Tokaji Márton versei:

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:


Indulatok.

Éjszakának tömjén illatában,
hozzánk csapódik a pillanat.
Agyunknak rejtett zugában

a gondolat csak elhagyott mozdulat.
Bűntudatunknak kérges tenyerében,
meglapúlnak a csillagok.
Az időnek tengerében búcsúznak,
a felkavart indulatok.
A világunk lélekvesztőjében kuporogva
himbálódzik az éjszaka.
Mellünknek feszűlő szögön lóg
ifjuságunk korszaka.
Kesergő öröklét tátong a szürke semmibe,
téged bújtattak az áldozati bárány bőribe.
A kiterített hűség létezése, mint a ringlispíl forog.
Mások vagyunk!
Újjá születtünk,
s nem vagyunk angyalok....

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:


Az időkapujában.

Kitárom az időnek kapuját
úgy várom jöttödet.
Bátran lépj be rajta!
Hadd haljam léptedet.
Az elveszett illúzió világában
a képzelet pőrére vetkezett.
Ábrándos vágyban összeolvadva,
odaadóan vétkezett.
Míg a gyönyör csodáit a testben
lobogó láng emészti fel.
Addig álmaink időben és
térben vesznek el.
Az örök kétségbeesés hegyén
feléd kiáltok Istenem
Bocsásd meg bűnömet, ha vétkezem
.
 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:


Posteriori
/megállapítás,ítélet/

Kővel,tűzzel, vassal csiszolta évezredünket a történelem,
s megpróbálta nemzetünket kerékbe törve vallomásra

bírni.

Agyunkat kifacsarva, belőle alázatos eszmét

összegyúrni.

Kecsegtetve a túlélés édeskés tömjén illatával,
olykor vállon veregetve,
de kezünket, lelkünket gúzsba kötve,
szívünkben árulkodó jelet keresve,
feldarabolva dobták elénk a szabadságot.

A szemek izzó parazsában szétfröccsenő indulatok
feszültek oda és vissza.

Kemény öklökben hallgatott a létező csend,
s eluralkodott bennünk a közöny,

mert Trianon siralomházában virrasztva
feszítették meg,

Magyar történelmünket, szabadságunkat

itt

EURÓPÁBAN

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:


A tűnő idő.

Mosolyogva néz a néma Hold reám,
Mint feslő virág hosszú éj után.
Csendben szálldosnak az őszi levelek,
Égen suhanó ezüst fellegek.


Mivé lett életünk? Romhalmaz csupán.
Kiáltanék, de nem mozdul a szám.
Átölelnélek, mint gyönge Napsugár,
Az égen Nap sincs, elvitte a nyár.


Idő vad vizén egy ősz hajós evez,
Csónakja forog körbe, körbe megy.
Sebes ár sodorja, fogytán az erő,
Küzdene még, de letelt az idő.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Álomkötél.

"Érzed milyen, ha összeér,
Két kéz és reszkető tenyér"?
Szíved ver agyad eltompúl,
Az idő áll a forgás lassul.
Való élet ha visszatér,
Elszakad az álomkötél.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

A

G
Y
E
R
T
Y
Á
K


fénye


így............lobog..............így
ülsz......szíved nyitva, tárva......állsz
a.........................A........................a
ma............sötét éjszakában.............vi-
gány-..................A.....................lág
ban.......lélek be van zárva.......ban

így......................................hi
min-..............................á
den......................ba
 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Az idő örökkévalósága.

Amikor a holdsugár,beragyog életünkbe,
és felhőt kerget felénk az esti szél.
Szívünk egymásba kapaszkodik,
és nekünk mesél a csöndes éj.
Életünk rozsdás kapuja kitárúl,
fiatalságunk nyújtja a kezét.
A mélabús csend, velünk együtt zengi
a Vénusz énekét.
Fátyol köntösét leveti a Hold,
fénybe állva reszket a sötét.
A mozdúlatlan idő örökkévalósága,
hallgatja ezt az érzéki zenét.
A hasadó hajnal bíborfénye,
bevilágítja az élet örömét.
Bízni és hinni kell a sorsban,
elvesz tőlünk, de végül kárpótol mindenért.
 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Illúzió

Amikor a lelkek egymásba fonódnak
akkor a kezek is összekapcsolódnak.
A távolság elvész a szerelem
lobog.
Két szív már csak egymásért
dobog.
Egy az akarat és nincs közöny.
A létezés érzése
öröm.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Képzelet.

