Tudomány - Fizika - Csillagászat

Lawrence M. Krauss

Kvantumember​

Richard Feynman tudományos munkássága
Megjelenés: HVG Könyvek, Budapest, 2016, 2017

Nem saját munka, köszönet a készítőnek
A 20. század talán legnagyobb hatású elméleti fizikusa, Richard Feynman megváltoztatta azt, ahogy napjainkban a tudományról gondolkodunk. A fáradhatatlan tudományos kutató számos területen újító volt, kvantumelektrodinamikai munkásságáért Nobel-díjban részesült.
Ismeretterjesztő tevékenysége során világos, könnyen érthető és szélesebb rétegek számára is befogadható magyarázatokat adott a tudományos módszerről, a kritikai gondolkodásról és a világ megismerésének megbízható módjáról: előadásairól film- és hangfelvételek készültek, számos könyvet írt, de a Challenger-katasztrófa kivizsgálásában való részvétele miatt vált igazán népszerűvé. Ugyanakkor színes egyénisége és játékossága kiemelte a tudomány szürke eminenciásainak sorából: irtózott a formalitásoktól, imádott bulizni és szenvedélyes kongadobos volt.

Lawrence Maxwell Krauss, elméleti fizikus és kozmológus az Arizoniai Állami Egyetem professzora. Richard Dawkins evolúcióbiológus szerint Krauss a kozmológia Woody Allenje. Több sikerkönyv, köztük A Star Trek fizikája (The Physics of Star Trek) szerzője.

Tasi István - Mi van, ha nincs evolució?​

A könyv az intelligens tervezés elmélete és az evolucionista felfogás fő vitapontjait mutatja be igényes, mégis közérthető formában. A szerző álláspontja szerint a darwinista szemlélet előítéletes materialista gondolkodásmódon alapszik, és a természet világával kapcsolatos ismereteink gyarapodásával fokozatosan elveszti befolyását. Ha a könyv gondolatmenete helytálló, és az evolúciós elképzelés valóban az emberiség eszmetörténeti tévútjának bizonyul, akkora egy alapvetően más típusú magyarázatra lesz szükség, hogy megértsük a lenyűgözően változatos földi élővilág eredetét. Egy erősödő tudományos áramlat képviselői szerint az élő szervezetek összetettségét nem hozhatták létre vak természeti folyamatok, hanem feltehetően egy felsőbbrendű értelem játszott szerepet a megtervezésükben…
2007

130.84 MB file on MEGA

mega.nz

Patrik Svensson

Tenger a tengerben​

Nem saját munka, köszönet a készítőnek!

A Sargasso-titok

A természettudósok Szent Grálja: a rejtélyes angolna

Patrik Svensson megindító története az élet csodájáról szól: az örök visszatérés titkáról, az élet misztikus körforgásáról. Létezik egy olyan állat a Földön, amely meghódította az egész bolygót. Itt él velünk is, a folyóinkban, tavainkban. Mégis kizárólag egyetlen helyen szaporodik, valahol Florida közelében a tenger mélyén. Hogyan lehetséges ez?
Minden angolna a Sargasso-tengerben születik, lárvaként ússza át az Atlanti-óceánt, majd évtizedekig lakik édesvízben, többek között Európában is. Ebben az életszakaszában az angolnának nincs neme, nem foglalkoztatja más, csak a szabad élet. Egészen addig, amíg kap egy titokzatos jelet. Akkor előhívja emlékeit szülőhelyéről, a táplálkozást örök életére abbahagyja, és elindul vissza a hazájába, hogy ott találjon párt, ott rakjon ikrát, ahol maga is megszületett. Mi nem emlékezünk csecsemőkorunkra, ez a hal viszont vissza is talál oda. Az angolna a hűség, a hagyományok, az emlékezés szimbóluma. Arisztotelésztől Sigmund Freudig sokan próbálták megfejteni ezt a szimbólumot, szinte mindig sikertelenül.

