, és nem keletkezik elzáródás. Azok, akik sokáig így gyakorolnak, elnyerik ezt a belső erőt. Ezért folytatja így a Tai Chi Chuanról szóló tanulmány: „a pólusok lágyak és puhák, így válnak erőssé és acélossá." Azoknak, aki rendszeresen gyakorolják a Tai Chi Chuan-t, olyan a karjuk, mint a vattába csomagolt vas. Az erő a pólusokba süllyed.
A dilettáns módon gyakorlók sok erőt használnak, és csak látszólag van erejük. Ha pedig nem fejtenek ki erőt, gyengévé és ingadozóvá válnak.
Ebből látható, hogy erőkifejtésük csak felületes és külsődleges. Ez a legkönnyebb módja a figyelem nélküli erő alkalmazásának a mozgásban, ami csak rövid ideig működőképes.

7. A felső és az alsó részek összhangja
A koordinációról a következőket mondja a Tai Chi Chuan-ról szóló tanulmány: „A gyökér (eredet) a lábfejekben van, azután a lábszárakba kerül, elárasztja a keresztcsontot, és megjelenik a kézfejekben és az ujjakban." Ezért telítődnek szükségszerűen Chi-ve\ a lábfejek, lábszárak, keresztcsont stb. Ha a kézfejek mozognak, akkor a keresztcsont is mozog, ezzel együtt mozognak a lábfejek és a szem követi a mozgást. Ha van olyan rész, amely nem mozog, az egész mozgásfolyamat koordinálatlanná válik és összekeveredik.

8. A folyamatosság jelentősége
Bár van erő a dilettánsán gyakorolt Tai Chi Chuan-ban, de ettől az ember feszültté válik. Ami felemelkedik, elakad, amit pedig tovább kellene vezetni, megszakad. A régi erő kimerül, új erő pedig nem keletkezik. Ezért az így gyakorlót a legkönnyebb legyőzni.
A Tai Chi Chuan-hoz figyelemre van szükség és nem erőkifejtésre. Akkor az erő megszakítás nélkül árad tovább a kezdettől a végpontig, visszatér és újra kezdődik, így kimeríthetetlenül kering. Ezért mondja a már említett tanulmány: „Mint ahogyan a nagy folyam, a Yang-ce, örök időkön át áramlik". Majd másutt: „Tovább folyik, ahogyan a selyemszál tekeredik le a rokkáról." Ezek a kifejezések mutatják, hogy a Chi összefonódik a folyamatosság fogalmával.

9. A belső és a külső harmonikus kapcsolata
A Tai Chi Chuan-t szellemi irányítással (tartással) kell gyakorolni. A szellem a parancsnok, a test a közlegény. Ha megfelelően jelen van a szellemi energia, akkor a mozgások természetesek, könnyűek és élénkek. A testtartás nem kívülről lazul és terhelődik, a mozgások nem kívülről nyitódnak és záródnak. Az úgynevezett „nyitás" nemcsak a kezek és lábak nyitását jelenti, hanem a szellem nyitását is. A „zárás" nemcsak a kezek és lábak összezárására vonatkozik, hanem a szellemi zárásra is. Azáltal, hogy a belső és a külső találkozik, Chi keletkezik és a kettő szervesen összekapcsolódik.

10. Légy nyugodt a mozgásban
A dilettánsán gyakorolt Tai Chi Chuan-ban a gyakorló össze-vissza szökdécsel, kiadja minden erejét, és a végén levegő után kapkod. Az igazi Tai Chi Chuan-t úgy gyakorolják, hogy a gyakorló mozgásban van ugyan, mégis teljes nyugalomban marad. Akkor a mozgások lassabbak és jobbak.
A „lassú" azt jelenti, hogy a be- és kilégzés mély és lassú, a Chi nem lép fel fáradtság. A tanulónak mindezeket meg kell szívlelnie, az utasítások értelmét fel kell fognia.
A tíz pont három csoportra bontható. A három csoport jelentőségéről és az egymással alkotott egyensúlyáról már az előzőekben volt szó. Az első öt pont a test, illetve annak tartásáról ad számunkra útmutatást, a következő három az energia, az utolsó kettő az elme illetve a tudat irányítására utal.
A fejlődés során a tíz alapelemet lépésről lépésre kell megvalósítani, tehát először a test, majd az energiák, végül a tudat szabályozásával.


Forrás: Havasi András: Gyakorlati Tai Chi Chuan és Chi Kung​
 

apaa

Állandó Tag
Állandó Tag
Köszi Berri az újabb hasznos tájékoztatást.
Majdnem marhaságot kérdeztem de a 8-10pont segitett.
A gyakorlatok elvégzése köthető-e napszakhoz
illetve az étkezési,előkészületi szokásokra van-e valami útmutató
vagy megoszható saját tapasztalatod?
Forditva:
Napszak befolyásoló-e a gyakorlat összetevőire.
Fontos-e az étkezés időpontja és összetétele.
Van -e előkészületi feltétel vagy szokás a gyakorlatok
megkezdése előtt?
 

