Hírek Visszalépett Joe Biden, Kamala Harrist támogatja

Az elmúlt hetekben egyre több demokrata kérte az elnököt, vonuljon vissza a versenytől.

Bejelentette visszalépését az elnökjelöltségtől Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke az X-en (korábbi Twitter) közzétett levélben.
Mivel a hagyományok szerint az újrainduló elnököket a pártok támogatni szokták, tavaly áprlisi bejelentése után mindenki készpénznek vette, hogy Biden lesz a demokraták jelöltje. Ugyanakkor hónapok óta téma, hogy a 82. évében járó elnök, aki többször zavarodott bele nyilvános beszédeibe alkalmas-e arra, hogy még egy ciklust végigcsináljon.

A június végi elnökjelölti vita után a közvéleménykutatók egyértelműen Donald Trumpot hozták ki győztesként, ez fordulópontot jelentett a kampányban, egyre több demokrata szereplő beszélt nyíltan arról, hogy az elnöknek vissza kellene lépnie.

Az elnök korával kapcsolatos aggályok egyébként már az előző kampányban, 2020-ban is és azóta is folyamatosan előkerültek – emlékeztet a 24.hu.
Biden levelében azt írta, úgy hiszi, a párt és az ország érdeke, hogy visszalépjen, további indoklást nem fűzött a döntéshez, de előrevetítette, hogy a héten részletesebben fog beszélni róla. Mint írta, a következő hónapokban a ciklusban hátralévő elnöki feladataira koncentrál majd.

A levél elején felsorolt néhány eredményt az elmúlt évekből, például, hogy csökkentették a gyógyszerárakat, kiterjesztették a megfizethetőbb egészségügyi ellátást és olyan szimbolikusabb lépéseket is említett, mint, hogy először neveztek ki afroamerikai nőt a Legfelsőbb Bíróság tagjának. Köszönetet mondott alelnökének, Kamala Harrisnek.

1721623510077.jpeg
 
A camionok nagy camion cegek vagy maga a kamionos a tulajdonos.
Sok minden kell mire utnak indul. Az egedelyek utvonal engedelyek mert sok helyre nem mehetnek az autopalyara. Az uton camion ellenorzesek vannak pl suly pihenesi naplo ,megtett km ido aranyosan azaz nem mondhatja pihent ha annyi km futott hogy az nem fert bele. Komoly buntetesek vannak a hibazoknal. A cegek a legrovidebb uton probaljak megoldani az aru eljutasat mert rengeteg penz a felesleges km tetel.Meg az utvonall terelesek lezarasok is be vannak kalkulalva.
Ha mar azt a csirket kinyirjak miert nem mindegy hol teszik? hajon vagy vagohidon?
Mindig abba is bele kell gondolni tobb mint 7 milliard embert kell megetetni a foldon eloket. Ez rakenyszeriti az allamokat a cegeket a leggyorsabb legelfogadhatobb taplalek eljutatasa az emberekhez.
Nekem 8, hol nyírják ki a csirkét, egyformán büdös a húsa. Lassan leszokok róla.
Csak azért írtam ezt a példát, hogy lásd, a szállítás-termelés-kereskedés olykor vastagon átfedi egymást. Lehet szállítás közben is felnevelni, feldolgozni.
Minden oké amit a kamionokról írsz, viszont azt is látni kell, hogy sokszor teljesen feleslegesen mozgatunk millió tonnányi árut. Zöldpaprika jön Spanyolországból (vettem már jordán paprikát is a tescoban), ribizli Moldovából, mag nélküli szőlő Ukrajnából, csirke brazíliából. Mikor itt is megterem minden, csak ugye kisebb lenne a kereskedő haszna ha az itthonit venné meg. Ez a katasztrófa, baromság, ezen kéne változtatni sürgősen.
Irtózatos mennyiségű üzemanyagot égetnek el feleslegesen. Ez nem a kamionosok hibája, ők csak részt vesznek benne.
 
