Teremtő tudat... Ki vagyok...

Szabad akarat nem azt jelenti, hogy következmények nélkül bármit megtehetünk, hanem azt, hogy szabadon dönthetünk, hogy mit teszünk, csak vállalnunk kell a következményeket. Betarhatom a KRESZT, de mehetek akár keresztben is az úton, csak akkor bajt okozok.

Sztem az energiának hullámhossza van, és így frekvenciája is. Vagyis az energia az rezgés.

Ivan írta:

Kedves Bona!
ha idősebb leszel megtanulod: szabad akarat nincs, csak -jó esetben- korlátozottan szabad. De addig higgyj benne, míg hihetsz ebben az utópiában.
Ha rezgések helyett energiáról szólna a monológod, akkor ez a közhely inkább hihető lenne. Próbáld meg Hamvas Bélát olvasni a beavatottakról...akkor találhatsz gondolatokat is (Scientia Sacrában különösen), mellyek esetleg segítenek az ébredésben.

Kattints a kibontásához...

Ahoz hogy valaki felébredjen nem fontos itt mennyi idős, ha tudnád mi a tér- idő a tudat számára, ezt nem írtad volna. Érzékelhető ki nincs felébredve a megnyílvánulásaidból. Leszülethetsz teljes tudatoddal is, ha már elérted előző életben (biztos hallottál már ilyen esetet).A szabad akaratom felől meg majd én döntök,sőt döntöttem, te elfogattad a korlátaidat ez a te döntésed. Szerintem nem vagy tisztában a korommal, ami a mostani életem valósága. De nem verem nagydobra a legnagyobb lányom 17 éves a legkisseb 1éves és 4 gyermekem van, boldog házas életet élek, és meg van mindenem amire egy embernek szüksége lehet.Ezen sajnos nem akarok változtatni. Akár mennyire nem bírod elviselni az én szabadságom.
A hitem meg szerintem rám tartozik, ha van olyan téma itt ami neked szól szívessen megosztom veled, ha nincs olvasgas mást. Honnan veszed, hogy nem olvastam Hamvas Bélát...sőt honnan veszed , hogy ítélkezzhetsz más felett... Te éld a te valóságodat, ha egy rezgésünk lenne olvasnám a te oldaladat, de az a téma nem vonz, más frekvencián vagyunk, van itt bőven választék...szerintem mélyegy el a fizikában mi a rezgés és energia között a kapcsolat....más is észre vette már mi az amivel nem vagy tisztában....de tudod ez a te nézőpontod, nem kell, hogy ugyanazt lássuk...nekem így kerek a világ!!!!!

A legtöbb ember nincs tisztában azzal, ki is ő valójában. nem igazán tudja honnan jött, és merre tart. Ha vissza emlékszel arra, hogy ki vagy, és teljesen vissza nyered létezésed folytonosságának érzetét, hogy honnan jöttél, és merre tartasz, elégedettebb leszel a nagy lehetőségeket rejtő jelenben. Az emberek gyakran panaszkodnak a mai élet miatt, mondván, hiányzik belőle valami, aminek emlékeik szerint régen örvendtek, és vissza vágyódnak a rég múlt időkbe vagy korábbi körülményeik közé. Sokaknak ugyan nem ez a véleménye, de a Földön az élet a korokhoz viszonyítva, most a legjobb....és egyre jobb lesz. A világegyetem hatalmas törvényeinek értelmében, minden örökké tágul és fejlődik. Minden eddigi tudás már megtette hatását és most nagyobb rálátást biztosít a saját nézőpontunk változásával. A létezésben megtalálható összes gondolat beépül az úgy nevezett Kozmikus Tudathálozatba. Rengetegen vannak akik azon dolgoznak a föld rezgés állománya megváltozzon, és ezt akaratlanul érzékeli mindenki.A változást mindenkinek magában kell meghozni, így változik minden. Nincs ország csak egyén van, ha mindenki megteszi a magáét azzal a kollaktív tudathálozat információ áramlása is megváltozik. És így megteremthetjük a földön a jólétet.....Erről szól az Előőrs itt léte, akik tudatosan válalták a földitestbe való megnyílvánulást....ők egy rezgés szinten állnak és értik azt amit most leírtam....mert veszik a magas rezgést....mindenki annyit képes befogadni amennyire megnyitotta az agyalapimirigyében található energia hálot, ami összeköttetésben áll a legfelsőbb énével...

