A Reuters és az AP, utóbbi nyomán pedig az ausztrál és a kanadai közszolgálati média is beszámolt a botrányba fulladt keddi parlamenti ülésről.
A brit Reuters és az amerikai AP hírügynökség is beszámolt arról, hogy – mint megírtuk – kedd délután 136 igen és 27 nem mellett, tartózkodás nélkül megszavazta a parlament a Pride betiltását. Utóbbi cikkét az ausztrál és a kanadai közszolgálati média is átvette.
Az AP beszámolója kiemeli, hogy a törvény alapján azoknak az azonosítása érdekében, akik mégis részt vesznek a Pride-on, a rendőrség arcfelismerő szoftvert alkalmazhat, „folytatva ezzel Orbán Viktor jobboldali populista pártja által az ország LBGTQ+ közösségével szembeni fellépést”.
A portál felidézi, a javaslatot kivételes eljárásban tárgyalta az Országgyűlés, mindössze egy nappal annak benyújtását követően. Az AP kiemeli, ezzel úgy módosul a gyülekezési törvény, hogy szabálysértésnek minősül az, ha valaki olyan rendezvényt szervez vagy vesz részt rajta, mely sérti Magyarország vitatott „gyermekvédelmi” jogszabályát.
A Reuters cikkében ugyancsak megjegyzi, hogy Orbán Viktor „elsöprő parlamenti többséget birtokló” pártja hétfőn nyújtotta be a törvényjavaslatot, azzal az indokkal, hogy a Pride ártalmasnak tekinthető a gyerekekre nézve, kedden pedig kivételes eljárásban el is fogadta azt. A beszámoló kiemeli: „Orbán, aki a 2026-os választások előtt egy új, feltörekvő ellenzéki párt példátlan kihívásával néz szembe, bírálta az LMBTQ+ közösséget, és az elmúlt hetekben ígéretet tett arra, hogy visszaszorítja a független média és az NGO-k külföldi finanszírozását Magyarországon.
A jogszabályt Budapest liberális főpolgármestere bírálta, miközben a Momentum nevű kis ellenzéki párt képviselői füstgyertyákat gyújtottak és az ülésteremben manipulált, Orbánt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt ábrázoló fotókat szórtak szét.” A Reuters megjegyzi, hogy a parlament kedden elfogadta a közös európai hitelfelvétel elutasításáról szóló nyilatkozatot is.
A Fidesz hétfő reggel nyújtotta be a gyülekezési törvény módosítását, amely a Magyarországon tartandó Pride-felvonulások ellehetetlenítését tűzi ki célul. A jövőben szabálysértésnek minősül, ha valaki tilos gyűlést a gyülekezési jogról szóló törvény kijátszásával a gyűlés szervezőjeként vagy vezetőjeként szervez, megtart, valamint ha valaki az ilyen gyűlésen felhívás alapján megjelenik, és – a rendőrségnek a helyszínen adott, a gyűlés tilalmazott jellegéről szóló kifejezett tájékoztatása ellenére – azon részt vesz. Az elrettentés érdekében a rendőrség arcfelismerő szoftvert is alkalmazhat a szabálysértők azonosítására.
A törvényjavaslat deklarálja, hogy az ügyben beszedett pénzbírságokat gyermekvédelmi célokra fordítják. Rögzíti továbbá, hogy ha az elkövető a pénzbírságot vagy a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, amennyiben nincs lehetőség, elzárásra történő átváltoztatásra, valamint közérdekű munkával sem váltotta meg, vagy ha a törvény kizárja a közérdekű munkával történő megváltást.
Maga a pénzbírság 6500-tól 200 ezer forintig terjedhet.
A jogszabály indoklása szerint a törvénymódosítás célja annak biztosítása, hogy Magyarország területén csak olyan gyűlések legyenek megtarthatók, amelyek figyelembe veszik a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogát. A javaslat ennek érdekében kiegészíti a gyülekezési jogról szóló törvényt azzal, hogy tilos olyan gyűlés megtartása, amely sérti a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmakat.