Az elmúlt negyven évben a világ angolnaállományának 95%-a tűnt el. A földi élővilágnak ez a csodája végveszélybe került.

Patrik Svensson író, egy svéd angolnahalász fia ebben a könyvben nemcsak az angolna kultúrtörténetét meséli el, de arról is vall, hogyan alakította az ő személyes életét ez a hal akkor, amikor még tömegesen élt Európa vizeiben. A Tenger a tengerben egy felkavaró erejű, gyönyörű beszámoló az elveszett világról, a pusztuló életről.

Alfred Edmund Brehm

Az állatok világa​

Nem saját munka, köszönet a készítőnek!
A 19. század közepére a gazdaság, a tudomány, a technika fejlődése lehetővé tette a fejlett európai civilizációk számára, hogy a föld addig ismeretlen vidékeit is birtokukba vegyék, természeti erőforrásait feltérképezzék, kiaknázzák. Először a felfedezés, feltérképezés, számbavétel volt soron, azt követte a gyarmatosítás, amelynek révén megszerzett gazdagság egyszersmind a gyarmatosító hatalmak további fejlődésének alapját is adta. Kalandorok, utazók, tudósok ezrei keltek útra, hogy az addig sosem látott tájak kincseit megismerjék, megszerezzék. A tudomány is sokat profitált ezekből a felfedezésekből: addig sosem látott élőlényekkel, ökoszisztémákkal ismerkedett meg. Linné, Humboldt, Darwin, és nem utolsósorban Brehm munkái nyomán, a föld egészének élővilágát megismerve az emberi tudás új horizontja tárult fel. Az „otthon maradott” milliókban ugyanakkor nagy igény mutatkozott a tudományos ismeretterjesztésre, érdeklődéssel falták az utazók nemegyszer hihetetlen kalandjainak leírását.
A 19. század derekán a föld élővilága hatalmas területeken szinte még érintetlenül őrizte az évmilliós evolúció révén létrejött paradicsomi állapotot. Alfred Brehm ezzel a paradicsommal találkozott utazásai során. Számtalan saját megfigyelése, úti élményei, tanulmányai, tudományos munkássága, írói kvalitása a tudományos ismeretterjesztés mindmáig egyik legkiválóbb képviselőjévé tették.
Brehm munkája az egyik első mű, amely az állatok életének tanulmányozására helyezi a hangsúlyt: nem felboncolt állatok, csontvázak, részletek vonzották, hanem az élő állatok viselkedése.
Az állatok világa első kiadása 1863-ban jelent meg, amelyet több német nyelvű kiadás követett, a negyedik 1927-ben jelent meg. Az állatok világa lassan hatalmas tudományos-ismeretterjesztő vállalkozássá terebélyesedett. Nem csak Brehm, hanem egy sor nagyhírű tudós is közreműködött létrehozásában, továbbfejlesztésében. Egy sor nyelvre lefordították, a CD-hez felhasznált magyar kiadás a negyedik német alapján készült. A kor jeles hazai tudósai fordították, írták, magyar vonatkozású fejezetekkel egészítették ki, beépítették a friss tudományos eredményeket is. Élvezetes, közérthető stílus, ugyanakkor precíz, tudományos alaposságú rendszerezettség jellemzi nemcsak a Brehm által írt részeket, hanem az egész művet, a később született részeket is. „A Nagy Brehm” az állatvilágról szóló ismeretek utánozhatatlanul gazdag tárháza még ma is. Az állatrendszertant követő struktúra a főemlősöktől a primitív egysejtűekig az egész föld ökoszisztémáját elénk tárja. Éppúgy helyet kaptak benne a távoli egzotikus dzsungelek állatai, mint a hazánkban honos kutyafajták vagy egyéb háziállatok. Külön könyv foglalkozik a mikrobiológiával: a bakteriológia lebilincselően izgalmas történetét a 19. kötet tárja elénk.

