Testen Kívüli Élmények-TKÉ

Láttam az asztrális testet is, olyan füstszerű, ahogy írod. Ha koncentrálod, hogy látható legyen, akkor ködszerű lesz, sokkal sűrűbb és látszik hogy gomolyog.
Az első tudatos kilépésemnél viszont érdekes volt, egy burokban voltam, aminek a körvonala világított kék és fehér neonfényben. Ezt a mai napig nem tudom hová tenni, akkor azt hittem hogy látható is vagyok, de nem voltam az.
Amikor mentálisan voltam kint, akkor viszont inkább tudtam hogy vagyok, mintsem láttam. Pont olyan "színem" volt, mint a környezet, ha sötétben voltam beleolvadam a sötétbe, ha lenéztem a lábamra, amit éreztem hogy lógattam, akkor átláttam rajta úgy, mintha semmi nem lett volna ott.

Oli, a pontszerű nagyságot lehet növelni. Amikor indítom a kilépést, akkor először létrehozok egy kis "testet" magamtól 2-3 méterre, és próbálom ezt megtartani, közben a tudatot áthelyezem bele. Eleinte nehéz megtartani ... különösebb erőfeszítést nem igényel, csak a tudatot kint tartani kell nyomást gyakorlni rá, amíg tartósan megmarad a kis testben. Aztán lehet tetszés szerint többet is pumpálni bele, attól függően, hová akarsz menni, a méretét is akkorára növelheted, amekkorára akarod. De minél nagyobb, annál nehezebb megtartani.
Mindig tudok közben a fizikai testemről, mert akarok tudni róla.
Ha uralod az erőt, akkor mindegy hogy zaj van körülötted akár, akkor is ki tudsz lépni, egyszerre lehetsz több helyen.
Pl. meg lehet azt csinálni, hogy több testet hozol létre, különböző pontokra teszed le, és a tudatoddal ugrálsz közöttük + a fizikai test. Sikerült két ilyen létrehozott testet fenntartanom, de azt vettem észre, hogy a tudatot csak két helyen tudom fenntartani egyidőben (az egyik a fizikai), de bármikor át lehet helyezni a másikba időkiesés nélkül.

Hát nem tudom, de az értelmére még nem jöttem rá.
Most elmegyek aludni, már ne várjatok

nmarie írta:

Láttam az asztrális testet is, olyan füstszerű, ahogy írod. Ha koncentrálod, hogy látható legyen, akkor ködszerű lesz, sokkal sűrűbb és látszik hogy gomolyog.
Az első tudatos kilépésemnél viszont érdekes volt, egy burokban voltam, aminek a körvonala világított kék és fehér neonfényben. Ezt a mai napig nem tudom hová tenni, akkor azt hittem hogy látható is vagyok, de nem voltam az.
Amikor mentálisan voltam kint, akkor viszont inkább tudtam hogy vagyok, mintsem láttam. Pont olyan "színem" volt, mint a környezet, ha sötétben voltam beleolvadam a sötétbe, ha lenéztem a lábamra, amit éreztem hogy lógattam, akkor átláttam rajta úgy, mintha semmi nem lett volna ott.

Oli, a pontszerű nagyságot lehet növelni. Amikor indítom a kilépést, akkor először létrehozok egy kis "testet" magamtól 2-3 méterre, és próbálom ezt megtartani, közben a tudatot áthelyezem bele. Eleinte nehéz megtartani ... különösebb erőfeszítést nem igényel, csak a tudatot kint tartani kell nyomást gyakorlni rá, amíg tartósan megmarad a kis testben. Aztán lehet tetszés szerint többet is pumpálni bele, attól függően, hová akarsz menni, a méretét is akkorára növelheted, amekkorára akarod. De minél nagyobb, annál nehezebb megtartani.
Mindig tudok közben a fizikai testemről, mert akarok tudni róla.
Ha uralod az erőt, akkor mindegy hogy zaj van körülötted akár, akkor is ki tudsz lépni, egyszerre lehetsz több helyen.
Pl. meg lehet azt csinálni, hogy több testet hozol létre, különböző pontokra teszed le, és a tudatoddal ugrálsz közöttük + a fizikai test. Sikerült két ilyen létrehozott testet fenntartanom, de azt vettem észre, hogy a tudatot csak két helyen tudom fenntartani egyidőben (az egyik a fizikai), de bármikor át lehet helyezni a másikba időkiesés nélkül.