A camionok nagy camion cegek vagy maga a kamionos a tulajdonos.
Sok minden kell mire utnak indul. Az egedelyek utvonal engedelyek mert sok helyre nem mehetnek az autopalyara. Az uton camion ellenorzesek vannak pl suly pihenesi naplo ,megtett km ido aranyosan azaz nem mondhatja pihent ha annyi km futott hogy az nem fert bele. Komoly buntetesek vannak a hibazoknal. A cegek a legrovidebb uton probaljak megoldani az aru eljutasat mert rengeteg penz a felesleges km tetel.Meg az utvonall terelesek lezarasok is be vannak kalkulalva.
Ha mar azt a csirket kinyirjak miert nem mindegy hol teszik? hajon vagy vagohidon?
Mindig abba is bele kell gondolni tobb mint 7 milliard embert kell megetetni a foldon eloket. Ez rakenyszeriti az allamokat a cegeket a leggyorsabb legelfogadhatobb taplalek eljutatasa az emberekhez.
Nem mindegy! Mert fel lehet nevelni és levágni, feldolgozni azt a csirkét helyben is, méghozzá több száz vagy ezer km távolság megtétele nélkül. Ugyanez a helyzet akár a földieperrel, paracsicsommal stb. is. Ami helyben, környezetszennyező extra utaztatás nélkül is megtermelhető, arra környezetvédelmi adót is kirónék. Akinek van rá pénze, és igénye, fogyassza továbbra is a világ másik felén megtermelt élelmiszert, de fizesse is meg a környezetszennyezés okozta károkat is.
 
Nem mindegy! Mert fel lehet nevelni és levágni, feldolgozni azt a csirkét helyben is, méghozzá több száz vagy ezer km távolság megtétele nélkül. Ugyanez a helyzet akár a földieperrel, paracsicsommal stb. is. Ami helyben, környezetszennyező extra utaztatás nélkül is megtermelhető, arra környezetvédelmi adót is kirónék. Akinek van rá pénze, és igénye, fogyassza továbbra is a világ másik felén megtermelt élelmiszert, de fizesse is meg a környezetszennyezés okozta károkat is.
(Na és mivel etethetik azt a csirkét a hajón? :dr_38:
 
Arra nyilván van egy külön hajó, mi a takarmányt szállítja. Meg egy harmadik is, ami az utazás során keletkező "mellékterméket" (tyúxar) is elszállítja. Legalábbis remélhető hogy a gyógyszermaradványokkal teli ürüléket nem az óceánba öntik bele.
Hát hova a jófenébe tennék? Nemcsak a csirkeszart, a dögöket is.
Takarmány? Hal. Halliszt.
 
Meg egy dolog eszembe jutott. quotat vesznek meg az orszagok foleg ott ahol valamilyen kozos gazdasagi egyutt mukodes van.
Ha az a paprika olcsobb es gyorsabban no egy spanyol vagy olasz eghajlat alatt mindig olcsobb lesz mintha keletebre termesztik. Az is sokban hozzajarul termeny alapu tamogatasokjat kapnak a gazdak vagy fold alaput. A termenynel verseny van es a paprikanal maradva lehet uveghazba kezdi es meg zolden 70-80%-os erettsegnel leszedik es szallitjak a piacra vagy mas orszagokba es utkozben szepen beerik.

A fold alapu tamogatas ha esik ha fuj termeles nelkul is azaz nem szorosan kotheto idenyekhez vagy egyeb tenyezokhoz.
A nagyuzemi modszerek sok esetben sokkal biztonsagosabbak mint a regi modszerek.
pl diszno az otthon nevelt allatok komoly szazaleka moslekon hulladek elelmiszeren nevelik fel es bizony a higenia is igen ketes.
Nagyreszuk tele parazitakkal. A nagyuzemi modszerek tisztak vitamindus eteleket etetnek veluk. Igaz minden fogyasztasra alkamas allatok be vannak oltva minden fele nyavaja ellen.
 
a legelso lepes minnel elobb kinyirjak az allatokat hogy ne kelljen + etetni. a ver a bel es tollazat /hova teszik nem tudom/ lehet beleengedik a oceanba vagy tengerbe. utana hatalmas kontinerekbe lefagyasztjak es azt szallitjak tovabb vagy adjak le masik hajonak.
 