Francis S. Collins

Isten ábécéje​

Egy tudós érvei a hit mellett

Nem saját munka, köszönet a készítőnek
A szerző világhírű természettudós, az egyik legfontosabb 20. századi tudományos vállalkozás, a humán genom projekt korábbi vezetője, aki életének egy pontján – még a nagy tudományos felfedezései előtt – a hit felé fordult. Ennek a mélyreható átalakulásnak a lenyomata ez az elgondolkodtató, közérthető, nagyon őszinte és izgalmas könyv, amely egyaránt szól a kétkedőkhöz és a hívőkhöz, a világi gondolkozásúakhoz és a mélyen vallásosakhoz, és a tudomány iránt érdeklődők számára is van új mondanivalója.
Az ember teljes génkészletét feltérképező projekt egykori vezetőjeként írhatott volna egy minden konfliktust kerülő, általános elismerésre joggal számot tartó könyvet minden idők egyik legfontosabb és legcsodálatraméltóbb tudományos eredményéről, de ez a könyv valami egészen más.
Collins számára hívő keresztény tudósként a legfontosabb a tudományos és a spirituális világképek kibékítése. Nemcsak azt kívánja bebizonyítani olvasóinak, hogy azok, akik a vallás és a tudomány összeegyeztethetetlensége mellett érvelnek, jó- vagy rosszhiszeműen csúsztatnak, de azt is, hogy a tudomány jelenlegi ismeretei nemcsak hogy nem zárják ki Isten létezését, hanem egyenesen valószínűvé teszik.
Amerikaiként a tudomány és a vallás legfőbb ütközőpontját az evolúció elfogadásában látja, és meglepő módon büszke keresztényként egyúttal büszke evolucionistának is vallja magát.
Ez az olvasmányos könyv jó alkalmat kínál számunkra, hogy elgondolkozzunk az emberi létezés legnagyobb kérdésein.

Hargittai István

Teller​

Nem saját munka, köszönet a készítőnek
Teller Edét legtöbben „a hidrogénbomba atyja”-ként ismerik, neve ma is sokakban kelt szélsőséges érzelmeket. Vannak, akik számára Teller volt a hidegháború hőse, mások viszont az ördögi rossz szellem megtestesítőjének tekintik. A valóságos Teller valahol a két szélsőség között található.Hargittai István előítéletektől mentes, kiegyensúlyozott képet rajzol Tellerről, a sokoldalú és gyakran titokzatos tudósról, a 20. század viharos történéseivel a háttérben, amelyek nélkül nem lehetne megérteni Teller cselekedeteit és motivációit.
Mindeközben sok korábbi tévedést, félreértést és félremagyarázást is helyesbít. Munkájában sok olyan forrásra támaszkodik, amelyek eddig ismeretlenek voltak, és amelyeket magyar, német és amerikai levéltári anyagokból tárt fel. Ezt egészítik ki azok az interjúk, amelyeket olyan, a Teller-életmű szempontjából kiemelkedően fontos személyiségekkel készített, mint Richard Garwin, Freeman Dyson, George A. Keyworth és Wendy Teller.A könyv áttekinti Teller életének legfontosabb vonatkozásait. Ezek között hangsúlyos szerepet kapnak a zsidó magyar gyökerek, a kényszerű emigráció, a kimagasló tudományos felfedezések és az Egyesült Államok védelmével való teljes azonosulás. A könyv részletesen tárgyalja Teller tevékenységét a hidrogénbomba kifejlesztésében, könyörtelen machiavellizmusát, amellyel céljai felé tört, elszántságát az USA második fegyverfejlesztési laboratóriumának megteremtésében, valamint Robert Oppenheimer biztonsági meghallgatása során tett tanúvallomását, amelynek következtében tudóstársai hosszú évtizedekre kiközösítették.Tellert a 20. század egyik legnagyobb fizikusa, Enrico Fermi így jellemezte: „olyan monomániás, akinek egyszerre sok mániája van”. Teller egyebek között csökönyösen ellenezte a kísérleti atomrobbantások betiltását, és gátlástalanul propagálta a Stratégiai Védelmi Kezdeményezést. Ugyanakkor a hidegháború idején tanúsított elszánt harca valószínűleg elősegítette a Szovjetunió felbomlását és a szabad világ győzelmét ebben a világméretű küzdelemben.Végül is, ki volt az igazi Teller? A mindenre elszánt harcos, aki főszerepet játszott a hidrogénbomba kifejlesztésében, aki tönkretette Robert Oppenheimert, és aki rávette az amerikai kormányzatot, hogy dollármilliárdokat öljön bele a kivihetetlen „csillagháborús tervekbe”? Vagy az odaadó férj, a hűséges barát, a hazafi és a szinte korlátlan fantáziájú, eredeti gondolkodású, termékeny tudós? Ez a könyv minden korábbi próbálkozásnál alaposabban és sikeresebben mutatja be e különlegesen bonyolult tudós-politikus végtelenül ellentmondásos természetét minden hibájával, tévedésével és egyben minden ragyogásával és a haladást elősegítő tevékenységével együtt.
A szerző, Hargittai István akadémikus, kutatóprofesszor kémiai tárgyú könyvei mellett az elmúlt évtized olyan elismert műveinek szerzője, mint a magyarul is megjelent Doktor DNS. Őszinte beszélgetések James D. Watsonnal; Az öt világformáló marslakó; Képes szimmetria (Hargittai Magdolnával), Út Stockholmba. Tudósok és Nobel-díjak; Életeink. Egy tudományos kutató találkozása a 20. századdal; Szimmetriák a felfedezésben (Hargittai Magdolnával).

Ananyo Bhattacharya

Neumann János – Az ember a jövőből​

Nem saját munka, köszönet a készítőnek
Neumann János: az elfeledett zseni, aki a világunkat kitalálta.

Úgy tartották, a maga idejében Einstein mellett a legokosabb ember volt a Földön.
Az információs korszak talán el sem kezdődött volna, valószínűleg nem használnánk mobiltelefonokat és internetet, nem volnának atomerőműveink, önműködő automatáink és számítógép vezérelte rendszereink, ha nem születik meg 1903-ban Budapesten egy magyar zseni, akit Neumann Jánosnak hívtak.
Neumann tizenhét évesen kezdte matematikusi pályafutását, a világ legnagyobbjai jártak a csodájára. A nemzetközi porondra lépő magyar tudós azonban nem pusztán a matematikában, de annak gyakorlati alkalmazásában is számos területen lenyűgözőt alkotott. Miután részt vett az Egyesült Államok híres-hírhedt Manhattan-tervében, a játékelmélet alapjainak lefektetésével örökre átírta a közgazdaságtan, a politikatudomány, a pszichológia, az evolúcióbiológia és a hadtudomány törvényeit.
Közreműködött a hidrogénbomba elkészítésében, majd megalkotta a világ feltehetőleg első programozható számítógépét. A nem sokkal ezután kidolgozott automataelmélete tudósok generációit inspirálta az önreprodukáló gépek előállításában. Felfedezte az emberi agy és a számítógép működése között húzódó párhuzamokat, amellyel pedig óriási lépést tett a mesterséges intelligencia megalkotása felé.
Neumann János eredményei mind a mai napig korszerűek, évről évre egyre hátborzongatóbban. Élete kész regény: nem sokan vehettek részt ilyen tevőlegesen a történelem és a tudomány alakításában.

Az ember a jövőből a magyar zseni pályáján kalauzolja végig az olvasót, alaposan elmélyedve Neumann egyes kutatási területeinek lenyűgöző részleteiben, ám azok számára is megannyi izgalmat tartogatva, akik egyszerűen egy kivételes elme életútját, karakterét, dilemmáit és gondolkodását szeretnék megismerni.

Énekelhető törvények, Kísérletek gyerekeknek

Steve Jones

A vérünkben van​

Amiről a gének mesélnek

Nem saját munka, köszönet a készítőnek
A genetika a modern természettudomány – és egyesek szerint a történelem, a filozófia meg a jog – központi kérdéseivel foglalkozik. A gének kapcsolatot teremtenek a múlt és a jelen közt, s gyakran magukban rejtik hordozóik végzetét. Ebben a páratlanul lenyűgöző tudományágban hétről hétre új, meghökkentő felfedezések születnek. És a génjeinkbe rejtett tudás megismeréséhez keresve sem találhatnánk Steve Jonesnál kitűnőbb kalauzt. Érdekfeszítő új könyvében, valamint az azonos témájú BBC-sorozatban fölteszi a kérdést: mi az, ami „a vérünkben van” – és mit is jelent ez tulajdonképpen. A családokat és a nemzeteket mindig is a vér kötötte össze. A gondolat, hogy az emberrel nemzedékek óta halott ősök örökségeként vele születik a végzete, jóval régebbi, mint a természettudomány. Az Ótestamentum volt az legelső genetikai tankönyv, és az öröklődés gondolata olyan nagy hatású, hogy tanulmányozását harminc évig tiltották a Szovjetunióban. Ma a genetika mindenkit érdekel, de sokan nem tudnak eligazodni benne – A vérünkben van segít tájékozódni. Steve Jones megmagyarázza, mi a közös a nemekben és az adókban, milyen új nevet kapott a fajgyűlölet, és miben egyezik a „bűnöző génről” folytatott meg a reformáció kialakulásához vezető vita. Tudta ön, hogy valószínűleg Hódító Vilmostól származik? És ha erről meg akar győződni, leghelyesebb, ha a mormonokhoz fordul, akiket vallási meggyőződésük a humángenetikai kutatások középpontjába helyezett? Hogy miféle rokonság van a walesiek és a Pápua Új-Guinea népe közt, és mi köze a mutációnak ahhoz, hogy e könyv vásárlói jobban teszik, ha nem mennek feleségül szerzőjéhez?

A vérünkben van nyomon követi, milyen nyugtalanítóan közel jár a genetika azokhoz a kérdésekhez, melyeket a filozófia, a teológiai, sőt a politika vet fel. A sors, az élet és a halál kérdéseivel foglalkozik. Vannak, akik szerint a tudomány az emberi autonómiát veszélyezteti. Ha minden a génekben rejlik, mi marad a szabad akaratnak? Ha az ember csak egy megdicsőült majom, akkor hol a lélek? És ha a társadalom végeredményben csak a gének átörökítésének biztosítására szolgáló mechanizmus, hol a helye a jónak meg a rossznak? Ha valaki ítéletet alkothat ezekről az alapvető kérdésekről – amelyek mind egy-egy ősi problémát fogalmaznak meg újra a tudomány nyelvén –, az feltétlenül Steve jones, aki a legritkább állatfajhoz tartozik: olyan tudós, aki kételkedik a saját tudományában. Újszerű módon veti fel a kérdéseket, és néha meg is válaszolja őket.

Venetianer Pál

Génmódosított növények​

Mire jók?