Kedves Cathy!
Bizonyám, keresztben is mehetsz, sőt a szembejövő sávban is...a következmények addig vállalhatóak, amíg másnak nem okozok ebben az esetben balesetet, sérülést, halált. MI kinyiffanhatunk, de ez ne érintsen mást (más családot). Tehát a korlát a közl. szabályok betartása, amit nem választhatunk meg, kötelező, ha másért nem, hát a többiekért. Rengeteg hasonló eset létezik, mivel nem egyedűli földlakók vagyunk. Tehát bevagyunk szorítva, valamilyen kis -tól-ig játékterünk azonban lehet. De ez bizony kicsi.
Egyetértessz?
Az energiának -ha ez nem szellemi- persze hogy van hulláhossza, rezgésszáma. A részecskefizika sem titkolja ezt. A szellemi energiáról ilyesmi nem mutatható ki.
A tömeg-energia-rezgés--idő összefüggés egyébként nagyon bonyolult, azthiszem ehhez fizikus kellene. Vagy a Teremtő.

Ivan írta:

Kedves Bona!
ha idősebb leszel megtanulod: szabad akarat nincs, csak -jó esetben- korlátozottan szabad. De addig higgyj benne, míg hihetsz ebben az utópiában.
Ha rezgések helyett energiáról szólna a monológod, akkor ez a közhely inkább hihető lenne. Próbáld meg Hamvas Bélát olvasni a beavatottakról...akkor találhatsz gondolatokat is (Scientia Sacrában különösen), mellyek esetleg segítenek az ébredésben.

Kattints a kibontásához...

Kedves Iván!:555:
Nagyon csodálkozom ezen a megjegyzéseden,de azt hiszem már magad is rájöttél hogy egy kicsit elhamarkodott voltál!
Igen, Bonának igen fiatalosan cseng a neve(nick),de még ha olyan fiatal is lenne mint gondoltad,azért ilyen durva hozzászólás előtt minimum leinformálódnék a helyedben, ha máskép nem hát a link alapján ami egy csodálatos Weblaphoz vezet Bona hozzászólásainak a végén!
Egyébként pedig véleményem szerint is SZABAD AKARAT van, de ezt nem úgy kell érteni ahogy Te teszed,ez az egéssz szellem világunknál kezdődik,a felsőbb énünknél amikor is a karma programja elfogadásra kerül!
Az energiáról (és még sok minden másról)pedig bővebben informálódhatsz;
James Redfield:Mennyei próféciák-című könyvéből!
Engem lenyűgözött ez a köny,sok mindenre rávilágított.
Elnézésed kérem, nem akartalak kioktatni, de számomra is nagyon bántó volt a megjegyzésed!:00:

Kedves Iván!
Hát ezek a nehéz dolgok. Hiába értem én, amit értek, ha nem tudom úgy átadni, hogy más is megértse. A szabadság és a korlátok kérdésköre nem egyszerű. Gondoljunk csak Dosztojevszkij Bűn és Bűnhődés filozófiájára. Megölhette az uzsorást Raszkolnyikov? Hát igen.! Nem állt ott a Jóisten, hogy ezt nem lehet. Nem görcsölt be a keze, amikor a baltát felemelte. Aztán rájött, hogy értelme nem volt annak, így próbálja ki a határait, mert a következmények súlyosak voltak. Lelkileg voltak súlyosak. De a szabadságában állt, hogy megtegye. Jogában nem, csak szabadságában. Az, hogy nem közlekedek úgy, hogy másnak bajt okozzak, az az én döntésem. Ha csak azért döntök úgy, mert rendes akarok lenni, és betartom a szabályokat, vagy mert félek a büntetéstől, akkor nem élek a Teremtőtől kapott szabadságommal. Akkor csak a korlátaimat látom. Ha azért tartom be, mert úgy döntök, hogy másnak nem akarok, nem szeretnék bajt okozni, akkor ez már szabadság. Az én szabadságom, mert az én döntésem az, ami motivál.
Mindamellett természetesen egyetértek veled abban, hogy csoportban élő lények lévén korlátokat jelentünk egymás számára, de ezek a korlátok felvállalt korlátok.
A szellemi energiákról is elvileg bebizonyítható, hogy hullámtermészetűek, és rezegnek, ehhez azonban nem én, hanem egy kvantumelmélettel foglalkozó fizikus kellene minimum. Ha találok a szellemi energia hullámtermészetére vonatkozóan érdemleges anyagot, akkor azt szívesen beírom ide, feltéve, ha Bonaona nem nyel le keresztbe, hogy szétoffolom a topikját.

Utánanéztem a fraktálos dolognak, az nekem nagyon kínai volt. Sem a matematikát, sem a számítástechnikát nem ismerem sajnos annyira, hogy könnyen megértsem Googleban találtam egy oldalt, ahol valamit megsejtettem belőle. Az biztosan leszűrhető belőle, hogy minden végtelen, minden irányban Érdekes az elmélet arról, hogy a lélek fraktál rendszerű.