Nekem 8, hol nyírják ki a csirkét, egyformán büdös a húsa. Lassan leszokok róla.
Csak azért írtam ezt a példát, hogy lásd, a szállítás-termelés-kereskedés olykor vastagon átfedi egymást. Lehet szállítás közben is felnevelni, feldolgozni.
Minden oké amit a kamionokról írsz, viszont azt is látni kell, hogy sokszor teljesen feleslegesen mozgatunk millió tonnányi árut. Zöldpaprika jön Spanyolországból (vettem már jordán paprikát is a tescoban), ribizli Moldovából, mag nélküli szőlő Ukrajnából, csirke brazíliából. Mikor itt is megterem minden, csak ugye kisebb lenne a kereskedő haszna ha az itthonit venné meg. Ez a katasztrófa, baromság, ezen kéne változtatni sürgősen.
Irtózatos mennyiségű üzemanyagot égetnek el feleslegesen. Ez nem a kamionosok hibája, ők csak részt vesznek benne.
Mikor itt is megterem minden, csak ugye kisebb lenne a kereskedő haszna ha az itthonit venné meg.
Nem lenne kisebb haszna ha a hazait venné meg hisz ha nem lenne külföldi árú akkor drágábban is tudná adni.
Ha meg van külföldi árú akkor olcsóbban veszi meg a hazait hisz a nyereségre szüksége van....A termelő meg próbáljon meg kiharcolni magának állami támogatást.
 
Meg egy dolog eszembe jutott. quotat vesznek meg az orszagok foleg ott ahol valamilyen kozos gazdasagi egyutt mukodes van.
Ha az a paprika olcsobb es gyorsabban no egy spanyol vagy olasz eghajlat alatt mindig olcsobb lesz mintha keletebre termesztik. Az is sokban hozzajarul termeny alapu tamogatasokjat kapnak a gazdak vagy fold alaput. A termenynel verseny van es a paprikanal maradva lehet uveghazba kezdi es meg zolden 70-80%-os erettsegnel leszedik es szallitjak a piacra vagy mas orszagokba es utkozben szepen beerik.

A fold alapu tamogatas ha esik ha fuj termeles nelkul is azaz nem szorosan kotheto idenyekhez vagy egyeb tenyezokhoz.
A nagyuzemi modszerek sok esetben sokkal biztonsagosabbak mint a regi modszerek.
pl diszno az otthon nevelt allatok komoly szazaleka moslekon hulladek elelmiszeren nevelik fel es bizony a higenia is igen ketes.
Nagyreszuk tele parazitakkal. A nagyuzemi modszerek tisztak vitamindus eteleket etetnek veluk. Igaz minden fogyasztasra alkamas allatok be vannak oltva minden fele nyavaja ellen.
A sertés mindenevő. Pont, mint az ember.
Én se szeretnék száraz tápon meg szénán-szalmán élni.
A moslékkal semmi baj, amíg nem romlott.
 
A nagyuzemi modszerek sok esetben sokkal biztonsagosabbak mint a regi modszerek.
pl diszno az otthon nevelt allatok komoly szazaleka moslekon hulladek elelmiszeren nevelik fel es bizony a higenia is igen ketes.
Nagyreszuk tele parazitakkal. A nagyuzemi modszerek tisztak vitamindus eteleket etetnek veluk. Igaz minden fogyasztasra alkamas allatok be vannak oltva minden fele nyavaja ellen.
A moslék mióta hulladék???
Az nem más mint gabona örlemény összekeverve a főzés során megmaradt, kimaradt élelmiszerekkel, folyadékkal.
Míg a nagyüzemek táppal etetik és fújják mindnél hamarabb a vágósúlyra az állatokat mi is a táp? Vitaminok, ásványi anyagok és
  • 40% árpából;
  • 30% kukorica;
  • 9,5% búzakorpa;
  • 6% hús- és csontliszt;
  • 5% gyógynövényliszt;
  • 5% borsó;
  • 3% szójabab- vagy napraforgóliszt;
  • 1% kréta;
  • 0,5% só.
  • Ez lenne az ideális....és amikor eléri a 110 kg-ot levágni...de, egy ekkor disznónak NINCS íze egy felfújt vízizű húst kaphatunk (mint a boltokban) legalább 250-350 kg az ideális csak ahhoz idő kell!!!
 
