Vérlázító az ítélet a 88 nőt átverő nőgyógyász ügyvédje szerint

A hálapénzes veszprémi onkológus-nőgyógyász ügye után újabb orvosper zajlott a napokban; Vereczkey Attila és két társa csalásért állt bíróság elé. A szülésznek nem ez volt az első zűrös ügye.

Nagy felzúdulást keltett a napokban annak az onkológus nőgyógyásznak az ügye, akit másodfokon öt év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a Veszprémi Törvényszék, miután bebizonyosodott, hogy pénzt kért betegeitől életmentő műtétekért, vizsgálatokért: operációkért 150 ezer, vizsgálatokért pedig 15 ezer forintot.

A veszprémi orvoshoz hasonló, ha nem súlyosabb ügyben hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék csütörtök délelőtt. Vereczkey Attila szülész-nőgyógyász szakorvos 2003 és 2005 között összesen 88 nőt károsított meg a fővárosi Nyírő Gyula Kórház Meddőségi Centrumának főorvosaként.

Első fokon felfüggesztett, másodfokon csak pénzbüntetés

Vereczkeyt első fokon bűnösnek találta a bíróság, és 2014 júniusában 1,8 millió forint pénzbüntetésre és 2 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Társait, Fülöp István szülész-nőgyógyász szakorvost 1 millió forint megfizetésére ítélték ugyancsak csalásért, míg Mikó Zsuzsanna védőnőt csalás és bűnsegédlet miatt három év próbaidőre bocsátotta a bíróság. Az ügyész szigorításért, a vádlottak enyhítésért fellebbeztek, így került az ügy másodfokra.

A csütörtöki ítéletben a felfüggesztett börtönbüntetést elengedték Vereczkeynek, csak a pénzbüntetést hagyta meg, Fülöpnek viszont három év próbaidőt állapítottak meg, Mikó büntetése nem módosult.

Miben állt a csalás?

A vádirat szerint a Vereczkey érdekeltségébe tartozó Medifair Kft. 2003-ban együttműködési szerződést kötött a Nyírő Gyula Kórházzal. Ennek értelmében a cég a kórháznak használatba adta a tulajdonában lévő endoszkópos beavatkozások elvégzéséhez szükséges speciális eszközöket és műszereket.

Ezenfelül azt is vállalták, hogy cserélik és karbantartják az eszközöket, illetve hogy betanítják a kórház dolgozóit azok használatára. Mindezt a kórháznak a műtétek után fizetett OEP-támogatás 40 százalékáért.

Ezzel még nem is lett volna probléma. Azzal már inkább, hogy miközben az úgynevezett lézeres laparoszkópiás nőgyógyászati műtéteket a kórház – a Vereczky cégétől bérelt eszközökkel – elvileg az egészségbiztosítással rendelkező betegek részére ingyen végezte, Vereczkyék ugyanezekért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott beavatkozásokért mégis súlyos százezreket kértek el a betegektől, azt a látszatot keltve, hogy magánrendelésen látják el őket. A vád szerint így az évek alatt több millió forinttal károsították meg a betegeket.

Kiszolgáltatott betegeket csaptak be

A Heti Válasz két éve egy olyan esetről is beszámolt, amikor egy nőnek azt állították Vereczkeyék, hogy daganata van a méhében, meg kell műteni. Ezért 200 ezer forintot kértek el. A nő férje vette észre, hogy feleségét egy másik beteg ultrahangfelvételére hivatkozva akarták megműteni. Az esetet jelentették az OEP-nek, és mint kiderült, mások is hasonló panaszokkal keresték fel az egészségbiztosítót, amely ezért 2006-ban feljelentést tett.
Az első fokú bíróság 2014-es ítéletében súlyosbító tényezőként vette figyelembe, hogy a csalásokat folyamatosan, nagy számban követték el, meg azt is, hogy az első és a másodrendű vádlott a sorozatos csalásokat orvosként, “az egészségügyről szóló törvény, a szolidaritás és egyenlő hozzáférés alapelveivel ellentétesen kiszolgáltatott helyzetben lévő betegekkel szemben követték el”.

Hisztériakeltés

A mai tárgyaláson az ügyész elmondta, a megállapodás értelmében a Medifair Kft. csak járóbeteg-ellátásra volt jogosult, műtétek elvégzésére nem. Ugyanakkor a betegek nem kaptak számlát Vereczkeyéktől, de ha mégis, akkor azok teljesen más műtétekről szóltak. A vád szerint a fogyóeszközök (pl. szike, lézer) értéke sem indokolta, hogy pénzt szedjenek be a betegektől. Már csak azért sem, mert ezeket amúgyis a kórház fizette. Az ügyész ezért a korábban kiszabott pénzbüntetés felemelését, illetve a börtönbüntetés meghosszabbítását kérte.

Móritz Balázs, Vereczkey Attila védője azzal érvelt, hogy az ügyészség azon gyerekek megszületésének jogosságát vonja kétségbe, akik a Vereczkeyék által használt speciális, korszerű műtéti technikának köszönhetik megszületésüket. Úgy fogalmazott: évek óta “hisztériakeltés” zajlik az ügyben. Azt is kétségbe vonta, hogy a szakértő vélemény jól határozta meg a fogyóeszközök árait.

Az ügyvéd álláspontja az volt, hogy a vádlottak által használt korszerű műtéti technológia és a hagyományos eljárás közti többletköltségeket jogosan szedték be a betegektől. Ezt a kórházzal kötött szerződés is lehetővé tette, mondta. A finanszírozási mód ugyan “feszegette a rendszer határait”, de nem lépte át azokat, ezért Vereczkey Attila felmentését kérte.

Csak a betegeket szolgálták

A másodrendű vádlott Fülöp István védője, Frank Andrea azt állította, hogy Fülöp semmit sem tudott a Medifair Kft. és a Nyírő Gyula Kórház együttműködésének részleteiről, és nem kapott pénzt a cégtől. Arra is hivatkozott, hogy védence csupán szaktudását akarta gyarapítani Vereczkey mellett.

Bakó Judit, a harmadrendű Mikó Zsuzsanna védője beszédében állította, a Medifair Kft. 2003 májusa és 2005 decembere között összesen 37 millió forintot kapott a kórháztól. De ezt az összeget nem a vádiratban szereplő 88 beteg, hanem 350 beteg után kapta a cég, vagyis szerinte Vereczkey számára ráfizetéses volt a megállapodás.

Az ítélethirdetés előtt Vereczkey Attila az utolsó szó jogán elmondta, feladata mindig is a betegek szolgálata volt, és büszke az elért eredményeire. Most is ugyanúgy tenne, mint akkor, jelentette ki az orvos.

"Nonszensz, vérlázító" ítélet

A bíróság szerint a Vereczkeyék által kezelt betegek mind a kórház betegei voltak, vagyis nem jött létre jogviszony a Medifair és a betegek között. Nyekita Györgyi bírónő hangsúlyozta, Vereczkeyéknek tudniuk kellett, hogy csak OEP-finanszírozott beavatkozásokat végezhetnek a kórházban. Igaz, hogy ki volt írva, “mi működik ott”, de ennek ellenére nem moshatták volna össze a kórház és a kft. működését. Arra is kitért, hogy a védőügyvédek által emlegetett többletköltségek minden esetben a kórházat terhelték, és nem a céget.

Ugyanakkor elismerte, hogy a két orvos munkássága társadalmilag és erkölcsileg hasznos volt. Enyhítő körülménynek nevezte azt is, hogy több év telt el a feljelentés és az első fokú ítélet között, illetve a vádlottak büntetlen előéletét is ide számította.

Álláspontja szerint az első fokban megítélt két év felfüggesztett börtönbüntetés túlzó volt, ezért ítéletében mentesítette az alól Vereczkyt, de az 1,8 milliós pénzbüntetés meghagyta. Ezzel az orvos mentesült a büntetett előítélet jogi hátrányai alól.

Fülöp István a csütörtöki ítélet értelmében a korábbi egymillió forintos pénzbüntetés helyett 3 év próbaidőt kapott. A harmadrendű vádlott védőnő büntetését nem módosította a bíróság.

Móritz Balázs, Vereczkey védője a tárgyalás után “nonszensznek” és “vérlázítónak” nevezte az ítéletet.

Elmarasztalta az orvosi kamara

Nem ez volt Vereczkey Attila első zűrös ügye, és nem is először állt bíróság előtt az orvos. A Pesti Központi Kerületi bíróság 2006 márciusában jogerős ítéletben mondta ki, hogy az orvos meghamisított orvosi működési bizonyítványát, majd egy közbeszerzési eljárás során a meghamisítottat nyújtotta be, ezzel a kétrendbeli magánokirat-hamisítás bűncselekményét valósította meg.

Úgy tudjuk, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai bizottsága is foglalkozott már Vereczky működésével. Két alkalommal – először 2004-ben, majd 2006-ban – el is marasztalták a nőgyógyász szakorvost.

Emberkísérlet?

Más szempontból is komoly vitákat váltott ki Vereczkey praktizálása. 2014-ben a Magyar Nemzet írta meg, hogy Vereczkey a Versys Klinika nevű meddőségi központ vezetőjeként olyan, a lombikbeültetés sikerességét növelő eljárást alkalmazott, ami az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottság (ETT-HRB) tagjának 2013-as szakvéleménye szerint klinikai kísérletnek minősül. Emiatt a betegek csak önkéntes alapon vehetnének részt abban. Viszont így a klinika nem kérhetne ellenszolgáltatást érte.

Az ETT-HRB 2011-es állásfoglalása még szigorúbban fogalmaz: eszerint az úgynevezett aCGH (előzetes embrionális genetikai szűrővizsgálat) eljárás megsérti az emberen végzett kutatás szabályait.

Ha ez mind nem lenne elég, a Magyar Nemzet cikke szerint Vereczkey az öt év alatt szerzett több százmilliónyi bevétele után egyáltalán nem fizetett adót. A lap akkor 140 millió forintra saccolta az orvos adótartozását. Vereczkey neve most is megtalálható a 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező magánszemélyek listáján.

Mizsur András

orvos kamara.jpeg

http://hvg.hu/itthon/20161215_verec..._per_meddoseg_adotartozas_etikai_vetseg?s=hk#
 
De eszébe sem jutna ,hogy megtegye
Pontosan errol van szo.
Itt ugy megy, hogy a doki elkuld kulombozo vizsgalatokra vagy specialitahoz vagy a laborba ahonnan mindig kap "halapenzt" (kickback) amit az allam fizet es nem te meg en.
Persze mindezt mi fizetjuk az adonkbol vegso soron.
Viszont olyan, hogy megtagadja a kezelest mert nem fizetsz elore halapenzt az szerencsere itt ismeretlen.
 
Az aCGH-t külföldön is pénzért csinálják (nem teljesen igaz, hogy kísérlet, inkább fogalmazzunk úgy, hogy egyelőre még nem terjedt el eléggé ahhoz, hogy statisztikailag értékelhető legyen a haszna vagy a hátránya). Nem kötelező persze, lehet enélkül is beültetni. De az in vitro-nak az egyik leggyakoribb "mellékhatása", mikor egy gyereket akaró párnak végül kettő, három vagy több gyereke lesz (az ikerterhesség egyszerűen fogalmazva). Ezért aztán manapság rutinból már csak egy megtemékenyített petesejtet ültetnek be (a régi rutinnal ellentétben, mikor biztos, ami biztos 2-t vagy többet, arra az esetre, ha nem mind maradna meg). Ha viszont csak egyet, akkor ugye kell valami biztosíték, hogy minden rendben lesz a magzattal. És ez a vizsgálat tulképp a biztosíték lenne, ki lehet szűrni vele a komolyan kromoszóma aberrációkat. De van kockázata, az eljárás közben megsérülhet az épp csak osztódásnak indult sejt.
 
Utoljára módosítva:
Egyik kutya sem eszi meg a másikat!
Nem sok Orvost ítéltek el jogerősen illetve tiltottak el a szakmájától....
Ja,kérem mindenki Zsebre dolgozik,illetve mindenki a piacról él!
Meg kell nézni "szerencsétlen" Doktor Urakat,hogy milyen autóval járnak,milyen ingatlanban élnek,.....stb.
Tisztelet a kivételnek!
 
Szörnyű és felháborító az ítélet illetve az is, hogy még mindig tovább praktizálhat. Az orvosi kamara is szemet huny a tevékenysége felett (ha kizárnák nem praktizálhatna).
 
Az aCGH-t külföldön is pénzért csinálják (nem teljesen igaz, hogy kísérlet, inkább fogalmazzunk úgy, hogy egyelőre még nem terjedt el eléggé ahhoz, hogy statisztikailag értékelhető legyen a haszna vagy a hátránya). Nem kötelező persze, lehet enélkül is beültetni. De az in vitro-nak az egyik leggyakoribb "mellékhatása", mikor egy gyereket akaró párnak végül kettő, három vagy több gyereke lesz (az ikerterhesség egyszerűen fogalmazva). Ezért aztán manapság rutinból már csak egy megtemékenyített petesejtet ültetnek be (a régi rutinnal ellentétben, mikor biztos, ami biztos 2-t vagy többet, arra az esetre, ha nem mind maradna meg). Ha viszont csak egyet, akkor ugye kell valami biztosíték, hogy minden rendben lesz a magzattal. És ez a vizsgálat tulképp a biztosíték lenne, ki lehet szűrni vele a komolyan kromoszóma aberrációkat. De van kockázata, az eljárás közben megsérülhet az épp csak osztódásnak indult sejt.

A lényeg, hogy Mo.-on tilos, ez az "orvos" meg több százezer Ft/embrió áron végezte el, úgy, hogy a konkurencia (más meddőségi központok) betartotta a szabályokat. Ráadásul nem véletlenül tilos, ill. egy időben kísérleti jelleggel engedélyezték, aztán azt sem, mert egyáltalán nem egyértelmű, hogy hatásos-e (azaz: nem szűr ki minden abnormalitást, csak nagy kromószóma abnormitásokat, amit későbbi amniocentézissel is ki lehet mutatni, ezáltal téves nyugalomban érzik magukat a szülők), ill. nem minden embrió éli túl a beavatkozást, így elpusztulhatnak amúgy egészséges embriók emiatt.
Egyébként amúgy max. 3 embriót ültetnek be, általában inkább csak kettőt, és nagyon ritkán tapad meg mind. (Ezzel együtt nyilván nagyobb IVF esetén a többes terhességi arány, de nem sokkal.)
 
A lényeg, hogy Mo.-on tilos, ez az "orvos" meg több százezer Ft/embrió áron végezte el, úgy, hogy a konkurencia (más meddőségi központok) betartotta a szabályokat. Ráadásul nem véletlenül tilos, ill. egy időben kísérleti jelleggel engedélyezték, aztán azt sem, mert egyáltalán nem egyértelmű, hogy hatásos-e (azaz: nem szűr ki minden abnormalitást, csak nagy kromószóma abnormitásokat, amit későbbi amniocentézissel is ki lehet mutatni, ezáltal téves nyugalomban érzik magukat a szülők), ill. nem minden embrió éli túl a beavatkozást, így elpusztulhatnak amúgy egészséges embriók emiatt.
Egyébként amúgy max. 3 embriót ültetnek be, általában inkább csak kettőt, és nagyon ritkán tapad meg mind. (Ezzel együtt nyilván nagyobb IVF esetén a többes terhességi arány, de nem sokkal.)
Külfödön 2000 euróért csinálják az aCGH-t és nem tilos Mo-n sem. Önkéntes alapon mehet, ha végigolvasod a cikket. És már túlhaladt a technológia azon, hogy szükséges legyen 2-3 embrió beültetése. Jobb helyeken, értsd Mo-tól nyugatra már egy beültetéssel is magas a sikerráta, méghozzá magas kockázatú nők esetén is (35 feletti, alacsony AMH eredménnyel). Az tény, hogy aCGH elsősorban nem erre a célra lett kitalálva, de azért nem lehet sutba dobni a study-k eredményeit sem. És míg az amniocentézishez 3-4 hónapos terhesnek kell lenni, ami azért túl van az abortusz ablakperiódusán, az aCGH-t meg ugye beültetés előtt még pársejtes stádiumban végzik. És ugye írod, hogy az aCGH-nak vannak kockázatai, hát van egy rossz hírem, az amnionak is. Fájdalmas lehet az anyának, fertőzést okozhat és meg is sérülhet a magzat. Szóval pro és kontra szerintem a szülő döntse el azok után, hogy elolvasta a vonatkozó szakirodalmat, hogy mit és mikor.
 
Külfödön 2000 euróért csinálják az aCGH-t és nem tilos Mo-n sem. Önkéntes alapon mehet, ha végigolvasod a cikket. És már túlhaladt a technológia azon, hogy szükséges legyen 2-3 embrió beültetése. Jobb helyeken, értsd Mo-tól nyugatra már egy beültetéssel is magas a sikerráta, méghozzá magas kockázatú nők esetén is (35 feletti, alacsony AMH eredménnyel). Az tény, hogy aCGH elsősorban nem erre a célra lett kitalálva, de azért nem lehet sutba dobni a study-k eredményeit sem. És míg az amniocentézishez 3-4 hónapos terhesnek kell lenni, ami azért túl van az abortusz ablakperiódusán, az aCGH-t meg ugye beültetés előtt még pársejtes stádiumban végzik. És ugye írod, hogy az aCGH-nak vannak kockázatai, hát van egy rossz hírem, az amnionak is. Fájdalmas lehet az anyának, fertőzést okozhat és meg is sérülhet a magzat. Szóval pro és kontra szerintem a szülő döntse el azok után, hogy elolvasta a vonatkozó szakirodalmat, hogy mit és mikor.
De tilos, mert te meg nem ismered a mo.-i szabályokat.
Igaz, hogy egy embrióval is jó lehet a sikerráta, de ennek ellenére ültetnek be a jobb eredmény reményében nyugatabbra is többet, pl. Németo.-ból tudok példát, negatívat olyan szempontból, hogy hármas terhesség lett a vége, de szerencsére mindhárom gyermek egészséges (egy éve volt, nem 10).
Tisztában vagyok vele, hogy az amniocentézisnek is vannak kockázatai, én csak arra utaltam, hogy ugyanúgy nagy kromoszóma aberrációkra szűr, mint az aCGH. Egyébként a kóros genetikájú embriók szinte mindegyike amúgy sem tapad meg, vagy ha igen, hamar megáll a növekedésben és elpusztul, ezért 25% körüli az IVF sikerességi ráta, mint ahogy a normál fogantatásé is. Az egész preimplantációs genetikai diagnosztikának ott lenne értelme, hogy családi halmozódású, adott családban ismert genetikájú betegségekre szűrjenek, itt csak arra menne ki a dolog, hogy úgy növeljék a beültetés sikerét, hogy a kóros genetikájút már be se ültessék, de mint írtam, a módszer közel sem tökéletes. Ja, és akár nem szerinti szelektálásra is alapot teremthet, nyilván nem legálisan...... "Nyugaton" sok mindent el lehet érni pénzért, ami nem kellően kivizsgált, és/vagy nem etikus.
 