Hát nem tudom, de az értelmére még nem jöttem rá.
Most elmegyek aludni, már ne várjatok

Kattints a kibontásához...

Igen, tudom, hogy lehet növelni, mert kb a fejem duplája volt az a kis pont szerű nagyság Csak hasonlatként írtam a pontot, mert máshogy nem tudtam elmagyarázni Tehát az üres térben volt benne egy ilyen nagyobb (alakra fogalmam sincsen milyen) kerek szerű, mint egy óriás pötty, izé, ami a tudatod volt és az olvadt bele ebbe a térbe, és egyszerre éreztem azt, hogy nagyon nagy sebességgel száguldok a csillagok felé, de ugyanakkor a meteoritok, melyek mellett elhaladtam, ott meg lassú mozgásként láttam az egészet. Na ezen még gondolkodom, hogyan tudnám ezt a kettős érzetet leírni...

Na én ezt a test létrehozást nem értem még mindig..., nekem semmilyen test nem volt, csak a tudat, amit pont szerű átlátszó izének írtam le, de nyilván, hogy tudtam méretet növelni, mert minél több tudatosságot vittem bele az amúgy is fullos kis tudatocskámba ott kinn a semmibe, annál intenzívebb, erősebb volt az érzés és nőtt is a tudatom, na ezt se tudom normálisan elmagyarázni :12: , de testbe nem helyeztem bele magam, első kilépésem volt , meg nem tudom hogyan kell, ki kell tapasztalni, ha sikerülne a kilépés, ami nem akar menni, ma is meditálásból szerettem volna kilépni, hát nem jött össze, de abba a 40 percben 3x volt belső fényesség és tök mély tudatszint és kaptam az energia bombát 3-4-5 másodpercig és totál feltöltött teljesen, csak a lelki érzet maradt el (és ilyen még nem volt, hogy nincs lelki töltekező érzetféle), de olyan se volt, hogy 40 percben 3x töltődtem az univerzum energiáival... Azt éreztem, hogy finoman rázza a hideg az egész testem, de kellemes érzés volt, a karjaimnál volt ilyen bénítós zsibbadásos baromság, meg a talpamnál, de a többi részemnél nem volt olyasmi jel, ami testelhagyásra utalt volna... és ki se sikerült lépnem :12: Nem értem miért nem megy...
Lehet azért nem megy, mert 1 féle kilépést ismerek, ami sikerült és az a mentális kilépés és alapból meditációnál tudat általira összpontosítottam, vagy valami ilyesmi..., mert asztrálisan fogalmam sincsen hogy kell kilépni... 1x fordult velem elő olyan, max. 2x, hogy meditálásnál láttam magam egy pár másodpercre felülről, de az nem hiszem, hogy kilépés volt, mert lebegő, zuhanó érzet nem volt egyiknél se, inkább olyasmi érzet, mikor hirtelen a semmiből kibillensz valamiből és puff máris ott vagy... Nem tudom, hogy ez micsoda volt, de nem hiszem, hogy kilépés, mert a tipikus jelek nem voltak jelen, se zsibbadás, se felgyorsuló szívverés..., ja és csak nyaktól felfele láttam magam, meg egyszer oldal nézetből, szóval tuti nem kilépés volt, hanem valamivel kikacsintgattam (gondolom 3. szem, vagy belső én).

geruska1 írta:

Nekem tegnap volt ilyen alkohol hatása alatt

Kattints a kibontásához...

- nekem is szokott lenni, - de hányás a vége.

- ha lehul a tested - az sosem jo. -mi akarsz lenni - zombi?