Megakadtam azon, hogy tudat csak egy van. Nem találom, hol ki írta. L Nekem ez azt mondta, hogy nincs olyan, hogy tudatalatti, meg tudatfölöttes, meg én-tudat, meg a tudatfélék ki tudja hány variációja. Csak egy tudat van. És rá kellett jönnöm, hogy igen! Ha tudatomnak csak azt a rétegét látom, ami épp szem előtt van, akkor meglepődve tapasztalom, hogy az alsóbb „polcokon”, mintegy a tudatom alatt is vannak rejtett porfogóim, és jé, ott fenn is vannak használható dolgok. Ha teljesen tudatában vagyok önmagamnak, akkor csak egy tudatom van. Hát én egy kicsit fapadosan jutottam el ugyanoda, de sikerült.<O</O<O</O

Szia! cathy222!
Természetesen minden olyan témát amiből más is találhat magánakvaló információt szívesen veszek és köszönöm!
Azt is szívesen veszem, ha valaki csak egyszerűen megírja a véleményét, hisz ezért van ez a topic. A látókörünk szélesítésére és nem mások felett való ítélkezésekre.
Köszönöm a fáradságodat is, hogy utána nézel dolgoknak!

Cathy!
Várom, hogy mikor jön el annak a fizikusnak az "ideje" aki a szellemi energia longitunális, vagy tranzverzális rezgéseiről értekezni akar. Emlékeim szerint az agyban biokémiai folymatok eredményeznek valamit. Az agytömegünk pedig állandóan változó mennyiség, mert a szellemi energia nem "ingyenes", gondolom. Mivel energia csak energiából nyerhető..a bevitel is fontos. Végülis nem mindegy mit eszünk...és mennyit. Legjobb a finom gyulai...sok koleszterinnel. Itt, az agyban kölönben átcsap a mennyiség a minőségbe és ezt az átcsapási pontot kell a fizikusnak a bélbolyhokon keresztűl értelmeznie, ami egészen egyszerű lehet. ha a kvarkok szerepét kihagyjuk.
Míg ez a pillanat eljön (sohamárkor) , addig járjunk viszont a földön, ha lehet kétlábbal és józanon.
Volt régebben egy skizofrén ismerősőm...hát tudod a tudata tényleg hasadt...szegénynek. De aki két tudata között vált -úgyláttam- az sajnos már nem itt van, hanem más létsíkon. Vagy a lét görbűlt terében. És nem jön vissza. Sajnos.

Véleményem szerint valahol a középutat kell megtalálni. Lehetnek ugyanis gyökeresen ellentétes véleményeink, de ez inkább hiten alapul, mint tudáson. A hit is szükséges bizonyos mértékig, de nem a vakhit. A tudás pedig lényeges. Érdemes annyit gyűjteni, amennyit csak tud az ember. Nyitott szemmel kell járni. S ez mire elég? Majd elválik. A semminél több akkor is...

Kedves Iván! Nagyon szeretem a kérdéseidet, mert ilyenek engem is foglalkoztatnak. Nekem szerencsém volt ezzel, mert éppen amikor a teremtés témájában voltak kérdéseim, a helyi kis könyvesboltban megakadt a szemem Gregg Braden: Tudatos teremtés c. könyvén. Megvettem. Ez a könyv nem kifejezetten „lilaködös ezós humbug”, sokkal inkább az ezoterikus dolgok fizikai törvényekkel való magyarázata. Pl. azt írja: „Max Planck, amikor átvette a Nobel díjat az atomok szerkezetével kapcsolatos vizsgálataiért, a következőket mondta:

„Olyan emberként, aki egész életét a legjózanabb tudománynak, az anyag tanulmányozásának szentelte, az atomokkal kapcsolatos kutatásaim eredményeképpen csak annyit mondhatok Önöknek: anyag, mint olyan nem létezik. Az anyag egésze kizárólag egy olyan erő hatására keletkezik, és marad fenn, amely az atom részecskéit rezgésbe hozza, és végtelenül parányi naprendszerét működésben tartja.””

<OPersze ez még nem bizonyíték, de sejtetni engedi, hogy előbb-utóbb valaki majd csak megtalálja végre tudományosan is azt a mindent átható univerzális erőt, amiről az ezoterikusok régóta beszélnek.

<O„Emlékeim szerint az agyban biokémiai folyamatok eredményeznek valamit.”

