Júniusban újabb 2500 magyar regisztrált az Egyesült Királyságban, hogy a Brexit után is szabadon vállalhasson munkát – derül ki a brit belügyminisztérium adataiból. Az érintetteknek még van egy évük a regisztrációt végrehajtani, így a jelenlegi 104 ezres szám még biztosan emelkedni fog.
Júniusban is aktívak voltak a magyarok
Júniusban újabb 2540 magyar regisztrált a brit belügyminisztériumnál (Home Office) annak érdekében, hogy a Brexit után is szabadon vállalhasson munkát a szigetországban. Ez ugyan március óta a legmagasabb havi adat, de továbbra sem számít kirívónak, egyértelműen látszik a járványhelyzet hatása, ami jelentősen lelassította a regisztrációt.
A mostanival együtt összesen 104 410 magyar jelezte eddig a brit hatóságoknak, hogy az Európai Unióból való kilépést követően is maradna az országban. Akik idén január előtt érkeztek, azoknak semmit nem kell tenniük, elég, ha jelzik a szándékukat a brit hatóságoknak, automatikusan megkapják a letelepedési engedélyt.
A regisztrációra 2021 júliusáig van lehetőség, vagyis a fenti szám még biztosan emelkedni fog a következő egy évben.
A Home Office adatai szerint 94 120 magyar Angliában telepedne le a Brexit után, 6040-en Skóciában, 1950-en Walesben, 1830-an pedig Észak-Írországban regisztráltak. Mivel negyedéves adatokat közölt most a belügyminisztérium, ezért az életkor szerinti megoszlásról is képet kapunk: a regisztrálók közül 92 670 fő 18 és 65 év közötti, majdnem 11 ezren 18 év alattiak, 850 fő pedig 65 év feletti.
Ez ismét alátámasztja azt a kivándorlással kapcsolatos korábbi vélekedést, hogy elsősorban a fiatal, munkaképes korú lakosság próbált külföldön szerencsét.
Lassan megint többen regisztrálnak, mint ahány magyar hivatalosan ott él
Az elmúlt években többször felhívtuk a figyelmet egy statisztikai anomáliára: a brit statisztikai hivatal (ONS) adatai jelentősen alulbecsülték a szigetországban élő magyarok számát. Ennek oka, hogy ők csak a hivatalosan regisztrált honfitársainkat tették be a statisztikába, miközben az EU-tagság alatt nem volt kötelező a regisztráció. Az ONS sokáig 80-90 ezerre tette a magyarok számát, majd ezt idén tavasszal részben a Brexit-regisztrációk nyomán 109 ezerre módosították.
A Portfolio becslései korábban 250 ezer főről szóltak, de most is azt gondoljuk, hogy a reális szám a hazavándorlókkal együtt is közelebb lehet a 200 ezerhez, vagyis
az ONS jelenlegi becslése még mindig alulmérheti a magyar populációt.
Erre utal, hogy a Brexit miatti regisztrációk száma lassan eléri a 109 ezres módosított adatot is. Jelenleg a hivatalos statisztikából kiindulva a magyarok 95,8 százaléka már jelezte, hogy az Unióból való kilépés után sem hagyná el a szigetországot, miközben még van egy év a regisztrációra, így több tízezerrel nőhet ez a szám.
Karantén ide vagy oda, márciusban is többezer magyar biztosította be magát a Brexit ellen
Ez egyébként nem csak magyar probléma, a bolgárok esetében például már másfélszer annyian regisztráltak, mint ahányan az ONS szerint az országban élnek. De a románok, a csehek és a lettek esetében is meghaladja már az arány a 100 százalékot, illetve a litvánok és a szlovákok is gyakorlatilag elérték azt.
Az ONS elvileg novemberben frissíti legközelebb a statisztikáját a június 30-i állapottal, így nem kizárt, hogy akkor ismét megemelik majd a hivatalosan az országban élőkre vonatkozó adatot is a regisztrációk hatására.
Milyen hatással lehet a koronavírus a kivándorlásra?
A következő időszak legfontosabb kérdése az lehet, hogy a koronavírus hogyan befolyásolja majd a kivándorlási hajlandóságot, illetve a külföldön élő magyarok életét. Jelenlegi becslések szerint a hatás kétféle lehet:
SOK MÚLHAT AZON, MEDDIG TART A JÁRVÁNY, LESZ-E MÁSODIK HULLÁM, ILLETVE MILYEN GYORSAN ÁLL TALPRA A GAZDASÁG ÉS TÉR VISSZA A FOGLALKOZTATÁS A KORÁBBI SZINTRE.