A moslék mióta hulladék???
Az nem más mint gabona örlemény összekeverve a főzés során megmaradt, kimaradt élelmiszerekkel, folyadékkal.
Míg a nagyüzemek táppal etetik és fújják mindnél hamarabb a vágósúlyra az állatokat mi is a táp? Vitaminok, ásványi anyagok és
  • 40% árpából;
  • 30% kukorica;
  • 9,5% búzakorpa;
  • 6% hús- és csontliszt;
  • 5% gyógynövényliszt;
  • 5% borsó;
  • 3% szójabab- vagy napraforgóliszt;
  • 1% kréta;
  • 0,5% só.
  • Ez lenne az ideális....és amikor eléri a 110 kg-ot levágni...de, egy ekkor disznónak NINCS íze egy felfújt vízizű húst kaphatunk (mint a boltokban) legalább 250-350 kg az ideális csak ahhoz idő kell!!!
Sütéskor azt látod, hogy a tenyérnyi szeletből egy puszedli méretű hús lett. És íze sincs.
Én 20 éve csak házi vágásból veszek húst.
 
A sertés mindenevő. Pont, mint az ember.
Én se szeretnék száraz tápon meg szénán-szalmán élni.
A moslékkal semmi baj, amíg nem romlott.
Ma már az éttermi maradékot sem szabad odaadni a sertéseknek, meg kell semmisíteni.
Jó lenne valami olyan törvény is, ami az emberek egészségéért aggódik és megtiltaná a rengeteg nagyüzemi műmoslék előállítását és forgalmazását.
 
Ma már az éttermi maradékot sem szabad odaadni a sertéseknek, meg kell semmisíteni.
Jó lenne valami olyan törvény is, ami az emberek egészségéért aggódik és megtiltaná a rengeteg nagyüzemi műmoslék előállítását és forgalmazását.
Na olyat nem fognak tenni hogy megtiltanák a mesterséges állat eledeleket.
Ki mondaná meg hogy mi az jó mi a rossz?
Pl: évtizedekig azt szajkózták hogy az ivó vízünket a sok gyomírtó mérgezi...most egy kutatás azt mutatta ki hogy NEM. Hanem a mosó illetve mosogató szerek teszik!!!!!
S miért nem lehet a maradékot odaadni az állatoknak???
 
Na olyat nem fognak tenni hogy megtiltanák a mesterséges állat eledeleket.
Ki mondaná meg hogy mi az jó mi a rossz?
Pl: évtizedekig azt szajkózták hogy az ivó vízünket a sok gyomírtó mérgezi...most egy kutatás azt mutatta ki hogy NEM. Hanem a mosó illetve mosogató szerek teszik!!!!!
S miért nem lehet a maradékot odaadni az állatoknak???
Te a konyhai maradékot, szikkadt kenyeret, főtt krumplit, stb. nyugodtan odaadhatod a háztájiban nevelt disznódnak, ahhoz senkinek semmi köze. Az éttermekben, menzákon stb. képződött maradékot viszont egy ideje már nem viheted haza az állataidnak, az étteremnek meg kell semmisíteni.
Beléd tömni nem kár, de a disznót óvni kell tőle.
 