A brit Reuters és az amerikai AP hírügynökség is beszámolt arról, hogy – mint megírtuk – kedd délután 136 igen és 27 nem mellett, tartózkodás nélkül megszavazta a parlament a Pride betiltását. Utóbbi cikkét az ausztrál és a kanadai közszolgálati média is átvette.
Az AP beszámolója kiemeli, hogy a törvény alapján azoknak az azonosítása érdekében, akik mégis részt vesznek a Pride-on, a rendőrség arcfelismerő szoftvert alkalmazhat, „folytatva ezzel Orbán Viktor jobboldali populista pártja által az ország LBGTQ+ közösségével szembeni fellépést”.
A portál felidézi, a javaslatot kivételes eljárásban tárgyalta az Országgyűlés, mindössze egy nappal annak benyújtását követően. Az AP kiemeli, ezzel úgy módosul a gyülekezési törvény, hogy szabálysértésnek minősül az, ha valaki olyan rendezvényt szervez vagy vesz részt rajta, mely sérti Magyarország vitatott „gyermekvédelmi” jogszabályát.
A Reuters cikkében ugyancsak megjegyzi, hogy Orbán Viktor „elsöprő parlamenti többséget birtokló” pártja hétfőn nyújtotta be a törvényjavaslatot, azzal az indokkal, hogy a Pride ártalmasnak tekinthető a gyerekekre nézve, kedden pedig kivételes eljárásban el is fogadta azt. A beszámoló kiemeli: „Orbán, aki a 2026-os választások előtt egy új, feltörekvő ellenzéki párt példátlan kihívásával néz szembe, bírálta az LMBTQ+ közösséget, és az elmúlt hetekben ígéretet tett arra, hogy visszaszorítja a független média és az NGO-k külföldi finanszírozását Magyarországon.
A jogszabályt Budapest liberális főpolgármestere bírálta, miközben a Momentum nevű kis ellenzéki párt képviselői füstgyertyákat gyújtottak és az ülésteremben manipulált, Orbánt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt ábrázoló fotókat szórtak szét.” A Reuters megjegyzi, hogy a parlament kedden elfogadta a közös európai hitelfelvétel elutasításáról szóló nyilatkozatot is.
A Fidesz hétfő reggel nyújtotta be a gyülekezési törvény módosítását, amely a Magyarországon tartandó Pride-felvonulások ellehetetlenítését tűzi ki célul. A jövőben szabálysértésnek minősül, ha valaki tilos gyűlést a gyülekezési jogról szóló törvény kijátszásával a gyűlés szervezőjeként vagy vezetőjeként szervez, megtart, valamint ha valaki az ilyen gyűlésen felhívás alapján megjelenik, és – a rendőrségnek a helyszínen adott, a gyűlés tilalmazott jellegéről szóló kifejezett tájékoztatása ellenére – azon részt vesz. Az elrettentés érdekében a rendőrség arcfelismerő szoftvert is alkalmazhat a szabálysértők azonosítására.
A törvényjavaslat deklarálja, hogy az ügyben beszedett pénzbírságokat gyermekvédelmi célokra fordítják. Rögzíti továbbá, hogy ha az elkövető a pénzbírságot vagy a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, amennyiben nincs lehetőség, elzárásra történő átváltoztatásra, valamint közérdekű munkával sem váltotta meg, vagy ha a törvény kizárja a közérdekű munkával történő megváltást.
Maga a pénzbírság 6500-tól 200 ezer forintig terjedhet.
A jogszabály indoklása szerint a törvénymódosítás célja annak biztosítása, hogy Magyarország területén csak olyan gyűlések legyenek megtarthatók, amelyek figyelembe veszik a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogát. A javaslat ennek érdekében kiegészíti a gyülekezési jogról szóló törvényt azzal, hogy tilos olyan gyűlés megtartása, amely sérti a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmakat.
