Waldorf pedagógia

Judith

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Judith

Az en fiam disgraphias tehat nem ir igy de az olvasassal nincs semmi bajunk szerencsere de nagyon erdekes. Sot teljesen elkepzelhetonek tartom, hogy mukodjon.
Az en fiam helyesen irni nem tud de ha szamitogep billentyuzete van a keze alatt es begepeli az adott szoveget eszre nem veszi senki, hogy baj van nala. Ahogy ez mukodott. Hatha valaki idetalal aki erdekelt a dislexias kerdesben es megprobalja ezt a modszert. Akkor megbizonyosodhatnal rola, hogy eredmenyes.

Én tudom, hogy eredményes, mert az Usa jónéhány államában már kipróbált dolog. Különben egí Kaliforniai Pszichologus fedezte fel, hogy az emberek kb. 10%-a diszlexiás, ami nem csak azt jelenti, hogy megforditja a betűket, hanem azt is, hogy bizonyos esetekben a fehér papiron lévő betűk görbék, vagy "leesnek" a pairról. Ezeket egy egyszerű mechanikai dologgal lehet kikorrigálni. A szines átlátszó lapok vagy szemüvegek segitségével. Számos esetről tudok (közvetlen családii barát, és a saját lányom is) akiknek egyszerüen pokol volt az olvasás, nem is értették, hogy mit olvasnak, addig, amig rá nem jöttünk, hogy mi a probléma és hogyan lehet orvosolni. A problémát hivatalosan Irlin szindromának hivják, és amikor utánanéztem, a legközelebbi központ felétek Bécsben volt.
Minden meber egy kicsit diszlexiás, és minden embernél más, testre szabott szinű lap vagy szemüveg a megoldás. Én is az vagyok, csak nem olyan nagy mértékben, mint a lányom. Az Ö szine barna, az enyém kékes zöld.
Érdemes utána nézni.
 

Anamaya

Állandó Tag
Állandó Tag
Igen.Rosszul neveltem a lányomat. Az én hibám, igazatok van.

Szeretettel:swen

Swen: szerintem ez nem ilyen egyszerű. Az, hogy ki milyen szülő, senkinek sincs joga eldönteni, Neked sem, csak és kizárólag a gyermekednek! Nincs olyan szülő aki ne hibázna!
Senkinek nincs joga azt mondani Neked, hogy a hiba benned van. Aki mégis ezt mondja, annál kiváncsi lennék hol van a szálka... Másképp nevelted a gyereket, mert nyilván ezeket kellett megélned, és valószínűleg neki is ezt kell most megélni! Ha nem lennél jó szülő, akkor nem hozzád szeretett volna leszületni a lánykád! Ne vedd fel amit mások mondanak csak bízz magadban!

Ne ítélj, hogy ne ítéltess alapon talán nem kellene itt másokat kritizálni, egy-két mondat alapján megítélni.
Egy pedagógusnak igazán tudnia kellene, hogy sosem a személyt hibáztatjuk, hanem mindig a tettet minősítjük. S még, ha hibázik is az egyén, legyen az felnőtt vagy gyerek elmondjuk, lehet, ezt vagy azt másépp csináltam volna a helyedben/ vagy esetleg másképp kellett volna csinálni, de nem letámadjuk, hogy benned van a hiba!

Ezek alapján azt gondolom, hogy van még időd Swen, hogy megtanítsd a lányodnak a munka szeretetét, fog találni magának olyan munkát, amit élvezettel fog csinálni ha felnő. S a lányod hálás lehet neked, hogy meghagytad neki a gyermekkorát, és nem külted dolgozni! Szerencsére nekem is csodás nyaraim voltak, és a szüleimnek eszébe sem jutott elzavarni dolgozni. Ettől még normális felnőtt lettem....

Szeretettel: kiss
 

Totu Erika

Állandó Tag
Állandó Tag
Igen.Rosszul neveltem a lányomat. Az én hibám, igazatok van.

Szeretettel:swen

Kedves Swen

A rosszul nevelest en egy telejesen mas kategoriba sorolnam.

Rosszul nevel az aki rossz peldat mutat, aki veressel probal nevelni egy gyermeket, vagy nemtorodom hozzaallassal viszonyul gyermekehez aki olyan potcselekvesekkel probalja magara hivni a figyelmet melyek nem helyesek.

Nos ez rosszul neveles legalabbis szerintem.