Te a konyhai maradékot, szikkadt kenyeret, főtt krumplit, stb. nyugodtan odaadhatod a háztájiban nevelt disznódnak, ahhoz senkinek semmi köze. Az éttermekben, menzákon stb. képződött maradékot viszont egy ideje már nem viheted haza az állataidnak, az étteremnek meg kell semmisíteni.
Beléd tömni nem kár, de a disznót óvni kell tőle.
Nos utána olvastam és NEM ADHATSZ NEKI OTTHON SEM!!!
egy falun élő család étteremből kapott moslékon hízlalt disznót. Felháborodott olvasói levelet kaptunk, miért nem ellenőriztük, nem jogszabályt sértő-e ez a gyakorlat. A levélíró arra is kitért, nemcsak tilalmas moslékkal etetni az állatokat, hanem az országos főállatorvos 2021-es határozata alapján az érintett sertésállományt állami kártalanítás nélkül le kell ölni ha bizonyítást nyer, hogy megszegték az élelmiszerhulladék (vagyis a moslék) etetésre vonatkozó tilalmat
Az országos főállatorvos határozata alapján a sertéstartó gazdaságokban tilos élelmiszerhulladékkal (moslékkal) etetni a disznókat, és az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek ezt ellenőriznie is kell. Egy idevágó miniszteri rendeletben viszont azt írják, a rendelet hatálya kiterjed minden sertéstartó természetes és jogi személyre. Élelmiszer-hulladéknak az az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekből származó hulladék minősül, mely éttermekből, feldolgozóüzemekből, konyhákból vagy a sertéstartó háztartásából kerül ki. Azt is írja a rendelet, hogy tilos az élelmiszer-hulladék feletetése a sertésekkel.
dr. Pásztor Szabolcs főállatorvost és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), a többi között arról, hogy ha valaki kizárólag saját célra, a saját házánál nevel disznót, rá is vonatkozik-e, hogy nem etetheti moslékkal az állatot.

Válasz a Nébihtől érkezett, azt írták,

a kizárólag saját célra, saját háznál nevelt disznóra is vonatkozik, hogy haszonállatot élelmiszerhulladékkal, moslékkal etetni tilos.
Mint a hivatal hozzátette, ennek szakmai oka, hogy bizonyos betegségeknél (mint például az afrikai sertéspestis, a klasszikus sertéspestis, illetve a ragadós száj-, és körömfájás) a kórokozó behurcolásának, továbbterjedésének egyik jelentős módja, ha élelmiszerhulladékokkal, moslékkal etetik az állatokat – ez ugyanis fertőzéshez vezethet
Kizártnak tartom, hogy a Nébih emberei kimenjenek házakhoz ellenőrizni, hogy moslékkal etetik-e a falusi emberek a saját célra hizlalt disznót
– mondta a 24.hu-nak Raskó György agrárközgazdász.

Elmondta, náluk gyermekkorában teljesen természetes volt, hogy moslékkal etették a disznókat, hízókat otthon. Ebben nőt fel, és mint visszaemlékezett, soha senkinek semmi baja nem lett ettől, hiszen arról volt szó, hogy ami megmaradt a családok ételéből, azt adták oda a disznóknak. Úgy véli, kizárt, hogy ebből fertőzés legyen. És aztán a családja le is vágta a moslékkal etetett hízókat, feldolgozták, megették.
Ugyanezt megélte középiskolás korában is, az iskolának saját gazdasága volt, és a menzai maradék ment a sertéseknek, amiket aztán levágtak, feldolgoztak, és a menzán kötöttek ki ételként. Hasonló élményei voltak a katonaságnál is, ahol szintén a katonák ételmaradékán helyben hizlalták a disznókat, majd húsként, kolbászként feltálalták a kantinban.

Nagyon jó volt a moslékon nevelt disznók húsa, egészen más, mint a mostani tápon hizlalt állatoké
– jelentette ki. Rendben volt szerinte az is, amikor az éttermekből, konyhákból hordták házakhoz, a háztájiba a moslékot, hogy megetessék az állatokkal.

A falusi ember lelkében zavart okoz, ha előírják neki, hogy hagyja veszendőbe az ételmaradékot, és dobja ki a kukába
– jegyezte meg.
Máshonnan közelítve sokkal inkább illeszkedik szerinte a zöld gondolkodásba, a körforgásos gazdaság ideájába, a maradék nélküli fogyasztás eszméjébe, a takarékos, fenntartható gazdálkodás sokat mantrázott modelljébe a klasszikus falusi háztartás, ahol amit lehet helyben termeltek meg, lehetőleg mindent felhasználtak, mint ahogy ezt gyerekként, fiatal felnőttként megtapasztalta. Nemigen volt hulladékuk, nem dobták a szemétbe az ételmaradékot sem. Meggyőződése, hogy a moslék nem vált kárára a sertésnek, a húsának, és annak sem, aki a húst megette. Szerinte sokkal inkább bio, így jóval egészségesebb a moslékon nevelt hízó, mint a nagyüzemileg „előállított” tápon hizlalt állat húsa, amit a boltokban lehet kapni. Annál is inkább, mert biztos abban, hogy a háztáji nevelésben jóval kevesebb gyógyszert, hormont, antibiotikumot kapnak az állatok, mint ipari körülmények között.
A fertőzésveszélyre reagálva elmondta, a magyar gyakorlat ma az, hogy a háztáji sertés (ami tudomása szerint még ma is lát moslékot) ki sem teszi a lábát az ólból – nagyjából olyan zártan tartják őket, mint nagyüzemi körülmények között. Véleménye szerint fertőzésveszély inkább azoknál az állatoknál fordulhat elő, melyeket tanyákon szabadon tartanak, esetleg az erdőbe is kiengednek, ahol például vaddisznóval is érintkezhetnek. Meggyőződése, hogy a falusi háztartásokban, saját célra hizlalt malacoknál (amelyek nem kerülnek be vágóhidakra, húsüzemekbe, kereskedelmi forgalomba), nem lehet abból probléma, ha ételmaradékkal etetik az állatokat. A mosléktilalmat túlzó, erőltetett, észszerűtlen intézkedésnek tartja.