<OIgen, ezt a biokémiai folyamatok által generált, energiát érzékelik az EEG-k (elektro-enkefalográfok). Erről nem beszélek, mert órákig tudnék róla, és az nagyon off lenne. De elektromos jeleket nem csak az agyról lehet venni. A szívről is. Ez alapján működik az EKG. Sőt növényekről is vehető elektromos inger. Mondhatni, olyanok vagyunk, ahogy a Mátrix c. filmben Morpheus mondja: mint a Duracell. Energiát termelünk. Most hogy ez az elektromosság kémiai –anyagcsere- folyamatok eredményeként automatikusan termelődik, vagy kell hozzá –valahonnan- stimuláció, vagyis energia-bevitel, azt mi sem bizonyítja jobban, sztem, mint hogy a halállal ezek a folyamatok leállnak, szétesnek. Mi tartotta őket egyben, amíg éltünk?<O

Mivel energia csak energiából nyerhető..”<O

Az energia megmaradás törvény alapján energia nem vész el, csak átalakul, így mondható, hogy energia bármiből nyerhető (visszalalakítható), nem csak kifejezetten energiából. Vízből (persze vízenergiából), fából, szénből, sőt, mint előbb írtam, élő organizmusokból is, és igen a táplálékból is. <O

Mondhatjuk, olyan a szervezetünk, mint az autó. Ahhoz, hogy az autó, mint szerkezet működjön, kell a „kakaó”. És még valami, amitől a beindul. Csak benzintől az autó még nem fog beindulni…<O

Azt, hogy a táplálék hogyan bomlik le, és a véráramon keresztül hogyan épül be a szervezetünkbe, azt a biológusok, biokémikusok már tudják. De hogy mitől áll le a dolog, amikor meghalunk, sztem ezt még kutatják

„Míg ez a pillanat eljön (sohamárkor) , addig járjunk viszont a földön, ha lehet kétlábbal és józanon.”

<O
Hát nem adsz sok esélyt a lehetőségeknek! J Pedig a dolgok nem mindig azok, amiknek látszanak. Annak idején Galileaira mit mondtál volna? Elmebeteg fantaszta? Pedig csak az akkoriak voltak „földhözragadtak”. Bár erről is van külön elgondolásom, de ez megint off téma. Most, hogy a kvantumfizika a „való” világ határait feszegeti, és az ezoteria határait éri el, most már sztem nem jelenthetjük ki ex katedra, hogy „sohamár”. <O

Ne haragudj, ha személyesre veszem, de éppen te, aki nem elégedtél meg a finnugor eredet tudomásulvételével, hanem esélyt adtál annak, hogy lehet, más is van még itt elrejtve történelmünket illetően, utánajársz, tanulmányozod, ugyanakkor egy másik terülten, az ezoteria területén lezársz. Pedig sztem az élet minden területén lehetnek rejtett dolgok, amik nem feltétlenül egyeznek meg a „hivatalos állásponttal”. <O

„Volt régebben egy skizofrén ismerősőm...hát tudod a tudata tényleg hasadt...szegénynek. De aki két tudata között vált -úgyláttam- az sajnos már nem itt van, hanem más létsíkon. Vagy a lét görbűlt terében. És nem jön vissza. Sajnos.”<O

Hát ez az! Van valami, valaki, aki a skizofrén tudatállapotai között vált. Vannak tudatállapotai, mert valami súlyos dologra a múltjában nem akar, nem mer „ránézni”. Ettől a tudata kettévált. Nem akarta tudata rejtett részét elveszteni, ezért két személyiséget hozott létre. Vannak, akik egyszerűen elteszik szem elől a súlyosabb emlékeket, de nem alakítanak ki másik részt a tudatukból. Ők a rejtett részek tárolására létrehoznak egy „tudatalatti” részt saját elméjükön belül. De ez sztem nem azt jelenti, hogy eleve több része van a tudatnak, csak azt, hogy a tudat nem oszthatatlan. Egy, de osztható. (Hm: szabadságunkban áll még saját tudatunkat is manipulálni, megosztani…) De akkor jó, ha a tudatunk nem osztott

Bocsánat, tudom, sok voltam, de annyira izgalmas kérdéseket vetettél fel, hogy nem tudtam ellenállni, hogy végiggondoljam!<O

Bonaona, köszönöm a türelmet.<O

alberth írta:

Véleményem szerint valahol a középutat kell megtalálni. Lehetnek ugyanis gyökeresen ellentétes véleményeink, de ez inkább hiten alapul, mint tudáson. A hit is szükséges bizonyos mértékig, de nem a vakhit. A tudás pedig lényeges. Érdemes annyit gyűjteni, amennyit csak tud az ember. Nyitott szemmel kell járni. S ez mire elég? Majd elválik. A semminél több akkor is...

Kattints a kibontásához...

