Kivágatta a Kossuth tér fáit, a BVSC fáit, és ha rajta múlik, a Nagymező utcában sincsenek ma platánok. Úgy látja, ő legalább ki meri mondani a valóságot, még ha balhé is van belőle, a polgármestereket viszont szorongatják a választók. Szerinte Budapest fáit lassan le kell cserélni, különben baj lehet. Móczár Bélával beszélgettünk.
“ Egy nyomorék fasornak semmi értelme, se díszérték, se környezetvédelem. Ha a lábunk beteg és levágunk belőle, abból nem lesz új láb
– szókimondó stílusban vág a közepébe Móczár Béla. Az idén 76 éves kertészmérnök a legfrissebb ügyéről, a BVSC jegenyéiről beszél. Menthetetlenek voltak – mondja. Szakvéleményében mind a 71 fát kivágásra javasolta, mert szerinte baleset- és életveszélyesek voltak. Ki is vágták őket, jönnek majd új juharok helyettük. De nem a helyükre, „azt sosem szabad, olyan lenne, mint egy ebolában elhunyt lepedőjébe feküdni” – mondja.
Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor
Csonka jegenye a BVSC sporttelepén
Ami szar, az szar
Móczár Béla szerint akinek van kellő tapasztalata, tudása, az ránézésre látja egy fáról, beteg vagy életképes – pontosan, mint egy orvos. „Több mint 600 cikkem jelent meg, ennek mintegy fele kertészeti témakörben a kertépítésről, fákról, növényekről és egy könyvem a Kerítést élősövényből . Már a hatvanas években ezzel foglalkoztam.
“ A helyzet az, hogy Magyarországon a szakmában ma már nem merik kimondani, ha egy fát ki kell vágni. Mert abból politikai ügy lesz, civil tiltakozás. Én a szakmai múltammal már megtehetem, hogy nevén nevezzem a dolgokat: a szarról kimondom, hogy szar.
Választási favágás
Móczár a 23 fővárosi önkormányzatból 20-nak dolgozott. A polgármestereket a véleményére nyitott, értelmes vezetőknek látta, akiket viszont szorongatnak a szavazók. „Eljutottunk oda, hogy egy polgármester nem mer belefogni parkok felújításába a várható tiltakozás miatt, és ez most már szinte minden ilyen ügyet, amikor kivágás után új fákat telepítenek, mert elkerülhetetlen, végigkísér” – mondja.
„Két évvel a választások előtt nem tanácsos fákat kivágni. Még akkor sem, ha tudható, bármi történhet később. Akár agyon is üthet valakit egy kidőlt fa. Pedig a felelősséget a fa tulajdonosa, karbantartója viseli, illetve még a szakértő, ha adott véleményt” – sorolja.
“ Ha a politikusok, döntéshozók nem a választási ciklusok szerint gondolkoznának, hanem akkor orvosolnák a bajt, amikor szükséges, elkerülhető lenne a balesetek többsége és még szép, egészséges fasorokat ligeteket is kapnának a környezetükért aggódó állampolgárok.
Móczár szerint a vele szemben állást foglaló szakértők nem vállalnak felelősséget a szakvéleményükért. „Eddig egyetlen zöld szervezetek, vagy lakosok által felkért szakértővel nem találkoztam, aki írásba adta volna, hogy erkölcsi, anyagi felelősséget vállal egy fa meghagyásáért, ha az mégis bajt okoz. Elképesztő, hogy emberek tömegesen állnak ki haldokló fák mellett. Ha már három hajtást látnak, azt hiszik, élő fát védenek.”
A fény felé dőlnek
Móczár neve gyakran előkerül, ha a fővárosban fák sorsáról kell dönteni, a megbízásainak rendszerint kivágás és fapótlás a vége. Elég nagy médiaérdeklődés kísérte például 2007-ben a fővárosi Nagymező utcai platánokért harcoló mozgalmat, amely végül diadalmaskodott a mélygarázst favorizáló terézvárosi önkormányzat és a kivágásukat javasló Móczár ellen. A platánokat testükkel védték zöld szervezetek és az ott lakók: a fák maradtak és mélygarázs se lett.
Móczár akkor és most is a faállomány cseréjét tartotta és tartja az egyetlen megoldásnak, szerinte a városi környezetbe karcsúbb fafajtákra van szükség. A kertészmérnök szerint a kérdés az, hány évet maradnak még ott, ahol nyilvánvalóan nincs elég helyük.