De ettől még olvasónknak igaza volt – a szabályt be kell tartani.
 
Nos utána olvastam és NEM ADHATSZ NEKI OTTHON SEM!!!
egy falun élő család étteremből kapott moslékon hízlalt disznót. Felháborodott olvasói levelet kaptunk, miért nem ellenőriztük, nem jogszabályt sértő-e ez a gyakorlat. A levélíró arra is kitért, nemcsak tilalmas moslékkal etetni az állatokat, hanem az országos főállatorvos 2021-es határozata alapján az érintett sertésállományt állami kártalanítás nélkül le kell ölni ha bizonyítást nyer, hogy megszegték az élelmiszerhulladék (vagyis a moslék) etetésre vonatkozó tilalmat
Az országos főállatorvos határozata alapján a sertéstartó gazdaságokban tilos élelmiszerhulladékkal (moslékkal) etetni a disznókat, és az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek ezt ellenőriznie is kell. Egy idevágó miniszteri rendeletben viszont azt írják, a rendelet hatálya kiterjed minden sertéstartó természetes és jogi személyre. Élelmiszer-hulladéknak az az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekből származó hulladék minősül, mely éttermekből, feldolgozóüzemekből, konyhákból vagy a sertéstartó háztartásából kerül ki. Azt is írja a rendelet, hogy tilos az élelmiszer-hulladék feletetése a sertésekkel.
dr. Pásztor Szabolcs főállatorvost és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), a többi között arról, hogy ha valaki kizárólag saját célra, a saját házánál nevel disznót, rá is vonatkozik-e, hogy nem etetheti moslékkal az állatot.

Válasz a Nébihtől érkezett, azt írták,

a kizárólag saját célra, saját háznál nevelt disznóra is vonatkozik, hogy haszonállatot élelmiszerhulladékkal, moslékkal etetni tilos.
Mint a hivatal hozzátette, ennek szakmai oka, hogy bizonyos betegségeknél (mint például az afrikai sertéspestis, a klasszikus sertéspestis, illetve a ragadós száj-, és körömfájás) a kórokozó behurcolásának, továbbterjedésének egyik jelentős módja, ha élelmiszerhulladékokkal, moslékkal etetik az állatokat – ez ugyanis fertőzéshez vezethet

– mondta a 24.hu-nak Raskó György agrárközgazdász.

Elmondta, náluk gyermekkorában teljesen természetes volt, hogy moslékkal etették a disznókat, hízókat otthon. Ebben nőt fel, és mint visszaemlékezett, soha senkinek semmi baja nem lett ettől, hiszen arról volt szó, hogy ami megmaradt a családok ételéből, azt adták oda a disznóknak. Úgy véli, kizárt, hogy ebből fertőzés legyen. És aztán a családja le is vágta a moslékkal etetett hízókat, feldolgozták, megették.
Ugyanezt megélte középiskolás korában is, az iskolának saját gazdasága volt, és a menzai maradék ment a sertéseknek, amiket aztán levágtak, feldolgoztak, és a menzán kötöttek ki ételként. Hasonló élményei voltak a katonaságnál is, ahol szintén a katonák ételmaradékán helyben hizlalták a disznókat, majd húsként, kolbászként feltálalták a kantinban.