Just for today, be kind to yourself and others.
- ebbe sokminden benne van. - légy kedves magadhoz, akkor tudsz kedves lenni másokhoz.
- és csak akkor lehet megérteni azt, hogy miért is jo az élet, - ugyanis ilyenkor létrejon a kommunikácio...
két ember kozt. azért fontos hogy két ember kozt jojjon létre, mert az emberek azért vannak a foldon, hogy egymástol tanuljanak - olyan dolgokat, amelyeket a tulvilágban nem tudnak.
az élettel meg velejár a meleg.

- ha felgyorsul a szived az megint csak nem jo -- felgyorsulhat de nem jo ha tul... mert akkor valami baj van a sziveddel, - vagy a szivcsakráddal. - a szívcsakra a levego és energia továbbításának képviseloje...
- gondolj bele -- mibol áll a szív: izombol és rengeteg kissebb nagyobb érbol. - na meg 4 részbol.
- ez a érgombóca a tobbi érbe pumpálja a vért, és ezek az erek is kis sziveknek is tunhetnek - mert ha nem ér el hozzá a sziv pumpa akkor képessek onmaguktol ossze és szét huzodni - tehát pulzálni...

a kisvérkornek jol kell mukodnie.
csak ez után érdemes belemerulni az ilyesmibe...
szerintem.

Parr írta:

- ha lehul a tested - az sosem jo. -mi akarsz lenni - zombi?

Just for today, be kind to yourself and others.
- ebbe sokminden benne van. - légy kedves magadhoz, akkor tudsz kedves lenni másokhoz.
- és csak akkor lehet megérteni azt, hogy miért is jo az élet, - ugyanis ilyenkor létrejon a kommunikácio...
két ember kozt. azért fontos hogy két ember kozt jojjon létre, mert az emberek azért vannak a foldon, hogy egymástol tanuljanak - olyan dolgokat, amelyeket a tulvilágban nem tudnak.
az élettel meg velejár a meleg.

- ha felgyorsul a szived az megint csak nem jo -- felgyorsulhat de nem jo ha tul... mert akkor valami baj van a sziveddel, - vagy a szivcsakráddal. - a szívcsakra a levego és energia továbbításának képviseloje...
- gondolj bele -- mibol áll a szív: izombol és rengeteg kissebb nagyobb érbol. - na meg 4 részbol.
- ez a érgombóca a tobbi érbe pumpálja a vért, és ezek az erek is kis sziveknek is tunhetnek - mert ha nem ér el hozzá a sziv pumpa akkor képessek onmaguktol ossze és szét huzodni - tehát pulzálni...

a kisvérkornek jol kell mukodnie.
csak ez után érdemes belemerulni az ilyesmibe...
szerintem.

Kattints a kibontásához...

Kilépésnél másnál is felgyorsul a szívverés, normális velejárója... ha nincs kilépés, hanem nyugalmi állapot, vagy relaxálás, meditálás ott nincsen ilyen dolog, minden normálisan működik, de a testelhagyás mentálisan meg pláne, nem egy hétköznapi dolog..., így a tünet érthető

Ok - van test kilépés, - de érdekes lenne azt is gyakorolni - emellett, hogy hogy tudunk a legnagyobb mértékben bennelenni a testunkben.
- attol nem leszunk foldhozragadtak... csak jobban fogjuk értékelni az életet...
- hogy mia szép az életben, - a szagok a hangok az illatok, de a legjobban az hogy minden változó - és egymásra ható...
de ahhoz hogy észrevegyuk osszpontosítani kell - az ittlétunkre.

oliyboty írta:

V.T.! Amíg Nmarie is ideér Mivel lépsz ki asztrálisan? Mert hogy nem tudattal az már le lett tisztázva, mivel úgy mentálisan lépsz ki. De asztrálisan mik az ismertető jegyek? Válaszolja már meg valaki már

Hogy érted azt, hogy szem voltál? Írd már körül, hogy értsem Esetemben a tudattal való látást úgy értem, hogy a 3. szem helyéről láttam mindent, de tudattal vagy hogy mondjam Tehát olyan, mintha a 3. szemed helyét ideiglenesen a tudatod bitorolta volna és tudtad, mert láttad, hogy tök átlátszó az egész és csak egy kis pont a légüres térben... waaaa nem tudom elmagyarázni normálisan :12: Tehát légüres térben (univerzumban) lenne szintén egy légüres tér (átlátszó pont formájában), ami a tudatodat testesíti meg...