zia59

Állandó Tag
Állandó Tag
Szép jó estét kedves Tai chi-zók! Véletlenül bukkantam erre az oldalra, végig olvastam. A videofilmeket is megnéztem. Sok szép és kedves dolgot találtam itt, ami meggyőzött, hogy jövő héten visszamegyek a klubba, és folytatom a tai chit. Már éppen ott tartottam, hogy feladom. Egyrészt azért, mert alkalmanként harminc km-t utazok érte ("Csajágaröcsögéről" egy vidéki városba, ahol van egy Taoista Tai Chi klub);másrészt azért, mert kezdtem hülyének érezni magam. Februárban kezdtem, és még mindig nem tudom, mikor mi következik. 108 gyakorlatból áll a sor, szerintem sok. :) Addig élvezem, amíg tudom is egy kicsit, tovább már bosszant, hogy bénázok. Nekem oktatóval is nehéz megtanulni, csodálkozom azokon, akik szerint önállóan is lehet. Megnyugtató, amit Taitha ír - (valahogy így, nem lapozok vissza, hogy idézzem) - először megalkotjuk a formát-. Nos, én évekig kell majd alkossam a formát, hogy szabad utat engedjenek a chinek. :) Amilyen ütemben haladok, azt hiszem kell nekem 20 év, amíg megérzem az áramlását. nem bánnám, ha addig élnék. :)
Köszönet Thaitának, hogy útjára indította ezt a topicot, és Berrinek, hogy továbbfejleszti.
 

zia59

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Taitha! Kíváncsi lennék, hogy a tanítványaid kb. mennyi idő alatt "alkotják meg a formát", ha heti egy alkalommal 2 órás foglalkozásra járnak?
 

zia59

Állandó Tag
Állandó Tag
Sajnálom, hogy eltűntetek. Szívesen olvasnám tovább a témával kapcsolatos okosságokat. :)
 

Berri

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves zia59, nem tűntünk el teljesen. Az a helyzet, hogy egyéb elfoglaltságaim eléggé lekötnek és így nem sok idő maradt érdemben itt alkotni újra. Örülök, hogy meggondoltad magad és folytatod, amit elkezdtél. Amikor tanulunk magunknak tesszük, a tanulás idejét is mi magunk határozzuk meg, illetve a Mesterünk segít ebben sokat.
Miután elolvastad az előző hozzászólásokat, bizonyára olvastál arról is, hogy a légzés nagyon sokat segít a chi áramlásának megérzésében.
Mi is jut eszembe még a forma elsajátításához... Lehet furán hangzik, de próbáld meg megérezni a mozdulatokat. Egy idő után érezni fogod, hogy az egyik mozdulat kívánja a másikat folytatásnak. Próbálj meg amennyire lehetséges ellazulni, próbáld meg görcsösség nélkül ismételni és tanulni a mozdulatokat. Lehet, hogy a tanuláskor elvárnak Tőled egy sebességet a végrehajtáshoz, de idővel rá fogsz érezni a saját tempódra. Az edzések száma nem a Te gyakorlásra fordított idődet kell, hogy jelentse. Az edzés azért van, hogy megtanuld az új mozdulatot, kijavítsák - kijavítsd a hibádat, de onnantól kezdve Te magad kell, hogy meghatározd a gyakorlásod, tanulásod ütemét és gyakoriságát.
Valóban igazad van, az hogy "megtanuld" a tai chit rengeteg időbe telik, de nem azért, mert nehéz elsajátítani a mozdulatokat. Minél többet gyakorolsz, saját magad törekszel a szebb, pontosabb, harmónikusabb végrehajtásra, és ráérzel, hogy a tanulásnak sosem lesz vége... Minél többet tudsz, annál jobban tudod, hogy mennyi mindent nem tudsz még...
Remélem nem puffogtattam túl sok közhelyet...
Egyre jobban...
Berri
 

Berri

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves apaa, nem marhaság bármit is kérdezel. Nyugodtan kérdezz, még ha ostobaságnak is tűnik, lehet, hogy valakinek, többek között magadnak óriási segítséget adtál. Ami nekünk egyértelmű, nem biztos, hogy másnak is az kell, hogy legyen.
Általános szabályokat tudok mondani az edzéssel, gyakorlással kapcsolatban.
Edzés előtt legalább egy, de inkább két órával ne egyél már semmit. Amennyiben mégis nagyon éhes vagy, lehetőleg könnyű ételt fogyassz, amely hamar megemésztődik.
Érdemes reggel tai chizni. Először a folyó ügyekkel kezdjük a napot :), kellemes, szellős, se túl meleg, se túl lenge ruházatban.
Lehetőleg szabad levegőn végezzük, nekem nem esik nehezemre se télen - sem nyáron, de ahogy mindenki maga érzi.
Ha most azt mondom, kerüld a hús fogyasztását, azt értheted sokféleképpen is, de mindenképpen jót tesz :), és nem próbáltalak meg rábeszélni semmire.
Egyre jobban...
Berri
 

Csekker

Új tag
Az engem is érdekelne, hogy heti egyszeri, két órás alkalom mellett mennyit érdemes gyakorolni. Azt olvastam, hogy reggel érdemes. De érdemes-e akkor is reggel gyakorolni, ha csak 10-20 percem van? Mennyi az a minimális idő, amit gyakorlásra kell fordítani egyszerre és hetente is?
 
Oldal tetejére