Verspályázat „Taníts meg „úszni” címmel

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
A CanadaHun Fóruma „Taníts meg „úszni” ! címmel


Verspályázatot hirdet!!!!!!!

Milyen események, milyen történetek hatására is születnek a versek?
Mindannyian választ keresünk a Nagy Kérdésre, gyakran elgondolkodunk az Élet rejtelmein, hétköznapi eseményeken, történeteken, érzelmeken, kapcsolatokon stb. Leginkább a saját életünkön. Kicsit olyannak tűnik néha az Élet, mintha „vízben” lennénk / hogy hasonlítsuk valamihez átvitt értelemben/.

A víz bizonytalan közeg. Tudni kell úszni és mindannyian szeretnénk megtanulni, hogy hogyan is lehet, anélkül, hogy alámerülnénk.
Melyek is azok az emberi tulajdonságok amelyek segítenek fenn maradni a „vízen” és melyek azok, amelyekkel szinte biztos, hogy elmerülünk?
Az „Egyedül Üdvözítő”utat talán senki nem tudja, de azt igen, hogy neki mi segített.


Hogyan foglalnátok össze ezeket a gondolatokat Versbe?? Mi lenne a válasz arra a kérésre, hogy „ Taníts meg „úszni” !”

A Pályázaton mindenki 1 / azaz egy/ saját verssel vehet részt


A díjak odaítélése a már ismert módon történik: a Tetszik Gomb megnyomásával a legtöbb szavazatot kapott alkotások részére.


( a pályázók az alkotások beküldésével elfogadják a pályázat kiírásának a feltételeit. )



A Pályázat lezárásának határideje: 2013.december. 16.



Eredményhirdetés:

2013.december 22-én a Canadahun Rádióban.


Fődíj : Olaj festmény 50 x 64cm

II.Díj Sakk Készlet

III.díj Kenny Rogers 3 darabos CD albuma
 

Csatolások

  • palyazat kep 02.jpg
    palyazat kep 02.jpg
    211.1 KB · Olvasás: 15
  • sakk palyazatra.jpg
    sakk palyazatra.jpg
    106.9 KB · Olvasás: 15
  • Kenny Roges.jpg
    Kenny Roges.jpg
    7.7 KB · Olvasás: 16
Utoljára módosítva:

lazarlaszlo

Állandó Tag
Állandó Tag
Vulgáris ballada kezdő úszók számára

Egy vers a lehetséges sok közül:
Vulgáris ballada kezdő úszók számára
Melyet kínjában szerzett a költő, mert nagyon unta már az okos emberek bölcs intelmeit​
Az élet sodró folyam, de saras a vize.
Ha nem tudsz jól úszni, belefúlsz ízibe.
Úszik a fizetés, a nők, a fák, a házak,
Semmi oka sincs, hogy erről még pofázzak.
Barátom, Te sem vagy ez alól kivétel,
Tanuld meg, csak az él, aki tempót sose vét el,
Ússz bele mocsokba, ússz bele a sárba,
Tanulj meg úszni, vagy fulladj a mocsárba!
Oktatnak nagyjaink, oktatnak a papok,
Ilyenkor egy nagyot az asztalra csapok!
Mert azok tanítnak erkölcsre meg rendre,
Akik az ilyesmit mind megszegik rendre!
Erkölcsnek elég lesz holnapra meg mára:
Soha ne mássz vagy ússz más ember nyakába!
Ússz bele mocsokba, ússz bele a sárba,
Tanulj meg úszni, vagy fulladj a mocsárba!
Azt mondod: tudsz úszni, akárhogy áll a bál?
Hát azért akad itt néhány alapszabály!
Ne vizelj szél ellen, ússz együtt az árral,
Szél ellen nem lehet, az ár meg visz magával!
Ha ellene úszol, mélybe ránt az örvény,
Évezredek óta ez az alaptörvény.
Ússz bele mocsokba, ússz bele a sárba,
Tanulj meg úszni, vagy fulladj a mocsárba!
Bár mást tanítanak, Te magad is látod:
Az erősebb kutya… alapít családot!
Gyengébb embertársam, tehát lásd be végre,
Rá ne lépj a nagyok lelki tyúkszemére!
Szembe ne ússz velük, mindig csak utánuk:
Csendesebb vizeken szabad csak utálnunk…
Ússz bele mocsokba, ússz bele a sárba,
Tanulj meg úszni, vagy fulladj a mocsárba!
Az úszómesterek kinn a parton zúgnak,
El ne hidd nekik, hogy majd helyetted úsznak!
Érted harsognak, és végül tán elhiszed,
Pedig csak maguknak kavarják a vizet!
Fölösleges tehát más mestert találni,
Ők a zavarosban akarnak halászni!
Ússz bele mocsokba, ússz bele a sárba,
Tanulj meg úszni, vagy fulladj a mocsárba!
Ajánlás:
Barátom, mindennek megvan ám az ára!
Ússz, úgysem telik csak ingre meg gatyára!
Ússz, és amikor már vége van a távnak,
Akkor egy gödörbe sírva belevágnak…
Ez a végigazság gazdagnak, szegénynek,
Egyetlen igazság, eddig tart az ének:
Azért csak ússz bele a gané világba,
Tanulj meg úszni, vagy fulladj a mocsárba!
 