Kattints a kibontásához...

A szemet csak kepletesen irtam.Akkor ugy mondom mintha egy webkameraval neznek korul.Hiaba forgatod lefel a kamerat nem latod magat a kamerat csak a kepet.Igy erted?

asztrális projekció

Továbbra is várom a hozzászólást, mely tartalmazza az asztrális utazás ismertető jegyeit vagy azt, hogy asztrál kilépésnél mi a csudával lépsz ki... Csak ha szeretnék asztrál kilépést, akkor tudjam már, hogy mivel kell kilépni

Nem tudok kilépni... :12: Tegnap meditálást csináltam, hogy abból majd kilépek, ha elérem a transz állapotát..., tünetként megint jött egy erős szívverés, meg elnehezedés érzés az egész testemben, és a fejemnél meg azt éreztem, hogy mindjárt szétrobban belülről, nagyon erős összenyomó hatást, összepréselő érzést éreztem az egész fejemben, gondolom beindult aktívan a korona csakra működésem a szívcsakrával együtt, ami rá is ment a 3. szememre, mert ott is azt éreztem, hogy mindjárt szétrobban a homlokom ettől a nagy nyomástól..., aztán kénytelen voltam kicsit elkalandozni gondolatba, hogy ez az összenyomás érzés szűnjön már meg a fejemnél, homlokomnál..., de nem segített semmi sem..., szóval kilépni nem tudtam... :12:

Szerintem pihentesd a dolgot...
- orulj hogy a borodben vagy..._

- szerintem a _testkilépést_ - egyébként ereditileg olyan szituácioban praktizálták, - mikor _más megoldás nem volt_...
mondjuk mikor valaki bortonbe volt - lekotozték - kínozták ...
- és feltétlen szukségét érezte arra hogy kilépjen a testébol...

vagy mondjuk ha ...

[HIDE]http://belsohangok.kosza.eu/index.php/toeredekek-/-toeredekek-5[/HIDE]

Szerintem ez egy rövid kivonat és érdekes.

Testelhagyás szerintem álmunkban sűrűn megtörténik csak nem emlékszünk rá.
Magam részéről látom a testem ami vagy alszik vagy tesz valamit megesett hogy mosogatni láttam magam aztán ismeretlen növényeket és falut láttam bennszülött emberek gugoltak egy tűz körül a tűzben hús sült aztán éreztem egy döccenéses puhaságot és azt hogy ülök egyszercsak elindultam hogy mosogassak és el volt mosogatva mentem a további dolgomra és kiderült minden kész kizárásos alapon a testem önnálóan tette a dolgát miközben néztem a kunyhók előtti embereket hajlandó lennék ezt látomásnak vagy akár megszálásnak is nevezni ha nem észlelném a döccenős sűrüsödést és ütközést amikor visszalépek a testbe.
Más esetekben az űrben vagyok valakikkel beszélgetek fontos dolgokat imádom hogy mindent képes vagyok azzal a "testtel" megcsinálni hatalmas szabadságérzetet ad ezért sűrűn csak játszadozással kezdődik az egész és általában a végén is suhanok repkedek csavarodom és szaltózom mielőtt bedöccennék a testbe sajnálatos módon nagyon hamar elfelejtem a beszélgetéseket képeket volt amikor oda volt készítve papír leírtam az emlékeimet amelyek szerint átláttam a falon aztán át is mentem a szomszéd asszony könyvespolcán megjegyeztem egy könyvcímet másnap átmentem hozzá szétnéztem mindent ott láttam és a könyvet is ott találtam előtte soha nem voltam a házban. Megesett, hogy mindent sárgának- aranyos sárgának láttam, de más volt a sárgák érzete és ebből tudtam mi fal mi növényszerű mi "élő" de azt is tudtam hogy nem a földön saját síkon mozgok.
Hogy csinálom tudatosan? Elképzelek egy homokórát amibe elkezdem áttölteni a testem másolatát a tudatommal nem nagy homokóra és mire átpereg már mehetek is. Volt amikor több volt kint belőlem hát nem tudtam hogy lehetséges visszaérkezésnél meg is zavarodtam egy kicsit és később sokszor elmélkedtem rajta hogy nem valóságos dolog de aztán megadatott hogy három különbözőként észleltem 3 db-ot belőlem miközben a fizikai testem ült az udvaron egy fotelban ezt jól megvizsgáltam meg is nyugodtam és mindannyian másfelé mentünk, de ez nem volt tudatos osztódás nálam. Nem foglalkoztam sose vele nem olvastam erről anyagot és eddig nem is beszéltem különösebben róla most is Berni visszakérdezése miatt mondtam el.