„Egy platánfa lombkoronájának átmérője eléri a 25 métert, magassága 30 métert. Ezek a fák bőven túlhaladták a rendelkezésükre álló területet, de senki nem törődik ezzel, régen ránőttek a házakra. A házak leárnyékolják őket, ezért a fák az úttest felé dőlnek fényért, a súlypontjuk kimozdult a középpontból, ami a kidőlés esélyét növeli. Persze, szépek, de öregek, a platánoknak egyébként is parkokban a helyük, a Nagymező utcában lakóknak se jó, hogy nappal is sötétben vannak a szobák” – vélekedik mindmáig Móczár.
Fotó: MTI / Bruzák Noémi
Nagymező utcai platán, megmenekült
Gyurcsány is vágja ki! A Vigadónál is vágják ki!
Móczár szerint a fővárosi faállomány jó része megérett a cserére.
„A jegenyék a fűzfák, a gesztenyék, a platánok a 30-as, 50-es években voltak divatban. Nagyon sokat ültettek belőlük országszerte, de mára végképp kiöregedtek. Ilyenkor a teljes fasort vágni kell, és a visszavágás se segít rajtuk, mert puha fákat ezzel nem lehet megmenteni, legfeljebb egy tölgyet, egy hársat egy bükköt” – magyarázza.
Mint mondja, a budai oldalon elkerülhetetlen lesz a beteg, öreg, sok esetben fertőzött vadgesztenyék kivágása. A Városmajorban már dőlt ki a közelmúltban gesztenye, és 2006-ban, a tűzijáték idején tomboló viharban is vadgesztenyék okozták két ember halálát – emlékeztet.
„Én Gyurcsány Ferencet is arra biztatnám, vágja ki azt a nagy gesztenyét a háza előtt, mert nincs sok neki hátra, bent a házban pedig ott a baba!” Fekete Györgyöt, a Magyar Művészeti Akadémia vezetőjét is arra venné rá, hogy a Vigadó előtti fenyőktől szabaduljon meg, hogy még jobban látszódjon a gyönyörű épület.
Fotó: Faludi Imre / Faludi Imre
A Vigadó is takarásban van
Konyhaszekrényt nem tolunk Munkácsyra
A gyémántkoszorús igazságügyi szakértő javasolta a 200 Kossuth téri fa kivágását is, ebből még rendőrségi nyomozás is lett. Nem a szakvélemény tartalmából, hanem az engedélyeztetési eljárásból.
“ Ha önnek lenne egy Munkácsy képe, rátolná a konyhaszekrényt?
– idézi egyik tanárát, aki megtanította nekik, faültetésnél 20-30 évre előre kell tervezni. „Bánt az valakit, hogy végre láthatjuk Európa legszebb parlamentjét? Túlságosan takarásban volt ez a csodálatos épület. De nem ez volt az elsődleges ok, amiért nem maradhattak, hanem az életkoruk: 80-100 éves fákról van szó. Egy platánnak, de más parkfának is ennyi az élettartama. Ahogy egy embernek, úgy a fának is megszabott, meddig élhet. Ezt el kell fogadni.”
Forrás: VS.hu
Készül a rálátás a Kossuth térre, 2013
Móczár szerint az egyetlen, mementóként meghagyott platánnak is meg vannak számlálva a napjai, láthatóan beteg.
“ Lehet, hogy durvának hat, amit mondok, de a Kossuth téri fák már közröhej tárgyai voltak. A szakmában mindenki tudta, hogy életképtelenek, csak nem merték kimondani.
Száz éve is botrány volt
Szerinte a Városligetre is ráfér a frissítés, tíz éven belül biztos menthetetlenné válik hozzávetőleg 50-80 fa, láthatóan sok beteg közülük. „Az is alapszabály, hogy nem egyenként cseréljük a fákat, hanem egyszerre, csoportosan. Erre most is megvan a lehetőség.”
Mintaként említi, amikor szakmailag teljesen megalapozottan a Főkert lecserélte az elöregedett Andrássy úti platánokat kőrisfákra. Volt is belőle országos botrány. „1886-ban még nem tudták, hány méterre kell ültetni őket, hogy nem bírják majd a városi levegőt, a molyokat. Ma már viszont tudjuk, és ha van tudásunk, azt használni kell”.
Fotó: MTI/H. Szabó Sándor / MTI/H. Szabó Sándor
A Városligetben 50-80 fát lát vágásra érdemesnek
A Kossuth térrel szomszédos Olimpiai parkban kivágott fákból szintén lakossági tiltakozás lett. Itt néhány ezüstjuhart megmentettek. A Védegylet megbízott egy céget, a műszeres vizsgálat egy fánál Móczár véleményével szemben azt állapította meg, hogy bizonyos kezelések árán megtartható. A fa maradt, ő pedig – sajtóbeszámolók szerint – módosított szakvéleményén.
Ettől függetlenül a fakoppintásos műszeres vizsgálatot nem tartja célravezetőnek, mert az a fát csak egyetlen pontján vizsgálja. „Arra már nincs pénz, hogy a fa 30 részét ellenőrizzék. Volt már olyan esetem, hogy egy fánál a műszeres vizsgálat minden rendben talált, aztán a kivágás után igazolódott a véleményem, hogy bár a töve belül ép volt, feljebb végig pudvás. Elég pontosan meg tudom ítélni műszeres vizsgálat nélkül is, milyen állapotban van egy fa.”
Fotó: MTI/MTVA / Róka László
A BVSC-ügyre visszakanyarodva azt mondja, vannak alapvető szabályok, amiket nem tartottak be. Két méterre ültettek egymástól fákat, miközben legalább 5 méternek kell lennie a távolságnak. De ha mégis így történt, a jegenyéket 20-30 éves korukban ritkítani kell, mert igen gyorsan nőnek, és 50 évnél nem élnek tovább. A BVSC-nél található fák már bőven elmúltak 50 évesek” – sorolja érveit. Egyébként jegenyékre soha nem adott ki kivágást ellenző véleményt.
És hogy egyáltalán volt-e már olyan állásfoglalása, hogy megmentsenek fákat? „Hogyne. Több ezer fa életét mentettem meg. Például lakóparkoknál jellemző, hogy a beköltözőket zavarja a lakásba befújt pollen, virágzat, lomb. Erre hivatkozva vágatnák ki a fákat.
“ Ilyenkor mindig azt tanácsolom, költözzenek bérházba.
Zsidai Péter
“ Egy nyomorék fasornak semmi értelme, se díszérték, se környezetvédelem. Ha a lábunk beteg és levágunk belőle, abból nem lesz új láb
– szókimondó stílusban vág a közepébe Móczár Béla. Az idén 76 éves kertészmérnök a legfrissebb ügyéről, a BVSC jegenyéiről beszél. Menthetetlenek voltak – mondja. Szakvéleményében mind a 71 fát kivágásra javasolta, mert szerinte baleset- és életveszélyesek voltak. Ki is vágták őket, jönnek majd új juharok helyettük. De nem a helyükre, „azt sosem szabad, olyan lenne, mint egy ebolában elhunyt lepedőjébe feküdni” – mondja.
Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor
Csonka jegenye a BVSC sporttelepén
Ami szar, az szar
Móczár Béla szerint akinek van kellő tapasztalata, tudása, az ránézésre látja egy fáról, beteg vagy életképes – pontosan, mint egy orvos. „Több mint 600 cikkem jelent meg, ennek mintegy fele kertészeti témakörben a kertépítésről, fákról, növényekről és egy könyvem a Kerítést élősövényből . Már a hatvanas években ezzel foglalkoztam.
“ A helyzet az, hogy Magyarországon a szakmában ma már nem merik kimondani, ha egy fát ki kell vágni. Mert abból politikai ügy lesz, civil tiltakozás. Én a szakmai múltammal már megtehetem, hogy nevén nevezzem a dolgokat: a szarról kimondom, hogy szar.
Választási favágás
Móczár a 23 fővárosi önkormányzatból 20-nak dolgozott. A polgármestereket a véleményére nyitott, értelmes vezetőknek látta, akiket viszont szorongatnak a szavazók. „Eljutottunk oda, hogy egy polgármester nem mer belefogni parkok felújításába a várható tiltakozás miatt, és ez most már szinte minden ilyen ügyet, amikor kivágás után új fákat telepítenek, mert elkerülhetetlen, végigkísér” – mondja.
„Két évvel a választások előtt nem tanácsos fákat kivágni. Még akkor sem, ha tudható, bármi történhet később. Akár agyon is üthet valakit egy kidőlt fa. Pedig a felelősséget a fa tulajdonosa, karbantartója viseli, illetve még a szakértő, ha adott véleményt” – sorolja.
“ Ha a politikusok, döntéshozók nem a választási ciklusok szerint gondolkoznának, hanem akkor orvosolnák a bajt, amikor szükséges, elkerülhető lenne a balesetek többsége és még szép, egészséges fasorokat ligeteket is kapnának a környezetükért aggódó állampolgárok.
Móczár szerint a vele szemben állást foglaló szakértők nem vállalnak felelősséget a szakvéleményükért. „Eddig egyetlen zöld szervezetek, vagy lakosok által felkért szakértővel nem találkoztam, aki írásba adta volna, hogy erkölcsi, anyagi felelősséget vállal egy fa meghagyásáért, ha az mégis bajt okoz. Elképesztő, hogy emberek tömegesen állnak ki haldokló fák mellett. Ha már három hajtást látnak, azt hiszik, élő fát védenek.”
A fény felé dőlnek
Móczár neve gyakran előkerül, ha a fővárosban fák sorsáról kell dönteni, a megbízásainak rendszerint kivágás és fapótlás a vége. Elég nagy médiaérdeklődés kísérte például 2007-ben a fővárosi Nagymező utcai platánokért harcoló mozgalmat, amely végül diadalmaskodott a mélygarázst favorizáló terézvárosi önkormányzat és a kivágásukat javasló Móczár ellen. A platánokat testükkel védték zöld szervezetek és az ott lakók: a fák maradtak és mélygarázs se lett.
Móczár akkor és most is a faállomány cseréjét tartotta és tartja az egyetlen megoldásnak, szerinte a városi környezetbe karcsúbb fafajtákra van szükség. A kertészmérnök szerint a kérdés az, hány évet maradnak még ott, ahol nyilvánvalóan nincs elég helyük.
„Egy platánfa lombkoronájának átmérője eléri a 25 métert, magassága 30 métert. Ezek a fák bőven túlhaladták a rendelkezésükre álló területet, de senki nem törődik ezzel, régen ránőttek a házakra. A házak leárnyékolják őket, ezért a fák az úttest felé dőlnek fényért, a súlypontjuk kimozdult a középpontból, ami a kidőlés esélyét növeli. Persze, szépek, de öregek, a platánoknak egyébként is parkokban a helyük, a Nagymező utcában lakóknak se jó, hogy nappal is sötétben vannak a szobák” – vélekedik mindmáig Móczár.
Fotó: MTI / Bruzák Noémi
Nagymező utcai platán, megmenekült
Gyurcsány is vágja ki! A Vigadónál is vágják ki!
Móczár szerint a fővárosi faállomány jó része megérett a cserére.
„A jegenyék a fűzfák, a gesztenyék, a platánok a 30-as, 50-es években voltak divatban. Nagyon sokat ültettek belőlük országszerte, de mára végképp kiöregedtek. Ilyenkor a teljes fasort vágni kell, és a visszavágás se segít rajtuk, mert puha fákat ezzel nem lehet megmenteni, legfeljebb egy tölgyet, egy hársat egy bükköt” – magyarázza.
Mint mondja, a budai oldalon elkerülhetetlen lesz a beteg, öreg, sok esetben fertőzött vadgesztenyék kivágása. A Városmajorban már dőlt ki a közelmúltban gesztenye, és 2006-ban, a tűzijáték idején tomboló viharban is vadgesztenyék okozták két ember halálát – emlékeztet.
„Én Gyurcsány Ferencet is arra biztatnám, vágja ki azt a nagy gesztenyét a háza előtt, mert nincs sok neki hátra, bent a házban pedig ott a baba!” Fekete Györgyöt, a Magyar Művészeti Akadémia vezetőjét is arra venné rá, hogy a Vigadó előtti fenyőktől szabaduljon meg, hogy még jobban látszódjon a gyönyörű épület.
Fotó: Faludi Imre / Faludi Imre
A Vigadó is takarásban van
Konyhaszekrényt nem tolunk Munkácsyra
A gyémántkoszorús igazságügyi szakértő javasolta a 200 Kossuth téri fa kivágását is, ebből még rendőrségi nyomozás is lett. Nem a szakvélemény tartalmából, hanem az engedélyeztetési eljárásból.
“ Ha önnek lenne egy Munkácsy képe, rátolná a konyhaszekrényt?
– idézi egyik tanárát, aki megtanította nekik, faültetésnél 20-30 évre előre kell tervezni. „Bánt az valakit, hogy végre láthatjuk Európa legszebb parlamentjét? Túlságosan takarásban volt ez a csodálatos épület. De nem ez volt az elsődleges ok, amiért nem maradhattak, hanem az életkoruk: 80-100 éves fákról van szó. Egy platánnak, de más parkfának is ennyi az élettartama. Ahogy egy embernek, úgy a fának is megszabott, meddig élhet. Ezt el kell fogadni.”
Forrás: VS.hu
Készül a rálátás a Kossuth térre, 2013
Móczár szerint az egyetlen, mementóként meghagyott platánnak is meg vannak számlálva a napjai, láthatóan beteg.
“ Lehet, hogy durvának hat, amit mondok, de a Kossuth téri fák már közröhej tárgyai voltak. A szakmában mindenki tudta, hogy életképtelenek, csak nem merték kimondani.
Száz éve is botrány volt
Szerinte a Városligetre is ráfér a frissítés, tíz éven belül biztos menthetetlenné válik hozzávetőleg 50-80 fa, láthatóan sok beteg közülük. „Az is alapszabály, hogy nem egyenként cseréljük a fákat, hanem egyszerre, csoportosan. Erre most is megvan a lehetőség.”
Mintaként említi, amikor szakmailag teljesen megalapozottan a Főkert lecserélte az elöregedett Andrássy úti platánokat kőrisfákra. Volt is belőle országos botrány. „1886-ban még nem tudták, hány méterre kell ültetni őket, hogy nem bírják majd a városi levegőt, a molyokat. Ma már viszont tudjuk, és ha van tudásunk, azt használni kell”.
Fotó: MTI/H. Szabó Sándor / MTI/H. Szabó Sándor
A Városligetben 50-80 fát lát vágásra érdemesnek
A Kossuth térrel szomszédos Olimpiai parkban kivágott fákból szintén lakossági tiltakozás lett. Itt néhány ezüstjuhart megmentettek. A Védegylet megbízott egy céget, a műszeres vizsgálat egy fánál Móczár véleményével szemben azt állapította meg, hogy bizonyos kezelések árán megtartható. A fa maradt, ő pedig – sajtóbeszámolók szerint – módosított szakvéleményén.
Ettől függetlenül a fakoppintásos műszeres vizsgálatot nem tartja célravezetőnek, mert az a fát csak egyetlen pontján vizsgálja. „Arra már nincs pénz, hogy a fa 30 részét ellenőrizzék. Volt már olyan esetem, hogy egy fánál a műszeres vizsgálat minden rendben talált, aztán a kivágás után igazolódott a véleményem, hogy bár a töve belül ép volt, feljebb végig pudvás. Elég pontosan meg tudom ítélni műszeres vizsgálat nélkül is, milyen állapotban van egy fa.”
Fotó: MTI/MTVA / Róka László
A BVSC-ügyre visszakanyarodva azt mondja, vannak alapvető szabályok, amiket nem tartottak be. Két méterre ültettek egymástól fákat, miközben legalább 5 méternek kell lennie a távolságnak. De ha mégis így történt, a jegenyéket 20-30 éves korukban ritkítani kell, mert igen gyorsan nőnek, és 50 évnél nem élnek tovább. A BVSC-nél található fák már bőven elmúltak 50 évesek” – sorolja érveit. Egyébként jegenyékre soha nem adott ki kivágást ellenző véleményt.
És hogy egyáltalán volt-e már olyan állásfoglalása, hogy megmentsenek fákat? „Hogyne. Több ezer fa életét mentettem meg. Például lakóparkoknál jellemző, hogy a beköltözőket zavarja a lakásba befújt pollen, virágzat, lomb. Erre hivatkozva vágatnák ki a fákat.
“ Ilyenkor mindig azt tanácsolom, költözzenek bérházba.
Zsidai Péter