naivbalek

Állandó Tag
Állandó Tag
Kisgyerekként nem tanultam meg úszni,
nem kértem senkit: taníts meg úszni
nem volt rá szükségem, naivan sodort az ár
nem volt megelőző úszásoktatás

Sok-sok hosszú év eltelt
közben az ár néha elnyelt
de valaki mindig volt
aki a felszínre visszatolt

Az élet azt diktálta
szükség van oktatásra
szakemberhez fordultam
taníts meg úszni, mondtam

Hogyan kell csak sodródni
vagy intenzíven úszni,
erre azóta profi oktató megtanított
a felszínen maradni már egyedül is tudok

Fiatalon a párom megtaláltam
őt nem kellett kérnem,
úsztam a boldogságban
évtizedekig tartott a hatás
s nem kellett hozzá úszásoktatás
 

egyúrazűrből

Állandó Tag
Állandó Tag
Balatoni vihar

Széles Balatonon, csillogó habokon
Úszik egy kis papírcsónak.
Pajkos hullám hátán, szelíd szellő szárnyán
Nekivág a széles Balatonnak.

Szépen hajtogatott kis papírcsónakot
Hangtalanul repíti a sodrás.
Feszül a vitorla, vizet hasít orra.
Igazi kis papírműalkotás.

Aztán a víz felett felleg kerekedett,
Vad vihar készülődik esővel.
A zápor elered, a csónak megremeg.
Nem birkózhat meg a zord idővel.

A Balaton fölött, ég és a víz között
Sirály hasítja a fellegeket.
Szárnyát kifeszíti, a szellő repíti.
Tollairól az eső lepereg.

Két éles szemével a habokra kémlel,
Meglátja az apró papírhajót.
A víz felé repül, a kis csónakra ül
Ezzel megmenti a bajba jutót.

Széles erős szárnya az esőt elzárja,
A csónak teljesen száraz marad.
Kicsiny úszó sziget szeli most a vizet,
Várja hogy végre kisüssön a nap.

A vihar elvonul, az égbolt kitisztul.
Nyugalom honol a Balatonon.
Felemelő látvány: sokszínű szivárvány
Nagy karéjban az éghorizonton.

Dolga végezetten és elégedetten
A sirály halássza a vacsorát.
A fülében halkan lágy csónakkürt dallam,
Látja a távolodó vitorlát.
 

igazmondó

Kitiltott (BANned)
Úszni így tanultam


A parton rettegve, iszonyodva álltam,
És a víznek a sima tükrét bámultam.
Azért mert én nem tudtam még úszni,
A félelemtől, komolyan, el akartam futni.
+++++
Jöttek a barátok engem meg ragadtak,
És a mély vízbe gyorsan bele dobtak.
Köptem az orromon, igen a szájamon,
Fulladoztam sírtam fájt a hátam nagyon.
+++++
Csapkodtam erővel s vadul én a vizet,
Lenyeltem a vízből kortyot már vagy tízet,
Azt hittem hogy most menten meg halok,
Láttam ha csapkodok csak meg szabadulok.
+++++
Sikerült is nekem, végre, úszni meg tanulni,
A hullámok, veréséből bátran szabadulni.
Próbálkoztam én már és át úszom a tengert,
Jöhet bármilyen víz többé már nem félek.
 

evicica79

Állandó Tag
Állandó Tag
Reménytelenül

Mi is a fájdalom,az érzés, kérdem Én?
Ami talán éget a lángtenger tetején?
Ami elemészt mindennap mikor felkelek?
Amikor meggyötörnek a kínos reggelek?
Nem, nem hiszem hogy ez az lenne,
ez csak egy energia löket reggelente.

Térdre rogyva csúszok a földön,
körülöttem az utcán ember özön.
Százak nevetve vígan boldogok,
míg egy pocsojában egyedül toporgok,
a szemek csak néznek és nem értik,
inkább a saját életüket féltik.
De miért?..miért?! fejembe ötlik a kérdés,
bárcsak tudnám mi lesz a következő lépés.