– jelentette ki. Rendben volt szerinte az is, amikor az éttermekből, konyhákból hordták házakhoz, a háztájiba a moslékot, hogy megetessék az állatokkal.


– jegyezte meg.
Máshonnan közelítve sokkal inkább illeszkedik szerinte a zöld gondolkodásba, a körforgásos gazdaság ideájába, a maradék nélküli fogyasztás eszméjébe, a takarékos, fenntartható gazdálkodás sokat mantrázott modelljébe a klasszikus falusi háztartás, ahol amit lehet helyben termeltek meg, lehetőleg mindent felhasználtak, mint ahogy ezt gyerekként, fiatal felnőttként megtapasztalta. Nemigen volt hulladékuk, nem dobták a szemétbe az ételmaradékot sem. Meggyőződése, hogy a moslék nem vált kárára a sertésnek, a húsának, és annak sem, aki a húst megette. Szerinte sokkal inkább bio, így jóval egészségesebb a moslékon nevelt hízó, mint a nagyüzemileg „előállított” tápon hizlalt állat húsa, amit a boltokban lehet kapni. Annál is inkább, mert biztos abban, hogy a háztáji nevelésben jóval kevesebb gyógyszert, hormont, antibiotikumot kapnak az állatok, mint ipari körülmények között.
A fertőzésveszélyre reagálva elmondta, a magyar gyakorlat ma az, hogy a háztáji sertés (ami tudomása szerint még ma is lát moslékot) ki sem teszi a lábát az ólból – nagyjából olyan zártan tartják őket, mint nagyüzemi körülmények között. Véleménye szerint fertőzésveszély inkább azoknál az állatoknál fordulhat elő, melyeket tanyákon szabadon tartanak, esetleg az erdőbe is kiengednek, ahol például vaddisznóval is érintkezhetnek. Meggyőződése, hogy a falusi háztartásokban, saját célra hizlalt malacoknál (amelyek nem kerülnek be vágóhidakra, húsüzemekbe, kereskedelmi forgalomba), nem lehet abból probléma, ha ételmaradékkal etetik az állatokat. A mosléktilalmat túlzó, erőltetett, észszerűtlen intézkedésnek tartja.

De ettől még olvasónknak igaza volt – a szabályt be kell tartani.
Na ez egy olyanfajta baromság, amitől hányingerem van. Hogy én, otthon, a saját ebédemből megmaradt maradékot ne adhassam oda a jószágnak..... na, ez akkora ökör-baromság, hogy még a mai idióta világban is párját ritkítja.
Az emberiség tényleg megérett a pusztulásra.
Mellesleg nem hiszem el, hogy ezeket a hihetetlen idióta rendelkezéseket ne a takarmányelőállítók "javaslatára", "kérésére", "széleskörű kutatási eredményekre alapozva" hoznák, esetleg némi kenőpénz melléklettel. (Trópusi nyaralás, ilyen-olyan bónuszok stb.)
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

pepistoyan wrote on Reginka77's profile.
Thank you, thank you very much for your help.
I am very happy to finally have this model.:)

Greetings from Bulgaria
Tisztelt Canadahun Rendszergazda! Szeretném megváltoztati a fiókomhoz tartozó bejelentkezési email címet, mert a jelenleg használt, munkahelyi email címem hamarosan megszűnik. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel, Törőcsik András
littlejoe wrote on Melitta's profile.
Kedves Melitta!
Szeretnék jónéhány fantasztikus könyvet feltenni mp3-ban,hogy a Canadahun felhasználóinak minnél egyszerűbben elérhetők legyenek.Mit javasolnál?
Köszönöm... :)
Peet8107 wrote on Melitta's profile.
Kedves Melitta. Szeretnék én is hozzáférni a legális ebook-hoz de nem találom azt a topicot
Előre is köszönöm
alcsút wrote on Jaszladany's profile.
A nejem miatt köszönettel jövök.

Statisztikák

Témák
38,549
Üzenet
4,903,681
Tagok
621,776
Legújabb tagunk
TothRekaa
Oldal tetejére