Még valami ha az asztráltestet felépítjük mintegy segíteni a tudatnak a léleknek kilépni a fizikai testből akkor könnyebb a lelkeddel utazni otthagyva a fizikai testet az asztráltestet is. Az ilyen kilépésnél rezgést szoktam érezni és néha búgó hangot hallok
A lélekkel (én nevezem így.... biztos lehet másik elnevezése) a lélekkel olyan gyorsan lehet közlekedni ami szinte gyorsabb a fénysebességnél mint a nyíl úgy rohansz át bármin....
közben érzékelsz információkat fogadsz be. De mindig amikor a testek felől érkezik a jel vissza kell térni én húzó erőnek érzem. Ezért néha csak rövid idő az amit így lehet eltölteni (és nem is mindig értek egyet én még mennék) de mégis a sebesség csodálatos .... a sérülések elkerülésére nagyon kell figyelni itt is bár valami segítségül szolgál pontosan nem tudom mi de olyan mint egy navigációs rendszer magadon belül de eszméletlen gyors ahogy a sebesség is.

Milyen sérülésre gondolsz? Összeütközik két asztráltest?

:``:

A sebesség szinte biztos, hogy csak illúzió asztrál utazásnál van egy ilyen erős gyanúm.
Maga a téren való mozgás ugye nem biztos, hogy úgy történik mint ahogy mi a emberi tapasztalatainkból következtetünk, bár valszeg utólag így fogjuk fel. Sokkal inkább "ugrás" ez mint folyamatos mozgás. Mondjuk lehet hogy ez azon síkon belül nem de dimenziók között tuti. És a testbe való "vissza" lépésnél is. Bár tulajdonképpen nem is megyünk vissza sehova, mert el sem mentünk.
Ezért működik az továbbra is rendesen csak tudatunk van máshova áthelyezve.

Mondjuk én se igazán tudom mi van, de azt nagyon. A tudat megosztó képessége valószínűleg abból adódik, hogy valójában mindenhol ott vagyunk egyszerre csak nem vagyunk tudatában.
Persze ennek is biztos jó oka van.