Mi is az élet,a boldogság az öröm?
Erről tudna regélni a baráti köröm.
Az élet véges hosszú sodró folyam,
Elsodort és elvesztettem az utam.
Számomra a boldogság egy csendes tó,
melybe nem áramlik kavargó folyó,
melybe egyes egyedül vígan lehetek,
viszont így örömöt sohasem lelhetek.

Talán mégis majd ezt elhozza az idő,
felkerülhet rám a folyóból a cipő,
talán mégis meglelem egyszer az utam,
most olyan mint egy vizes forma 1-es futam.
Kilátástalan dolgok,lelkem szét zilálva,
mégis átlépek egy csodás új világba..
 

napet

Állandó Tag
Állandó Tag
Csak figyeld a felhőket, figyeld a vizet.​
Láblógatva ülsz fenn, a sziklaszirten,​
Egyedül vagy, utadon nem kísér más más,​
Eddig fogták kezed, de most jön a nagy ugrás.​
S csak nézed:​
Morajló, ismeretlen a tenger,​
Egyre próbál feltörni a hegyre,​
A hullámok csapkodnak feléd,​
De ne aggódj, el soha nem ér...​
...​
Egy pillanat, s tudod már mit kell tenned,​
Ugranod kell, és a túlpartot keresned,​
A saját utad csak így lelheted meg,​
Saját magad így ismerheted meg.​
Hív a víz: gyere, ugorj, nem kell félned,​
Mélyet sóhajtasz, csak egyet kell lépned,​
De nem is lépsz, inkább ugrassz​
A levegőben még halkan súgva:​
Adj erőt! Segíts nekem! - de kihez szólsz?​
- Majd elnyel a tenger és a mélybe húz.​
Csak vergődsz és küszködsz: Hogyan kell úszni?​
Nem tudna valaki innen gyorsan kihúzni?​
...​
Szüleid jutnak eszedbe:​
Nyújtsd a karod, lábad,​
Tempózz el tova - de hiába​
Nem segít most ez a lecke.​
S vajon testvéred most hogyan tenne?​
Próbálod, mintha ő lenne helyedben,​
De ez sem jó, ez sem segít.​
S a víz egyre mélyebbre visz.​
Baráti segítség, haverok, ötletek,​
Mind-mind remek, de nem neked,​
Nem most. Most semmi sem segít​
Próbálkozol, de látod, ez nem elég.​
...​
Feladod a harcot, eleget szenvedtél.​
Hagyod, hogy sodródj: a végre készülsz épp,​
De akaraterőd erős, erősebb mint bármi:​
De hiszen én ezt meg tudom csinálni!​
Tempózol a karral, tempózol a lábbal,​
Már csak pár centi, és felszínre találhatsz:​
S mint újszülött, üvöltve-sírva,​
Első levegővételed annyira tiszta,​
És sírsz, és nevetsz, a vizet csapkodod,​
Mint kisgyerek, ki új játékot kapott.​
Mostmár jól tudod, hogyan kell úszni,​
Mások szava fontos, de a bajból nem húz ki,​
Magad alakítod, hogy hogyan jó neked,​
S nincs senki, aki ezt helyetted megtegye.​
 

ilike46

Állandó Tag
Állandó Tag
Jéghegy...

Régen borult az ég, nem deríti Nap a felleget...
olykor kiderül, mégis vihar tépi a lelkemet.
Oly sok éve már, még bíztam, hittem, hogy igaz a szó,
egy napon rájöttem, minden küzdelem hiábavaló.

Anyám! Egykor arra tanítottál: segítő kezem
kinyújtva ne várjak viszonzást, de mégis a lelkem...
Süllyedő hajónk lékét szeretet ütötte, veszünk...
Fájdalmunk okozója gyermek, lettél a jéghegyünk.

Azúr vízen eveztünk egykor gondtalan, s boldogan...
Önzetlen áldoztam minden kincsem, mi volt, s ami van.
Víznek örvénylő dühödt torka érzem a mélybe ránt...
kapaszkodni még van erőnk, reményünk már köddé vált.

Életünk tengere dühöngve-háborgó óriás,
hajótörést szenvedtünk, apadó már a létforrás.
Sötét alagútnak végén felénk sírva integetsz:
Evezzetek - kérlelsz - Anyám-Apám! Miattam elveszhetsz...

