Egész napos baráti és családi programok, állami rendezvények, tűzijáték... a koronavírus-járvány miatt idén sajnos ezek java részét el kell engednünk. Ám ez a helyzet nem teszi kevésbé fontossá augusztus 20-át. Te vajon tudod-e, hogy pontosan mit és mióta ünneplünk ezen a napon?
Vajktól a szentségig
Az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király Vajkként született, az István nevet megkeresztelkedése után vette fel. Őt tartják a keresztény magyar állam megalapítójának. Kevesen tudják, de I. István hazánk fővédőszentje is. 1038. augusztus 15-én halt meg, Székesfehérváron, a maga által építettet bazilikában temették el. Szentté avatása is itt történt, 1083. augusztus 20-án. Ekkor felnyitották a sírját, de jobb kezét nem találták. A legenda szerint I. László király volt az, aki végül 1084. május 30-án rátalált Szent István természetes úton mumifikálódott jobbjára, amelyet a királyi gyűrű alapján azonosítottak. Megalapította a szentjobbi apátságot – ami ma Románia területén található -, ahol évszázadokon át őrizték a Szent jobbot. A török hódoltság idején először Magyarországon belül próbálták biztonságos helyre vinni, végül külföldre menekítették, és majd 200 évre nyoma veszett.
Végül magyar főurak akadtak a nyomára, és Mária Terézia volt az, aki hosszas diplomáciai tárgyalások révén, 1771-ben haza hozatta Budára.
Államalapítás és új kenyér
Augusztus 20-át hosszú ideig egyházi ünnepként tartották számon, majd csökkentették ezek számát, és így szép lassan egyszerűen megfeledkeztünk Szent István napjáról. Végül, a már említett Mária Terézia emelte Szent István napját nemzeti ünneppé. Onnantól kezdve a keresztyén magyar állam alapítására emlékeztek augusztus 20-án, és minden évben, ezen a napon körbevitték a városon a Szent jobbot.
Talán nem meglepő, hogy a magyarság összetartásának is érezhető ünnepet, az 1848-as szabadságharc leverését követően betiltották, és csak az 1867-es kiegyezés után kapta vissza „jogait". 1891-ben, Ferenc József volt az, aki munkaszüneti nappá tette.
1945-ben először lefokozták egyházi ünneppé, majd a kommunista-rendszerben átalakították: először az új kenyeret, majd az alkotmányt ünnepeltették augusztus 20-án az emberekkel, végül 1950-ben a Népköztársaság ünnepe lett.
Szent István napja a mai formáját végül 1991-ben nyerte el, amikor az Országgyűlés állami ünneppé nyilvánította.
Dózsa-Vépy Renáta
Vajktól a szentségig
Az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király Vajkként született, az István nevet megkeresztelkedése után vette fel. Őt tartják a keresztény magyar állam megalapítójának. Kevesen tudják, de I. István hazánk fővédőszentje is. 1038. augusztus 15-én halt meg, Székesfehérváron, a maga által építettet bazilikában temették el. Szentté avatása is itt történt, 1083. augusztus 20-án. Ekkor felnyitották a sírját, de jobb kezét nem találták. A legenda szerint I. László király volt az, aki végül 1084. május 30-án rátalált Szent István természetes úton mumifikálódott jobbjára, amelyet a királyi gyűrű alapján azonosítottak. Megalapította a szentjobbi apátságot – ami ma Románia területén található -, ahol évszázadokon át őrizték a Szent jobbot. A török hódoltság idején először Magyarországon belül próbálták biztonságos helyre vinni, végül külföldre menekítették, és majd 200 évre nyoma veszett.
Végül magyar főurak akadtak a nyomára, és Mária Terézia volt az, aki hosszas diplomáciai tárgyalások révén, 1771-ben haza hozatta Budára.
Államalapítás és új kenyér
Augusztus 20-át hosszú ideig egyházi ünnepként tartották számon, majd csökkentették ezek számát, és így szép lassan egyszerűen megfeledkeztünk Szent István napjáról. Végül, a már említett Mária Terézia emelte Szent István napját nemzeti ünneppé. Onnantól kezdve a keresztyén magyar állam alapítására emlékeztek augusztus 20-án, és minden évben, ezen a napon körbevitték a városon a Szent jobbot.
Talán nem meglepő, hogy a magyarság összetartásának is érezhető ünnepet, az 1848-as szabadságharc leverését követően betiltották, és csak az 1867-es kiegyezés után kapta vissza „jogait". 1891-ben, Ferenc József volt az, aki munkaszüneti nappá tette.
1945-ben először lefokozták egyházi ünneppé, majd a kommunista-rendszerben átalakították: először az új kenyeret, majd az alkotmányt ünnepeltették augusztus 20-án az emberekkel, végül 1950-ben a Népköztársaság ünnepe lett.
Szent István napja a mai formáját végül 1991-ben nyerte el, amikor az Országgyűlés állami ünneppé nyilvánította.
Dózsa-Vépy Renáta