Nem saját munka, köszönet a készítőnek
Ma a világon példátlan gyorsasággal növekszik a genetikailag módosított növények vetésterülete. Hogy ez jó vagy sem, arról intenzív és indulatos szakmai, politikai, gazdasági, és médiaviták folynak. De miről is vitatkozunk?
Tudta ön, hogy:
…a DNS önmagában nem élő anyag?
…a klónozás – bárhonnan is származik a kijelölt gén – többnyire az Escherichia coli nevű emberi bélbaktériumban történik meg?
…Dolly, az első klónozott bárány a 227-ik kísérletre sikerült?
…a papaját a géntechnológia mentette meg a kipusztulástól?
A szerző, aki a génsebészet aktív művelője, a mezőgazdasági GM-technológia mibenlétét, hasznosságát, illetve veszélyességét elemzi. Célja a hiteles, érdekes, szórakoztató tájékoztatás.
„Ami pedig a véleményeket, hipotéziseket, spekulációkat, jóslatokat illeti, megkísérlem azok torzításmentes ismertetését, majd – ahol szükséges és lehetséges – állást foglalok velük kapcsolatban. Nem óhajtom ugyanis titkolni, hogy e kérdések többségéről valóban határozott véleményem van – ami nem a két szélső álláspont számtani közepe.”
Venetianer Pál (1935 -) az MTA rendes tagja, az Academia Europaea és a Német Tudományos Akadémia tagja, a Szegedi Biológiai Központ kutatóprofesszora. Szakterülete a molekuláris biológia. Több mint százhúsz tudományos közlemény, valamint öt népszerűsítő könyv szerzője.

Fizika Fakultatív könyvek a 80-as évekből, a Gimnázium 3-4.-ik osztálya számára.
LINK: https://mega.nz/#F!OLA0VA5Y!1K40_lH6ajpg-R5Zl8_eMA

Sajnos már csak üres mappa jelenik meg.
A feltöltést siral készítette. Tudna-e valaki segíteni, újra feltölteni?

Klaus Beuth, Olaf Beuth Az elektronika alapjai I-III. - Villamosságtan/Félvezetők/Digitális áramkörök

Sárneczky Krisztián - Magyarok a Naprendszerben - és azon túl



Az 1960-as és az 1980-as évek között hazánk nagyhatalomnak számított a csillagászati felfedezések terén. Az MTA Csillagvizsgáló Intézetében folyó szupernóvakereső program keretében addig ismeretlen vendégcsillagok, üstökösök és kisbolygók sorát azonosították. A három évtizeden átívelő munkát két kisbolygókutató vállalkozás öleli közre. Az egyik 1933 és 1943 között a Sváb-hegyen folyt, míg jelenleg a Szegedi Tudományegyetem és a Konkoly Obszervatórium együttműködésében fedezik fel a Naprendszer újabb és újabb tagjait. Eközben amatőr csillagászok népes tábora figyelte és figyeli az égbolt minden rezdülését, melynek eredményeként többen is átélhették azt a földöntúli örömöt, amit egy ismeretlen égitest megpillantása okoz. Bátran kijelenthetjük, hogy a történelem viharai közt, gyakran igen szegényes körülmények mellett – mint a tudomány oly sok területén – a magyar csillagászatnak is sikerült maradandót és értékeset hozzátennie az egyetemes tudáshoz. Amennyiben viszont szeretnénk megismerkedni ezekkel az eredményekkel, nagy bajba kerülünk, ugyanis csak nehezen elérhető és szétszórt források alapján tudunk tájékozódni. Ezen az áldatlan állapoton szeretne változtatni könyvünk, amely nemcsak az összes magyar kisbolygó-, üstökös-, nóva- és szupernóva-felfedezést ismerteti, hanem a Naprendszer égitestjein található magyar vonatkozású elnevezések gyűjteményes kötete is egyben.
2005

Katie Mack - A mindenség vége
mármint asztrofizikai szempontból




Katie Mack elméleti asztrofizikus, az univerzum kezdetét, evolúcióját és végét kutató csillagászati és fizikai kozmológia számos területével foglalkozik. Kutatásai mellett aktív tudomány-népszerűsítő (több százezer Twitter-követővel), aki szellemes és könnyed stílusban tudja tudományága keveseknek hozzáférhető megállapításait a laikus olvasóközönség számára is érthetően közvetíteni. Könyvében az univerzum végéről való gondolkodás jelenleg rendelkezésünkre álló eredményeit mutatja be: szuperteleszkópok és részecskegyorsítók legfrissebb megfigyelései rajzolják át eddigi ismereteinket elképesztően izgalmas (és egyben félelmetes) új lehetőségekkel, és változtatják meg nézeteinket arról, hogy mi képzelhető el (és mi nem) a kozmosz távoli jövőjében. Költők és filozófusok a történelem kezdete óta vitáznak és tépelődnek azon a kérdésen, hogy miként fog véget érni a világ. Hála a természettudományoknak, ma már pontosan tudjuk a választ: tűz emészti el. Katie Mack segítségével a meredély legszélére állva tekinthetünk le a végtelen sötétségbe – tudományos szempontból.
2022