Beke Károly
Júniusban is aktívak voltak a magyarok
Júniusban újabb 2540 magyar regisztrált a brit belügyminisztériumnál (Home Office) annak érdekében, hogy a Brexit után is szabadon vállalhasson munkát a szigetországban. Ez ugyan március óta a legmagasabb havi adat, de továbbra sem számít kirívónak, egyértelműen látszik a járványhelyzet hatása, ami jelentősen lelassította a regisztrációt.
A mostanival együtt összesen 104 410 magyar jelezte eddig a brit hatóságoknak, hogy az Európai Unióból való kilépést követően is maradna az országban. Akik idén január előtt érkeztek, azoknak semmit nem kell tenniük, elég, ha jelzik a szándékukat a brit hatóságoknak, automatikusan megkapják a letelepedési engedélyt.
A regisztrációra 2021 júliusáig van lehetőség, vagyis a fenti szám még biztosan emelkedni fog a következő egy évben.
A Home Office adatai szerint 94 120 magyar Angliában telepedne le a Brexit után, 6040-en Skóciában, 1950-en Walesben, 1830-an pedig Észak-Írországban regisztráltak. Mivel negyedéves adatokat közölt most a belügyminisztérium, ezért az életkor szerinti megoszlásról is képet kapunk: a regisztrálók közül 92 670 fő 18 és 65 év közötti, majdnem 11 ezren 18 év alattiak, 850 fő pedig 65 év feletti.
Ez ismét alátámasztja azt a kivándorlással kapcsolatos korábbi vélekedést, hogy elsősorban a fiatal, munkaképes korú lakosság próbált külföldön szerencsét.
Lassan megint többen regisztrálnak, mint ahány magyar hivatalosan ott él
Az elmúlt években többször felhívtuk a figyelmet egy statisztikai anomáliára: a brit statisztikai hivatal (ONS) adatai jelentősen alulbecsülték a szigetországban élő magyarok számát. Ennek oka, hogy ők csak a hivatalosan regisztrált honfitársainkat tették be a statisztikába, miközben az EU-tagság alatt nem volt kötelező a regisztráció. Az ONS sokáig 80-90 ezerre tette a magyarok számát, majd ezt idén tavasszal részben a Brexit-regisztrációk nyomán 109 ezerre módosították.
A Portfolio becslései korábban 250 ezer főről szóltak, de most is azt gondoljuk, hogy a reális szám a hazavándorlókkal együtt is közelebb lehet a 200 ezerhez, vagyis
az ONS jelenlegi becslése még mindig alulmérheti a magyar populációt.
Erre utal, hogy a Brexit miatti regisztrációk száma lassan eléri a 109 ezres módosított adatot is. Jelenleg a hivatalos statisztikából kiindulva a magyarok 95,8 százaléka már jelezte, hogy az Unióból való kilépés után sem hagyná el a szigetországot, miközben még van egy év a regisztrációra, így több tízezerrel nőhet ez a szám.
Karantén ide vagy oda, márciusban is többezer magyar biztosította be magát a Brexit ellen
Ez egyébként nem csak magyar probléma, a bolgárok esetében például már másfélszer annyian regisztráltak, mint ahányan az ONS szerint az országban élnek. De a románok, a csehek és a lettek esetében is meghaladja már az arány a 100 százalékot, illetve a litvánok és a szlovákok is gyakorlatilag elérték azt.
Az ONS elvileg novemberben frissíti legközelebb a statisztikáját a június 30-i állapottal, így nem kizárt, hogy akkor ismét megemelik majd a hivatalosan az országban élőkre vonatkozó adatot is a regisztrációk hatására.
Milyen hatással lehet a koronavírus a kivándorlásra?
A következő időszak legfontosabb kérdése az lehet, hogy a koronavírus hogyan befolyásolja majd a kivándorlási hajlandóságot, illetve a külföldön élő magyarok életét. Jelenlegi becslések szerint a hatás kétféle lehet:
- Egyrészt várhatóan mindenhol emelkedik majd a munkanélküliség, ilyen helyzetben pedig a nem helyi munkavállalók fokozottan veszélyben lehetnek, hiszen a legtöbb országban a hazai munkaerő védelme élvezhet elsőbbséget. Emiatt sokan akár haza is térhetnek például munkahelyüket elveszítve.
- Másrészt viszont az itthoni munkanélküliség növekedésével nőhet azok száma is, akik külföldön „próbálnak szerencsét”, ez pedig akár élénkítheti is a kivándorlási hajlandóságot.
SOK MÚLHAT AZON, MEDDIG TART A JÁRVÁNY, LESZ-E MÁSODIK HULLÁM, ILLETVE MILYEN GYORSAN ÁLL TALPRA A GAZDASÁG ÉS TÉR VISSZA A FOGLALKOZTATÁS A KORÁBBI SZINTRE.
Beke Károly