Merengő szemed fényében nézném
a tenger kék vizét.
Lobogó hajad hálójában bújva hallgatnám,
a szél üzenetét.
Ölelő karjaid között a boldogságban
fürdenék.
Veled együtt élném át a földi lét
minden örömét.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

A táj

Lépteid ritmusát kíséri vágyam,
kezed a kezembe lágyan simul.
Együtt sétálunk ketten a réten,
a fűszál a földhöz lapul.
Langyos szél borzolja a tájat,
virágillatot, hordozva szét.
Mozdulatlanságban pihen a táj,
s alszik a rét.
Fátyolfelhők árnya suhan az égen,
eltakarják a napsugarát.
Mi csendben ülünk a réten,
s hallgatjuk a tücsök dalát.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Kapcsolódások.

Ebben a tébolyult világban felfal
bennünket az élet vadona.
Rohanva ösztönünk után
hajszolva űz a lét tova.
Ködbebújva tünt el az ifjúságunk,
mely már az indulásnál elveszett.
Életünk vizén hajónk
zátonyra futott és elsüllyedt.
Az idő úgy folyik mint az ár.
Van benne - magány - talány,
bánat - öröm - csillogás,
keresztút és elbukás.
Az összekuszálódott életekben
kapaszkodik a földi lét.
Képzeletem kapujában várva,
belekiáltom a világba, hogy
Elég!

Elég!



 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Ébredés

Érik a hamvas hajnal a szobámban,
rohanva futnak perceim.
Téged idézlek félálmomban
a napsugárnak fényein.
Mozdulok homlokodhoz érve,
az ajkam rá csókot lehel.
Pihenjél kedvesem, sugom
a hajnal csak értem jött el.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

A boldogság.

Földi édenkertünk titkokkal tele,
dráma szenvedés és csókok szintere.
Arcod mosolyában kedves, néma vágy,
a megújúló Hold is szórja sugarát.
Tündérszárnyak hozták elém a csodát,
míg varázs szavakat suttogott a szád.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:


Jelenben élő múlt.

Selyemben csavartad a boldogságot,
a fiatalságom dédelgetett vágyait.
Soha nem kételkedtem benne, hogy
egyszer valóra válnak álmaink.
Akiket egymásnak teremt az élet,
jöhet, mehet, és bárhol élhet,
mert végül az origóhoz kell visszatérned,
s a sorsodat végig kell élned.
A múlt és jelen partjai között,
látogatóba jött hozzánk a kor.
Csigaházunknak csöndes magányában,
a sors szinfóniája most nekünk dalol.
Mint méheket a virágok illata
úgy csábit, bennünket az édes való,
s a jelenben élő múltunknak tengerén
úszik velünk az álomhajó.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Vágyakozás

Takarj be kedvesem a két kezeddel,
"Borulj reám, mint szemfedél."
Hadd mártózzam meg az élet vizében,
A teliholdnak éjjelén.

Ismerjük meg a boldog lelkek táncát,
Nyakad ívét hadd csókolom.
Hajítsuk messzire életünk láncát
Hiszen te vagy a holnapom.

Sodorjál magaddal a végtelenbe,
Mint a zene a dallamot.
Ne bízzunk semmit a véletlenre,
Együtt várjuk a holnapot.

Megölellek én az éteri térben,
Dereked átfogja karom.
Merűljünk el az élet tengerében,
Suttogjuk együtt akarom.
 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Látod?

Már milyen messze járnak,
szép álom képei az

ifjuságnak.

Boldog emlékei, nagy
történései a

fiatalságnak.

Vágyak csalódások, hiú
ábrándjai a felnőtt

világnak.

Vissza nem térnek, hiába
reméled,már csodák nem

várnak.

 

Tokaji Márton

Állandó Tag
Állandó Tag
Tokaji Márton verse:

Álom

Tündérszárnyon repülő fények
a szemed sugarában élek.
Ha behunyom a szemem félek,
hogy talán soha el nem érlek.

 
Oldal tetejére