A véleményedet nézőpontodból alakítod pl: ha egy kerek asztalnál ülünk és középpen egy gyümölcsös tál van...az egyik oldalán mandarin a másik oldalán szölő a harmadik oldalán banán ...stb.Aki a szöllővel ül szembe nem mondhatja, hogy a banánt látom, de tudomása van róla mert aki ott ül informálja róla....és a végén megismerjük a gyümölcsöstál részleteit....sőt rájövünk egyek vagyunk vele és már csak a nézőpontokat látjuk, de így kerek ....mindig lesznek olyanok akik nem merészkednek át az asztal másik oldalára, és mindig lesznek olyanok akik az egészet látni akarják.
A hit nem más mint a nézőpontod állításainak gondolat és érzelembe vettet formája életedben, amiből következtetéseket vonsz le mások állításából.
A tudás (vágy)pedig az ami hajt előre és kitágítja a látáskörödet, mert hisz azért vagy itt hogy megtud, miért vagy itt. És hogy mire elég? Arra biztossan, hogy megérts az életed milyért olyan amilyen és a tudásod álltal formáld a saját valóságodat. Ezálltal akaratlanúl formálod a tudatos éned és a kozmikus tudat információ áramlását.De a legfontosabb. hogy éld meg a jelent mert az az egyetlen valóság, és élvezd az utat amin halladsz bárhová is vezet az.

Kedves Bonaona!
Nem vagyok csőlátó, tehát látom az asztalt teljes terjedelmében, sőt igen fejlett periférikus látásom által még mögöttem is sejtem ha mozdul valami. A tudás megvilágosítja az utat, míg a hit csak homályosan sejtet.

Szia Alberth!
Ezek metafórikus hasonlatok, nem azt mondtam neked szól....csak próbáltam a te leírásodat értelmezni, más megközelítésből...remélem érzékelhető volt...
Sajnos a mi világunk inkább a hiten alapul és a tudás(vágy) csak kevés emberben alakul ki és kezd el mélyebben foglalkozni a dolgok mibenlétével.
Jó lenne mindenki tudásával megvilágítaná azt az utat amit megszeretne tenni, és tudatosan választana magának tapasztalási lehetőségeket, nem csak elfogadná azt ami történik vele, hanem meg is értené...

Általános nézet (ismert erdei körökben, csak hogy Micimackó ki ne maradjon J), hogy a hit és a tudás ellentétei egymásnak. Amit tudok, abban nem hiszek, és amiben hiszek, azt nem tudhatom, éppen ezért hiszek. Ha a harmónia (=hármasságok) elvén gondolkodunk, akkor kiderül, hogy létezik egy tudás-hit-meggyőződés hármasság.

Tudás és hit nélkül nincs meggyőződés. Hit és meggyőződés nélkül nincs tudás. És akkor vélhetően tudás és meggyőződés nélkül nincs hit. Ez képtelenség, nem? Pedig olyan dologban, amiről nem lehet tudni (hogy egyáltalán van ilyen), és akkor nincs értelme a meggyőződésnek sem, olyan dologban hinni sem érdemes. Így jó? J<O

Sztem kevés a hit tudás nélkül. Az akkor csak vakhit marad, ami csak akadály, dogma. De a tudás sem ér semmit, ha valamit ugyan tudunk, de nem hisszük el, hogy úgy van, mert akkor nem tudunk vele mit kezdeni, ha állandóan csak kérdések vannak bennünk, hogy biztos, hogy ez így van? Valamit a saját szemmel látok, de képtelen vagyok elhinni. Ugye van ilyen? A tudás és a hit kézen fogva járnak, hogy legyen meggyőződésünk a dolgokról. Sztem. <O

Aztán a hit megfogalmazása sztem: esélyt adni annak valószínűségére, amit nem tudok. Pl. hogy a gyümölcsös tálban szőlő is van, bár én csak a banánt látom. De valaki azt mondja: van ott szőlő is. Esélyt adok rá, hogy miért ne lehetne. Ekkor elhiszem, hogy van szőlő is. Aztán felállok, átmegyek a másik oldalra (nézőpontot váltok, utánajárok) és meggyőződöm róla, hogy tényleg van szőlő (vagy éppen hogy nincs is). És akkor már tudni is fogom a szőlőt nem csak hinni. És ha nincs meg a hitem: Biztos, hogy ez szőlő, és nem csak valami szőlőnek látszó dolog?