Az altalad leirtak alapjan te egy szereto jo szulo vagy, hogy korulmenyeid altal nem mindig tudtad a helyes iranyba terelni ez mar sajnos tarsadalmi kerdes. Jo is lenne ha legalabb mi anyak nem kene massal foglalkozzunk mint gyermekeink egeszseges fejlodesevel de ez sajnos manapsag csak alom. Most egy picit a sarkadra kene allnod es megmutatni neki mi is az amikor o keresi meg a penzt. Hirtelen el fog gondolkodni azon miert is erdemes tanulni. Nem azert, hogy neked oromet szerezzen hanem azert, hogy kesobb ne olyan munkat kelljen csinalnia amit egyaltalan nem szeret mert ezzel fog leelni egy eletet es kesobb nem lessz mar mellette valaki aki tabmogassa ha uj dologba szeretne kezdeni. Lehet, hogy akkor mar o mogotte is egy csalad fog allni akireol viszont mar neki kell majd gonoskodni. Es ha nem mas de egy kis nyari munka alkalmaval arra is ra fog jonni nincs kolbaszbol a kerites.

Lanyod biztos vagyok benne megfogja talalni azt az utat ami neki van szanva csak kicsit keservesebb lessz. Tamogasd ot, hogy ezt az utat ha gorongyos is ugy tegye meg, hogy szep emelekei maradjanak rola.
Es akkor majd egy nap amikor felno es sajat labara all elmondhassa egyszer voltam tetova de megtalaltam az utam es ma jol erzem magam a boromben.

Es semmifele keppen ne keseredj el meg egy kis kitartas lehet 1 ev vagy 5 semmi sem helyrehozhatatlan az eletben ha ennyi szeretet van a hatterben es amennyire te aggodsz oerte biztos vagyok benne, hogy ebben nalatok nem hibazik semmi.

Szeretettel Erika
 

Totu Erika

Állandó Tag
Állandó Tag
Én tudom, hogy eredményes, mert az Usa jónéhány államában már kipróbált dolog. Különben egí Kaliforniai Pszichologus fedezte fel, hogy az emberek kb. 10%-a diszlexiás, ami nem csak azt jelenti, hogy megforditja a betűket, hanem azt is, hogy bizonyos esetekben a fehér papiron lévő betűk görbék, vagy "leesnek" a pairról. Ezeket egy egyszerű mechanikai dologgal lehet kikorrigálni. A szines átlátszó lapok vagy szemüvegek segitségével. Számos esetről tudok (közvetlen családii barát, és a saját lányom is) akiknek egyszerüen pokol volt az olvasás, nem is értették, hogy mit olvasnak, addig, amig rá nem jöttünk, hogy mi a probléma és hogyan lehet orvosolni. A problémát hivatalosan Irlin szindromának hivják, és amikor utánanéztem, a legközelebbi központ felétek Bécsben volt.
Minden meber egy kicsit diszlexiás, és minden embernél más, testre szabott szinű lap vagy szemüveg a megoldás. Én is az vagyok, csak nem olyan nagy mértékben, mint a lányom. Az Ö szine barna, az enyém kékes zöld.
Érdemes utána nézni.

Kedves Judith

Nagyon erdekes amit irsz utanna fogok nezni. Bar az en gyerekemnel nincsenek olvasasi gondok pszihologus allapitotta meg de eszrevettem ha hangosan olvas el el tunik neha egy betu. Megall visszamegy es gyorsan korrigal masodpercek toredeke alatt. Mindenfelekeppen utannaolvasok es kiprobalom.

Koszonettel Erika
 

b.p.

Állandó Tag
Állandó Tag
Swen: szerintem ez nem ilyen egyszerű.

De. Ilyen egyszerű. A probléma kulcsa a szülő kezében van.
Judith célratörően, Erika lágyabban fogalmazott. Nekem mindkettőből a segíteni akarás hallatszik. Judith receptet is mellékelt. Megértem Swent, hogy megrendült. Kisvártatva fel kellene dolgozni a hallottakat és felmérni, hogy hogyan tud javítani. mert tényleg mindíg lehet javítani. Csak el kell jutni addig, hogy rájöjjünk, javítanunk kell.
 

Anamaya

Állandó Tag
Állandó Tag
De. Ilyen egyszerű. A probléma kulcsa a szülő kezében van.
Judith célratörően, Erika lágyabban fogalmazott. Nekem mindkettőből a segíteni akarás hallatszik. Judith receptet is mellékelt. Megértem Swent, hogy megrendült. Kisvártatva fel kellene dolgozni a hallottakat és felmérni, hogy hogyan tud javítani. mert tényleg mindíg lehet javítani. Csak el kell jutni addig, hogy rájöjjünk, javítanunk kell.


tudod, valahogy azt gondolom az emberség és a tapintat a legfontosabb.

igen, volt benne segíteni akarás, csak a csomagolás volt bicskanyitogató.

a harmadik dolog pedig, hogy jön valaki ahhoz, hogy bárkit is megítéljen pár mondat alapján? sem nekem, sem másnak nincs joga hozzá. a gyermeke, ő talán megítélheti, mert ez az egész sztori róluk szól. mi itt egymás életének csak részleteit látjuk, abból véleményt alkotni szerintem hiba.

egy szó mint száz, azzal nem segítünk, ha földbe döngölünk bárkit is.

gondolj bele, mit szólnál, ha a te édesanyádnak mondták volna ezt, vagy neked.
 

b.p.

Állandó Tag
Állandó Tag
tudod, valahogy azt gondolom az emberség és a tapintat a legfontosabb.

igen, volt benne segíteni akarás, csak a csomagolás volt bicskanyitogató.

a harmadik dolog pedig, hogy jön valaki ahhoz, hogy bárkit is megítéljen pár mondat alapján? sem nekem, sem másnak nincs joga hozzá. a gyermeke, ő talán megítélheti, mert ez az egész sztori róluk szól. mi itt egymás életének csak részleteit látjuk, abból véleményt alkotni szerintem hiba.

egy szó mint száz, azzal nem segítünk, ha földbe döngölünk bárkit is.

gondolj bele, mit szólnál, ha a te édesanyádnak mondták volna ezt, vagy neked.

:)Tudod, Anamaya, elég régen vagyok itt a Földön, már döftek hátba mézes mosollyal szirupot csepegtetve a számba, és a zuhanástól mentett meg egy rozsdás reszelő stílusú ember kéznyújtása, aki közben "értékelte" a balgaságomat. Már megtanultam a stílustól elvonatkoztatni.

Úgy vélem, ha a fórumon elmondjuk a gondjainkat, azt azzal a szándékkal tesszük, hogy más, más nézőpontból, másként ítélje meg. Gondolom, mindnyájan olyan gondjainkat mondjuk el, amelyeknek a megoldásával megrekedtünk, a saját találékonyságunk kimerült. Ha én kerülnék hasonló helyzetbe, nem örülnék a bírálatnak. Örülnék a bírálatnak. Nem tévedés, egyszerre éreznék örömet és nemörömet. Végül az öröm győzne, ugyanis tele a padlásom színlelt jóindulattal. Hálás lennék, hogy valaki veszi a fáradságot és odafigyel a gondomra. Valahogy így. Dehát ez én vagyok. Az én tapasztalataimból szűrtem le, nekem működik.

:) Hogy fejezzem be, hogy ne érezz élt abban amit írtam? Mert még a szándék is távol áll tőlem.

Ölellek. :)
 

Judith

Állandó Tag
Állandó Tag
gondolj bele, mit szólnál, ha a te édesanyádnak mondták volna ezt, vagy neked.

Mondták. Jobban mondva én mondtam neki. Mert legjobb akarata ellenére sem tett nekem szivességet azzal, hogy nem nevelt az életre. Kimélt, nem engedett a konyhába, nem dolgoztam nyaranta sem, kivéve egyszer, amit annál a cégnél töltöttem el, ahol Ö dolgozott.
Teljesen megértem, hogy neki milyen inditóokai voltak, de mint mindenki tudja, a pokol tornáca is jószándékkal van kirakva. A praktikus megoldásra én sem magamtól jöttem rá. Szerencsémre olyan környezetbe kerültem 1980-ban ahol volt "demokratikus szülőképző" tanfolyam, aminek minden variációját elvégeztem és a családdal együtt tanultam belöle.
Szivesen figyelmedbe ajánlanám (ha van magyar forditásban) pl. Barbara Coloraso könyveit, amiben nagyon egyszerüen és praktikusan leirja a három szülőtipust, és azoknak a nevelési elveit. Aztán folytatja nagyon is praktikus tanácsokkal, hogyan lehet magunkat, mint szülöket és ezen keresztül saját kapcsolatunkat másokkal is pozitiv irányba terelni.
Legtöbbször hive vagyok a tapintatnak, kivéve, amikor úgy látom, valakit ki kell ráznom "téves önhitéből".

Legtöbb ember nem tehet róla, hogy milyen elképzelése van a szülöségről, mert bár ez a legfontosabb dolog a világon, erre eddig még nem képeztek ki embereket. (Most már igen, akinek van rá igénye).
Ténykérdés, hogy az elmúlt 35 év alatt, (mióta szülő lettem) még a saját szüleim is bevalották, tőlem többet tanultak "jó szülöségből", mint addigi életükben. Mindenesetre rendkivűl szórakoztató, amikor saját szavaimat hallom vissza úgy Anyámtól, mint a saját gyermekeimtől.
 

Totu Erika

Állandó Tag
Állandó Tag
tudod, valahogy azt gondolom az emberség és a tapintat a legfontosabb.

igen, volt benne segíteni akarás, csak a csomagolás volt bicskanyitogató.

a harmadik dolog pedig, hogy jön valaki ahhoz, hogy bárkit is megítéljen pár mondat alapján? sem nekem, sem másnak nincs joga hozzá. a gyermeke, ő talán megítélheti, mert ez az egész sztori róluk szól. mi itt egymás életének csak részleteit látjuk, abból véleményt alkotni szerintem hiba.

egy szó mint száz, azzal nem segítünk, ha földbe döngölünk bárkit is.

gondolj bele, mit szólnál, ha a te édesanyádnak mondták volna ezt, vagy neked.

Kedves Anamaya

Szerintem senki nem akarta bantani, megbantani swent. Nem volt ez a cel sem az en valaszomban sem a Juditheban. Egyszeruen csak a magunk modjan megvalaszoltuk swen kerdeset es probaltunk segiteni ramutatni mi a hiba mikent oldhatna meg a problemajat. Ha nem lett volna kivancsi a valaszunkra nem irja le a kerdest. Nem hinnem, hogy barmelyikonk is foldbe szerette volna dongolni.
- Felhivtuk a figyelmet, hogy bizony elrontotta de ezt mar o is latta
- probaltun valamilyen tanacsot adni hogyan javithatna mert ebben
igentanacstalan volt
Nem hinnem hogy barkit is rossz szandek vezerelt.
Az teny es valo, hogy tulsagsan maga ala kerult az irasok utan de remelem magaratalal es megprobalja helyrehozni a hibat.

Ha pedig Swen te ugy erzed, hogy megbantottalak utolag elnezest kerek toled nem allt szanekomban ezt tenni. Bocsanatot kerek toled kiss
 

Anamaya

Állandó Tag
Állandó Tag
Direkt nem személyeskedtem az írásban. Nem rátok gondoltam, volt egy harmadik szereplő is ebben.

Csak és kizárólag arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy nem mindegy, hogy miyen csomagolásban mondjuk el a mondanivalónkat.

Szeretettel
 

swenson

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok.

9 hónapos koromban elváltak a szüleim.A nagymamám nevelt, de ő inkább megengedett dolgokat, anya, mikor hazajött a munkából, na, akkor kaptam azért, amit egész nap műveltem.
Se az anyukám, se a nagymamám, se a rokonaim, soha senki sem mondta, vagy éreztette velem, hogy szeret.
Megfogadtam:ha gyerekem lesz mindent megkap, főleg érzéseket.
Minden reggel úgy válunk el:szép vagy szeretlek.
20 évesen szültem úgy, hogy nem volt előttem egy normális családi minta, és ezt nem lehet könyvből tanulni, mert mindegy gyerek más-más egyéniség.

Amikor először olvastam a válaszaitokat, nem haragudtam, hisz igazatok van,csak nagyon szomorú lettem.Végülis mindegy mibe csomagolunk, az a fontos, ami a dobozban van-hibáztam.

Több mint 20 éve depi vagyok, járok orvoshoz, próbálok segíteni magamon az AK-val, stb.Mát hónapok óta nem sírtam.Jó volt köztetek lenni, de aznap, amikor elolvastam amiket írtatok, és rájöttem, tényleg én vagyok a hibás, úgy zokogtam a fürdőkádban, mint még soha.

Senki se hibáztassa magát a válaszokért:hiszen igazatok van.
Az, hogy pszichésen labilis vagyok, nem ti tehettek róla.(Egyedül Karsay István tudja az okát, miért lettem ilyen)

Szóval nincs szükség bocsánatkérésre, nem haragszom, nem bántott meg senki, csak szomorú vagyok-mint általában.

Szeretettel:swenson
 

Judith

Állandó Tag
Állandó Tag
Swenson,
A legfontosabbat megadod a gyerekednek és az a szeretet. És erre már lehet épiteni. Engedd meg, hogy néhány gondolattal "megajándékozzalak".

Mi az amit valóban szeretnél adni a gyermekednek?
Mert csak a szeretet nem elég. Rengeteg, de mégsem elég. Feltételezem, hogy egy szülö azt szeretné elérni, hogy gyermeke, mire felnö, egy rugalmas, és önálló ember legyen, aki kész az életre, és megáll a lábán a megpróbáltatások közepette is. tehát nincs másokra szorulva, és én ezt nemcsak fizikai, lelki, de társadalmi kiszolgáltatottságra is értem.
Tehát, hogy ismerje saját értékéit, el tudja látni önmagát, ha kell ki tudd venni egy lakást, képes kiismerni magát a bürokráciában, tudja hova tud fordulni, ha sérelmei vannak, képes barátokat szerezni és általában tud konfliktust is kezelni.

A Te esetedben pl. én úgy kezdeném, hogy azt a feladatot adnám a gyermeknek, hogy miután az Ö érdeklödésének kell, hogy a továbbtanulása megfeleljen, Ö menjen utána és kutassa fel azokat az iskolákat, ami ennek az érdeklödésnek megfelel. És majd miután ezeket megtalálta, és pontos információval rendlekezik, hogy ezek hol vannak, mit nyujtanak, és mennyiért, akkor lehet hozzátok fordulni, hogy ezek közül a szülö mit tud vállalni.

Ezt ugy is meg lehet oldani, hogy egy családi konferencia keretében fölvethető: mi érdekel, mik az elképzeléseid, hogyan akarod azokat megvalósitani, milyen akadályokat látsz magad elött és miképpen tudnád azokat kiküszöbölni.
 

Judith

Állandó Tag
Állandó Tag
És kihangsullyozni, hogy az sem baj, ha valami nem úgy sikerül rögtön, ahogy azt elképzeli. Mindenből lehet tanulni. A hibák nem bűnök, csak alkalmat adnak saját tapasztaalatikból tanulni. El lehet majd döntönei, hogy hol volt a hiba, és legközelebb hogy lehet azokon is módositani.

Csak úgy mellékesen emlitem, hogy a lányom dislexiás, volt olyan tantárgy, (nem is egy) a középiskolában, amiből pótvizsgát kellett tennie. Ennek ellenére nemcsak hogy leérettségizett, hanem két egyetemi diplomát is szerzett és most dolgozik a harmadikon. A több diploma eléggé rugalmassá teszi, hogy olyan munkát vállaljon, ami termetére szabott.
 

swenson

Állandó Tag
Állandó Tag
Köszönöm, Judit!

Három helyet már biztosan megjelöl, ami érdekli. Nem fontos a pénz, az csak eszköz, van diákhitel stb.Nem baj, ha életem végéig fizetnem kell. Én nem mentem továbbtanulni, csak felnőtt koromban, mert tudtam, a szüleimnek nincs rá pénze (mert az apukám elissza). Dolgozom, másodállásom van, és azt hiszem ha kell vállalok egy harmadikat is, csak ne kelljen úgy járnia mint nekem.

Szeretettel:swenson

Most ez úgy hangzott, mintha a lányom ezt elvárná.Nem.Én akarom így. Hálából, amiért a Jóisten ilyen páratlan élményben részesített, mint ő. Nagyon kedves, csendes teremtés, és tényleg nagyon szép.Nekem nagyon.
 

TipeTupa

Állandó Tag
Állandó Tag
Hadd szólaljon meg a gyermek is a gyermeknevelésről. :)
Se az anyukám, se a nagymamám, se a rokonaim, soha senki sem mondta, vagy éreztette velem, hogy szeret.
Megfogadtam:ha gyerekem lesz mindent megkap, főleg érzéseket.
Ahogy ezt olvastam, nagyon megrendültem, mert egyszer anyukám pontosan ugyanezt mondta nekem. És ezzel egy csomó mindent megértettem. Ő is ilyen önfeláldozó és mindent megtenne - és meg is tesz- értem. Amióta rájöttem a cselekedetének hátterére, már inkább ott tevődik fel a kérdés, hogy mennyit engedek meg neki, hogy feláldozzon magából. Ezt úgy értelmeztem, hogy ez neki egy sérülése, amin nem sikerült túltennie magát és amit kompenzálni akar. És olykor túlzásba viszi. Olyan dolgokkal is akar segiteni, ami nem biztos hogy nekem jó, hogy helyettem megcsinálják. De erről már Judith beszélt, és nagyon egyetértek vele.

Szóval, szerintem a szeretethez hozzátartozik a szigorúság, talán elengedhetetlen mondanám. Aki engedékenyen szeret, az nem nevel hatékonyan. Tudom magamról. Nagyon kényelmes állapot gyerekként, hogy mindent előkészitenek, megcsinálnak. Nem tudom mivel magyarázni, de valahogy már késő tizenéves koromra rájöttem, hogy ez nem jó nekem. És elkezdtem ez mondani is az anyukámnak, hogy - szószerint: "nem mindig a könnyű út a jó út". Az elején nem értette, hogy miről beszélek. Aztán teltek az évek, és rájött, hogy nekem is mekkora öröm, ha magam intézem sikeresen a dolgokat. Persze mindig hangúlyoztam neki, hogy a siker fele abból a biztonságérzetből áll, hogy támogat a család a háttérből, és ha bármi balul sül el, tudom, van ahova mennem. És maga az érzés, hogy biznak bennem, h meg tudom csinálni. Talán nem is annyira azt kellene hangsúlyozni egy gyereknek, hogy szép, hanem azt, hogy "sikerülni fog neki". És azért fog sikerülni, mert az anya szeretete vele van, akkor is, ha egyedülvégez valamit. Ha elsőre nem sikerül,másodjára, harmadjára biztosan. Nem maga a segités a fontos, hanem a lelki háttér, a támogatás.
Már abbana fázisban vagyunk, hogy azt tanuljuk együtt a szüleimmel - én a helyes tálalást, hogy ne bántsam meg őket, ők meg igyekeznek feldolgozni :mrgreen: - hogy csak akkor kell segiteni, amikor a "gyerek" odajön,és azt konkrétan kéri. Ha tanácsot kér, tanácsod adj, de nem menj oda megoldani a problémáját! Ha arra kér, hogy menj oda és segits megoldani, csak akkor menj. Ne ajkart "túlsegiteni", hanem csak annyit, amennyire éppen kér.

20 évesen szültem úgy, hogy nem volt előttem egy normális családi minta, és ezt nem lehet könyvből tanulni, mert mindegy gyerek más-más egyéniség.
Szerintem igenis nagyon sokat lehet tanulni könyvekből is és beszélgetések által is. Ezen a fórumon is nagyon sokat tanultam már. És sosincs késő. A szüleim kora 50-esek és még mindig tanulják, hogy hogyan lehetnek jó szülők. És közel a 30-hoz én is tanulom, hogy hogyan lehet jó és szerető gyerek. Életünk végéig tanulunk. Nem szabad csüggedni. Attól érdekes az élet, hogy mindig jön valami új feladat, amivel aztán hónapokig évekig jól elvagyunk...:mrgreen:

Szóval nincs szükség bocsánatkérésre, nem haragszom, nem bántott meg senki, csak szomorú vagyok-mint általában.
A Mesterkurzusok között találtam - hála Centrinonak!!!!. Nagyon meghatott. talán neked is hasznodra lesz, Swen:
[FONT=&quot]Mesterkurzus - Dr. Csernus Imre - Egészséges egyén, beteg társadalom[/FONT]
<table class="MsoNormalTable" style="width: 90%;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="90%"> <tbody><tr style=""> <td style="padding: 2.25pt;"> http://rapidshare.com/files/5376604...Imre_-_Egeszseges_egyen__beteg_tarsadalom.mp3<o></o>
</td> </tr> </tbody></table>​

Ne haragudjatok, ha offoltam, de nagyon kikivánkozott belőlem.
Sikeres hetet kivánok!
 

swenson

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok!