De tilos, mert te meg nem ismered a mo.-i szabályokat.
Igaz, hogy egy embrióval is jó lehet a sikerráta, de ennek ellenére ültetnek be a jobb eredmény reményében nyugatabbra is többet, pl. Németo.-ból tudok példát, negatívat olyan szempontból, hogy hármas terhesség lett a vége, de szerencsére mindhárom gyermek egészséges (egy éve volt, nem 10).
Tisztában vagyok vele, hogy az amniocentézisnek is vannak kockázatai, én csak arra utaltam, hogy ugyanúgy nagy kromoszóma aberrációkra szűr, mint az aCGH. Egyébként a kóros genetikájú embriók szinte mindegyike amúgy sem tapad meg, vagy ha igen, hamar megáll a növekedésben és elpusztul, ezért 25% körüli az IVF sikerességi ráta, mint ahogy a normál fogantatásé is. Az egész preimplantációs genetikai diagnosztikának ott lenne értelme, hogy családi halmozódású, adott családban ismert genetikájú betegségekre szűrjenek, itt csak arra menne ki a dolog, hogy úgy növeljék a beültetés sikerét, hogy a kóros genetikájút már be se ültessék, de mint írtam, a módszer közel sem tökéletes. Ja, és akár nem szerinti szelektálásra is alapot teremthet, nyilván nem legálisan...... "Nyugaton" sok mindent el lehet érni pénzért, ami nem kellően kivizsgált, és/vagy nem etikus.
Van egy rossz hírem a számodra, vannak laborok ahol megcsinálják Mo-n is az aCGH-t. Nem tilos, ellenben cicaharc folyik a konkurrens cégek között. Ez a nem szerinti szelektálás duma elég fárasztó már. Aki 10 éve próbál teherbe esni, annak szerinted nem mindegy, hogy fiú vagy lány?
Rutinszerűen már nem ültetnek be többet sehol (és 25%-nál jóval magasabb sikerráta is van, csak esetleg nem Mo-n). És azt kétlem, hogy pl. európa vezető fertilitási klinikái etikátlan vizsgálatokat végeznének...
És továbbra is ajánlom figyelmedbe a tényt, hogy a CGH-val még beültetés előtt kiderülhetnek bizonyos bajok, amnioval meg már csak akkor, amikor az abortusz necces fizikailag és érzelmileg is.
 
Van egy rossz hírem a számodra, vannak laborok ahol megcsinálják Mo-n is az aCGH-t. Nem tilos, ellenben cicaharc folyik a konkurrens cégek között. Ez a nem szerinti szelektálás duma elég fárasztó már. Aki 10 éve próbál teherbe esni, annak szerinted nem mindegy, hogy fiú vagy lány?
Rutinszerűen már nem ültetnek be többet sehol (és 25%-nál jóval magasabb sikerráta is van, csak esetleg nem Mo-n). És azt kétlem, hogy pl. európa vezető fertilitási klinikái etikátlan vizsgálatokat végeznének...
És továbbra is ajánlom figyelmedbe a tényt, hogy a CGH-val még beültetés előtt kiderülhetnek bizonyos bajok, amnioval meg már csak akkor, amikor az abortusz necces fizikailag és érzelmileg is.
Értelmetlen veled tovább vitatkozni, így nem is teszem.
 
Van egy rossz hírem a számodra, vannak laborok ahol megcsinálják Mo-n is az aCGH-t. Nem tilos, ellenben cicaharc folyik a konkurrens cégek között. Ez a nem szerinti szelektálás duma elég fárasztó már. Aki 10 éve próbál teherbe esni, annak szerinted nem mindegy, hogy fiú vagy lány?
Rutinszerűen már nem ültetnek be többet sehol (és 25%-nál jóval magasabb sikerráta is van, csak esetleg nem Mo-n). És azt kétlem, hogy pl. európa vezető fertilitási klinikái etikátlan vizsgálatokat végeznének...
És továbbra is ajánlom figyelmedbe a tényt, hogy a CGH-val még beültetés előtt kiderülhetnek bizonyos bajok, amnioval meg már csak akkor, amikor az abortusz necces fizikailag és érzelmileg is.
Hogy értsd: a kioktató hangnemed miatt.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,657
Tagok
615,329
Legújabb tagunk
Amberer
Oldal tetejére