Uri Geller:
A legtöbben nem gondolkodunk el az életünkben előfor&shy;duló szokatlan eseményeken, hacsak nincs valamiféle végzetes utóhatásuk. Még akkor is legföljebb az emléke&shy;zetünkbe véssük őket anélkül, hogy mélyebben kutat&shy;nánk az okaikat. Persze megbeszéljük az ilyesmit a ba&shy;rátainkkal, megemlítjük a dolgok szokatlan természetét, aztán elkönyveljük az egészet véletlennek, vagy besorol&shy;juk a gyakran használt frázishoz: “Fura dolog történt velem."<O</O
A tudósok szívesen használják a “véletlen" szót. Ez sok olyan bosszantó dolgot megold, amelyet egyébként meg kellene magyarázniuk. Olyan kérdéseket, amelyekre nincs válaszuk. Mondok egy példát. Tudósok egy csoportja tesztelni akarja Uri Gellert: megkérnek, hogy ül&shy;jek le egy székre egy egyébként üres szobában. Aztán egymás után beküldenek tíz embert. Amikor egy-egy ember bejön, megkérik, hogy gondolatban rajzoljon föl valamiféle egyszerű tárgyat. Megkérdeznek engem, hogy mi a kép, és én minden egyes esetben pontosan leírom, hogy gondolatban milyen képet vetítettek elém. Szinte minden jelen lévő tudósra mély hatást gyakorol az ered&shy;mény, mégis azt mondják róla: “elképesztő véletlen". Az egyikük azonban mégsem olyan biztos abban, hogy vé&shy;letlen volt. Ő nyitottabb a többieknél, és elhiszi, hogy a dolognak van valami mélyebb magyarázata, amelyről még igen keveset tudunk. Ön hisz az elme hatalmas ere&shy;jében és abban a képességében, hogy képeket vetítsen ki és fogjon föl, azaz hisz a telepátiában.
És most ön is vegye sorra az összes “fura dolgot", amely az élete során történt, amelyekre soha nem kere&shy;sett magyarázatot.<O</O
Idézze föl az eseteket, amikor gondolt valakire, és az illető váratlanul telefonált. “Fura, éppen rád gondoltam." Nem ezt mondta ön is több százszor? Vagy még többször? Vagy éppen eszébe jut egy rokona vagy egy barátja, és micsoda véletlen, találkozik vele a szupermarketben vagy a moziban. Véletlen? Talán tré&shy;fálkozva ön még meg is jegyezte: “Bizonyára okkult erőim vannak." Én mondom, bizony vannak!<O></O>
Hiszen az évek során át - anélkül, hogy tudott volna róla - ön is telepatikus úton kommunikált. Néha ön volt a vevőkészülék, máskor az adó. És minél közelebb volt a másik félhez, annál erősebben vették mindketten a jeleket. Elegendő megfigyelni az egypetéjű ikrek hang nélküli kommunikációját, hogy megértsük, milyen erős lehet a telepatikus folyamat. Az egypetéjű ikrek gyakran érzékelik egymás örömét és bánatát akkor is, ha több száz mérföldnyire vannak egymástól.<O</O
Elmesélek egy tragikus történetet, amely Ameriká&shy;ban esett meg. Ezt a históriát parapszichológusok je&shy;gyezték föl, azaz olyan tudósok, akik a PSZI- jelensége&shy;ket és a megmagyarázhatatlan eseményeket (paranormá&shy;lis jelenségeket) kutatják. Számukra ez a történet. in&shy;kább újabb kérdéseket vetett föl, ahelyett, hogy válaszo&shy;kat adott volna. Ezt nevezem én “tudományos rémtörté&shy;netnek", mert ismeretlen vizekre vezet minket, és azt a kérdést feszegeti, hogy léteznek-e az emberben olyan tulajdonságok, amelyek az idővel és a térrel függnek össze, s arra utalnak, hogy valami folytatódik belőlünk a halál után is.<O</O
A szomorú történet főszereplője egy hölgy, aki New York Brooklyn negyedében élt, s akinek a fia az Egyesült Államok Légierejének vadászpilótájaként szolgált Ko&shy;reában. Az asszony éppen a megszokott háztartási teen&shy;dőit végezte, amikor csöngettek az ajtaján. El nem tudta képzelni, hogy ki lehet az, és amikor ajtót nyitott, olyan sokk érte, hogy soha nem heverte ki teljesen a következ&shy;ményeit. Mert az ajtóban a fia állt büszkén az egyen&shy;ruhájában, és alig várta, hogy köszönthesse az édesany&shy;ját. Az asszony a meglepődése ellenére - elvégre úgy tudta, hogy a fia Koreában van - nagyon boldog volt, és forró szeretettel megölelték egymást. Ám ekkor a fiú éppoly titokzatosan, ahogyan megjelent, eltűnt. A tör&shy;téntektől megnémult anya nyomban eszméletlenül esett össze, a szomszédja találta meg, akinek, miután magához tért, elmesélt mindent. Sem az anya, sem a szomszéd nem értették a “jelenést", azonban néhány óra múlva az anyát az USA Légierő értesítette, hogy Koreában a fia gyakorlatozás közben az életét vesztette.<O</O