Olykor erőre kap a remény - órákban mérhető -,
ekkor ragyog az ég, sok édes emlék ha visszajő.
Biztatjuk egymást, hisz remény nélkül élni nem lehet,
csitulj tenger könnyem, mindent veszíteni nem vehet.
 

ilike46

Állandó Tag
Állandó Tag
Csak egy megjegyzés a versem alá:

A versem témája, nagyon sok segíteni szándékozó szülőt érint, akit a gyermekén segíteni akarás bajba sodort.
Sajnos van a környezetemben ilyen gondokkal küszködő szülő, és még hány az országban.
A kényszervállalkozások idejét éljük.
Nem a saját gondom, de engem nagyon foglalkoztatott ez a kiszolgáltatottság, mert akár velem, veled is történhetett volna.
 

foltospepe69

Állandó Tag
Állandó Tag
Tanulj meg úszni





Tanulj meg úszni

Felül maradni

Előre jutni

A víz felett



Csapkodj a karral

Vigyázz a fallal

Ne menj haraggal

Csak úszni kell



Ha jön az ár

Vagy lesz dagány

Néhány viszály

Csukott a száj



De hogyha már

Lesz itt apály

Akkor is így

Csak úszni kell



Tanulj meg úszni

Itt kell haladni

Előre jutni

Ez itt muszáj



Csapkodj a karral

Vigyázz a fallal

Ne menj haraggal

Csak úszni kell





És néha majd

Le kell majd bukni

El kell merülni

Hogy fenn maradj



Vagy húzni kell

Vagy elmaradni

De mindenképp

Csak úszni kell



Tanulj meg úszni

A víz fölött

A víz alatt

Amíg maradsz

Csak így haladsz
 

legnemesebb

Állandó Tag
Állandó Tag
Úszólecke

Egy napon apró gyermek odaszaladt hozzám:
Legyen szíves, tanítson meg engem úszni, bátyám!

Jól van, fiam, gyere ide, ülj le gyorsan mellém,
segítek most elindulni e kacifántos mezsgyén.

Az első és legfontosabb: tiszta legyen lelked,
mert a bűnök nehézsúlyként gyökereznek benned.

Igazságos, mértékletes, bátor és bölcs ember,
az ilyennel perelni még a tenger sem mer.

De aki kevély, fösvény, irigy, no és persze buja,
mélyre húzza őnagyságát besározott saruja.

Nos, kis pajtás mit tanultál az úszó leckéből,
sikerült-e megérteni valamit az életből?

Azt tanultam, édes bátyám, úgy kell nekem úszni:
szégyenkezés nélkül tudjak édesanyámhoz bújni!
 
Balatonszínű

csillámos fények
játszadozva pattanak
pattognak csattogva
csillognak szikrázva
bórúsan balatonszínű
szemed tengerén
s én
csak úszok úszok
lebegek hullámzó
határtalan felszínén
ringatózva merülök
lágyan zöldes
vadregényes
halvány mélységeidbe
ölelve-mártózom kékes
árnyaid homálylilás
tükrében ég
ég s villan
s Te fehér
felhőkben
látsz engem
rejtőzni Benned
misztikus szürkületed
ködös szellemén
így oldódik fel
lassan merengve
merengő vizeidben
a nem-létező-létező
az én
 

Andonika

Állandó Tag
Állandó Tag
Taníts meg úszni!

Érzelmek sodrában vergődve várok,
Pergő könnyek közt fogynak az álmok.
Tétován suhan el mellettem az élet.
Egyedül vagyok. Magamtól is félek.

Sötét éjszaka csillagok tüzében
Volt hogy álmodtam, volt hogy reméltem.
Álmok és remények elúsztak csendben.
Magam vagyok vágyak tengerében.

Hajnal ha ébredne rőtarany fénnyel
Talán beszélnék újra az éggel:
Hol vagy Istenem, jó volna tudni,
Tölts meg fényeddel, taníts meg úszni!
 

naivbalek

Állandó Tag
Állandó Tag
Köszönöm szépen mindenkinek!

Gratulálok a többi nyertesnek.

Köszönet azoknak is akik megosztották verseiket.
 

naivbalek

Állandó Tag
Állandó Tag
Ma megérkezett a nyereményem... Köszönöm!
 

Csatolások

  • 2014-02-12 13.38.41.jpg
    2014-02-12 13.38.41.jpg
    1.3 MB · Olvasás: 2
  • 2014-02-12 13.43.50.jpg
    2014-02-12 13.43.50.jpg
    1.6 MB · Olvasás: 2
  • 2014-02-12 13.45.19.jpg
    2014-02-12 13.45.19.jpg
    1.5 MB · Olvasás: 2
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére