Vita, érvelős topic - Ezos dolgok megvitatása

oliyboty témája a 'Parapszchiológia' fórumban , 2009 December 28.

  1. ionon

    ionon Vendég

    Ezek szerint ha csak ennyi szabad akaratban vagy mint írod érdekessége lehet hogy az átlag ember agyának pont ennyi százalékát tudja használni? Szabad akaratod összefügg a tudatod használatával. Ott a zsenik a géniuszok hada kik agyukat sokkal több százalékban tudják használni őnekik több szabad akaratuk lenne mint az átlag embernek. Tovább viszem a gondolatiságát az AKARATBAN hiszek csak, tudatodat teljes mértékben tudod használni 100% (vagy még több) vannak példák rá kik üvegként látják az emberi testet mert tudatosságban tudnak lenni)) az akaratod mindenben megjelenik így agyad kihasználtsága is megnő mert a TUDATBAN ÉLSZ itt nincsenek százalékok csak AKARAT. Tudatott meglehet tanulni használni erről szól az élet ha akarsz tudsz tanulni a sors hozza elibéd a gyakorlást ő nem válogat részedre, hogy miben találd meg a tanulást.
    Shantideva gondolatai


    • Mind aki boldogtalan, azért az, mert mindig a saját boldogságát keresi.

      Azok akik boldogok, azért azok, mert mások boldogságát keresik.
     
  2. ionon

    ionon Vendég

    Mit jelent a szó "Szeretni" ? :
    "Mert akiben valaha is csalódtam, azt az embert sohasem szerettem.
    Sőt nem is voltam kíváncsi őrá. Elvárásaim álomképe érdekelt, nem ő.
    És mihelyt megpillantottam Őt, megváltam tőle.
    Én csak azt az embert szeretem, akinek nem szabok semmiféle feltételt,
    aki felé semmilyen elvárást nem fogalmazok meg.
    Akit nem akarok megváltoztatni.
    Én csak azt az embert szeretem, akit elfogadok annak, aki, és olyannak, amilyen.
    Enélkül nincs szeretet, csak önbecsapás van, és a másik kirekesztése.
    A szívemet őrző védelmi fal nem engedi, lehetetlenné teszi, hogy odaadott legyek,
    hogy valóban szeressek.
    Védett vagyok - és iszonyúan magányos.
    Még nem tudom, hogy aki szeret, az védtelen, gyenge és kiszolgáltatott.
    Még nem tudom, hogy a szeretet ellentéte nem a gyűlölet, mert a gyűlölet a
    kedvelés ellentéte. A szeretet ellentéte a félelem. Félelem a védtelenségtől,
    a gyengeségtől, a kiszolgáltatottságtól. Még nem tudom, hogy a biztonságot,
    amire mindannyian vágyunk, nem az erő, a másikon felülkerekedni törekvő erőszak
    védelme adja meg, hanem a szeretetben való kiszolgáltatottság.
    Mert az erő elvész és mindig akad erősebb.
    De a vállalt gyöngeséggel szemben az erő tehetetlen.
    Csak az igazán erős engedheti meg azt, hogy merjen gyönge lenni.
    És aki gyönge, az igyekszik erősnek mutatni magát."
    Gyémánt Út meditációk - Guru Jóga a 16. Karmapán
    A Gyémánt Út Buddhizmus alapvető Guru Jóga meditációja
    Kedves Barátaim!
    A 16. Karmapa–meditáció jelenlegi változata 2001 telén készült. A hatvanas évek végén a 16.
    Karmapa, Rangdzsung Rigpe Dordzse felhatalmazta Hannah-t és engem e megvilágosodást
    célzó, gyakorlatias, átfogó módszer átadására. Tiszteletben tartva Karmapának azt a
    kívánságát, hogy ezt a meditációt mindig frissen és naprakészen tartsuk a nyugati emberek
    számára, a meditáció súlypontja többször megváltozott. A hangsúly jelenleg a meditációban
    megtapasztalt tiszta látásmód hétköznapokban való aktív megtartásán van.
    Miután reggel menedéket vettünk, a nap folyamán bármikor – a külsőségek mellőzésével –
    hagyhatjuk, hogy a Láma megjelenjen előttünk, és fogadjuk be áldását.
    Nem ismerek ennél hatékonyabb meditációt. Ezért gyakoroljátok és élvezzétek!
    Minden jót,
    Láma Ole
    A négy alapgondolat
    Érezzük a formátlan levegő áramlását orrunk hegyénél, s hagyjuk, hogy a gondolatok és az
    érzések jöjjenek-menjenek anélkül, hogy megítélnénk őket.
    Ezután a négy alapgondolatra összpontosítunk, melyek tudatunkat a megszabadulás és a
    megvilágosodás felé fordítják:
    Felismerjük jelen életünk értékes lehetőségét, hogy egy Buddha módszereit használva
    számtalan lény javára válhatunk. Csak kevesen találkoznak a Gyémánt Út–tanításokkal, s még
    kevesebben képesek ezeket használni.
    Emlékezünk arra, hogy minden, ami összetett, mulandó. Egyedül a tudat határtalan, tiszta tere
    maradandó, s bizonytalan, mennyi ideig állnak rendelkezésünkre a feltételek, hogy
    felismerjük ezt.
    Megértjük az ok és az okozat összefüggését. Csak tőlünk függ, hogy mi történik velünk.
    Korábbi gondolatok, szavak, cselekedetek váltak jelenlegi állapotunkká, s most ültetjük el
    jövőnk magjait.
    Végül megnézzük, miért is dolgozunk a tudattal. Egyrészt azért, mert a megvilágosodás a
    legmagasabb szintű időtlen gyönyör, másrészt pedig azért, mert nem válhatunk mások
    hasznára, amíg magunk is zavarodottak és szétszórtak vagyunk.
    Ezért most megnyílunk azok felé, akik taníthatnak minket.
    Menedék
    Minden lény javára menedéket veszünk a Buddhákban, a tudat teljesen kibontakozott
    állapotában, ... Ők magukban egyesítik az áldást, a módszereket és a védelmet, ami szükséges
    gyors fejlődésünkhöz.
    Felépítő szakasz
    Most – előttünk a térből – összesűrűsödik a mi Buddhánk Karmapa aranyló, áttetsző alakja:
    ragyogó fény- és energiamező. A Fekete Koronát viseli, melynek formája felébreszti a tudat
    legmélyebb tudatosságát. Arca aranyló és szelíd. Ránk néz, ismer minket, és minden jót kíván
    nekünk. Karjait szíve előtt keresztezi, kezeiben dordzsét és csengőt tart, melyek az
    együttérzés és bölcsesség elválaszthatatlan állapotát fejezik ki. Meditációs tartásban ül, fény
    veszi körül.
    E Buddha a tér és öröm egysége, minden Buddha aktivitása. Lényegisége jelen van
    függetlenül attól, hogy alakját tisztán érzékeljük vagy sem. Erősen kívánjuk, hogy minden
    lény javára megvalósíthassuk megvilágosodott tulajdonságait.
    Ismeri kívánságunkat. Elmosolyodik, egyre közelebb jön a téren át, s egy kellemes távolságra
    előttünk megáll.
    “Legdrágább Láma, minden Buddha lényege, mutasd meg az erőt, mely eltávolítja a
    nemtudást és az elhomályosulásokat minden lényből és belőlünk. Tedd lehetővé, hogy
    felismerjük önmagunkban a tudat időtlen fényét!”
    Áldás szakasz – Test
    Most erős tiszta fény sugárzik ki Buddha szemöldökei közül, és ugyanott homlokunkba árad.
    Erőteljes tiszta fénnyel tölti meg fejünket. A fény felold minden zavaró benyomást
    agyunkban, idegeinkben és érzékszerveinkben. Minden ártó cselekedet oka és nyoma eltűnik,
    testünk ellazul. Tudatos eszközzé válik, mely másokat védelmez és segít.
    Addig tartjuk a tiszta fényt, amíg szeretnénk, s közben tapasztaljuk az OM szótag belső
    rezgését.
    Áldás szakasz – Beszéd
    Buddha torkából ragyogó vörös fénysugár tör elő. Szánkba és torkunkba árad, s minden
    nehézséget felold beszédünkben. Az ártó, zavaros szavak minden benyomása eltűnik, és
    beszédünk tudatossá válik. Együttérzéssel és bölcsességgel teli erőteljes eszközzé, mely
    mások javát szolgálja. A vörös fénnyel együtt tartjuk az AH szótag mély rezgését.
    Áldás szakasz – Tudat
    A Buddha áttetsző testének szívközpontjából intenzív kék fény tör elő. Mellkasunk közepébe
    áramlik, megtölti azt. Minden ártó dolog elhagyja tudatunkat. A zavaró érzelmek és merev
    elképzelések feloldódnak, tudatunk spontán örömmé válik. Tér és öröm elválaszthatatlan. A
    mélykék fénnyel együtt vibrál a HUNG szótag.
    Nagy Pecsét–átadás
    Most mindhárom fény egyszerre áramlik belénk. A tiszta fény fejünket, a vörös torkunkat, a
    kék pedig szívközpontunkat tölti meg. Így elérjük a Nagy Pecsét lényegi állapotát.
    Miközben a fények belénk áramlanak, használhatjuk a KARMAPA CSENNO mantrát,
    melynek jelentése: minden Buddha ereje hasson általam. Ismételhetjük hangosan vagy
    magunkban.
    KARMAPA CSENNO
    Beteljesítő szakasz
    Előttünk Buddha aranyló formája és a Fekete Korona szivárványfénnyé olvad. Belénk árad,
    most mindenhol jelen van, és minden forma eltűnik. Csak tudatosság van, középpont és
    határok nélkül.
    Szünet
    Minden gondolat és jelenség a tér szabad játéka.
    Szünet
    Cselekvés szakasz
    Most környezetünk, ez a világ és minden világ megjelenik. Minden tökéletes és tiszta.
    Minden atom örömtől vibrál, és szeretet tartja össze. Minden friss, jelentőségteljes, és
    korlátlan lehetőségektől ragyog. A lények megjelennek közel és távol. Mindannyian Buddhák,
    akár tudják ezt, akár nem. A hangok mantrák, és minden gondolat bölcsesség, csupán azért,
    mert megtörténhet.
    Érezzük, ahogy testünk összesűrűsödik a térből. Csupa erő és öröm. Lényeges változás
    történt. Azelőtt mi VOLTUNK a testünk, azaz sebezhetők öregség, betegség, halál és
    veszteségek által. Most azonban VAN egy testünk. Test és beszéd mások javát szolgáló
    tudatos eszközök. Ami valójában vagyunk – és most már tudjuk ezt – az a tiszta tudatosság,
    melyet éppen megtapasztaltunk. Ez jelen volt akkor is, mikor nem volt forma.
    Elhatározzuk, hogy ezt a megértést az élet minden helyzetében megtartjuk, és azt kívánjuk,
    hogy minden jó benyomás, ami megjelent, váljon határtalanná és vezessen minden lényt az
    egyetlen tartós örömhöz, mely a tudat megismerése.
    (forrás: Gyémánt Út)
    Megjegyzés: Az itt leírt ismertető leírás az eredeti szerkesztett és általánosított változata, a
    teljes szöveg olvasható az ismertető végén megjelölt honlapon.
    Forrás:http://www.scribd.com/doc/2990105/Shine-SZERETET-Mit-jelent-a-szo
     
    tyutyukam kedveli ezt.
  3. Karsay István

    Karsay István Kitiltott (BANned)

    A szabad akarat a tettinkre vonatkozik, az életfeladatokra.
    A tudósók nagy része ezért születet le, sőt nagyon sokan olyan szellemi szférékból születtek le ahonnan szándékosan hozták le a tudásukat az emberiség fejlődése érdekélben, igy ők is azt a "játékot játszák" amiért ide kellett jönniük!
     
  4. ildyy

    ildyy Állandó Tag

    csak vidáman kis mosoly
     
  5. ionon

    ionon Vendég

    Akkor igen nagy játékos vónék mert szándékaim vannak az akaratban: szabad csak egy dolog van és ehhez hasonló ajtón kopognak szabad!
     
  6. biszusz

    biszusz Állandó Tag

    Valóban van szabad akarata minden szellemi lénynek! A probléma abból adódik, hogy szabad akarat alatt mást értünk, mint ami az valójában. Látnunk kell tehát, hogy nem az mondható szabadnak, aki azt teheti, amit akar, hanem, az aki képes arra, hogy megtegye azt, amit az ő életében a végtelen, a tiszta Szabadság, tehát az Isten akar. A szabadságot nem szabad azonosítani a szabadossággal!
    Nem mondható szabadságnak az a rabság, amelyben bárki bármilyen jól érzi magát, de előre tudja, hogy ez a jó érzés feltétlenül el fog múlni! A bódulat és a boldogság nem árul egy gyékényen. A földön, ahol a szellemi lények értelemmel, érzelemmel és akarattal rendelkeznek, nem mondhatók boldogoknak mindaddig, amíg nem a hittől átjárt józan ész irányítja őket!
    Az akarat önmagában nem hordoz erkölcsi értéket, mert erkölcsi értékét mindenkor az univerzális, illetve annak hiányától átjárt értelem célja határozza meg. Hasonlít az ember földi élete egy kocsihoz, ami szükségszerűen mozgásban van. Az ember élete a Földön szükségszerűen mozgásban van. Az ember, aki szellemi módon él, tehát erkölcsi lény, mindig egy önmaga által meghatározott irányban, önmaga által meghatározott cél irányában mozog. Ha nem a hittől átjárt józan ész ülteti a bakra, hanem valami más, pl. az érzelem vagy valamilyen speciális hite, akkor természetellenes módon, tehát bódultan él. Így boldog soha nem lehet, mert nem teszi lehetővé azt az újjászületést, amely feltétlen feltétele az örök boldogságnak.
    A szabadsággal kapcsolatban lehet beszélni formai és tartalmi szabadságról. A formai szabadság nem más, mint a választási lehetőség. A tartalmi szabadság pedig, az a megkötözöttség nélküli állapot, amelyben nincs helye a rossz melletti választásnak. Formai szabadságnak nevezhető tehát az a választási lehetőség, amelynek megszűnése sorsdöntő. Sorsdöntő, mert miután egy szellemi lény már döntött a józan eszével meglátott jó mellett vagy ellene, ez a lehetősége már nem létezhet tovább úgy, mint előzőleg létezett.
    Ha valaki a jó mellett döntött, akkor elindul a felé a szabadság-birodalom felé, amely szabadság-birodalomnak a másik neve: boldogság, vagyis Isten. Ez az Út szinte kizárólag az önmagad elleni küzdelemnek az útja, amelyben a megpihenés másik neve: a reményből élés. E remény éltető forrása mindenkor e gondolat: "Mi ez az örökkévalósághoz képest?"
    Aki az erkölcsi rossz mellett döntött, az állandó meddő harcban áll mind önmagával, mind környezetével. Ezen az úton nincs megállás, csak búskomorság, csak elkeseredés, tehát rabság van. Ennek másik neve: boldogtalanság, vagyis a bódultság utáni vágy megjelenése, uralma.
    Amikor tanítványainak azt parancsot adta, hogy tegyenek tanítványommá minden népet, akkor ezt a CÉL - parancsnak, és nem teljesítményi parancsnak adta. Soha senkinek nem adott lehetőséget arra, hogy bárkinek is a formai, tehát a választási szabadságát megszüntethesse. Azért nem adta és nem is adhatta, mert a lényeget, vagyis a választási lehetőségnek valódi lényegét tekintve bizonyos értelemben már ezt mindenki megtette a születése előtt! Azért mondja, hogy bizonyos értelemben, mert azok, akik születésük előtt Isten mellett döntöttek, születésük után, a földi létben, ahol annyi a zavaró állomás, jóhiszeműen nem az Általa megkívánt gondolkodás-átalakítást vállalták fel maguknak, hanem valamilyen speciális hit által felkínált gondolkodás-átalakítást.
    Istenben a választási lehetőség azt jelenti, hogy amit akar, az van, és amit nem akar, az nincs. Szellemi teremtményeiben pedig azt jelenti, hogy választhatnak a között a jó között, ami van, és ennek hiánya között. Isten tökéletesen ismeri saját szeretetének, tehát boldogságának, szabadságának erejét, és tudja, hogy szellemi teremtményei előbb-utóbb Őmellette fognak dönteni. Ez nem csökkenti a reinkarnációban hívők felelőségét, hanem nagyon is növeli, mivel ezek tudják, hogy minaddig, amíg nem döntenek Isten mellett, egyre nehezebb sorsot vállalnak magukra. Az kétségtelen, hogy soha nem válnak reményvesztetté!
    Van tehát szabadsága Istennek, embernek egyaránt, és ezek nem rombolják le egymást, nincsenek ellentétben egymással!

    <O:razz:</O:razz:
    <!-- / message -->
     
  7. ionon

    ionon Vendég

    Sorsom a te szabad akaratod szabadsága mert cselekvéseket eszközölsz az AKARATI létezésemre gátolva annak kiteljesedését mert szabadon bármit megtehetsz ilyen NINCS KOZMOSZ LÉTEZÉSÉBEN. SAJNOS VAN MERT SOKAN HISZTEK BENNE MÉG ISTENT IS BELE VESZÍTEK E JÁTSZMÁBA ERŐSÍTVE A DOLGOKAT.
     
  8. most

    most Állandó Tag

    sztem meg felejtsétek el a fönt és a lent et ha valaki fejlődik önmagához kerül közelebb ...
    nem érdemes méricskélni akinek más a rezgése - gondolata ,célja természetesen eltűnik az életedből ...


    nincs vele többé dolgod... tehát szeresd vagy hagyd békén ...
    (h valaki gurunak áll tudja h a tanítványok jönnek s ha kijárják az iskolát elmennek és ez a jobbik eset mert ha maradnak szétszednek :) )

    Az élet maga a misztérium! nem kel a dogokat misztifikálni . Az akasa az emberiség összes tudása mindennap minden percében olvassuk
    A levitáció és a többi meditációs kép- élmény, nem cél, engedd meg és aztán el :)

    Szabad akaratról a másik topicban kifejtettem a véleményem szerintem csak a múlt megítélésében van szabad akaratunk vagyis hogy tanulunk e múlt ból ...
     
  9. Karsay István

    Karsay István Kitiltott (BANned)

    Szabad akarat<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
    <o:p> </o:p>
    Van- e szabad akarat, és mennyit számít az önmagunkért vállalt felelősség? Válasszuk szét e kettőt! Az ember akarata szabad. Akarati életem szabadon szárnyalhat. Ezért ezt az egész akarat- szabadság problémát álproblémának látom...<o:p></o:p>
    Az akarat szabadsága nem ugyanaz, mint a cselekvés szabadsága. Hiába akarok valamit szabadon, ha a cselekvésem nem szabad. A cselekvésnek vannak gátjai, korlátai, nem az akaratnak. Hiába akar Franciska elválni a férjétől huszonhat éve, meg tudja- e csinálni, hogy otthagyja? Ez a kérdés, nem az, hogy akarja- e... <o:p></o:p>
    Hiába akarhatom, ha nem tudom...<o:p></o:p>
    Óriási pszichológiai hibát követ el, aki öszszetéveszti a külsőleg megvalósíthatót a belsőleg lehetségessel. Mert külsőleg mindent lehet, minden megcsinálhatok, de van- e rá belső lehetőségem? És ezt ne keverjük össze a külső megvalósíthatósággal. Az egész szabadság- probléma ugyanis a belső lehetőségre vonatkozik. Hogy mire van egy embernek belső lehetősége... <o:p></o:p>
    Mikor az istenek elhúzódtak az ember és a Föld közeléből, azt mondták, szíveskedj transzcendentális támogatás nélkül élni, dönteni jó és rossz között! Tanulj meg járni morális értelemben is! Az ember magára maradt. Hogy ebbe belezüllik- e, vagy áthúzza magát ezen a szakadékon, ez a nagy kérdés. S ez mindmáig nem dőlt el. Mit csinál az ember, ha magára van utalva, ha nem kap spirituális segítséget sehonnan; a saját erejéből, saját morális erejéből hova tud eljutni? <o:p></o:p>
    Az eszmék determinálják a cselekvést<o:p></o:p>
    A szabadság- végzet- sors ügyében igen eredeti álláspontot képviselnek az egzisztencialisták, akik szerint az ember által készített tárgy úgy keletkezik, hogy először van egy ideája, azután lesz egzisztenciája, tehát tárgyi anyagi létezése. <o:p></o:p>
    Így mindennek, ami a világban körülöttünk jelen van, ez a története. Kivéve az embert. Mert itt először van az egzisztencia, létezés, és a gyermek utána telítődik felnövése és neveltetése során eszmékkel, ideákkal. És hogy egy újszülöttből milyen ember lesz, az attól függ, hogy milyen ideákkal szívja magát tele, milyen eszméket épít be magába. <o:p></o:p>
    Vagyis ebben a vonatkozásban jórészt szabad. De ha egyszer megtöltötte magát különböző eszmékkel, ideákkal és ideológiákkal, akkor ezek már determinálják a cselekvéseit. Tehát a cselekvéseiben megint nem szabad. Csak szellemi értelemben szabad.Csak akarati értelemben szabad.De cselekvési értelemben nem szabad.<o:p></o:p>
    Döntéseinkkel irányítjuk sorsunkat?<o:p></o:p>
    Az egzisztencialista filozófia azt hirdeti, hogy az ember legfontosabb dolga a döntés és a választás. Dönteni kell, választani kell! Miért? Sartre azt mondja, hogy: "Az ember, aki nem dönt, aki nem vállalja a döntések és a választások felelősségét, az kiengedi a kezéből a sorsának az irányítását." Sodródó lesz, rábízza a rajta kívüli erőkre, hogy azok formálják a sorsát. Tehát az embernek dönteni kell, választani kell! És ha valaki dönt és választ, akkor mi van? Erre azt mondja Sartre, hogy akkor is kiengedte kezéből a saját sorsának irányítását, mert olyan bonyolult determinációs rendszerek befolyásolják az ember életét, hogy nem tudja kiszámítani döntéseinek a következményeit. Hiába döntöm el, hogy elveszem feleségül Jolánt, mert ennél nagyobb szerelem még a világon nem volt, és ásó, kapa, de három év múlva a válóperes tárgyaláson már rá sem tudok nézni... Hát mit érnek a döntéseim saját jövőm befolyásolása szempontjából? Mit ér az akarat szabadsága? Hát ki tudom- e én számítani, hogy a különböző akarati aktusaim és cselekvéseim hova vezetnek engem az életben? <o:p></o:p>
    Mégis azért kell dönteni és választani, mert ezt tartja egyedül egyben az embert pszichésen - a választások és a döntések - , különben úgy szétesik, hogy összeszedhetetlen. <o:p></o:p>

    Prof. Dr. Popper Péter<o:p></o:p>

    <o:p> </o:p>
     
  10. Karsay István

    Karsay István Kitiltott (BANned)

    Szabad akarat…<?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype id=_x0000_t75 stroked="f" filled="f" path="[email protected]@[email protected]@[email protected]@[email protected]@5xe" o:preferrelative="t" o:spt="75" coordsize="21600,21600"> <v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><v:path o:connecttype="rect" gradientshapeok="t" o:extrusionok="f"></v:path><?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:lock aspectratio="t" v:ext="edit"></o:lock></v:shapetype><v:shape id=_x0000_i1025 style="WIDTH: 375pt; HEIGHT: 6.75pt" alt="" type="#_x0000_t75"><v:imagedata src="file:///F:\DOCUME~1\KARSAY~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.png" o:href="http://ezo.hu/img/design/ures.gif"></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>
    Naponta halljuk egymástól, vagy mondjuk egymásnak: Hagyj békén, én azt csinálok, amit akarok… Ha hívők vagyunk, akkor még arra is hivatkozhatunk, hogy Isten szabad akaratot adott. Szabadon tévedhetünk, vagy hibázhatunk, megtagadhatjuk az engedelmességet egymásnak, feletteseinknek, Istennek és így tovább. Érdemes körüljárnunk egyszer a kérdést valóban szabadok vagyunk-e, azok a sokat magasztalt szabadságjogok, amelyeket kivívtunk mennyit érnek, hogyan tudunk élni velük?<o:p></o:p>
    Nézzük először a testi szabadságot! Azt tesszük-e a testünkkel, amit akarunk? Látszólag igen, de közelebbről megvizsgálva a kérdést nemcsak erkölcsi, szociális, társadalmi normák kötnek gúzsba bennünket, hanem saját biológiai és fizikai szükségleteink is. Tekintsünk néhány példát: a társadalmi elvárásoknak megfelelően kell öltözködnünk, de ha ezt elvetjük a hideg, és a meleg akkor is korlátot szab; azt eszünk, amit akarunk, de ha az éhezés és a szomjúság gyötör, akkor akár ölni is képesek vagyunk egy falat kenyérért; szabadon döntünk testünk sorsa felől, de nem áll módunkban befolyásolni a halált, ami egyszer eljön és akkor testünk mindenképpen az enyészeté lesz.<o:p></o:p>
    De hátha jobban állunk az érzelmi szabadsággal! Én szeretném megválasztani, kit szeretek! Azzal akarok élni, akit választottam! Szabadon akarok szeretni! Lehetne tovább sorolni a hangzatos szlogeneket. A valóságban azonban előző életeink le nem zárt karmikus kapcsolatai határozzák meg azt, kit szeretünk jobban vagy kevésbé. Szinte tehetetlenül állunk, mikor egy ilyen kapcsolat „bejön a képbe”. Megjelenik valaki, aki elviselhetetlen a számunkra, és nem tudjuk miért, vagy éppen ellenkezőleg, megismerkedünk a nagy Ő-vel és félredobunk érte mindent, amit addig felépítettünk. És ha a nagy Ő elhagy bennünket, vagy viszonzatlan marad a szerelmünk, tehetetlenül vergődünk az érzelmi kötődésektől, képtelenek vagyunk elengedni a kapcsolatot, és tovább lépni. Ismerős helyzet ez akár a partnerkapcsolatokból, akár a szülő-gyermek viszonyból.<o:p></o:p>
    De hátha a szellemi szabadság… Az már csak működik! Alkotói szabadság… Azt hozok létre, amit akarok! Kivéve, ha a társadalomnak nem tetszik, nem ad rá pénzt, lehetőséget, mozgásteret. Szólásszabadság… Szabadon nyilváníthatok véleményt! Törvényben deklarált jogom van erre, de van-e aki meghallgat, vagy felfigyel rám? Ha alaposabban megvizsgáljuk, a szólásszabadság még családi szinten is alig működik. Nem hallgatjuk meg a gyereket, a házastársunkat, az anyósunkat, pedig ugyebár a szólásszabadsághoz nekik is joguk van. Nincs ez jobban munkahelyi és össztársadalmi szinten sem. Ó, igen, a kocsmában talán megvalósítható. Ott valóban mindenki azt mond, amit akar, míg a tulaj ki nem dobja!<o:p></o:p>
    Na de a gondolati szabadság… Hát ez már igazán megvan! Mégiscsak azt gondolok, amit akarok, senki sem befolyásolhatja a gondolkodásmódomat! Hát persze - gondolja az ember naivan - ki is lenne képes erre? Vegyük először a szülőket. Születésünk első percétől mossák az agyunkat. Azután jön az iskola, a munkahely, minderre még rátesznek a médiák, a könyvek… Lehet, hogy tudatosan ellenállunk ezeknek a hatásoknak, de a tudatalattink mindent rögzít, és öntudatlanul befolyásol bennünket mindaz, amit láttunk, hallottunk, tapasztaltunk. Ezekhez még hozzáadódnak az előző életeink élményei, amelyekről a legtöbb esetben halvány sejtelmünk sem lehet. Gondolkodásunk a legtöbb esetben sztereotípiákon alapuló és sematikus. Még ha elvetjük is szüleink gondolkodásmódját, és viselkedésmintáit, ösztönösen azt ismételjük, és bármennyire szeretnénk, nem tudunk belőle kitörni.<o:p></o:p>
    Mi akkor a megoldás? Mit tegyünk, ha nem akarjuk előre programozott robotokként leélni az életünket? Először is tárjuk fel, mi az oka a helyzetünknek. A védikus bölcselet alapján szabadságunk hiánya abból fakad, hogy kötőerők láncolnak bennünket az anyagi világhoz.<o:p></o:p>
    Az első kötőerő a tudatlanság. Itt most nem a világi tudományokban való jártasságot kell mérlegre tennünk! Egy Nobel-díjas is lehet teljesen tudatlan arról, hogy mi az emberi élet célja és értelme. A tudás annak a tudását jelenti, hogy Istentől eredő örök életű, elpusztíthatatlan lelkek vagyunk és életünk egyetlen értelme, hogy felismerjük eredeti azonosságunkat, önmagunkat, mint Isten részét, valamint azt, hogy Vele és minden létezővel - mint egy a hatalmas organizmussal - egységben kell élnünk és cselekednünk mindenkor és minden körülmények között.<o:p></o:p>
    A második kötőerő a szenvedély. A lelket a szenvedély, azért köti a fizikai testhez, mert élvezni akar. Élvezni akarja az evést, ivást, szexualitást, de élvezet az is, ha irányítani akar, le akarja igázni a természeti erőket, egyszóval Istent játszik. Az élvezetekről való lemondás megszünteti a szenvedély kötőerejének hatását, de ez a lemondás sohasem érhető el erőszakkal. Hiába mondasz le valamiről, ha vágysz rá! A teljesen vágymentes állapot sohasem érhető el. A vágyaidtól vezetetten vagy szenvedő szerelmes, dühös, vagy irigy. A vágy alakítja ki a félelmeket is. A valóságban csak a vágyak egyre magasabb szintre helyezése valósítható meg, az anyagi vágyak érzelmi, szellemi természetű vágyakra cserélése, ezeknek pedig spirituális vágyakra történő transzformálása. Ez azonban még mindig nem jelenti a vágymentes állapot elérését, ezért kötődést eredményez számodra az élvezethez, vagy annak tárgyához. A spirituális vágyak elengedése csak az Isten iránti őszinte, odaadó szolgálat felvállalásával lehetséges. Ekkor az „engedd el, s megkapod” elv értelmében valóban teljesülhet, amire vágytál, ha arra a szolgálatodhoz valóban szükséged van, s ami a vágytól motiváltan korábban nem teljesülhetett. Elég csak annyit mondanod: nem kérek többet Istentől, mint ami nekem rendeltetett, cserébe viszont felvállalok mindent, ami itt és most ebben az életben a dolgom. Ebben az esetben mindent megkapsz, ami a lelki életben való fejlődésedhez szükséges, csak hinned kell, hogy Ő gondoskodik rólad, mert a gyermeke vagy és miért ne tenné, hiszen Ő mindennek a tulajdonosa.<o:p></o:p>
    A harmadik kötőerő a jóság. Első pillanatra talán meglepő, hogy a jóságot is a kötőerők közé sorolják. A „jó” emberek azok, akik mindig, mindenkivel jót akarnak tenni. Állatmenhelyeket létesítenek, ételt osztanak, betegeket gyógyítanak, egyszóval jobbá akarják tenni a világot. Miért baj ez? – kérdezhetjük az illúziótól motiváltan. Nem baj, de tudnunk kell, hogy a világot nem lehet megváltani, a dualitást nem lehet megszüntetni, a rosszat nem lehet eltörölni, mert mindez Isten akaratából, az Isten előtt meg nem hódolt lelkek fejlődése érdekében van így. A mindenkinek minden áron való jót akarás csak szánalmas erőlködést eredményez, ami által csak az energia és a pénz folyik szét, látszattevékenység, ami legfeljebb a lelkiismeret megnyugtatására szolgál. A valódi jó szándék inkább egy aktív készenléti állapotot jelent. Segíteni, ha igénylik, ha kapaszkodnak belénk. Valójában a jóságot, mint kötőerőt nem tudjuk mellőzni, amíg itt tevékenykedünk az anyagi síkon. Tudnunk kell azonban, hogy a valódi jó cselekedet az anyagi világhoz kötött élőlények megváltása, vagyis ráébresztésük az emberi élet végső céljára, hogy Isten-tudatban éljenek és cselekedjenek, kivezetésük az anyagi világból, vissza az őseredeti forráshoz, Istenhez. Ez jelenti a valódi segítségnyújtást, mert amíg az anyaghoz kötött állapotban vannak, addig mindig szenvedni fognak.<o:p></o:p>
    Ezektől a kötőerőktől mindenki szenved, a gazdag, a szegény, a szép, a rút, az okos és az ostoba. A gazdag fél, hogy elveszíti a vagyonát, a szép a szépségét, az okos, hogy jönnek még okosabbak. Akik pedig nincsenek különleges adottságok birtokában, szenvednek ezek hiányától és irigylik a többieket. Pedig senki sincs közöttünk irigylésre méltó helyzetben. Ha képesek vagyunk ezt felismerni, most már megvizsgálhatjuk a kérdést, hogyan emelkedhetünk ezen kötőerők fölé?<o:p></o:p>
    A különböző idealista filozófiák és vallási rendszerek számos megoldást kínálnak erre. Szabadon keresgélhetünk közöttük, kiválasztva a számunkra legtesthezállóbbat. Ezek közül emelek ki most néhányat:<o:p></o:p>
    - rendszeres imádkozás, történjék ez bármely vallási rendszer szerint, akár Isten neveinek éneklésével, akár a Személyén történő meditációval, vagy a Hozzá szóló imákkal,
    - a szentírások rendszeres olvasása, mert ezek olyan tanulságos élethelyzeteket tárnak elénk, amelyek megértése rálátást eredményez a megoldandó problémánkra, és tisztító hatásuk van,
    - hiteles lelki tanítómester keresése és elfogadása, mert Isten gondoskodik arról, hogy minden rendszernek meglegyenek a HITELES tanítói,
    - rendszeres meditáció a szellemi vezetővel (őrangyallal), mert az angyalokat Isten rendelte mellénk, hogy segítsenek Őhozzá visszatalálni; a velük való meditáció önmagában is tisztító hatású és ennek során tanácsokat kaphatunk egy-egy problémás élethelyzet megoldására,
    - rendszeres meditáció a belső vezetővel (tökéletes szellem, Atma, felsőlélek), a vele való kapcsolat által biztosak lehetünk benne, hogy mindig a számunkra megvalósítható leghelyesebb irányba leszünk vezetve.<o:p></o:p>

    Csak a kötőerőktől mentes ember mondhatja el magáról, hogy elérte az emberi szabadság legmagasabb szintjét (a lelki szabadságot). Ő az önmegvalósított személy, aki már nem akar mást, csak Isten akarata szerint tevékenykedni. Számára a jó és a rossz különbsége eltűnik. Részt vesz ugyan az anyagi világ tevékenységeiben, de azok nincsenek rá hatással. Tisztában van azzal, hogy ez a világ csak egy tükröződése a valóságnak (mint ahogy a part menti fa képe tükröződik a vízen) amit egy kollektív illúzió tart életben, és amelyre azért van szükség, hogy a fejletlen lelkek önmagukat függetlennek képzelve korlátozott élvezetet merítsenek belőle. Az önmegvalósított személy számára nem fontos már ez az élvezet, mégis a többiek iránti szeretettől motiváltan részt vesz benne. Számára azonban a valódi élvezetet Isten szolgálata, Isten kedvteléseiben való részvétel jelenti. A valódi örömforrás számára, hogy minden pillanatban átéli Isten jelenlétét önmagában. Úgy látja a körülötte zajló eseményeket, azok belső összefüggéseivel, és mozgató rugóival, mint egy színházi előadást, de mindig készen áll belépni a színpadra, ha hívják, és ott Isten akarata szerint, önmagát az emberi jó és rossz minősítésektől függetlenítve jár el. Szabadsága azáltal teljesedik ki, és válik végül Isten-emberré és ezáltal valódi szolgálattevővé, hogy Isten akaratában feloldódva cselekszik tudva, hogy csak egyedül Isten (a legfelsőbb Személy) a minden tudással, hatalommal, dicsőséggel, gazdagsággal és szépséggel teljes. Az Isten-ember léthez vezető út mindenki számára nyitott és csak tőlünk függ, hogy rálépünk-e az útra vagy sem. Szabadságunkban áll nem rálépni erre az ösvényre, de akkor tudnunk kell, hogy mindig szenvedni fogunk a természet kötőerőitől, mert szabadságunk korlátjai mi magunk vagyunk.<o:p></o:p>
    Varga Margit <o:p></o:p>
    <o:p> </o:p>
     
  11. ionon

    ionon Vendég

    MINDENT KI TUDOK SZÁMÍTANI HISZ A GONDOLAT AKARATBAN LÉTEZEK AMITŐL KELETKEZIK A CSELEKVÉSEK SOROZATA ÉS E CSELEKVÉSEKBEN NEM IS LÉTEZEK NEM AZ ÉN CSELEKVÉSEIM DE HATÁROZOTT AKARAT VAGYOK AZ EGÉSZ LÉTRE JÖTTÉBEN mert vala a gondolat ami beindít mindent. Ember gondolatod szét esik ha akaratmezőben élsz. De hisz mindenkinek a részese vagy hová is esel? Halálodkor a gondolataid kinek a részévé válik?
     
  12. Karsay István

    Karsay István Kitiltott (BANned)

    Lehet, hogy a Mesterkúrzuson inkább neked kellene tartani az előadást, és nem is Popper Péternek? ;)

    Nagyobb az igazságtartalma amit leírt, csak nem mindíg érthető, csak ha rálátásunk lesz! kiss
     
  13. ionon

    ionon Vendég

    Igen a zavaradottságban mert bele ragadnak a szavakba és csak szavak maradnak mindig. Hol van István szavai mindig álcában?
     
  14. ionon

    ionon Vendég

    folyt
     
  15. oliyboty

    oliyboty Vendég

    Megtudtam, hogy mi a különbség a prána és a pránanadi közt. Juhuuu :23: Szóval, ha jól tudom, a prána az, amikor úgy tisztítunk/gyógyítunk energiával, hogy előtte kérünk energiát, amivel összetörjük a bennünk lakozó dzsuvákat, szennyeződéseket, és miután ezeket a dolgokat kiszedjük magunkból ennek az energiának a segítségével, akkor kapjuk a gyógyító energiákat. Pránanadinál meg csak simán energiaátadás van, a szennyeződéseket nem szedik ki másik energiával. Jól tudom a különbséget???:D:D:D De továbbra is még mindig fenn áll a kérdésem, hogy mi a lényeges különbség a prána és a pránanadi közt??? Valaki válaszoljon rá, aki tudja, már vagy X hónapja próbálom megtudni.

    Köszönöm!
    OLIkiss
     
  16. pamutcica

    pamutcica Állandó Tag

    A prána egy energia, a pránanádi meg egy technika, amivel elméletileg használni lehet, nem?
     
  17. oliyboty

    oliyboty Vendég

    Van olyan, hogy reiki, prána és pránanadi. Mindhárom energiaátadás. De hogy a prána és a pránanadi közt mi a különbség nem tudom... :12: De úgy látszik senki sem tudja.:D:D Giraffe?kiss
     
  18. anom

    anom Állandó Tag

    A Google szinte mindent megtalál. ;)

    http://termeszetesgyogyitasok.hu/?p=55

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%A1nanadi

    :)

    Én is megnéztem mert nem tudom a különbséget.

    Nincs nagy különbség, de lényegében a Prána egy ősi természetgyógyászat.
    A Pránanadi pedig lényegében ennek egy magyar változata.
    Most, hogy ez pontosan honnan származik nem tudom. Egyik írás szerint Kínából, másik azt írja hogy Indiai gyökerei vannak (maga a szó is Indiai), de közben meg minden pránanadis azt mondja, hogy ez Tibeti eredetű dolog....

    Na most akkor válassz egyet. :D
     
  19. oliyboty

    oliyboty Vendég


    Óóóó én mindent akarok tudni, mindenről.:D:D:D Ide nekem az egész világot, ahogyan egy kedves barátom mondani szokta.kiss Tudom, tudom..., türelem. Igyekszem majd gyakorolni. A pránanadi az tibeti tudomásom szerint is. Még sok más is, amiről mi még nem is tudunk/tudhatunk, vagy rosszul tudjuk.:D:rolleyes:kiss

    Azért nem neten akarok ezeknek utánanézni, mert ahány féle honlap ami ezzel foglalkozik, annyiféle megközelítés. De köszönöm, hogy utánanéztél.
     
  20. anom

    anom Állandó Tag

    Engem is érdekelt, mostanában szemezgetek ezzel a pránanadi dologgal.
     

Megosztás