Emlékszem amikor gyerek voltam, több alkalommal történt velem, hogy a testemen kívül találtam magam. (Nem tudom másképp kifejezni.) Szinte minden délután aludnom kellett 4-5 éves koromig. Ezek az élmények ezek alatt a délutáni alvások alatt történtek. Konkrétan emlékszem arra, hogy egy alkalommal nagymamám fektetett le aludni és Ő is elaludt. Az Elke által leírt rezgés-bizsergés szerű dolgot éreztem, aztán a következő pillanatban a szekrény tetejéről néztem nagymamám és „magam” az ágyban. A legnagyobb ijedtség amiatt fogott el, hogy a szekrény tetején vagyok, és ha ezt mama meglátja, akkor biztosan kikapok. Azt nem tudnám megmondani, hogy hogyan kerültem vissza a testembe. Az egészen biztos, hogy vissza akartam jutni az ágyba. Aztán valahogy mindig vissza is jutottam.
Ez a dolog aztán megszűnt és csak nem olyan régen, kb. másfél éve történt velem, hogy munka után fáradtan lefeküdtem a szőnyegre és becsuktam a szemem, hogy pihenjek. Egyszer csak azt éreztem, mintha oldalra lebegnék ebben a vízszintes helyzetben. Nagyon kellemes érzés volt. Aztán szerettem volna felkelni a földről, ami sikerült is, de csak nagyon lassan emelkedtem fel a függőleges helyzetbe. Ez is nagyon kellemes érzés volt, de közben éreztem, hogy ez kicsit szokatlan. Amikor felálltam, kinéztem az ablakon és nagyon jó érzéssel töltött el, hogy milyen szépen süt be a nap. Aztán egy női hangot hallottam, aki a nevemet kiáltotta. Olyan kiáltás volt, mint amikor a faluban az emberek bekiabálnak egymáshoz, mert szeretnének a másikkal beszélni valami miatt. Ekkor ért a legnagyobb meglepetés. A hang hatására ugyanis az történt, hogy a szőnyegen fekve, riadtan nyitottam ki a szemem. Valójában a testem mindvégig ott feküdt vízszintes helyzetben, csak én emelkedtem fel, a testem nélkül. Aztán felkeltem és kérdeztem a többiektől, hogy ki keresett, de azt mondták senki. Sokszor eszembe jut ez az eset azóta is.</SPAN>

anom írta:

A sebesség szinte biztos, hogy csak illúzió asztrál utazásnál van egy ilyen erős gyanúm.
Maga a téren való mozgás ugye nem biztos, hogy úgy történik mint ahogy mi a emberi tapasztalatainkból következtetünk, bár valszeg utólag így fogjuk fel. Sokkal inkább "ugrás" ez mint folyamatos mozgás. Mondjuk lehet hogy ez azon síkon belül nem de dimenziók között tuti. És a testbe való "vissza" lépésnél is. Bár tulajdonképpen nem is megyünk vissza sehova, mert el sem mentünk.
Ezért működik az továbbra is rendesen csak tudatunk van máshova áthelyezve.

Mondjuk én se igazán tudom mi van, de azt nagyon. A tudat megosztó képessége valószínűleg abból adódik, hogy valójában mindenhol ott vagyunk egyszerre csak nem vagyunk tudatában.
Persze ennek is biztos jó oka van.

Kattints a kibontásához...

Erdekes elgondolas

Viktor1981 írta:

Emlékszem amikor gyerek voltam, több alkalommal történt velem, hogy a testemen kívül találtam magam. (Nem tudom másképp kifejezni.) Szinte minden délután aludnom kellett 4-5 éves koromig. Ezek az élmények ezek alatt a délutáni alvások alatt történtek. Konkrétan emlékszem arra, hogy egy alkalommal nagymamám fektetett le aludni és Ő is elaludt. Az Elke által leírt rezgés-bizsergés szerű dolgot éreztem, aztán a következő pillanatban a szekrény tetejéről néztem nagymamám és „magam” az ágyban. A legnagyobb ijedtség amiatt fogott el, hogy a szekrény tetején vagyok, és ha ezt mama meglátja, akkor biztosan kikapok. Azt nem tudnám megmondani, hogy hogyan kerültem vissza a testembe. Az egészen biztos, hogy vissza akartam jutni az ágyba. Aztán valahogy mindig vissza is jutottam.
Ez a dolog aztán megszűnt és csak nem olyan régen, kb. másfél éve történt velem, hogy munka után fáradtan lefeküdtem a szőnyegre és becsuktam a szemem, hogy pihenjek. Egyszer csak azt éreztem, mintha oldalra lebegnék ebben a vízszintes helyzetben. Nagyon kellemes érzés volt. Aztán szerettem volna felkelni a földről, ami sikerült is, de csak nagyon lassan emelkedtem fel a függőleges helyzetbe. Ez is nagyon kellemes érzés volt, de közben éreztem, hogy ez kicsit szokatlan. Amikor felálltam, kinéztem az ablakon és nagyon jó érzéssel töltött el, hogy milyen szépen süt be a nap. Aztán egy női hangot hallottam, aki a nevemet kiáltotta. Olyan kiáltás volt, mint amikor a faluban az emberek bekiabálnak egymáshoz, mert szeretnének a másikkal beszélni valami miatt. Ekkor ért a legnagyobb meglepetés. A hang hatására ugyanis az történt, hogy a szőnyegen fekve, riadtan nyitottam ki a szemem. Valójában a testem mindvégig ott feküdt vízszintes helyzetben, csak én emelkedtem fel, a testem nélkül. Aztán felkeltem és kérdeztem a többiektől, hogy ki keresett, de azt mondták senki. Sokszor eszembe jut ez az eset azóta is.