Egy kicsit zavarban vagyok, kicsit úgy érzem , itt mindenki tökéletesen jól neveli a gyerekeit, én még erre sem vagyok képes.
Ezért elmondanám az előzményeket.
Az exanyósom, amikor először járatam nála, s megtisztítottam az összes ablakát, ebéd közben kijelentette, szép se vagy, gazdag se vagy, mit akarsz a fiamtól?
Nos, ezek után házasságot nem.
Továbbra is együtt jártunk.Állapotos lettem-elvetéltem.Ismét állapotos lettem- ő a lányom.Később bevallotta, hogy ő soha nem is akart gyereket, ő "élni" akar.Egy évig az apja meg se nézte.Egyszer találkozott a lányával (akkor egy éves volt) a bíróságon (legalább 4 meghallgatás volt), aztán még egyszer a DNS vizsgálaton, ahol persze kiderült-az övé. 2 és fél éves lehetett a lányom, amikor megkeresett, és azt mondta, költözzünk össze, legyünk egy család.Rendben, belementem.Egyrész mert menekültem az alkoholista apám elől, másrészt valóban egy gyereknek apára is szüksége van.
Ekkor még nem tudtam, de az alkoholista elől egy józan bolondhoz menekültem.
A mai napig is együtt élünk.
Az anyukám nem jöhet fel hozzánk (indok nincs, csak az az ő háza, és minden az övé), s ez fáj.
A lányát állandóan piszkálja valamiért- ha elmosogatott azért, ha porszívózik azért, de ha nem csinálná, azért. Megmondta:ha fiú lenne szeretném, de így.... A lányom fél tőle, gyűlöli, megy a hasa, ha már közeledik az idő, hogy haza kell érnie a munkából.
Én is félek tőle, vajon mibe köt bele?
Próbáltam többször is kibékülni az anyósommal (egyetlen testvérével sem beszél), de mindig azt kapom, hogy egy k-va vagyok, elvettem tőle a fiát. Már nem is próbálkozom.Én nem akarom őt megbántani, és veszekedni sem tudok.Az élettársam pedig annyiszor megy az anyjához, ahányszor csak akar- a baj csak ott van, hogy időnként akkor a legrosszabb a helyzet, ha onnan hazajön.
Elhatároztuk, hogy vége.
A lányom is, én is egyre csak fogyunk, nem tudunk normálisan enni, csak anyánál. Orsi az anyukámhoz költözik, én azt hiszem Budapest környékére, még nem tudom.Még munkát kell találnom.
Meg kell várnom, míg Orsi érettségi vizsgát nem tesz, nem akarom, hogy még jobban sérüljön, hogy még az anyja is otthagyja, s nem áll mellette.
Nem erőltetem magam a lányomra, csak próbálok annyi szeretetet adni, amennyit csak lehet.Az apjáét úgysem tudom pótolni.

Nem bánt minket tettlegesen, csak a szavaival, a viselkedésével, és ez még rosszabb.Próbáltam beszélgetni vele, de nem megy, minden alkalommal az sül ki a dologból, hogy én vagyok a hibás.
Ti szoktatok sétálni a városban? Én nem, mert 15 óráig dolgozom, 15.15-re haza kell érnem.
Volt barátnőm, de nem mehetek hozzá, és ő sem jöhet fel.

Tudod, milyen az olyan családban felnőni, ahol a szeretet luxus, talán (sőt biztos) ezért viselkedek így a lányommal.
Elrontottam az életemet, de talán ha kikerülök ebből a környezetből, nehezebb, de jobb lesz.
Elrontottam a lányom egészséges fejlődését, az élete 18 évét- ezt viszont soha nem bocsájtom meg magamnak.


Szeretettel:swen
 

Judith

Állandó Tag
Állandó Tag
Swenson, ne legyaél igazságtalan magaddal szemben sem. Csak dicséret jár Neked azért, hogy van eröd és bátorságod magadnak (is) bevallani, hogy valamit nem jól csináltál és változtatni akarsz rajta. Minden elismerésem a Tied.
A legfontosabb, amit tettél, hogy rájöttél, nem kakarod tovább folytani azt az állapotot, ahol nem vesznek Téged és gyermekedet teljes jogu emberszámba. Ne felejtsd el, mindig kettön áll a vásár. Az egyik, aki az atrocitást elköveti, és a másik, amelyik ezt eltüri. Nagyon fontos példát nyujtasz a gyerekednek azzal, hogy ebből a mérgező körből van bátorságod kilépni.
Sok szerencsét és nyugodt életet kivánok neked, nomeg több önbecsülést. Mert senki a világon nem érdemli meg, hogy úgy bánjanak vele, mint a mosogatórongyal.
 
Oldal tetejére