Martin Rees - A jövőről



Mi vár ránk a jövőben? Martin Rees, a világ egyik legkiemelkedőbb tudósa ebben a könyvében erre a kérdésre keresi a választ. Nyugtalan, rohamosan változó világunkban létünket fenyegető problémákkal kell szembenéznünk. Ha el akarjuk kerülni ezeket az ijesztő veszélyeket, akkor globálisan, távlatokban kell gondolkodnunk. Rees szerint az élhető jövőbe vezető út megtalálása, elválaszthatatlan a tudomány és a technika fejlődésétől.
A biotechnológia, a kibernetika, a robotika és a mesterséges intelligencia fejlődése segíthet leküzdeni az emberiséget fenyegető veszélyeket az éghajlatváltozástól az atomháborúig. Az űrtudományok további fejlődése pedig lehetővé teszi az emberiség számára, hogy robotjaink segítségével felderítsük a Naprendszert és az azon túli világot. A legnagyobb kihívás, hogy vigyázzunk a Földre és törődjünk vele, mert nincsen számunkra B-terv, elérhető távolságban a Föld az egyetlen hely, ahol élhetünk.
A jövőről lebilincselő bepillantást nyújt az élenjáró tudományos kutatás és a csúcstechnológiák világába; közérthető és bárkit magával ragad, aki meg akarja érteni az emberiség földi és földönkívüli jövőjét meghatározó kritikus kérdéseket.
2020

Dr. Kulin György - A kis csillagász távcsöve



A rakétakísérletek eredményei és az űrhajózás megvalósulásának közelsége egyre fokozzák az érdeklődést a csillagászat iránt. A hazánkban már jelentős múltra visszatekintő amatőrcsillagászat napjainkban rohamos fejlődésnek indult. Megnövekedett az igény a csillagászati távcsövek iránt. A felmerült szükséglet kielégítésére létesült a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kebelében az Uránia Ismeretterjesztő Intézet, amely erejéhez mérten igyekszik feladatát betölteni. Segítségére siettet a mozgalomnak a Magyar Optikai Művek vezetősége többszáz fajta optikai elemmel, amelyekből e könyv útmutatása alapján házilag készíthetők távcsövek.
Építhetünk olyan egyszerű távcsöveket, amilyennel Galilei 350 évvel ezelőtt korszakalkotó felfedezését tette. De megmutatjuk a módját, hogyan készíthetünk ennél tökéletesebb távcsöveket is.
A csillagászat gyors fejlődését a nagyobb teljesítőképességű távcsövek segítették. Elmondjuk ebben a kis könyvben azt is, miként készíthet az amatőr a bolygók megfigyelésére is alkalmas eszközt. Olyan részletességgel ismertetjük a távcsőtükör készítésének eljárását, hogy annak alapján 20-25 cm átmérőjű távcső birtokába is juthatunk.
Mondanivalónk gerincét a távcső alkotja, de alkalmat találunk arra is, hogy a kezdő amatőrök számára csillagászati alapismereteket közöljünk.
A könyv útmutatása alapján már az általános iskolás is elindulhat az amatőrcsillagászat útján, mert a legegyszerűbb megoldásokkal kezdjük a távcsőépítést. De szól ez a könyv azokhoz a felnőttekhez is, akik számára gyermekkoruk óta megvalósíthatatlan vágy maradt, hogy szórakozásképpen közelebbről megismerkedhessenek a csillagos égbolt szépségeivel.
1961

75.74 MB file on MEGA

mega.nz