Biztos vagyok benne, hogy közülünk sokaknak vol&shy;tak ilyen élményei, de nem szívesen beszélünk róluk. Ön hogyan magyarázná a pilóta megjelenését? Távolbalátás&shy;sal, telepátiával, asztrális kivetítődéssel? Az én szelle&shy;mem nyitott, kész vagyok elfogadni bármelyiket a fenti magyarázatok közül. Ám számomra van egy olyan ma&shy;gyarázat is, amely adott esetben elképzelhetetlen: a vé&shy;letlen. Azért nem hiszem, ahogy véletlen volt, mert meg&shy;értem azokat a hihetetlennek tetsző erőket, amelyeket tudatunk képes előidézni. Ami a pilóta édesanyját illeti, ő attól a naptól kezdve hitte, hogy a fia beszélni akart vele a sírból. Nekem más magyarázatom van. Az anya és a fia közötti erős kötelék következtében az asszony “vette" haldokló fia jelzéseit, de mivel el akart zárkózni a tragédia elől, inkább azt képzelte, hogy a fia épségben hazatért.<O></O>
Bármilyen magyarázatot adunk, vagy ön bármelyik megoldást választja is, megmarad a tény, hogy kommu&shy;nikáció történt több ezer mérföldes távolságból. Kérem, ne higgye, ha elfogad valósnak egy ilyen történetet, ak&shy;kor “bolondnak'' fogják tartani. Arthur Koestler, a nagy író és filozófus, akivel sok hosszú órát töltöttem együtt halála előtt, vagyonának javát egy brit egyetemre hagyta abból a célból, hogy PSZI- kutatásokat végezzenek. Ar&shy;thurról szólok még később, de fontosnak tartom itt megemlíteni, hogy ez a nemzetközi tekintélynek örvendő író, tudós és filozófus hitt a normális szellemi képessége&shy;<O</O
ken túli képességekben. Lázba hozták azok a dolgok, amelyeket ő “derült égből a villámcsapás" jelenségek&shy;nek nevezett: a levitáció, azaz a testek érintés nélküli felemelése; az ESP- jelenségek, azaz a normális érzékelés körén kívül eső érzékelés ; a telepátia, azaz a gondolat&shy;átvitel és a jövőbe látás. Néhány perccel az öngyilkos&shy;sága előtt vetette papírra sorait, melyekben kifejezte “félénk reményét az elszemélytelenedett halál utáni élet&shy;ben - a tér, az idő és az anyag határain túl, és túl ér&shy;telmünk határain". Senkinek nem jutna eszébe ezt a ki&shy;emelkedö gondolkodót “bolondnak" nevezni.<O</O
Ha húsz esztendővel ezelőtt elmondtam volna valaki&shy;nek, amiben akkor is; hittem, hogy lehetséges telepatikus kapcsolatot létesíteni egy, a Holdon tartózkodó emberrel, megkértek volna, hogy kövessek négy fehér köpenyes urat a legközelebbi elmegyógyintézetbe. Manapság a tu&shy;dósok már komolyan veszik az ilyen ötleteket. Mert meg&shy;valósultak! A hatodik amerikai, aki a Holdon járt, dr. Edgar Mitchell űrhajós, aki maga is megbecsült tu&shy;dós, elmondta, hogy sikerült telepatikus üzeneteket kül&shy;denie a Holdról. Minthogy a PSZI- jelenségek mindig is érdekelték, az űrprogramtól való távozása óta teljes ér&shy;tékű kutatómunkát végez. Hozzám hasonlóan hiszi, hogy a PSZI-tapasztalatok minden egyes embernek javára vál&shy;hatnak, ha ezeket a képességeket megfelelően kifejleszt&shy;jük és alkalmazzuk. Ezek a képességek nem azért van&shy;nak bennünk, hogy egyszer-egyszer támaszul szolgálja&shy;nak, és nem is titokzatosak. Azért vannak, hogy eddzük őket , ahogyan a kart, a lábat vagy a kezünk ujjait. Mindannyiunkban megvannak. Csak nagyon kevesen használjuk őket.<O</O