Kattints a kibontásához...

Feltűnt nekem, hogy mikor a test kezd "kikapcsolni" fáradtság miatt, jöhet egy ilyen félig ébren félig alvás állapot. Ilyenben nekem is volt részem és olyankor lehet érezni különös áramlásokat és forgás érzetet a testben. Lehet azért mert jobban befelé tudunk koncentrálni, mivel kifelé kicsit elhalványulnak az érzékeink és olyat is észreveszünk ebben a lecsendesedett állapotunkban amit máskor nem. Vagy ez a félig alvás állapot egyféle meditatív tudat állapot, ami során jobban beindulnak a csakrák és az energia áramlás érezhetőbbé válik. Az is lehet mind a kettő megvalósul ilyenkor.
Főleg az előző esetében ez lehet egyféle kis fúzió ami segítheti nem tudatosan tehát nem készakarva a testből való "kilépést" a tudattal.

Biztosan nem véletlen, hogy a gondolkozás az elme lecsendesítésével lehet elérni leginkább a mélyebb meditatív állapot. Olyankor ugye az énünk is lenyugszik kicsit és valami más veszi át az "irányítást". Felsőbb énnek szokták ezt talán nevezni, de biztos van más pontosabb elnevezés rá.
De ez olyan dolog amit nem is jó túl magyarázni hanem inkább átélni kell.
Viszont ha valaki nem csak a véletlenre akarja bízni hanem megpróbálkozik vele tudatosan, akkor érdemes rajta elgondolkodni, hogyan is lehetne azt.

ma reggel 7.20...kinyitottam a szemem...feleségem éppen a pici etetésével volt elfoglalva...elég nagy volt a "zajszint" a hálóban...kinyitottam a szemem..de nem mozdultam...az oldalamon feküdtem, térdeim felhúzva, kezeim oldalra kinyújtva, tenyérnél összekulcsolva...az jutott eszembe, hogy milyen hülye pózban vagyok megint... még mindig nem mozdultam...visszacsuktam a szemem...egy pillanat múlva egy nagyalakú ovális tükör előtt álltam...de nem volt tükörképem!...ez nagyon meglepett...és ekkor tudatára ébredtem, hogy ez egy álom...és abban a szempillantában egy erős késztetést éreztem, hogy ugorjak bele a tükörbe...kilépési pontként tudatosodott bennem...uzsgyi! - gondoltam...olyan érzésem támadt, mintha valami beszippantott volna...hagytam megtörténni...nem ellenálni!...ez volt az utolsó gondolatom...miközben magával ragadott egy erős vibrációs hullám...majd egy pillanatra minden elsötétült...hanghatást most nem hallottam semmit...következő pillanatban ugyan abban a pózban, mint korábban feküdtem, teljesen kint voltam a testemből...kb. 1 méterre lebegtem a fizikai testem fölött...és mindkettőnek tudatában voltam...az egész testem áttetsző volt...a szobában ugyan azok a reggeli fények voltak, mint amiket akkor láttam, mikor nyitva volt a szemem...nagyon furcsa volt az érzés, hogy egyszerre voltam a testemben és a testemen kívül is, és mindkettőnek tudatában voltam...pár másodperc telt így el, mikor a pici felsírt, és én újra a testemben ébredtem....ez volt az első olyan kilépésem, ahol a teljes testem kint volt...még a fejem is úgy látszik, nálam az éber álomból való kilépés az, ami működik...reggeli órában...úgy látom, újra le kell porolnom az álomnaplómat, és odatenni az éjjeliszekrényre...