Kedves cathy222!
A dogma visszavonhatatlan igazságot jelent! Tehát nem vakhit! Főleg nem akadály. Az, hogy mennyire így van, talán elég, ha megjegyzem: a Katolikus Egyház, a közel 2000 év alatt megfogalmazott dogmái közül még egyetlen egyet sem kellett visszavonnia.
Hit és tudás nem lehet ellentéte egymásnak. A tudósok, mielőtt hozzáfognak "elképzeléseikhez" (lehetne jobb szót is találni e helyett), hisznek abban, hogy megvalósítható. Más téren is így van. A hit határai kitolódhatnak, de soha - míg e földön élünk - hit nélkül nem élhetünk.
Fontos megválasztani, hogy kinek hiszünk.

Cathy!
Most olvashattuk végre, amit nem tudtunk: nem gömb a Föld és nem is forog (Antaltól, Vatikán ugyanis fenomén, 2000 év óta nem kellett semmit visszavonnia???) Sajnos a "Vatikán is ember", elég sok butaságot állított már. Meg kínzott emberi lényeket..semmiért, a félelemkeltésért, engedékenységért..Könyves Kálmán pedig hiába jelenti ki: boszorkányok nincsennek...halála után bizony lesznek! A fenomén Vatikán pedig nem tudja -hipnotizálással sem- görbíteni a teret. Sem ellopni a térből az időt, vagy ezt összezsugorítani. Csak a földi kínokat ecsetelni és a várható csodamennyet. Eltért a jézusi érdenélkűliségtől, ezért volt a kereszthalál is. Kleo és papsága nem akart munka és pénznélkűli lenni, vagy beosztott hírdető.
Amikor bejöttek ide -utolsó honfoglalásként - Álmosék, akkor még a katonáik is mosolyogtak a római papok állításán: a Föld nem forog..azután ezt bemagyarázták az idegen papok..tolmáccsal.
Az atlantiszi népek (latinok, germánok, szlávok, görögök ((arabok)) stb..)
nem tudták, hogy pörgünk Napatyánk -Marduk, Ráten..- körűl.
Az Enuma Elis (sumér teremtésmítosz) egy csoda, pedig ie. 4000 körűl keletkezhetett, mert Gilgames (Arpah, Jób) írnokai is jóval a keletkezése után írták le..mindent tud a Naprendszerről. Persze ez tulzás, de az alapvető törvényeit igen, sőt a szemmel nem látható -Jupiteren túli- bolygókról is áll ez..(??) Hogyan akar minket Vatikán ilyen alapvető tévedéseik után vezetni és merre? Nincs koncepciója, csak a dogmája. Bár mintha már nem fenyegetné annyira népet, valami kárhozattal...A Biblia nem az igazságok tárháza. A jézusi tanok érdekek mentén történt átszabása a Biblia. Már akkor is elvállt a hit és az igazság . Ma dettó. Végigolvasva sok ilyen-olyan könyvet, láttam, melyik tálban van szőlő, melyikben banán és melyik üres, vagy hazug.
A leírtak azok az apróságok (még sok van) mellyek -műszaki ember létemre- a történelem (hun-magyar őstörténet) hozzávetőleges megismerésére motiváltak. Ugyanis azt sem olvastam sehol, hogy m i a magyar ő s v a l l á s u n k lényege, mellyet -történelmünkkel együtt- Vajk István kidobott a sárba (Géza kezdte). Nagy mutatvány, eltörölni egy nép multját, mellyet saját királyától láthat a trapézon......A belépődíj pedig 12 főember -Koppánnyal kezdve- átlényegítése. Kitől volt erre felhatalmazása? Ez a humánus Vajk a nagybátyja szemét csak kitolatta (Vászoly-Vazulét) mert Ő a 13. volt.. A könyörületesség, és isten nevében, Vecelinékkel . Nem igaz, hogy nem volt más út, csak Róma..Drasztikus tett volt az eltörlés, égetés, tiltás..ehhez ezoterikus felhangok kellettek..meg Vecelinék korbácsa. Sajnos Vajk miértjét nem tudom, csak az utólagos belemagyarázásokat. (a megmaradás---) Ha nincs multad, nem tudod merre tartassz--Vajkba ennyi gondolat sem szorúlt?
Mindössze azt akartam az előbbiekkel mondani, hogy az emberi butaság nagy, a megismerés pedig nehéz, rögös és sohasem tökéletes. De először a tudás, azután a tapasztalat és azután bármi...ez a sorrend. Alapfeltétel pedig a józan ész. Még ezomifenészeti hasfelkötés esetében is. Az pedig, hogy ki milyen hitet vall, vagy netán semmilyet, az nem a Vatikán dolga. Ez azóta van így, sokaknál, mióta kiderűlt: nincs pokol...mert nincs mivel ott fűteni, drága az energiahordozó.

Kedves Iván! Ez utóbbi hozzászólásod alapján úgy gondolom, hogy bár nem vagy nagy kedvelője az ezoteriának (és miért is kellene, hogy bárki az legyen), azért az alapvető dolgokban nincs köztünk ellentmondás.